Az érdeklődők közérdekű kérdéseit várjuk a doktoriskola fórumán:

Felvételi vizsgák az
Irodalomtudományi Doktori Iskolában

Az előírt dokumentáción túl a doktoriskola minden programja kéri a jelölt

szakdolgozatát, vagy
egyik publikációját, vagy
egyik régebbi, jól sikerült szemináriumi dolgozatát, vagy
egy a felvételire készített, 10-15 oldalnyi terjedelmű írásművét.

Ezt a mellékletet nem a Doktori Irodában, a jelentkezéshez szükséges egyéb anyagokkal együtt kell leadni, hanem az adott doktori programra, illetve tanszékre kell eljuttatni.

Modern angol és amerikai irodalom

2003. május 29. (csütörtök)
Ajtósi Dürer sor 19–21. 208.

A jelentkezési anyag átvétele után a tanszék levélben értesíti a jelölteket, megadva a vizsa várható időpontját is.

Application and admission
Letölthető változat:

Applicants must take an oral admission examination in English and American literature, criticism and theory of the nineteenth and twentieth centuries, and must also demonstrate some familiarity with literary studies in general. There is no written examination.

Oral examination requirements

The examination material comprises and somewhat exceeds the M.A. requirements of the Loránd Eötvös University (hereafter ELTE), but it is for the applicant to choose, in accordance with his/her field of interest, the area where his/her knowledge extends beyond the M.A. level. The information that follows is meant to draw the thematic boundaries of the examination, and to orient prospective students. The comments following names of authors and titles of books indicate the degree of knowledge expected.

1. Literarature

English

English poetry, fiction and drama in the nineteenth and twentieth centuries. As to the history of English literature after World War II, there are no special requirements for students who graduated at ELTE before 1991 as their final examination covered that period. Those who completed the M.A. course according to the curricula introduced after 1990 are free to choose the phase(s) of postwar literature they wish to concentrate on. The following authors are particularly relevant: (fiction) Kingsley Amis, William Golding, Doris Lessing, Iris Murdoch, Lawrence Durrell, Alan Sillitoe, John Fowles, Anthony Burgess, David Storey; (poetry) Philip Larkin, Ted Hughes, Seamus Heaney, Tony Harrison, Douglas Dunn; (drama) Samuel Beckett, Harold Pinter, John Osborne, Tom Stoppard, Edward Bond, Arnold Wesker, Brian Friel. Familiarity with the work of at least one author in each genre is required.

American

American literature in the nineteenth and twentieth centuries as laid down in the curriculum for the M. A. in English Literature; practically, from Transcendentalism to the present. An M.A. in American Studies is welcome, but not required. Applicants with an M. A. in American Studies must be familiar with authors, movements, trends in English literature if these played a part in American literary history (Coleridge’s criticism, Carlyle’s philosophy, Matthew Arnold’s cultural criticism, Yeats and symbolism, Imagism and its American representatives, Joyce, Virginia Woolf and the experimental novel). M.A.-level knowledge of American authors included in the English canon — such as Henry James and T. S. Eliot is also assumed.

2. Theory and criticism

The information below is intended for applicants for both the English and the American Literature Ph.D. courses.

The following authors as well as the schools of criticism and theory they represent form a central part of the examination. Applicants are not expected to be equally well-informed about them all; instead, they are advised to choose from among them according to their own orientation and prospective dissertation. The anthologies listed below contain the basic texts.

William James, Henri Bergson, Sigmund Freud, C. G. Jung
Henry James, W. B. Yeats, T. S. Eliot, E. M. Forster, Virginia Woolf
I. A. Richards, William Empson, W. K. Wimsatt, Jr., Monroe C. Beardsley, Mark Schorer, Ian Watt, Wayne Booth, Mikhail Bakhtin
Edmund Wilson, Lionel Trilling, Marshall McLuhan
René Wellek, M. H. Abrams
Georg Lukács, Raymond Williams, Fredric Jameson, Terry Eagleton
Roland Barthes, Jacques Derrida, Michel Foucault, J. Hillis Miller, Stanley Fish, Elaine Showalter, Paul de Man
Wolfgang Iser

Adams, Hazard. Critical Theory since Plato. Rev. ed. Fort Worth, 1992.
Adams, Hazard & Leroy Searle. Critical Theory since 1965. Tallahassee, Florida, 1986.
Ellmann, Richard & Charles Feidelson, Jr. The Modern Tradition: Backgrounds of Modern Literature. New York, 1965.
Lodge, David. 20th Century Literary Criticism: A Reader. London, 1972.
Modern Criticism and Theory: A Reader. London, 1988.

