ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola 1088 Budapest Múzeum krt. 4/a.

Kezdőlap, tartalomjegyzék

Modern angol és amerikai irodalom Angol reneszánsz és barokk irodalom Germanisztikai irodalomtudomány Néderlandisztika Általános irodalomtudomány (Irodalomelmélet) A magyar és európai felvilágosodás A Nyugat és kora Az uráli népek folklórja és irodalma Szláv irodalmak Francia irodalom a középkortól a felvilágosodásig Francia irodalom a felvilágosodástól napjainkig Italianisztika Az orosz irodalom és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában

Az oldalt Microsoft Internet Explorer böngészővel ajánljuk megtekinteni.

A letölthető .pdf kiterjesztésű fájlok megtekintéséhez szükséges
Acrobat Reader program megtalálható
például itt:

A doktoriskola egyes programjainak ismertetése
A programok által rendelkezésre bocsátott adatok alapján

Modern angol és amerikai irodalom
Programvezető: Sarbu Aladár

A program leírása (pdf): (2008. március)

General information about Doctoral Programme in Modern English and American Literature (pdf): (March 2008)

Benne az alábbi témakörök:
Általános tudnivalók / Introduction
Jelentkezés és felvételi / Application and admission
Tantervi tudnivalók / The curriculum
A doktori szigorlat / The comprehensive doctoral examination
A disszertáció / The dissertation
Függelék: Tantárgyi programok; A doktori szigorlat / Appendix: Course Descriptions; The Comprehensive Doctoral Examination

A program hallgatói a 2006/2007-es tanévben:

I. évfolyam

Csizmadia Balázs
Téma: Conrad regényeinek fenomenológiai és narratológiai vizsgálata
Témavezető: Dávidházi Péter

Lukács Hajnalka Veronika
Téma:  Generatív mitológiai vizsgálatok
Témavezető: Friedrich Judit

Muskovits Eszter
Téma: A szerelem ábrázolása a Dracula-hagyományban
Témavezető: Takács Ferenc

Sárdi Rudolf
Téma:  A lehetséges világok elmélete Nabokov regényeiben
Témavezető: Farkas Ákos

Takács Szabolcs
Téma: Bibliai motívumok az angol modernizmus költészetében
Témavezető: Fabinyi Tibor

Végh Veronika
Téma: Töredékek az európai romantikában
Témavezető: Péter Ágnes

II. évfolyam

Bakó Krisztián
Téma: Fényképészet és irodalomelmélet
Témavezető: Takács Ferenc

Bozai Ágota
Téma: Salman Rushdie
Témavezető: Sarbu Aladár

Diószeginé Szőcs Erzsébet
Téma: Robert Graves múzsái mitológiai megközelítésben
Témavezető: Friedrich Judit

Gárdos Bálint
Téma: Hazlitt és a 18. századi esztétikák
Témavezető: Péter Ágnes

Mihálka Réka
Téma: Ezra Pound és a japán irodalom
Témavezető: Géher István

Papp Dániel
Téma: A film mint az irodalom népszerűsítésének eszköze
Témavezető: Takács Ferenc

Szlukovényi Katalin
Téma: Az amerikai zsidó próza
Témavezető: Kálmán C. György

III. évfolyam

Fejérvári Boldizsár
Téma: Chatterton: utánzás és alkotás
Témavezető: Péter Ágnes

Ongjerth Dávid
Téma: Joseph Heller
Témavezető: Takács Ferenc

Palla Mária
Téma: Az indiai diaszpóra irodalma
Témavezető: Takács Ferenc

Pokol Ágnes
Téma: Henry James nőalakjai
Témavezető: Sarbu Aladár

Székely Péter
Téma: Az egyetemi regény
Témavezető: Dávidházi Péter

Szirbik Dorottya
Téma: A Harry Potter mint irodalom
Témavezető: Friedrich Judit

Sztana Ágnes
Téma: A fenséges William és Dorothy Wordsworth-nél
Témavezető: Péter Ágnes

Az előző tanévben végzettek:

Barta Szilvia
Téma: Yeats és az abszurd dráma
Témavezető: Sarbu Aladár

Czigányik Zsolt
Téma: A pelageizmus
Témavezető: Takács Ferenc

Huszár Erika
Téma: Henry James filmen
Témavezető: Sarbu Aladár

Juhász Katalin
Téma: Orosz vonatkozások Nabokov regényeiben
Témavezető: Takács Ferenc

Kató Eszter
Téma: A modern angol próza nyelvelméleti szempontból
Témavezető: Kállay Géza

Kirchknopf Andrea
Téma: Viktoriánus regényutánzatok, 1960–1990
Témavezető: Friedrich Judit

Mérey Diána
Téma: T. S. Eliot és Dante
Témavezető: Ferencz Győző

Nagy Judit
Téma: A természet a kanadai regényben
Témavezető: Jakabfi Anna

Pálvölgyi Lídia
Téma: John Clare: az identitás problémája
Témavezető: Péter Ágnes

Ruttkay Veronika
Téma: Coleridge és a 18. századi új retorikusok
Témavezető: Péter Ágnes

Szálteleki Szilvia
Téma: A populáris kultúra az újabb ír prózában
Témavezető: Takács Ferenc

Tímár Andrea
Téma: Coleridge Bildung-elmélete
Témavezető: Péter Ágnes

Torma Eszter 
Téma: A modern angol regény és a film
Témavezető: Géher István

Wiesenmayer Anita Teodóra
Téma: A zenei és a térforma amodern angol irodalomban
Témavezető: Sarbu Aladár

Korábban végzettek:

Bülgözdi Imola
Téma: Az amerikai Dél irodalma: Eudora Welty
Témavezető: Géher István

Deák Karina
Téma: Narratológiai problémák a modern angol regényben
Témavezető: Sarbu Aladár

Dósai Rita
Téma: Samuel Johnson
Témavezető: Dávidházi Péter

Dudinszky Katalin
Téma: Yeats költészete
Témavezető: Takács Ferenc

Dúl Katalin
Téma: „Disszidens” regényírók az ötvenes évek angol irodalmában
Témavezető: Sarbu Aladár

Füsy Ágnes
Téma: Joyce szimbolizmusa
Témavezető: Sarbu Aladár

Láng Zsuzsa
Téma: Joyce, Ulysses
Témavezető: Takács Ferenc

László Noémi
Téma: Thomas Hardy költészete
Témavezető: Ferencz Győző

Lomb Éva
Téma: A modern angol regény filmszerűsége
Témavezető: Sarbu Aladár

Magyari Andrea
Téma: Sylvia Plath költészete
Témavezető: Ferencz Győző

Pálinkás Katalin
Téma: Keats líraelméleti megközelítésben
Témavezető: Péter Ágnes

Sógor Zsolt
Téma: Yeats költészete
Témavezető: Takács Ferenc

 

Angol reneszánsz és barokk irodalom
Programvezető: Géher István

A program célja olyan tudományos képzés biztosítása, melyet követően – az előírt vizsgák sikeres letétele és a disszertáció megvédése esetén – PhD fokozat nyerhető.

A doktori program vezetője:

Géher István PhD, habil. egyetemi docens, tanszékvezető

A doktori program jelenlegi oktatói:

Dávidházi Péter PhD, D.Litt, habil. osztályvezető (MTA Irodalomtudományi Intézet), egyetemi docens (ELTE)
Takács Ferenc PhD, egyetemi docens (ELTE)
Halácsy Katalin PhD, egyetemi docens (ELTE)
Szalay Krisztina PhD, egyetemi docens (ELTE)
Szőnyi György Endre PhD, habil., egyetemi tanár (Szegedi Tudományegyetem)
Fabiny Tibor PhD, egyetemi tanár (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
Kállay Géza PhD, habil., egyetemi docens (ELTE)
Almási Zsolt PhD, egyetemi adjunktus (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)
Pikli Natália PhD, meghívott előadó

A program leírása

A program – az ELTE egyik legrégibb doktori programja – a szakma legfontosabb és legfrissebb eredményeit kívánja továbbadni, és a leendő kollégákat közös és intenzív műhelymunka keretében vezeti be az önálló kutatás gyakorlatába. Ehhez – az egyetemi órák mellett – ideális „gyakorlótér” a Magyar Shakespeare Bizottság, melynek elnöke történetesen a doktori program vezetője is. Az Anglisztikai Tanszék éves folyóirata a The Anachronist: itt mód van a készülő disszertáció hosszabb-rövidebb fejezeteinek publikálására.