Demonstration of knowledge in excess of the above is of course welcome. Of those not included in the list, the work of two American critics, Van Wyck Brooks and F. O. Matthiessen, and of the English critic F. R. Leavis, is particularly illuminating.

Knowledge of the basics of versification (metre and form) both in English and Hungarian is assumed. The following books offer an introduction.

Ferencz, Győző. Gyakorlati verstan és verstani gyakorlatok. Budapest, 1994.
Fraser, G. S. Metre, Rhyme, and Free Verse. London, 1970.
Leech, Geoffrey N. A Linguistic Guide to English Poetry. London, 1969.
Lennard, John. The Poetry Handbook: A Guide to Reading Poetry for Pleasure and Practical Criticism. Oxford, 1996.
Szepes, Erika—István Szerdahelyi. Verstan. Budapest, 1981.

3. Literary history

The list that follows is made up books discussing important theoretical and historical problems of twentieth-century and — to a lesser extent — nineteenth-century English and American literature. Familiarity with two or three, of the applicant’s own choice, is expected.

Aaron, Daniel. Writers on the Left. Oxford, 1977 (1963).
Abrams, M. H. Natural Supernaturalism: Tradition and Revolution in Romantic Literature. New York, 1971.
Abádi Nagy, Zoltán. Válság és komikum. A hatvanas évek amerikai regénye. Budapest, 1982.
Az amerikai minimalista próza. Budapest, 1994.
Balakian, Anna, ed. The Symbolist Movement in the Literature of European Languages. Budapest, 1984. (Only the essays on English literature)
Bergonzi, Bernard. The Situation of the Novel. London, 1970.
Bigsby, C. W. E. A Critical Introduction to Twentieth-Century American Drama. I–II. Cambridge, 1982, 1984.
Writers in Conversation with Christopher Bigsby. Vols. 1–2. Norwhich, 2000.
Bradbury, Malcolm and Howard Temperley, eds. Introduction to American Studies. London, 1981.
Bradbury, Malcolm. The Modern British Novel. London, 1993.
Brustein, Robert. The Theatre of Revolt. London, 1965.
Cunningham, Valentine. British Writers of the Thirties. Oxford, 1988.
Daiches, David. The Novel and the Modern World. Chicago, 1939.
Dávidházi, Péter. The Romantic Cult of Shakespeare: Literary Reception in Anthropological Perspective. New York, 1998.
Davidson, Donald, John Gould Fletcher, et al. I’ll Take My Stand: The South and the Agrarian Tradition Baton Rouge, 1977 (1930).
Dietrich, Richard F. British Drama 1890–1950. Boston, 1989.
Egri, Péter. The Birth of American Tragedy. Budapest, 1988.
Esslin, Martin. The Theatre of the Absurd. Harmondsworth, 1968 (1961).
Friedman, Alan. The Turn of the Novel. New York, 1966.
Humphrey, Robert. Stream of Consciousness in the Modern Novel. Los Angeles, 1954.
Hynes, Samuel: The Edwardian Turn of Mind. Princeton, 1968.
The Auden Generation: Literature and Politics in England in the 1930’s. London, 1976.
Innes, Christopher. Modern British Drama 1890–1990. Cambridge, 1992.
Paley, Morton D. Apocalypse and Millennium in English Romantic Poetry. Oxford, 1999.Péter, Ágnes. Roppant szivárvány. A romantikus látásmódról. Budapest, 1996.
Perkins, David. The History of Modern Poetry. I–II. Cambridge, Mass., 1976, 1987.
Poirier, Richard. The Renewal of Literature: Emersonian Reflections. New York, 1987.
Rabinowitz, Rubin. The Reaction against Experiment in the English Novel 1950–60. New York, 1967.
Rajan, Tilottama. The Supplement of Reading. Figures of Understanding in Romantic Theory and Practice. Ithaca, 1990.
Sarbu, Aladár. The Reality of Appearances: Vision and Representation in Emerson, Hawthorne, and Melville. Budapest, 1996.
Scholes, Robert. Fabulation and Metafiction. Urbana, 1979.
Elements of Fiction. New York, 1968.
Szenczi Miklós. Valósághűség és képzelet. Modern Filológiai Füzetek. 23. Budapest, 1975.
Takács, Ferenc. T. S. Eliot and the Language of Poetry. Budapest, 1989.
Taylor, J. R. Anger and After: A Guide to the New British Drama. London, 1969 (1962).
Virágos, Zsolt. A négerség és az amerikai irodalom. Budapest, 1975.
Waugh, Patricia. Metafiction: The Theory and Practice of Self-Conscious Fiction. London, 1984.
Waugh, Patricia. Harvest of the Sixties: English Literature and its Background 1960 to 1990. Oxford, 1995.
Wilson, Edmund, ed. The Shock of Recognition: The Development of Literature in the United States. Recorded by the Men who made it. I–II. New York, 1975 (1943).