Ugyanakkor az angol reneszánsz és barokk stúdiumok – és különösképpen a Shakespeare-filológia – sajátosságai közé tartozik, hogy jelentőségük túlmutat a szűkebb szakma művelésén, hiszen a korszak legnagyobb alakja, William Shakespeare nem csupán az irodalomkritika tárgya, hanem az egyetemes kultúra közügye is Angliától Japánig. Ennélfogva a Shakespeare-kutatás nemcsak az anglisztika, illetve a tágabb értelemben vett irodalomtudomány elméletének és gyakorlatának gyújtófókusza, hanem a legtágabban értelmezett irodalmiság „tudatállapotának” is mintegy „tükröt tart”. A program tehát ügyel az elméleti és gyakorlati ismeretek ideális egyensúlyára és a képzés során főképp az interdiszciplinaritásra törekszik. Az a négy oktatási és kutatási irány, amely egyben a program sajátos arculatát is felmutatja, a következő:

1. Shakespeare a reneszánsz gondolkodás, festészet, zene és film történetében
2. szövegkritika és fordításkritika
3. drámakritika és dramaturgia, illetőleg költészetkritika és poétika
4. középkori angol irodalom (bővebb felvilágosítás dr. Halácsy Katalinnál)

A képzés általános rendje

Átlagosan heti 4-6 óra (általában egy előadás és két szeminárium) kötelező, minden félévben doktori konzultációval a témavezetővel, egyéni megbeszélés alapján. A képzés második felében a legfőbb hangsúly a disszertáció megírására esik.

Első félév
1. Filozófiatörténet Heidegger után (előadás)
2. Irodalomelmélet I.
3. Shakespeare kortársai (Erzsébet- és Jakab-kori dráma) (szeminárium)

Második félév
1. Irodalomelmélet II.
2. Kortárs Shakespeare-kritika és irodalomelmélet (szeminárium)
3. Drámaelemző szeminárium

Harmadik félév
1. Reneszánsz filozófia (előadás)
2. Reneszánsz és barokk költészet (szeminárium)
3. Szöveg- és fordításkritika (szeminárium)

Negyedik félév
1. Shakespeare életműve (előadás)
2. Több meghirdetett szeminárium közül legalább egy. A szemináriumok témáit részben az oktatók kutatási témája, részben a hallgatók már kialakult igényei szabják meg

Ötödik és hatodik félév
Tutoriális foglalkozás: a jelölt és a témavezető konzultációja, ami már az első évben elkezdődik.

A hallgatók ennél még bővebb órakínálatból válogathatnak, hiszen nemcsak az Angol–Amerikai Intézet által meghirdetett kurzusok vehetők fel, amelyeket a program vezetője, illetőleg a leendő témavezető a doktori képzés szempontjából jóváhagyott, hanem – a programvezető és a témavezető egyetértésével – az Irodalomtudományi Doktori Iskola bármely kurzusa is.

Az előadott tárgyakból kollokviumi jegyet kell szerezni, a szemináriumokat gyakorlati jegy zárja. A negyedik félév végén – a „Shakespeare életműve” kollokvium keretében – a jelöltek beszámolnak a disszertáció témájának történetéről, illetve szakirodalmáról. A vizsga bizottság előtt zajlik. A doktori képzést szigorlat zárja. A doktori képzés további kérdéseit, a szigorlat letételét és a disszertáció benyújtásának és megvédésének feltételeit illetően az Irodalomtudományi Doktori Iskola új szabályzatának rendelkezései az irányadók.

A program tanegységlistája
A kódszámokat lásd:

Filozófia (K)
Irodalomelmélet I. (K)
Irodalomelmélet II. (K)
Társtudományok (K)
(A betűjel attól függ, melyik program szervezte kurzust végzi el a hallgató.)

Reneszánsz filozófia (K)
Szöveg- és fordításkritika (G)
Drámaelemző szeminárium (G)
Reneszánsz és barokk költészet (G)
Shakespeare kortársai (Erzsébet- és Jakab-kori dráma) (G)
Shakespeare életműve (G)

Disszertációs témakonzultáció (G)
Disszertációs témakonzultáció (G)
Disszertációs témakonzultáció (G)
Disszertációs témakonzultáció (G)
Disszertációs témakonzultáció (G)
Disszertációs témakonzultáció (G)

---

Ösztöndíjak, külföldi tanulmányutak

A doktori program anyagi feltételei – elsősorban az általános gazdasági megszorító intézkedések következtében – sajnos szűkösek. Nem minden hallgató számára tudunk tanulmányi ösztöndíjat biztosítani, mi több, a doktori képzés tandíjköteles, mivel „második diplomának” számít. A program mindent igyekszik megtenni azért, hogy hallgatói – a képzés részeként – legalább egy félévet külföldi egyetemen tanulhassanak, és jó kapcsolatai vannak a Leuveni Katolikus Egyetemmel, a New Yorkban működő Columbia Egyetemmel és a stratfordi The Shakespeare Institute-tal; mindhárom helyen több hallgatónk töltött rövidebb-hosszabb tanulmányutat. Az utakhoz szükséges anyagi hátteret azonban jórészt a hallgatóknak kell megszerezniük különböző alapítványokhoz (British Council, Soros Alapítvány, TEMPUS, Fulbright stb.) benyújtott pályázatok segítségével.

Felvételi vizsga

A programra bárki jelentkezhet, akinek legalább jó rendű angol szakos egyetemi diplomája van (a további feltételeket lásd a működési szabályzatban).
A jelölteknek szóbeli felvételi vizsgát kell tenniük a programban tanító oktatók előtt. A vizsga az egyetemi évek alatt szerzett irodalomelméleti és az angol reneszánsz és barokk irodalmára vonatkozó ismeretek mélységét és alaposságát méri, ugyanakkor természetesen kíváncsi a jelöltek általános műveltségére, tájékozottságára és legfőképpen arra a körvonalazódó érdeklődési területre, amelyen a jelölt későbbi kutatási témáját keresi. A vizsga jellege kollégák közötti magas színvonalú beszélgetés vélhetően mindenki számára izgalmas kérdésekről. Nagy előnyt jelent, ha a jelölt bizonyítani tudja átlagon felüli jártasságát egy szűkebb területen.

A korszak tényanyagának felfrissítésére alkalmas bármelyik összefoglaló irodalomtörténet, s haszonnal forgatható az alábbi könyv: The Cambridge Companion to Shakespeare Studies, ed. Stanley WELLS, Cambridge, Cambridge University Press, 1986.

Az eredeti művek közül feltételezzük a Norton Anthology vonatkozó szemelvényeinek ismeretét, és legalább tizennégy Shakespeare-dráma alapos olvasatát, különös tekintettel a négy „nagy tragédiá”-ra. Ezen kívül a jelölteknek ismerniük kell legalább három drámát Shakespeare kortársaitól (Marlowe, Kyd, Ben Jonson, Webster stb.), legalább tíz-tíz költeményt az alábbi költőktől: Henry Howard (Earl of Surrey), Sir Thomas Wyatt, Edmund Spencer, Sir Philip Sidney, William Shakespeare, John Donne, Andrew Marwell és John Milton, valamint a korszak legalább három prózai művét (például Sir Thomas More: Utopia, Sir Francis Bacon: Essays, Sir Philip Sidney: Defence of Poesie stb.). Kérjük, hogy a korszakra vonatkozó kritikai szakirodalomból válasszanak ki egy hosszabb terjedelmű művet (például F. R. Leavis egy esszéje, A. C. Bradley egy előadása, Granville-Barker egy „preface”-e stb.) és készüljenek fel ennek ismertetésére. Itt semmiféle megkötés nincs, klasszikus és kortárs tanulmányok ismertetését egyaránt szívesen fogadjuk, akár angol, akár magyar nyelven íródtak.

Sikeres felvételi vizsga esetén az első félév a Kar rendes, nappali tagozatos tanulmányi rendje szerint kezdődik.

További felvilágosítás:
Kállay Géza
telefon: 460-4400/4475
fogadóóra: hétfő 9:30–10:30, csütörtök 9–10, péntek 10–11, Ads 236.