Tájékoztatásul a program tanegységlistája:

2003. május 26. (hétfő) 10 óra
Ajtósi Dürer sor 19–21. 236.

Felvételi követelmények

A programra bárki jelentkezhet, akinek legalább jó rendű angol szakos egyetemi diplomája van (a további feltételeket lásd a működési szabályzatban). A jelölteknek szóbeli felvételi vizsgát kell tenniük a programban tanító oktatók előtt. A vizsga az egyetemi évek alatt szerzett irodalomelméleti és az angol reneszánsz és barokk irodalmára vonatkozó ismeretek mélységét és alaposságát méri, ugyanakkor természetesen kíváncsi a jelöltek általános műveltségére, tájékozottságára és legfőképpen arra a körvonalazódó érdeklődési területre, amelyen a jelölt későbbi kutatási témáját keresi. A vizsga jellege kollégák közötti magas színvonalú beszélgetés vélhetően mindenki számára izgalmas kérdésekről. Nagy előnyt jelent, ha a jelölt bizonyítani tudja átlagon felüli jártasságát egy szűkebb területen.
A korszak tényanyagának felfrissítésére alkalmas bármelyik összefoglaló irodalomtörténet, s haszonnal forgatható az alábbi könyv: The Cambridge Companion to Shakespeare Studies, ed. Stanley WELLS, Cambridge, Cambridge University Press, 1986. Az eredeti művek közül feltételezzük a Norton Anthology vonatkozó szemelvényeinek ismeretét, és legalább tizennégy Shakespeare-dráma alapos olvasatát, különös tekintettel a négy „nagy tragédiá”-ra. Ezen kívül a jelölteknek ismerniük kell legalább három drámát Shakespeare kortársaitól (Marlowe, Kyd, Ben Jonson, Webster stb.), legalább tíz-tíz költeményt az alábbi költőktől: Henry Howard (Earl of Surrey), Sir Thomas Wyatt, Edmund Spencer, Sir Philip Sidney, William Shakespeare, John Donne, Andrew Marwell és John Milton, valamint a korszak legalább három prózai művét (például Sir Thomas More: Utopia, Sir Francis Bacon: Essays, Sir Philip Sidney: Defence of Poesie stb.). Kérjük, hogy a korszakra vonatkozó kritikai szakirodalomból válasszanak ki egy hosszabb terjedelmű művet (például F. R. Leavis egy esszéje,
A. C. Bradley egy előadása, Granville-Barker egy „preface”-e stb.) és készüljenek fel ennek ismertetésére. Itt semmiféle megkötöttség nincs, klasszikus és kortárs tanulmányok ismertetését egyaránt szívesen fogadjuk, akár angol, akár magyar nyelven íródtak.

További felvilágosítás:

Kállay Géza
telefon: 460-4400/4475
fogadóóra: hétfő 9:30–10:30, csütörtök 9–10, péntek 10–11, Ads 236.

Minden jelentkezőt szeretettel várunk!

Géher István, a program vezetője

A program leírása:

2003. május 29. (csütörtök) 10 óra
Ajtósi Dürer sor 19. A ép., II. em. 202.

A felvételi követelményekről lásd a program tájékoztató füzetét, megtekinthető a tanszéken.

2003. május 28. (szerda) 14 óra
Ajtósi Dürer sor 19–21/A I/124.

Témakörök

1. Irodalom és kultúra. A kultúraköziség jelenségeinek vizsgálata a kultúra különböző diszkurzusaiban, különös tekintettel az irodalomra, illetve más kulturális diszkurzusokkal való kapcsolatára (komparatisztika, interkulturális kapcsolatok)
2. Irodalomelméleti kutatások, különös tekintettel az irodalmi
elbeszélés/narráció elméleti és elemzési vonatkozásaira, valamint az intertextualitás-elméletekre, illetve a szövegelemzési gyakorlatban való alkalmazhatóságukra
3. A kultúraköziség és a nyelvhasználat összefüggéseinek kutatása különböző kultúrák történeti folyamatainak elemzésével és összevetésével: a német nyelvű irodalom és irodalmi élet mint regionális kultúra
4. Irodalomszociológiai kutatások
5. Kultúra, irodalom, regionalitás összefüggései
6. A kultúra mint „saját” és „idegen” (Fremdes und Eigenes) talákozásának helye, imagológiai tárgyú kutatások
7. Művészeti diszkurzusok egymásra hatása a kultúra rendszerében szinkrón és diakrón aspektusból: képzőművészeti és irodalmi irányzatok a német nyelvterületek és Nématalföld kultúrájában

A program leírása:

2003. május 28. (szerda) 14 óra
Ajtósi Dürer sor 19–21/A I/124.

Tájékoztatásul a program tanegységlistája:

2003. május 26. (hétfő) 11 óra
Múzeum krt. 4/A III/318.

Téma

A felvételin elsősorban a jelölt eddigi tevékenysége és jövőbeni tudományos tervei kerülnek szóba. A bizottság szívesen megismerkedik a jelölt álláspontjával az általa tanulmányozandó korszak európai és magyar irodalom- és művelődéstörténetének bármely kérdésével kapcsolatban.

Tájékoztatásul a programok tanegységlistája:

2003. május 29. (csütörtök) 9 óra
Múzeum krt. 4/A III/210.

Téma

A jelölt választott témája és a vonatkozó szakirodalom.

Tájékoztatásul a program tanegységlistája:

2003. június 5. (csütörtök) 9 óra
Múzeum krt. 4/A IV/408.

Téma

A jelölt választott témája.

Tájékoztatásul a programok tanegységlistája:

Olvasménylisták:

2003. május 26. (hétfő) 10 óra
Múzeum krt. 4/A III/318.

Témakörök

1. A XX. század első felére vonatkozó kézikönyvek, irodalomtörténeti összefoglalások.
2. A XX. század első felének irodalmából készült kritikai kiadások.
3. A jelentkező állítsa össze a választott témájára vonatkozó, az elmúlt 15 évben keletkezett szakirodalom bibliográfiáját (csak a felvételi vizsgára kell elhozni, nem kell leadni a jelentkezéskor).

Tájékoztatásul a program tanegységlistája:

Olvasmánylista:

2003. május 26. (hétfő) 10 óra
Múzeum krt. 4/A III/318.

Témakörök

1. A XX. század első felére vonatkozó kézikönyvek, irodalomtörténeti összefoglalások.
2. A XX. század első felének folyóiratai.
3. A jelentkező állítsa össze a választott témájára vonatkozó, az elmúlt 15 évben keletkezett szakirodalom bibliográfiáját (csak a felvételi vizsgára kell elhozni, nem kell leadni a jelentkezéskor).

Tájékoztatásul a program tanegységlistája:

2003. június 3. (kedd) 10 óra
Múzeum krt.. 4/I 23.

Felvételi követelmények

Finnugor szakos diploma (legalább 4-es átlageredménnyel) vagy
külföldi jelentkezőknél hungarológus (finn, észt, komi stb. nyelvszakos) egyetemi diploma az itthoni jó eredménynek megfelelő teljesítménnyel (pontszámmal)
valamilyen dokumentálható tudományos teljesítmény (diákköri dolgozat, ismertetés, előadás); ez kezdők esetében nem előírás
a doktori képzésre való jelentkezés alapos indoklása, motivációinak bemutatása
a speciális érdeklődés irányának (a majdani elképzelt disszertáció témájának) megjelölése
legalább két idegen nyelv (elsősorban orosz, német, angol) bizonyítvánnyal igazolt ismerete.