Germanisztikai irodalomtudomány
Programvezető: Orosz Magdolna

A germanisztikai irodalomtudományi doktori oktatási program a német nyelvű irodalom diakrón aspektusok szerinti tagolásában a következő, egymással sokrétűen összefügő szakterületeken folytat kutatásokat:

1. Irodalom és kultúra – A kultúraköziség jelenségeinek vizsgálata a kultúra különböző diszkurzusaiban, különös tekintettel az irodalomra, illetve más kulturális diszkurzusokkal való kapcsolatára (komparatisztika, interkulturális kapcsolatok)
2. Irodalomelméleti kutatások, különös tekintettel az irodalmi elbeszélés/narráció elméleti és elemzési vonatkozásaira, valamint az intertextualitás-elméletekre, illetve a szövegelemzési gyakorlatban való alkalmazhatóságukra
3. A kultúraköziség és a nyelvhasználat összefüggéseinek kutatása különböző kultúrák történeti folyamatainak elemzésével és összevetésével: a német nyelvű irodalom és irodalmi élet mint regionális kultúra
4. Irodalomszociológiai kutatások
5. Kultúra, irodalom, regionalitás összefüggései
6. A kultúra mint „saját” és „idegen” (Fremdes und Eigenes) talákozásának helye, imagológiai tárgyú kutatások
7. Művészeti diszkurzusok egymásra hatása a kultúra rendszerében szinkrón és diakrón aspektusból: képzőművészeti és irodalmi irányzatok a német nyelvterületek és Nématalföld kultúrájában

A program vezetője:

Orosz Magdolna CsC, egyetemi tanár
Tanári szoba: ADs A/124.
Tel.: 460-4412; 460-4400/4123

A program oktatói:

Balogh Tamás CsC, egyetemi docens (néderlandisztikai alprogram)
Tanári szoba: ADs A27.
Tel.: 460-4400/4109
Fogadóóra: egyéni megbeszélés szerint

Gera Judit CsC, tanszékvezető egyetemi docens (néderlandisztikai alprogram)
Tanári szoba: ADs A26.
Tel.: 460-4400/4116
Fogadóóra: egyéni megbeszélés szerint

Jónácsik László PhD, egyetemi docens (külső oktató)
Fogadóóra: előzetes egyeztetés szerint

Kurdi Imre PhD, egyetemi docens
Tanári szoba: ADs A/14.
Tel.: 460-4400/4152
Fogadóóra: egyéni megbeszélés szerint

Mádl Antal DsC, ny. egyetemi tanár
Tanári szoba: Ads A/118.
Tel: 460-4400/4216
Fogadóóra: egyéni megbeszélés szerint

Tarnói László CsC, egyetemi tanár
Tanári szoba: ADs A/118.
Tel.: 460-4400/4216

---

A program munkanyelve: német.

A program kurzusai konzultációs jellegűek.

A program tanegységlistája
A kódszámokat lásd:

Filozófia (K)
Irodalomelmélet I. (K)
Irodalomelmélet II. (K)
Társtudományok (K)
(A betűjel attól függ, melyik program szervezte kurzust végzi el a hallgató.)

Irodalomtudománytörténeti áttekintés (K)
A filológiai munka sajátosságai G
Magyar irodalomtudományi/más filológiai témakör (K)
A dolgozathoz kapcsolódó probléma(kör) 1. (G)
A dolgozathoz kapcsolódó probléma(kör) 2. (G)
A dolgozathoz kapcsolódó probléma(kör) 3. (G)

Doktori szeminárium (műhelymunka) 1. (Bibliográfia)
Doktori szeminárium (műhelymunka) 2. (Forschungsbericht)
Doktori szeminárium (műhelymunka) 3. (Konzept)
Doktori szeminárium (műhelymunka) 4.
Doktori szeminárium (műhelymunka) 5.
Doktori szeminárium (műhelymunka) 6.

Kiegészítő megjegyzések:
A doktorandusz hallgató minden tanév elején köteles a témavezetővel konzultálni az adott tanév programjáról, a felveendő tanegységekről és azok tartalmáról.
Az IR-GE 440/IR-GE 450/IR-GE 460-as kódszámú tanegységek közül a hallgató legfeljebb egyet vehet fel a témavezetőjénél.

Magyar irodalomtörténet és irodalomtudomány. Általános irodalomtudomány (Irodalomelmélet)
Programvezető: Kulcsár Szabó Ernő

Az Általános irodalomtudomány program elsősorban az irodalmi jelenség hozzáférhetőségének diszkurzív stratégiáiban eligazodni igyekvő hallgatók elméleti és módszertani tájékozódását szolgálja. Mindenekelőtt azok érdeklődésére tart tehát számot, akik a filológiai-elméleti munkájuk során tudatosan is szembesülni akarnak az irodalomtudomány jelenkori helyzetéből adódó dilemmákkal s kutatásaikban érvényre is próbálják juttatni az azok megértéséből adódó következtetéseket.
A program ezért – az irodalom temporális létmódjától és szisztematikus történetiségétől (különös tekintettel az irodalmi modernség alakzataira) az irodalomtörténet-írás elméleti kérdésein át az olvasás nyelvi-kulturális és mediális feltételezettségéig – olyan diszkurzív pozíciók mentén tesz kísérletet az irodalmi jelenséget konstituáló hermeneutikai tapasztalat reflexiójára, melyek (az újabb irodalomértés nagy paradigmáit tekintve) a posztstrukturalista, illetve a „kultúrapoétikai” horizontok határolta térben helyezkednek el.
A programhoz kapcsolódva olyan, graduális hallgatókat is integráló kutatócsoport működik, amelynek kutatásai elsősorban a művészeti modernség kontextusában irányulnak az irodalmi jelenség értelmezhetőségének új lehetőségeire. Közülük is elsősorban azokra, amelyek abból a termékeny feszültségből adódnak, amely az irodalmat egyfelől történeti és kulturális eredetű antropológiai értelemkölcsönzés termékének mutatja, ugyanakkor a nyelvi közlésművészet referenciálisan hozzáférhetetlen szövegvalóságaként teszi csak részévé a mindenkori esztétikai tapasztalatnak.
A program oktatói: Kulcsár Szabó Ernő, Tolcsvai Nagy Gábor, Bónus Tibor, Dobos István, Kállay Géza, Fehér M. István és Kulcsár-Szabó Zoltán.

A program tanegységlistája:
Tájékoztató olvasmányjegyzék egyes kurzusokhoz/témákhoz:

Magyar irodalomtörténet és irodalomtudomány.
A XX. század első felének magyar irodalma.
A Nyugat és kora
Programvezető: Kenyeres Zoltán

A program témakörébe tartozik a Nyugat (1908–1941) és a Magyar Csillag (1941–1944) című folyóirat története, írógárdáik élete és művei; mindazok a filológiai, eszmetörténeti, műfajtörténeti, esztétikai, irodalomszerveződési, fogadtatástörténeti kérdések, melyek megvilágítása hozzájárul a korszak értelmezéséhez. Kapcsolható a témakörhöz a Válasz és a Szép Szó köre. Hozzátartozik az avantgárd mozgalmaknak, a korszak irodalmi társaságainak története, valamint a Nyugat három nemzedékével kapcsolatban lévő kisebb folyóiratok (például Argonauták, Diárium stb.) története.

A program köré szervezett műhely elsősorban azok jelentkezését várja, akik Ady Endre vagy Babits Mihály vagy Kosztolányi Dezső munkásságával kívánnak foglalkozni. Vár továbbá olyan témákat, melyek irodalmi szerveződések, irodalmi társaságok vagy a Nyugattal nem szembenálló kisebb (hazai) folyóiratok kutatását tűzik ki célul.

A program hallgatói a 2006/2007-es tanévben:

I. évfolyam

Petőcz András
Téma: „Dimenzionista” művészet: Tamkó Sirató Károly költészeti törekvései a két világháború között, illetve annak európai megfelelői
Témavezető: Sipos Lajos

II. évfolyam

Nagy Emőke
Téma: Szerb Antal műveinek angol vonatkozásai
Témavezető: Kenyeres Zoltán

Szalay Adriana
Téma: A modern magyar próza kialakulásának hatástörténeti feltételei a századfordulón
Témavezető: Eisemann György

Teslár Ákos (ösztöndíjas)
Téma: Ady Endre kultikus megközelítései
Témavezető: Tverdota György

III. évfolyam

Bitter Noémi
Téma: Sőtér István szépirodalmi és irodalomtörténeti munkássága
Témavezető: Kenyeres Zoltán

Kovács Ágnes
Téma: Elek Artúr pályaképe és a Nyugat olasz kapcsolatai
Témavezető: Kenyeres Zoltán

Nédli Balázs (ösztöndíjas)
Téma: Babits Mihály himnuszfordításai
Témavezető: Sipos Lajos

A program tanegységlistája:
Olvasmányjegyzék az egyes tanegységekhez:

Magyar irodalomtörténet és irodalomtudomány.
A magyar és európai felvilágosodás
Programvezető: Szilágyi Márton

A felvilágosodás irodalmának feldolgozásával foglalkoznak más bölcsészkarok doktoriskoláinak programjai is, de a klasszikus magyar irodalom nagy témakörén belül önállóan csak az ELTE BTK keretei között folyik képzés. A program irányát és jellegét megalapozó elképzeléseink annak a felismerésnek a nyomán épültek ki, hogy a magyar felvilágosodás korának irodalma az elmúlt évek kutatásai nyomán különleges tudománytörténeti helyzetbe került. Az 1970-es évektől kezdve fokozatosan veszíti erejét az a beállítás, amely a romantika korától az akadémiai irodalomtörténetig meghatározta e kor helyét a magyar művelődés történetében, az újabb irodalomtörténeti és történeti kutatások kétségessé tették „előtörténetként” (a nagy teljesítményeket létrehozó XIX. század előtörténeteként) való felfogását. Ez a magyar XVIII. századnak óhatatlanul a romantika normái szerint való szemléletét és megítélését hozta magával. Az elmúlt évtizedek során egyre erőteljesebb bizonyságok mutatkoznak arra vonatkozóan, hogy a hagyományos szemlélettől való távolodás teljesen új horizontokat nyit meg a hazai felvilágosodás kutatásában, s ennek az újabb időszaknak csak a kezdeteinél tartunk. Ezért kaptak új lendületet az eszmetörténeti vizsgálódások, ezért vált szükségessé a komparatista távlatok bevonása, ezért kellett új alapokra helyezni magának az irodalomnak a fogalmát s ezért nyitottunk erőteljesen a történeti-művelődéstörténeti dimenziók felé. Igen lényeges területként kezeljük a forrásfeltáró és textológiai munkákat is.
Ez a helyzet magyarázza, hogy a képzésnek csak részben van előre rögzített tematikai kerete: a disszertációk témáinak kiválasztásában a hallgatóknak nagy szabadságot biztosítunk. A programszerűen folyó közös foglalkozások (legalábbis részben) ugyancsak szabadon alakíthatók az aktualitás és a szükségesség jegyében: az elmúlt évek gyakorlata itt meglehetősen széles tematikai palettát mutat. Ezek mellett különlegesen fontos – s a program eddigi eredményeinek ismeretében: sikeres – a rendszeres személyes konzultációk gyakorlata. Igyekszünk a doktoranduszoknak lehetőséget biztosítani arra, hogy részt vegyenek a szakma tudományos konferenciáin, az elmúlt években sikerült néhány külföldi ösztöndíjas helyet is szereznünk számukra. Eddig végzett hallgatóink jelentős részének sikerült tudományos műhelyekben elhelyezkedni, erre természetesen a továbbiakban is törekszünk.
A program oktatói:
Szilágyi Márton, Bécsy Ágnes, Balogh Piroska, Bíró Ferenc, Devescovi Balázs, Margócsy István

A program hallgatói a 2006/2007-es tanévben:

I. évfolyam

Keisz Ágoston
Témavezető: Balogh Piroska

Batmunk Temulun
Témavezető: Kulin Ferenc

II. évfolyam

Keszeg Anna
Téma: Gyöngyössi István: versek és kontextusok
Témavezető: Szilágyi Márton

Mácsik Péter
Téma: Mátyási József és a francia–magyar kapcsolatok
Témavezető: Szilágyi Márton

III. évfolyam

Cziffra Mariann
Téma: Kazinczy vallásról és religióról vallott nézetei az 1810-es években
Témavezető: Bíró Ferenc

Lukácsi Zoltán
Téma: Magyar katolikus prédikécióirodalom a felvilágosodás korában
Témavezető: Szilágyi Márton

Korában végzettek:

Tóth Kálmán
Téma: Kis János önéletírásának antropológiai megközelítése
Témavezető: Szilágyi Márton

Kalla Zsuzsa
Téma: Bártfay László naplója, szövegkiadás, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel
Témavezető: Bíró Ferenc

Ajkay Alinka
Téma: Kazinczy Tübingai pályaírása; politikai és ideológiai háttérrel
Témavezető: Bíró Ferenc

A program tanegységlistája:

Az uráli népek folklórja és irodalma
Programvezető: Csepregi Márta

A program az ELTE BTK Finnugor Tanszékén működik.

Cím: Puskin u. 3. (Múzeum körúti épületegyüttes i épület) földszint

Levélcím: 1364 Bp. Pf. 107

Telefon: 485-5200/5223

Fax: 485-5253

Honlap (angolul és magyarul)

Csepregi Márta, a program vezetője
Klima László, a tanszéki honlap szerkesztője

Az oktatók elérhetőségét lásd a tanszék honlapján

A program ismertetése

Az ELTE BTK Finnugor Tanszékén Domokos Péter professzor 1997-ben alapította az uralisztika doktori programot. Ennek egyik szakiránya volt Az uráli népek folklórja és irodalma, a másik az Uráli nyelvészet és nyelvek alprogram, mely nyelvészeti képzéssel foglalkozik, leírását lásd az Finnugor Tanszék honlapján.

Az uráli népek folklórja és irodalma jelenleg az irodalomtudományi doktori iskola egyik programjaként működik, 2006-tól Csepregi Márta vezetésével. A program magában foglalja az uralisztika több, nem nyelvészeti diszciplínáját, így külön hangsúly kerül az irodalomelméleti, folklorisztikai stúdiumokra, az összehasonlító művelődéstörténeti vizsgálatokra. Sor kerül egy-egy uráli nép folklórja és irodalma bemutatására, majd összefoglaló, egybevető értékelésére. Mindezt történelmi és művelődéstörténeti konzultációk sora, illetve a rokonterületek, areális érintkezések (szlavisztika, turkológia; régi magyar irodalom) teszi teljesebbé, távlatosabbá.

A program tanegységlistája
A kódszámokat lásd:

Filozófia (K)
Irodalomelmélet I. (K)
Irodalomelmélet II. (K)
Társtudományok (K)
(A betűjel attól függ, melyik program szervezte kurzust végzi el a hallgató.)

Szövegelemzés és szövegkiadás (K/G)
Az uráli népek zenekutatásának alapjai (K/G)
Folklorisztika (K/G)
Szibériai (uráli) folklór (K/G)
Szibériai (uráli) irodalom (K/G)
Uráli művelődés- és irodalomtörténet (K/G)

Disszertációs témakonzultáció G
Disszertációs témakonzultáció G
Disszertációs témakonzultáció G
Disszertációs témakonzultáció G
Disszertációs témakonzultáció G
Disszertációs témakonzultáció G

---

Kurzusok

Az uráli népek folklórja és irodalma

A permi és a volgai népek folklórja (Domokos Péter)
A szamojéd és az obi-ugor népek folklórja (Csepregi Márta)
A balti-finn népköltészet (Voigt Vilmos)
A finn irodalom korszakai (Sirató Ildikó)
A modern finn irodalom és nagy alakjai (Sirató Ildikó)
A kisebb uráli népek irodalmának áttekintése (Domokos Péter)
Kapcsolattörténet: a magyar–finn–észt kapcsolatok (Szíj Enikő)
Az oroszországi finnugor népek történelme (Szíj Enikő)
Az oroszországi finnugor népek művelődéstörténete (Szíj Enikő)

Kapcsolódó kurzusok

A magyar irodalom finnugor előzményei (S. Sárdi Margit)
Finnugor–török areális zenei kapcsolatok (Paksa Katalin)

Az első két tanév az oktatási-felkészülési-gyakorlati szakasz, a harmadik pedig a disszertáció készítésének és a felsőoktatási gyakorlatnak (6. szemeszter) az időszaka.

Felvételi követelmények

Finnugor szakos diploma (legalább 4-es átlageredménnyel) vagy
külföldi jelentkezőknél hungarológus (finn, észt, komi stb. nyelvszakos) egyetemi diploma az itthoni jó eredménynek megfelelő teljesítménnyel (pontszámmal)
valamilyen dokumentálható tudományos teljesítmény (diákköri dolgozat, ismertetés, előadás); ez kezdők esetében nem előírás
a doktori képzésre való jelentkezés alapos indoklása, a motivációk bemutatása
a speciális érdeklődés irányának (a majdani elképzelt disszertáció témájának) megjelölése
legalább két idegen nyelv (elsősorban orosz, német, angol) bizonyítvánnyal igazolt ismerete.

A program hallgatói a 2006/2007-es tanévben:

I. évfolyam

Raitsits Tivadar
Téma: A finn irodalom új áramlatai az 1990-es években
Témavezető: Sirató Ildikó

II. évfolyam

Tóka Anita
Téma: Az udmurt népi építészet
Témavezető: Kerezsi Ágnes

Ignatyeva Olga
Téma: Az udmurt–magyar műfordítás elmélete
Témavezető: Domokos Péter

Rodionova Elena
Téma: Város és falu között: marginális hős a magyar és az udmurt irodalomban
Témavezető: Domokos Péter

Kovař Michal
Téma: Finn irodalom Csehországban
Témavezető: Sirató Ildikó

III. évfolyam

Sándorfi Vera
Téma: A hős mítosza a mordvin irodalomban
Témavezető: Domokos Péter

Rezessy Anna
Téma: Karjalai és magyar siratók összehasonlító folklorisztikai elemzése
Témavezető: Voigt Vilmos

Berecz Barbara
Téma: Hiedelemek és népszokások nyomai cseremisz folklór szövegekben
Témavezető:Kerezsi Ágnes

Szláv irodalmak
Programvezető: Milosevits Péter

Szláv Filológiai Tanszék, 266-3342
Bp., Múzeum krt. 4. D épület
E-mail: pero@ludens.elte.hu