A program leírása:

2003. május 29. (csütörtök)

Témakörök
Letölthető változat:

I. Írás-, könyv- és könyvtártörténet

1. Az írás kialakulása, fejlődése, a piktogramtól a betűírásig
2. Görög és római könyvkultúra, a keresztény könyvtárkultúra és a peregrináció
3. A karoling reneszánsz, írás- és a könyvkultúra
4. A középkori kódexek és a kolostori könyvtárak
5. A Corvin könyvtár
6. A könyvnyomtatás feltalálása és jelentősége. Gutenberg élete és munkássága. A nyomdászat elterjedése Európában a 15. században
7. A könyvnyomtatás kezdete Magyarországon. Hess András budai műhelye. A második magyar ősnyomda. Az ősnyomtatványok
8. A reformáció és a nyomdászat Európában és Magyarországon
9. Az ellenreformáció és a nyomdászat. A nagyszombati jezsuita, majd egyetemi nyomda az ellenreformáció szolgálatában
10. Misztótfalusi Kis Miklós nyomdászati és kiadói tevékenysége. Régi magyar nyomtatványok
11. A modern könyvművészet külföldön a 19. század végén és a
20. században. W. Morris és követői
12. A magyar könyvkultúra fejlődése 1700-tól 1867-ig
13. A magyar könyvkultúra a dualizmus idején (1849–1918)
14. A magyar könyvművészet a 20. század elején. A Nyugat kiadó, a Kner- és Tevan-nyomda
15. A magyar sajtó története a kezdetektől 1848/49-ig. Kossuth Lajos szerkesztői és publicisztikai tevékenysége
16. A magyar sajtó az önkényuralom korában és a dualizmus idején (1849–1918)
17. Pártpolitikai sajtó – üzleti szellemű sajtó (Pesti Napló, Pesti Hírlap, Est-konszern)
18. A Nyugat és előzményei
19. Az első világháború sajtóviszonyai. Sajtóélet az 1930-as évek második feléig
20. A második világháború időszakának sajtóviszonyai (zsidótörvények, sajtókamara, nyilas irányítás, Magyar Nemzet)
21. A polgári könyvtári kultúra sajátosságai. Új könyvtártípusok; nemzeti könyvtár, tudományos szakkönyvtárak, közművelődési, iskolai könyvtárak
22. Az angol és amerikai könyvtárügy a kapitalizmus időszakában
23. A magyar könyvtárak a felvilágosodás idején és a reformkorban
24. A magyar könyvtári kultúra a dualizmus időszakában. Nemzeti könyvtár, tudományos szakkönyvtárak, közművelődési, iskolai könyvtárak
25. Szabó Ervin könyvtárügyi törekvései. A Fővárosi Könyvtár
26. A magyar könyvkiadás helyzete az első világháborút követő években. A stabilizációs periódus jelenségei. Új piacszemlélet és a könyvterjesztés új útjai
27. A könyvkiadás ki sés nagy cégei és egymáshoz való viszonyuk (Athenaeum, Franklin, Révai, Singer és Wolfner, Dante, Genius, Nyugat kiadó, Amicus, Cserépfalvi stb.)
28. A magyar könyv- és lapkiadás külföldön (emigrációs könyv- és lapkiadás, a szomszédos országok magyar nyelvű könyv- és lapkiadói)
29. Polgári humanizmus és fasizálódás 1938 után a magyar könyvkiadásban. Magyar könyvkiadás az 1940-es évek elején. A szellemi honvédelem
30. A könyvtárügy a két világháború között (közkönyvtárügy, a nagy gyűjtemények helyzete, közművelődési könyvtárak). A könyvtárügy fejlődése és új tendenciái külföldön 1920 és 1945 között
31. A könyvkiadás és könyvterjesztés államosítása 1945 után. Szakosított kiadói szervezet
32. A közkönyvtárügy fejlődése 1945 után

II. A történeti tárgyakon kívüli könyvtártudományi és informatikai témakörök

Könyvtártan, könyvtárügy

1. A gyűjteményszervezés fogalma, résztevékenységei és módszerei
2. A könyvtári rendszer Magyarországon a rendszerváltás előtt
3. A jelenlegi könyvtári rendszer Magyarországon – fenntartása, irányítása és kérdései
4. A könyvtárak nyilvántartása, könyvtári statisztika, nyilvános könyvtárak jegyzéke
5. A központi szolgáltatások fogalma, köre
6. A könyvtári együttműködés formái. Hazai és nemzetközi együttműködési típusok
7. Az IFLA tevékenysége, szervezete, hatása a nemzeti könyvtári rendszerekre
8. Az MKE és az IKSZ tevékenysége, jelentősége a magyar könyvtárügyben
9. A KMK története és jogutódja, a Könyvtári Intézet hatásköre, működése
10. A MOKKA
11. Az ODR
12. Az 1997. évi CXL. törvény könyvtári, könyvtárügyi vonatkozásai és későbbi fejleményei
13. A könyvtárellátás hazai intézményrendszere. A gyarapítás segítésének lehetőségei