A program célja olyan tudományos képzés biztosítása, melyet követően – az előírt vizsgák sikeres letétele és a disszertáció megvédése esetén – PhD fokozat nyerhető.
A program biztosítja, hogy a Szláv Filológiai Tanszéken, posztgraduális képzés keretén belül, a különböző „kisebb” szláv irodalmakra – bolgár, cseh, horvát, lengyel, szerb, szlovák szakra – jelentkező doktoranduszok tanulmányaikat és tudományos pályára való felkészülésüket magas színvonalú oktatás alapján és avatott szakmai irányítás mellett folytathassák. A program különös hangsúlyt fektet arra, hogy a szláv irodalmakat világirodalmi kontextusban mutassa be.
Kiemelt figyelmet szentel a magyar összefüggéseknek, a magyar irodalom és a (környező) szláv irodalmak összehasonlító – mind kapcsolattörténeti, mind tipológiai szempontú – interpretálásának. E célok elérés érdekében, kötelező tantárgy a – szakonként megfelelő – magyar szakszlavisztika (bohemisztika, bulgarisztika, kroatisztika, polonisztika szerbisztika, szlovakisztika). E tantárgy keretében a hallgatók a szak legkiválóbb hazai művelőinek munkásságával ismerkedhetnek meg, sőt olykor a nappali tagozatos oktatásban már nem aktív, nyugdíjas szaktekintélyekkel személyesen is.
Tanszékünkön a hazai nemzetiségi (szláv) irodalmak jeles kutatói is dolgoznak, akik ez irányú tudásukat a doktori képzésben is kamatoztatják.

1. Általánosan kötelező tárgyak
Felvehetők az Irodalomtudományi Doktoriskola bármely (al)programjában meghirdetett megfelelő témájú kurzusok közül.
Filozófia
Irodalomelmélet I.
Irodalomelmélet II.
Társtudományok
(A társtudományok szabadon választhatóak az Irodalomtudományi Doktoriskolában meghirdetett kurzusok, illetve a témavezető engedélyével a kar más doktoriskoláinak kurzusai közül.)

2. Programspecifikus tanegységek
Felvehetők a Szláv és Balti Filológiai Intézet doktori programjában meghirdetett, a szaknak megfelelő kurzusok közül. (A félévre vonatkozó programspecifikus kurzuskínálat az intézeti hirdetőtáblán, D épület I. emelet.)
P/IR/SZL/SZL 50–55 Nemzeti irodalomtörténet-írás
P/IR/SZL/SZL 60–65 Magyarországi szakszlavisztika
P/IR/SZL/SZL 70–75 Irodalomtörténet 1.
P/IR/SZL/SZL 80–85 Irodalomtörténet 2.
P/IR/SZL/SZL 90–95 Irodalomtörténet 3.
P/IR/SZL/SZL 100–105 Irodalomtörténet 4.

3. Disszertációs témakonzultáció
Felvétele minden félévben a témavezetővel történő megbeszélés szerint.
P/IR/SZL/SZL 110–115 Disszertációs témakonzultáció
P/IR/SZL/SZL 120–125 Disszertációs témakonzultáció
P/IR/SZL/SZL 130–135 Disszertációs témakonzultáció
P/IR/SZL/SZL 140–145 Disszertációs témakonzultáció
P/IR/SZL/SZL 150–155 Disszertációs témakonzultáció
P/IR/SZL/SZL 160–165 Disszertációs témakonzultáció

A kódszámok értelmezése
A 0-ra végződő a bolgár, az 1-re végződő a cseh, a 2-re végződő a lengyel, a 3-ra végződő a horvát, a 4-re végződő a szerb, az 5-re végződő a szlovák tárgy.
Például: P/IR/SZL/SZL 50 Bolgár irodalomtörténet-írás, P/IR/SZL/SZL 51 Cseh irodalomtörténet-írás, P/IR/SZL/SZL 52 Lengyel irodalomtörténet-írás, P/IR/SZL/SZL 53 Horvát irodalomtörténet-írás, P/IR/SZL/SZL 54 Szerb irodalomtörténet-írás, P/IR/SZL/SZL 55 Szlovák irodalomtörténet-írás

A program hallgatói a 2006/2007-es tanévben:

Veres Marianna
Téma: A 19. századi horvát regény poétikája
Témavezető: Lukács István

Katalinić Kristina
Téma: Realista koncepciók a  horvát és a magyar irodalomban
Témavezető: Lukács István

Walkó Ádám
Téma: A horvát posztmodern minimalista próza
Témavezető: Lukács István

Rudnicki Tomasz
Téma: Istenkép és messianizmus A. Mickiewicz műveiben
Témavezető: Janus Banczerowski

Marabás Mariola
Téma: A halál motívuma a lengyel irodalomban
Témavezető: Dukon Ágnes

Nagy Zsuzsanna
Téma: A magyar irodalom és kultúra fogadtatása a szlovák irodalomban
Témavezető: Gyivicsán Anna

Horvát Terézia
Téma: A szlovák háborús regény
Témavezető: Gyivicsán Anna

Lesfalvi Tibor
Téma: A délalföldi szlovák irodalom rendszere
Témavezető: Gyivicsán Anna

Zemen Róbert
Téma: Jan Palarik irodalmi és kulturális jelentősége
Témavezető: Gyivicsán Anna

Jurkovics Mária
Téma: Piliscsaba kulturális rendszere
Témavezető: Gyivicsán Anna

Szenes Éva
Téma: A nyelv és tudat kérdései a mai szerb prózában
Témavezető: Milosevits Péter

Budai Beáta
Téma: A másság kérdései a bolgár irodalomban
Témavezető: Milosevits Péter

Farkas-Baráti Mónika
Téma: A 20. század utolsó évtizedének szerb prózája
Témavezető: Stepanovic Predrag

Nemes Gyula
Téma: A cseh filmes újhullám irodalmi kérdései
Témavezető: Heé Veronika

Kocsis Péter
Téma: Hrabal és a cseh underground
Témavezető: Hankó B. Ludmilla

---

Francia irodalom a középkortól a felvilágosodásig
Programvezető: Szabics Imre

A program célja, hogy poétikai, retorikai és narratológiai szempontú áttekintést adjon a francia és okszitán középkori és reneszánsz elbeszélő költészetről
A doktori program vezetője: Szabics Imre DSc, habil. egyetemi tanár

A doktori program jelenlegi oktatói:

Horváth Krisztina, CSc, egyetemi docens

Textus és intertextus a középkori francia elbeszélő költészetben
A kurzus a kritikai terminológia és különböző elméleti megközelítések vizsgálatán túlmenően arra vállalkozik, hogy lehetséges párhuzamokat vonjon egy adott corpus (szoros struktúrájuk és linearitásuk folytán bizonyos középkori regények és a novella kínálkoznak erre) és a mese (mely per definitionem csak re-konstruált lehet) között. Célunk a szemantikai elmélyítés, és végső soron a szöveg jobb interpretációja.

Palágyi Tivadar, PHD, egyetemi adjunktus

Vallási és etnikai identitás az ófrancia epikában
A kurzus különböző „ciklusokba” besorolt ófrancia chanson de geste-en (Chanson de Roland, Charroi de Nîmes, Chanson d’Antioche, Chétifs, Chanson de Jérusalem) keresztül kívánja vizsgálni az etnikai-vallási szembenállás ill. kiengesztelődés változatait. A stilisztikai elemzésekkel kombinált mentalitáskutatás párhuzamos latin (Einhard, Petrus Tudebodus, Névtelen normann krónika, Türoszi Vilmos) és bizánci (Anna Comnena, Kinnamos) prózai szövegek szóhasználatának vizsgálatával egészül ki.

Szabics Imre DSc, habil. egyetemi tanár

A középkori francia és okszitán udvari elbeszélő költészet
A kurzus az udvari elbeszélések kialakulásának és műfaji típusainak bemutatása mellett az egyes corpusok poétikai és narratológiai szempontú elemzésével áttekinti a verses udvari elbeszélések szemléleti és szerkezeti összefüggéseit a trubadúrköltészettel és a francia udvari lírával, továbbá meghatározza saját műfaji kritériumaik szerinti belső fejlődésüket. Az elemzendő művek: La Novas del Papagay, Castia Gilos, Frayre de Joy e Sor de Plaser, Flamenca; Marie de France: Guigemar, Yonec, Eliduc; La Châtelaine de Vergy, Le Lai de l’Ombre, Le Vair Palefroi, Aucassin et Nicolette.

A program hallgatói a 2006/2007-es tanévben:

Pákozdi Petra
Téma: Les codes et les modèles amoureux dans l’Heptaméron de Marguerite de Navarre
Témavezető: Szabics Imre

Vörös Zsófia
Téma: Langage et style „romanesque” dans les chansons de geste du XIIe siècle
Témavezető: Palágyi Tivadar

József Ágnes
Téma: Antoine de La Sale, auteur des transitions
Témavezető: Szabics Imre

Lukács Edit Anna
Téma: Variations sur la sphère divine dans la littérature du Moyen Âge
Témavezető: Szabics Imre

Szuhaj Katalin
Téma: Le portrait satirique baroque. L'æuvre de Charles-Timoléon de Sigogne dans le reflet d'une analyse comparée avec l'art du dessin et de la peinture en France de la fin du XVIe siècle et du début du XVIIe siècle
Témavezető: Jeney Zoltán

Pusztai Gabriella
Téma: Analyse des légendes sur la vie de St. Élisabeth de Hongrie écrites en latin et en ancien français au 13e  siècle et en hongrois au 15e  siècle
Témavezető: Szabics Imre

A program tanegységlistája:

A képzés nyelve francia. Az előadásokat és szemináriumokat a választott disszertációs témákkal kapcsolatos rendszeres konzultációk egészítik ki.

---

Francia irodalom a felvilágosodástól napjainkig
Programvezető: Maár Judit

A doktori program célja: az újabb kori francia irodalom tanulmányozása a XVIII. századtól napjainkig, az irodalmi folyamatok, domináns műfajok,  az irodalom más művészetekkel való kapcsolata, illetve az irodalmi mű immanens megközelíthetőségének szempontjain keresztül

A doktori program vezetője:
Maár Judit CSc, habil. egyetemi docens

A doktori program jelenlegi oktatói:
Vörös Imre DSc, egyetemi tanár
Maár Judit CSc, habil. egyetemi docens
Karafiáth Judit CSc, egyetemi docens
Fentieken túl témavezetők még:
Horváth Krisztina, CSc
Cseppentő István PhD
Horváth Ágnes PhD

A program az iskola rendszerű képzésen kívül a következő lehetőségeket biztosítja a doktoranduszok számára további kreditpontok megszerzésére:
könyvtári munkában való részvétel a Francia Tanszék, valamint az Egyetemközi Francia Központ könyvtáraiban
kiadványszerkesztés : a Francia Tanszék állandó és időszakos kiadványainak szerkesztésében való részvétel

Egyéb megjegyzések :
A doktori program a minőségbiztosítás érdekében a disszertáció minimális terjedelmét 250 oldalban határozza meg, amely a főszöveg terjedelmét jelenti, ehhez járul a bibliográfia és esetenként egyéb kiegészítés. A disszertáció nyelvre francia.
A doktori szigorlaton a doktorandusznak be kell mutatnia a disszertáció vázlatát és egy elkészült fejezetet.

A program hallgatói a 2006/2007-es tanévben:

Bakcsi Botond
Téma: Történetiség, ideológia, retorika és a jelenkori francia regény
Témavezető: Horváth Krisztina

Csabai Tamás
Téma: Pierre Bayle történetfilozófiája
Témavezető: Vörös Imre

Désfalvi-Tóth András
Téma: Magyar és francia esszék (Larbaud, Morand, Cs.Szabó,
Szerb)
Témavezető: Karafiáth Judit

Füzesi Piroska
Téma: A szürrealizmus és a nők (elsősorban Breton)
Témavezető: Karafiáth Judit

Hegedűs Andrea
Téma: A gyermekkor ábrázolása francia regényekben
Témavezető: Karafiáth Judit

Hegyesi Gabriella
Téma: Ghelderode
Témavezető: Karafiáth Judit

Heiter Melinda
Téma: Francia hatások Saramago művészetére
Témavezető: Karafiáth Judit

Oszkó Edina
Téma: Proust és Nádas
Témavezető: Karafiáth Judit

Tringli Zita
Téma: Mauriac
Témavezető: Karafiáth Judit

Lippert Gábor
Téma: A labirintus motívum a kortárs francia irodalomban
Témavezető: Horváth Krisztina

Ocsovai Dóra
Téma: A víz metaforikus megjelenései a 18. századi francia irodalomban
Témavezető: Cseppentő István

Seres Fanny
Téma: A világ férfi és női szemmel
Témavezető: Horváth Ágnes

Szőcs Imre
Téma: A napló helye az önéletrajzi térben. André Gide esete
Témavezető: Maár Judit

A program tanegységlistája:

---

Italianisztikai irodalom- és művelődéstörténet
Programvezető: Takács József

Az italianisztikai irodalom- és művelődéstörténet program öt kutatási irányt kínál: középkori és humanista irodalom, reneszánsz és barokk, felvilágosodás és romantika, az egységes Itália irodalma és kultúrája, magyar–olasz kapcsolatok. Az aktuális kurzuskínálatot a doktoranduszok munkatervének figyelembevételével határozzuk meg, a kontaktórák módszere az egyéni kutatásokat és a problémaérzékenységet-vitaszellemet állítja előtérbe.

A programban jelenleg részt vevő oktatók:
Fried Ilona CSc, habil.
Kelemen János MTA lev. tag
Király Erzsébet CSc, habil.
Sallay Géza CSc
Szkárosi Endre PhD
Takács József  PhD

---

Az orosz irodalom és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában
Programvezető: Hetényi Zsuzsa

A doktori program jelenlegi oktatói:
Zöldhelyi Zsuzsa DSc, c. egyetemi tanár (ELTE)
Péter Mihály DSc, professor emeritus (ELTE)
Hetényi Zsuzsa DSc, habil. egyetemi docens (ELTE)
Dukkon Ágnes DSc, habil. főiskolai tanár (ELTE)
Szilágyi Ákos PhD, habil. egyetemi docens (ELTE)
Hollós Attila CSc, ny. egyetemi docens (ELTE)
Patkós Éva CSc, egyetemi docens (Corvinus Egyetem)
Han Anna CSc, egyetemi docens (ELTE)
Atanaszova Denise PhD, egyetemi adjunktus(ELTE)
Lebovics Viktória PhD, egyetemi adjunktus (ELTE)
Kalafatics Zsuzsanna PhD főiskolai docens (ELTE)
Gyöngyösi Mária PhD, egyetemi tanársegéd (ELTE)

A doktori program állandó megbízott előadói:
Nyírő Lajos CSc, ny. tudományos tanácsadó (MTA Irodalomtudományi Intézet)
Szőke György DSc, egyetemi tanár (Miskolci Egyetem)
Szőke Katalin CSc, egyetemi docens (Szegedi Egyetem)
Ruzsa György DSC,egyetemi docens (ELTE Művészettörténeti Tanszék)

Felvételi vizsga
A jelöltnek szóbeli felvételi vizsgát kell tennie a programban tanító oktatókból álló felvételi bizottság előtt. Az elvárások megfelelnek az Irodalomtudományi Doktori Iskola honlapján meghírdetett általános követelményeknek. A vizsgán különös hangsúlyt kap a jelölt által benyújtott kutatási tervhez kapcsolódó kérdéskör, mind általános műveltségbeli, mind pedig elméleti és módszertani vonatkozásában.
A program szívesen fogad bármely szakos diplomást mind a hazai mind pedig a külföldi egyetemekről, aki az orosz irodalom és kultúra iránt elsősorban interdiszciplináris vagy interkulturális vonatkozásban érdeklődik.

Az oktatási program ismertetése
Az orosz irodalom és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában (programalapító Szilárd Léna DSc, egyetemi tanár) az ELTE egyik elsőként akkreditált (a MAB 1993-ban akkreditálta), nagy hagyománnyal rendelkező doktori programja.
A program alapját képező oktatási és kutatási terv az orosz irodalom és kultúra történetét az áthagyományozások rendszerében, valamint a nyugat- és kelet-európai kapcsolódások és kölcsönhatások tükrében kívánja láttatni. Ezt az oktatási és kutatási feladatot tükrözi a tanegységlista szerkezete is, ahol a hat kötelező szakmai tárgyon belül a program oktatói kapacitásának megfelelően több témakörből választhatnak kurzust a hallgatók, disszertációs témájuktól és kutatási profiljuktól függően. A program oktatási és kutatási terve az alábbi korszakokat öleli fel: Az orosz századforduló kultúrája (1880–1913); A posztszimbolizmus és az avantgarde korszakának kultúrája (1910–1920-as évek); A szovjet korszak civilizációja (1930–1950-es évek); A posztmodern és a posztszovjet kor kultúrája (1960-as évektől napjainkig).
Az oktatási és kutatási program alapját az orosz kultúra története, valamint az irodalmi műfajok és kifejezésformák története képezi, de különös hangsúlyt kap az intermedialitás kérdése, az irodalom és a társművészetek (elsősorban a vizuális művészetek) kapcsolatrendszere, valamint az orosz elméleti gondolkodás (irodalomtudomány és esztétika, filozófia és nyelvfilozófia, verstan és poétika, művészettudomány és művészetkritika) története is. A képzési program egyik fő vonulatát a komparatisztikai és recepciótörténeti kutatások, valamint a szélesebb értelemben vett interkulturális (a kelet- és közép-európai kettős identitású irodalmak: orosz–zsidó irodalom; ukrán–orosz irodalom) képezik.
A program rugalmasan alkalmazkodik a hallgatók kutatási témáihoz és messzemenően figyelembe veszi a képzés során elért tudásszintjüket, s a félévenként meghirdetett kurzuskínálatban igényeiknek megfelelő tárgyakat indít.
A programban tanító tanárok kutatási területének széles tematikai és módszertani spektruma biztosítja a disszertációs témaválasztás sokszínűségét, valamint a konzultációk magas színvonalát és produktivitását. Hallgatóink a témavezető tanárokkal együtt több hazai és nemzetközi szlavisztikai konferencián vettek részt előadással. A doktori program több mint tízéves működése alatt összesen tizenhat hallgató nyújtotta be – akik közül tizennégy hallgató már megvédte – doktori értekezését.
A program a hallgatók számára publikációs lehetőséget biztosít hazai (Studia Slavica Hung.; Studia Russica; Slavica) és nemzetközi (Studia Litteraria Polono-Slavica – Warszawa; Litteraria Humanitas – Brno; Umjetnost Rijeci – Zagreb; Wiener Slawistischer Almanach; Russian Literature – Amszterdam) szlavisztikai folyóiratokban. A doktori program tudományos műhelyében eddig több rangos tanulmánykötet (Studia Russica XXI.: Irodalom és vizualitás. Budapest 2004., Sub Rosa. In honorem Lenae Szilárd. Budapest 2005) látott napvilágot, s a 2005. évben a doktori program saját kiadványsorozatot indított útnak Investigationes Russicae címmel, amelyben a program tanárainak és hallgatóinak önálló monografikus műveit, illetve válogatott tanulmányok köteteit szeretné közzétenni.
A program rendszeres szakmai kapcsolatokat ápol olyan kelet-közép-európai és nyugat-európai egyetemek szlavisztikai intézeteivel, mint a zágrábi egyetem, a prágai Károly Egyetem, a brnói Masaryk Egyetem, a lublini Maria Sklodowska Egyetem; a moszkvai Humán Tudományok Állami Egyeteme; a szentpétervári Orosz Irodalomtörténeti Intézet (Puskin-ház); az angliai Surrey Egyetem, a kaliforniai Stanford Egyetem, és ugyancsak rendszeresen vendégül látja a megnevezett intézmények professzorait és kutatóit.

A program tanegységlistája

Általános tárgyak:
1 Filozófia (K)
2 Irodalomelmélet I. (K)
3 Irodalomelmélet II. (K)
4 Társtudományok (K)

Szakmai tárgyak:
P/IR/SZL/KNY-5 Komparatisztika, recepcióelmélet és hatástörténet (K/G)
P/IR/SZL/KNY-6 Történeti és elméleti poétika (K/G)
P/IR/SZL/KNY-7 Kultúrtörténet és kulturológia (K/G)
P/IR/SZL/KNY-8 Intermedialitás és intertextualitás (K/G)
P/IR/SZL/KNY-9 Bölcselet és irodalom (K/G)
P/IR/SZL/KNY-10 Műfajtörténet és narrációelmélet a XX. századi orosz prózában (K/G)
P/IR/SZL/KNY-11-15. Disszertációs témakonzultáció (G)
P/IR/SZL/KNY-16 Doktori kollégium (G)
A teljes tanegységlista (a disszertáció témájától függően választható témakörök megjelölésével)

P/IR/SZL/KNY-5 Komparatisztika, recepcióelmélet és hatástörténet (K/G)
1. Fejezetek az orosz klasszikusok magyar nyelvű fordításának történetéből. Szövegelemzés.
2. Puskin Jevgenyij Anyeginje magyar fordításai. Az Anyegin négy teljes magyar fordítása.
3. Az orosz irodalom recepciója a XX. század első felének magyar irodalmában (Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó Lőrinc).
4. Orosz témák magyar szerzőknél, magyar témák orosz szerzőknél. Irodalomtipológiai elemzések
5. Az orosz és a kelet-közép-európai irodalom komparatisztikai megközelítésben.
6. A XIX. századi orosz fantasztikus elbeszélés nyugat-európai párhuzamai; a német romantika szerepe az orosz fantasztikus elbeszélés kialakulásában (Odojevszkij, Puskin, Gogol, Turgenyev, Dosztojevszkij).
7. A fantasztikum az 1920-as 1930-as évek orosz irodalmában. A fantasztikum meghatározása körüli elméleti viták és azok érvényessége Bulgakov életművének alapján.
8. Az irracionális elem megjelenése és ábrázolása a romantika korában és a századvég orosz költészetében (Coleridge, Shelley, Schiller, Goethe, Zsukovszkij, Puskin, Tyutcsev, Fet).
9. A francia egzisztencializmus orosz elődei. Lev Sesztov és Ny. Bergyajev rejtett vagy nyílt hatása a francia egzisztencialista gondolkodók elméleti és szépirodalmi műveire.
10. Tarasz Sevcsenko, a XIX. századi ukrán irodalom legkiemelkedőbb alakjának orosz nyelven írott prózai művei és hatásuk az ukrán irodalom fejlődésére.
11. Ukrán transzlatorika. Az ukrán műfordítás történeti áttekintése. Műfordítás-elemzés. Ukrán szépirodalomi alkotások magyar, illetve orosz nyelvű fordításai, illetve magyar és orosz művek ukrán nyelven
12. Műfordítás: vers- és prózafordítási gyakorlatok. Fordításelmélet és fordításkritika

P/IR/SZL/KNY-6 Történeti és elméleti poétika (K/G)
1. A szláv irodalomtudomány fő fejezetei: a mitológiai iskola; a történeti és a strukturális poétika; az orosz formalizmus és a fenomenológiai iskola; a hermeneutikai gondolkodás orosz változata.
2. Orosz verstan. Vers és próza, vers és zene. Alapvető európai verselési rendszerek. A nemzeti versrendszer nyelvi alapja. Az orosz verselés fő rendszerei
3. A lírai műfajok poétikája a XIX. és a XX. századi orosz költészetben.
4. A lélektani szempont a műelemzésben és az irodalomkutatásban. A XIX. század orosz irodalma alapján.
5. A modern orosz költészet és a nyelvfilozófia: Hlebnyikov, Mandelstam, Paszternak költészetének és a kor nyelvfilozófiai irányzatainak (A. Loszev, P. Florenszkij, G. Spet, M. Bahtyin) tipológiai egybevetése.
6. A történeti poétika mint diszciplína kialakulása a XIX. században és újjáéledése a XX. századi orosz irodalomtudományban (tudománytörténeti megközelítés)
7. A költői alakzatok és trópusok elmélete a XIX–XX. századi orosz irodalomtudományban (A. Potebnya, A. Veszelovszkij, R. Jakobson, G. Spet, O. Freidenberg)
8. A modern német nyelvű irodalmi hermeneutika és gyökerei (Schleiermacher, Nietzsche, Heidegger, Gadamer, Jauss). Szövegolvasás.

P/IR/SZL/KNY-7 Kultúrtörténet és kulturológia (K/G)
1. Biblia és irodalom. Irodalmi műfajok a Bibliában és a Biblia mint szöveg. Bibliai elemek a XX. századi szépirodalomban: mítoszteremtés, reminiszcenciák. Az Ó- és Újtestamentum könyveinek összefüggései. Az intertestamentális korszak eszmeáramlatai
2. Az egyházi szláv elemek stilisztikai szerepe a szláv irodalmakban. A szláv írásbeliség kezdeteitől Avvakum protopópa önéletírásáig
3. Bevezetés a bizánci esztétikai gondolkodás történetébe. Kultusz és ikon. Ikonoklazmus és ikonteológia
4. A XVIII–XIX. századi orosz kultúra paradigmái (korszakok, irányzatok, motívumrendszerek)
5. Kultúra és szubkultúra a XX. századi orosz irodalomban. Az orosz szubkultúra mint szövegteremtő elv a századelőn (Szologub, Belij, Remizov, Rozanov, Kuzmin), és mint konstrukciós elv az orosz avantgárdban (Hlebnyikov, Pilnyak).
6. Kettős identitás az irodalomban – az orosz–zsidó irodalom 80 éve. Az 1860–1940 között orosz nyelven írt zsidó irodalom négy korszakának áttekintése. A kettős identitás kifejezésének poétikai eszközei.
7. Ukrán–orosz írók a XIX. század első felének ukrán irodalmában. Az új ukrán irodalom helyzetének, fejlődési tendenciáinak elméleti áttekintése (I. Kotljarevszkij, P. Gulak-Artemovszkij, G. Kvitka-Osznovjanenko, Je. Grebinka)

P/IR/SZL/KNY-8 Intermedialitás, intertextualitás és interkulturalitás (K/G)
1. A XX. század eleji új művészi törekvéseinek kulturális forrásvidéke: az archaikus korok kultúrája, a Kelet művészete, a középkori művészet, a népi kultúra gondolat- és formavilága.
2. Az orosz szimbolizmus és avantgarde korának művészeti kultúrája: a vizuális művészetek és az irodalom kapcsolódási formái. A színpadi kultúra megújulása.
3. A művészi perspektíva kérdései a XX. századi orosz irodalomban és festészetben.
4. Irodalom és vizualitás: az orosz irodalom filmen és színpadon.
5. Német szellemi örökség az orosz szimbolisták, elsősorban Alekszandr Blok életművében (Novalis, Wackenroder, Heine, Nietzsche és Wagner műveinek szerepe az értelmezésben).
6. Pantelejmon Kulis Csorna Rada című művének ukrán és magyar változata mint „válasz” Nyikolaj Gogol Tarasz Bulba című kisregényére.
7. A „moskal” alakja a XIX. század első felének ukrán irodalmában. A nemzeti öntudat fejlődése a XIX. század első felének új ukrán irodalmában.

P/IR/SZL/KNY-9 Bölcselet és irodalom (K/G)
1. Az orosz klasszikusok (Gogol, Dosztojevszkij) recepciója a XX. század elejének vallásfilozófiai irányzataiban (Sesztov, Bergyajev, Rozanov).
2. Az orosz bölcselet történetének néhány visszatérő kérdése: az orosz mentalitás, Oroszország és a Nyugat, a szabadság értelmezése, a reneszánsz és a humanizmus megítélése.
3. Költészet és filozófia kölcsönhatása Vl. Szolovjov irodalomkritikai műveiben
4. Az orosz fenomenológiai iskola a kelet-közép-európai gondolkodás történetében (esztétika, nyelv- és kultúrfilozófia, társadalom- és lételmélet)
5. A nyelvfilozófiai iskolák kialakulása a XX. század elejének vallásfilozófiai és újracionalista gondolkodásában: Trubeckoj, Loszev, Florenszkij, Bahtyin, Spet, Jakobson.
6. Az orosz formalizmus és a fenomenológiai iskola nyelvelméleti koncepciója.
7. A fenomenológiai tudat költői alakváltozásai: V. Majakovszkij, M. Cvetajeva, O. Mansdelstam és B. Paszternak perszonális ontológiája
8. Utópikus gondolatszerkezetek a XIX. század orosz irodalmában: Puskin, Gogol, Csernyisevszkij

P/IR/SZL/KNY-10 Műfajtörténet és narrációelmélet a XX. századi orosz prózában (K/G)
1. A regény és a mítosz. A mítosz és az irodalom kölcsönviszonyát elemző koncepciók áttekintése. A XX. századi „”neomitologizmus” kérdésköre
2. Tudatfenomenológia és modern regény (I. Bunyin, V. Nabokov, B. Paszternak, A. Platonov).
3. Elbeszélő módok és elbeszélői maszkok a XX. századi orosz prózában.
4. Utak az emigrációba –„ a hatvanasok nemzedékének prózája.
5. Kiadványszerkesztés a XX. századi orosz próza történetéből (bibliográfiai adatbázisok, szövegszerkesztés, nyomdai előkészítés).
6. Az orosz nyelvű szövegszerkesztés elméleti és gyakorlati kérdései. A számítógépes szövegszerkesztés helyesírási és tipográfiai problémái

P/IR/SZL/KNY-16 Doktori kollégium

A doktori képzés harmadik évfolymán minden hallgató számára kötelező kurzus, amelyen megvitatásra kerül (két kijelölt opponens véleményével) a disszertáció már elkészült fejezete, vagy egy publikáció előtt álló tanulmány

A doktori program hallgatói számára szabad lehetőség nyílik disszertációs témájuk függvényében a Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszék keretében párhuzamosan működő Orosz irodalom és irodalomkutatás című doktori program (programvezető: Kovács Árpád DSc, egyetemi tanár) által meghirdetett kurzusok látogatására.

A program hallgatói a 2006/2007-es tanévben:

I. évfolyam

Bárány Béla
Téma: A háború és a hatalom témája a XX. századi orosz és ukrán  prózában az angol és amerikai irodalom tükrében
Témavezető: Hetényi Zsuzsa

Szaviszko Natália
Téma: Utópikus gondolkodás az 1920-as évek orosz  művészetében (Kazimir Malevics) és  irodalmában (Andrej Platonov)
Témavezető: Han Anna

Szilágyi Zsuzsa
Téma: Irodalmi esszé és széppróza Andrej Szinyavszkij életművében
Témavezető: Han Anna, Hetényi Zsuzsa

Vértes Judit
Téma: A XX. század végi orosz irodalmi tárgyú esszé mint a rendszerváltás utáni orosz kultúra jelensége (az orosz esszé fejlődéstörténetének tükrében)
Témavezető: Hetényi Zsuzsa

II. évfolyam

Bugovits Valéria
Téma: A női sors és a család problematikája Lev Tolsztoj és Jane Austen regényvilágában
Témavezető: Dukkon Ágnes

Gedeon Sarolta
Téma: Arc és lélek. Az esztétikum és az etikum antinómiái a  Dosztojevszkij-hősök világában
Témavezető: Dukkon Ágnes

Kerek Ágnes
Téma: Regény a regényről: K.Vaginov prózája
Témavezető: Hetényi Zsuzsa

Koljadzsin Natália
Téma: Dóhovics Bazil magyar nyelvű versei
Témavezető: Lebovics Viktória

Nyíri Emese
Téma: Intuitív tapasztalat és metalogikai konstrukció Andrej Belyj elméleti munkáiban és művészetében
Témavezető: Szilárd Léna, Han Anna

Zaválnij Bogdán
Téma: Andrej Tarkovszkij filmművészetének formanyelvi elemzése
Témavezető: Szilágyi Ákos

II. évfolyam

Iván Ildikó
Téma: Az antropozófia mint alkotáselmélet és mint életfilozófia a XX. század elejének orosz kultúrájában
Témavezető: Han Anna

Korában végzettek:

Abonyi Réka
Téma: Túl a tudaton. A mentális betegségek és az abnormalitás metaforái a posztmodern orosz irodalomban
Témavezető: Hetényi Zsuzsa

Dózsa Viola
Téma: Az orosz népi-utópikus legendák ujjászületése a XX.század elejének irodalmában és képzőművészetében
Témavezető: Han Anna

Egeres Katalin
Téma: Paradzsanov filmművészetének formaelvi sajátosságai a XX. század első felének orosz festészete tükrében
Témavezető: Han Anna

Egeres Zsuzsanna
Téma: A Kelet témája a XX.század elejének orosz költészetében (Ny. Gumiljov és V. Hlebnyikov) és festészetében (a Kék Rózsa művészeti csoportosulás)
Témavezető: Han Anna

Forgács Iván
Téma: Az „Új hullám” a szovjet-orosz filmművészetben
Témavezető: Szilárd Léna

Golub Xénia
Téma: Az építészet és a képzőművészet mint formaelv és mint ihlető forrás Oszip Mandelstam korai lírájában
Témavezető: Han Anna

Henter Nóra
Téma: A Mester és Margarita és a fantasztikum
Témavezető: Hetényi Zsuzsa

Hladun Ludmilla
Téma: Jevhen Hrebinka ukrán és orosz nyelvű munkássága  a XIX. századi új  ukrán irodalom tükrében
Témavezető: Lebovics Viktória

Kiss Ilona
Téma: Regényszöveg és hagyomány dialógusa Mihail Bulgakov művészetében
Témavezető: Szilárd Léna

Kovács Márta
Téma: A korlátok közé szorított lét ábrázolása A. Szolzsenyicin prózájában
Témavezető: Szilárd Léna

Lieberman Mária
Téma: A portré az orosz századforduló képzőművészetében és költészetében (műfaji, kultúrtörténeti és recepcióelméleti áttekintés)
Témavezető: Han Anna

Nink Beáta
Téma: A jiddis kultúra sorsa 1917 után a Szovjetunióban. A GOSET története és Bergelson Opgang című regénye
Témavezető: Hetényi Zsuzsa

Sajtos Natália
Téma: A Harkovi Egyetem mint tudományos iskola a XIX. század második felében  és A. Potebnya filológiai kutatásai
Témavezető: Lebovics Viktória

Trojan Anna
Téma: A „perspektíva” és a „nézőpont” fogalmai a XX. századi orosz irodalomelméleti munkákban
Témavezető: Han Anna

Gyimesi Zsuzsanna
Téma: Tipológiai  párhuzamok Andrej Platonov írói és Pável Filonov festői életművében
Témavezető: Han Anna

Jancsikity Erzsébet
Téma: Mítoszteremtés és narráció Csingiz Ajtmatov prózájában
Témavezető: Hetényi Zsuzsa

---