Könyvtári tájékoztatás

Alapfogalmak

14. Az információ egységei (metron, logon, kognitívum)
15. A feltárás szintjei
16. Az információhordozók reprezentációi
17. A tájékoztatás eszközrendszerei: katalógustípusok, dokumentációs műfajok, bibliográfiák
18. A bibliográfia fogalma
19. A bibliográfia típusai
20. A bibliográfia története (kéziratosság, a könyvnyomtatás kézműipari szakasza, a bibliográfia kiterjedése a nagyipari szakaszban, az informatika korszaka)

A faktografikus tájékoztatás

21. Az adattárak típusai
22. Általános egyetemes bibliográfiák

Általános tájékoztatás

23. Nemzeti bibliográfia
24. A nemzeti bibliográfia fogalma
25. A nemzeti bibliográfia mint rendszer
26. A nemzeti bibliográfia kialakulása
27. A magyar nemzeti bibliográfia kezdetei (XVIII. század)
28. A magyar nemzeti bibliográfia kifejlődése (XIX. század: nagy művek és kiemelkedő bibliográfusok)
29. A magyar nemzeti bibliográfia a második világháború előtt
30. A magyar nemzeti bibliográfia mai rendszere
31. Magyar sajtóbibliográfiák és repertóriumok
32. Életrajzi lexikonok
33. A határon túli magyar könyvkiadás bibliográfiai megközelítése
34. A német, francia, angol, amerikai, olasz, orosz könyvkiadás bibliográfiai számbavétele

Információkereső nyelvek

35. Az ETO
36. A pre- és posztkoordináció fogalma, az alkalmazásukra épülő rendszerek
37. A tezaurusz
38. Multinacionális tartalomszolgáltatók (pl. Dialog Corporation) parancsnyelvének részletes ismertetése
39. Multinacionális tartalomszolgáltatók (pl. Dialog Corporation) menürendszerű keresőrendszerének ismertetése

Elektronikus tájékoztatás, digitális kultúra

40. Az EISZ
41. A LibInfo
42. A MEK
43. A Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ
44. Az OSZK elektronikus szolgáltatásai
45. Az internet története, felépítése és működése
46. A World Wide Web története, felépítése és működése
47. A hazánkban elterjedt internet hálózati technológiák
48. Az internet és a web keresőeszközei
49. A Dublin Core
50. Elektronikus dokumentumok katalogizálásának problémái, módszerei
51. Integrált könyvtári rendszerek: hazai körkép
52. Integrált könyvtári rendszerek: egy konkrét rendszer részletes ismertetése

Könyvtári és információs menedzsment

53. A vezetői munka természete, jellegzetességei, a teljes körű minőségelvű vezetés (TQM)
54. A stratégiai tervezés
55. A változások menedzselése
56. A nonprofit szervezetek sajátosságai a könyvtár működtetése és finanszírozása szempontjából
57. Az általános rendszerelmélet és rendszerszemlélet fogalma és alkalmazása a könyvtári menedzsmentben
58. A teljes körű minőségelvű vezetés
59. A könyvtári munka tervezésének menete, segédletei és módszerei
60. Projektmunka, projektmenedzsment
61. A döntéshozatal fogalma, folyamata, típusai és irányítóelvei
62. A szervezet fogalma, a szervezet–cél–tevékenység egysége

A felvételi vizsga során a jelölt kérdéseket kap mind a két nagy témakörből, továbbá tervezett értekezésének a témájából. A felvételi bizottság kéri mind a szakdolgozat, mind a jelölt publikációinak bemutatását.

Tájékoztatásul a program tanegységlistája:

2003. május 26. (hétfő) 11 óra
Múzeum krt. 4 /D 06.

Felvételi követelmények

A program felvételi követelménye magában foglalja az Irodalomtudományi Doktori Iskola által előírt általános ismereteket, továbbá a klasszikus orosz irodalom és kritika terén az egyetemi vizsgakövetelményeket meghaladó tájékozottságot. Kutatási tárgyában a jelölt rendelkezzék alapvető speciális ismeretekkel. A Pro Scientia-díj és az OTDK helyezés tulajdonosa előnyös elbírálásban részesül.

Tájékoztatásul a program tanegységlistája:

2003. május 27. (kedd) 11 óra
Múzeum krt. 4/D 104.

Tematika

1. A irodalomelmélet és a műelemzés fő irányzatai és módszerei, különös tekintettel a szláv iskolákra (a formalizmus, a strukturalizmus és a komparatisztika két fő ágának (a kontaktológiának és a tipológiának) alapfogalmai
2. A felvételiző szakjának megfelelő szláv irodalom fő korszakai általánosságban
3. A felvételiző választott témakörének korszaka részletesebben (irodalomtörténeti és szakirodalmi tájékozottság)

Tájékoztatásul a program tanegységlistája:

2003. május 30. (péntek) 10 óra
Múzeum krt. 4/D fszt. 9.

Tematika

A felvételi vizsgán az alábbi kérdeskörökben való általános tájekozottságot kívánjuk meg a jelentkezőktől:
1. A klasszikus és a modern orosz irodalom története (korszakok, fő fejlődési tendenciák, stílusirányzatok, az irodalmi műfajok története)
2. Az orosz kultúra tipológiai párhuzamai és kapcsolódási formái a nyugat-európai (francia, német, angol, olasz) és a közép- és kelet-európai (cseh, lengyel, ukrán, szerb, horvát, balti regió) kultúrákkal
3. A választott disszertácós téma kidolgozásának kultúrtörténeti perspektívái, valamint módszertani vonatkozásai (általános irodalomelmélet, poétika, az elemzés és az értelmezés módszertana)
4. A kortárs orosz irodalomtudomány nemzetközileg ismert fő képviselői és irányzatai

2003. május 29. (csütörtök) 14 óra
Múzeum krt. 4/C (Francia Tanszék)

Felvételi követelmények

A doktori képzésre utolsó évfolyamos egyetemi hallgatók és felsőfokú francia nyelv- és irodalom szakos végzettséggel rendelkező szakemberek jelentkezhetnek. A jelentkezőknek a doktoriskola által előírt mellékleten kívül írásban elkészített (5-6 oldalas) tanulmányi tervet kell benyújtaniuk a szakirány-választás, illetve azon belül érdeklődési területük érdemi indoklásával. Ennek keretében kell beszámolni az addig végzett szakmai tevékenységről is (szakdolgozat, TDK-munka, publikációk).
A tanulmányi terv a szakmai intelligencia elbírálásának alapja.
A jelentkezőknek a felvételi vizsgára magukkal kell vinniük az indexüket, és az esetleges diákköri vagy egyéb tudományos tevékenységüket dokumentáló okmányokat.
A felvételi vizsgán francia nyelvű beszélgetés során a jelentkezőnek számot kell adnia egyrészt arról, hogy rendelkezik a választott tudományágban a doktori tanulmányok megkezdéséhez szükséges irodalomelméleti és irodalomtörténeti ismeretekkel és jártas a témakörére vonatkozó szakirodalomban (a), másrészt arról, hogy nyelvtudása a doktori tanulmányok folytatásához a kellő szintet eléri (b). A jelentkezők maximálisan 100 pontot érhetnek el a következők szerint:
kitűnő diploma: 20 pont, jeles diploma: 15 pont, jó diploma: 10 pont (ez egyúttal a minimális felvételi követelmény)
(a) maximális pontszám: 40 pont
(b) maximális pontszám: 40 pont
Megfelelési minimum: 60 pont, de az (a) és (b) kategória egyikében sem lehet az elért pontszám 15-nél kevesebb.
Minden egyéb kérdésben az ELTE BTK Doktori Szabályzata az irányadó.

Tájékoztatásul a programok tanegységlistája:

2003. június 6. (péntek) 14 óra
Múzeum krt. 4/C, Olasz Tanszék, az elnök szobája

Témakörök

Az olasz irodalom kezdetei
Dante, Petrarca, Boccaccio
A humanizmus kora
A reneszánsz
Ariosto, Machiavelli
Manierizmus és ellenreformáció
Klasszicizmus és barokk a Seicentóban
Az Arcadia és G. B. Vico
A felvilágosodás és Goldoni, Parini, Alfieri
Neoklasszicizmus és romantika, Foscolo
Leopardi, Manzoni
Az egységes Olaszország irodalma és művelődése

2003. május 26. (hétfő)
Múzeum krt.. 4/C, könyvtár

Téma

A modern latin-amerikai próza fő irányzatai.

Tájékoztatásul a program tanegységlistája: