|
|
Letölthető
változat pdf formátumban:
Eötvös Loránd
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Irodalomtudományi
Doktori Iskolája
Működési Szabályzata
Budapest,
2002.
Jóváhagyva: 2002. december 12.
TARTALOMJEGYZÉK
1.
§ Általános rendelkezések
2.
§ Az Irodalomtudományi Doktori Iskola szervezete
Az
ITDI vezetője
Az
ITDI tagjai
(programvezetők, oktatók és doktorandusz hallgatók)
A programvezető
Az oktatási program oktatói
A
doktori iskola hallgatója
Az Irodalomtudományi Doktori Iskola Doktori Iskolai Tanácsa
(ITDI DIT)
3.
§ A Doktori Iskola Tanácsának feladatai
4.
§ A doktori oktatási programok
5.
§ Minőségbiztosítás
A képzés
területe
A kutatásfejlesztés
területe
Az
adminisztráció területe
Az
infrastruktúra területe
6.
§ Doktori képzés
7.
§ Jelentkezés, felvételi
A
felvételivel kapcsolatos feladatok
A felvételivel
kapcsolatos, a hallgatókat érintő külön előírások, elvárások
8.
§ Átvétel, programváltoztatás
Átvétel
más doktori iskolából, más egyetemekről
Oktatási
program változtatása a doktori iskolán belül
9.
§ Képzési terv
Általános
tárgyak
Szakmai
tárgyak
Disszertációs
témakonzultáció
A programok
és betűjelük
A tanegységek
számjele
10.
§ Tanulmányi terv
11.
§ Témavezető kijelölése, változtatása
12.
§ Tanulmányi idő megszakítása
13.
§ Külföldi részképzés
14.
§ Beiratkozás
15.
§ Részvétel a foglalkozásokon
16.
§ Követelmények, a követelmények teljesítésének módja,
ellenőrzése
17.
§ A tanulmányok befejezése
18.
§ A doktori fokozat megszerzésének feltételei
19.
§ A doktori eljárás
A doktori szigorlat
A nyilvános
védés
20.
§ Az Irodalomtudományi Doktori Iskola gazdálkodása
21.
§ Az Irodalomtudományi Doktori Iskola adminisztrációja
A Doktori Iskola
neve:
Eötvös Loránd
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
Irodalomtudományi Doktori Iskola (ITDI)
Vezetője:
Dr. Kenyeres
Zoltán, DSc, egyetemi tanár
Titkársága:
Eötvös Loránd
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
1088 Budapest, Múzeum körút 4/A.
A szabályzat készült:
Az ELTE BTK Doktori szabályzat
(EDSz) 13. §, illetőleg a Kari Doktori Szabályzat (KDSz) 7. és 15. §§,
a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről szóló 51/2001.
(IV. 3) kormányrendelet 26. § (1) bekezdésének értelmében.
1.
§ Általános rendelkezések
1.
Az EDSz 13. §-a alapján a doktori
iskola az Egyetem – különböző egységeket is átfogó – olyan funkcionális
szervezeti egysége, amelyben a doktori fokozat megszerzésére felkészítő
doktori képzés folyik. Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájában
az alábbi szervezeti egységek belső alapító és (belső) meghívott
oktatói működnek közre:
Angol–Amerikai
Intézet
Amerikanisztika
Tanszék
Anglisztika Tanszék
Germanisztikai Intézet
Német Nyelvű Irodalmak
Tanszéke
Skandináv Nyelvek
és Irodalmak Tanszéke
Néderlandisztikai
Központ
Magyar Irodalomtörténeti
Intézet
Alkalmazott Irodalomtudományi
Szakcsoport
Modern Magyar Irodalomtörténeti
Tanszék
Összehasonlító
Irodalomtudományi Tanszék
Régi Magyar Irodalomtörténeti
Tanszék
XVIII–XIX. Századi
Magyar Irodalomtörténeti Tanszék
Magyar Nyelvtudományi
és Finnugor Intézet
Finnugor Tanszék
Romanisztikai Intézet
Francia Nyelv és
Irodalom Tanszék
Olasz Nyelv és
Irodalom Tanszék
Spanyol Nyelv és
Irodalom Tanszék
Szláv és Balti Filológiai
Intézet
Keleti Szláv és
Balti Filológiai Tanszék
és a
Könyvtártudományi
Tanszék mint intézethez nem tartozó oktatási egység.
A doktori iskolában
külső alapító és külső meghívott tagok is közreműködnek.
2.
Az Irodalomtudományi Doktori Iskola Működési Szabályzatát (ITDIMSz) az
Egyetemi Doktori Tanács (EDT) hagyja jóvá a Kari Doktori Tanács (KDT)
véleménye alapján.
3.
Az Irodalomtudományi Doktori Iskola Működési Szabályzatának hatálya kiterjed
a doktori iskola tanácsának megalakítására, működésére, oktatóira és hallgatóira
a doktori eljárás lezárulásáig.
4.
Az Irodalomtudományi Doktori Iskola az alábbi tizenhárom szakterületen
működik:
Angol–amerikai irodalom
Francia irodalom
Holland irodalom
Irodalomelmélet
Komparatisztika
Könyvtártudomány
Latin-amerikai irodalom
Magyar irodalomtörténet
Német nyelvű irodalmak
Olasz irodalom
Orosz és szláv irodalmak
Skandináv irodalom
Az uráli népek folklórja
és irodalma
Az Irodalomtudományi
Doktori Iskola huszonkét oktatási programja az öt szervezeti szakág szerint:
Magyar és uráli irodalomtudomány
(folklór) és könyvtártudomány
1. Magyar
irodalom és irodalomtörténet – Általános irodalomtudomány
2. Magyar
irodalom és irodalomtörténet – Összehasonlító irodalomtudomány
3. Magyar
irodalom és irodalomtörténet – A magyar reneszánsz
4. Magyar
irodalom és irodalomtörténet– A magyar barokk irodalom
5. Magyar
irodalom és irodalomtörténet – A magyar és európai felvilágosodás
6. Magyar
irodalom és irodalomtörténet – A magyar romantika
7. Magyar
irodalom és irodalomtörténet – A XX. század első felének irodalma.
A Nyugat és kora
8. Magyar
irodalom és irodalomtörténet – A legújabb kori magyar irodalom
9. Az uráli népek
folklórja és irodalma
10. Könyvtártudomány
Germanisztika
1. Germanisztikai
irodalomtudomány
2. Skandinavisztika
Anglisztika és amerikanisztika
1. Modern angol
és amerikai irodalom
2. Angol reneszánsz
és barokk irodalom
3. Amerikanisztika
Romanisztika
1. Francia irodalom a középkortól a felvilágosodásig
2. Francia irodalom
a felvilágosodástól napjainkig
3. Italianisztikai
irodalom- és művelődéstörténet
4. A kortárs latin-amerikai
elbeszélő irodalom alkotásainak szövegvizsgálata
Szlavisztika
1. Orosz irodalom
és irodalomkutatás
2. Szláv irodalmak
3. Az orosz irodalom
és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában
2.
§ Az Irodalomtudományi Doktori Iskola szervezete
Az ITDI az iskola
vezetőjéből, a programvezetőkből, az oktatókból és a doktorandusz hallgatókból
áll.
1. Az ITDI vezetője
A doktori iskola vezetőjének
személyére a KDT tesz javaslatot, és ezt az Egyetemi Doktori Tanács (EDT)
elé terjeszti, végül az EDT javaslatára, valamint a Magyar Akkreditációs
Bizottság egyetértésével az ELTE rektora nevezi ki, illetőleg menti fel.
Vezetővé kinevezhető
az ITDI azon oktatója, aki
az ITDI alapító belső
tagja és
a Magyar Tudományos
Akadémia rendes vagy levelező tagja, vagy a tudomány doktora (DSc).
Az ITDI vezetőjének
felelőssége
Biztosítja a doktori
iskola magas tudományos színvonalát, az oktatás zavartalanságát.
Gondoskodik arról,
hogy a doktori iskolának mindig megfelelő számú belső alapító tagja legyen.
A kari költségvetésben
a doktori iskola számára biztosított pénzügyi keret használatára az utalványozási
jogkört gyakorolja, viseli a pénzügyi és a fegyelmi felelősséget.
A DIT-tel és a programvezetőkkel
való egyeztetés és az egyes programokra eső pénzügyi keret megállapítása
után az utalványozási jogkört – természetesen a fegyelmi felelősséggel
együtt – írásban a programvezetőkre átruházhatja, erről a Kar Gazdasági
Osztályát tájékoztatja.
Betölti a DIT elnöki
tisztét.
Jegyzőkönyvet vezettet
a DIT üléseiről és ezt – saját és még egy DIT-tag ellenjegyzésével – archiválja.
A DIT döntéseiről
a KDT elnökét írásban tájékozatja a Doktori és Habilitációs Ügyek Irodáján
keresztül.
A programvezetők kezdeményezésére
és a DIT állásfoglalása alapján az egyes oktatók személyére tett javaslatot
a KDT elé terjeszti.
A szigorlati bizottságok
tagjainak személyét a KDT elé terjeszti, majd ennek jóváhagyása után a
bizottság tagjait írásban kéri fel a szigorlatoztatási munka elvégzésére,
vagy az írásbeli értesítést az illetékes programvezetőre bízza.
A doktori védés bírálóbizottságának
összetételét javaslat formájában – a programvezetők előzetes javaslata
alapján – a KDT elé terjeszti.
A programok vezetőinek
megküldi az adott programban tanuló, az ITDI-be beiratkozott hallgatók
névsorát a Doktori és Habilitációs Ügyek Irodájának tájékoztatása alapján
a félév kezdetétől számított másfél hónapon belül.
2. Az ITDI tagjai
(programvezetők, oktatók és doktorandusz hallgatók)
Az ITDI oktatói tudományos
fokozattal rendelkező oktatók és kutatók, akik szándéknyilatkozatot írtak
alá alapító tagságukról. Az ELTE-vel főállású munkaviszonyban állók belső
alapító tagok, míg a többiek külső alapító tagok. Azon oktatók, akik szándéknyilatkozatot
nem tettek, meghívott előadók. Minden programnak felelős vezetője van.
Minden oktatási programban a program vezetőjén kívül még legalább három
(külső vagy belső) szakember vesz részt. Doktori oktatási programok létesítéséről,
felfüggesztéséről, megszüntetéséről – a DIT javaslata alapján – a KDT
dönt, a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) által meghatározott mindenkori
irányelvek és döntések értelmében. A következő évben meghirdethető oktatási
programokról, azok kurzusokra lebontott tartalmáról a DIT legkésőbb június
30-ig dönt, erről tájékoztatja a KDT elnökét.
3. A programvezető
A programvezető személyéről
– a programban oktató szakemberek, majd a DIT javaslata alapján – a KDT
dönt. Oktatási program vezetője olyan szakember lehet, aki
67. évét kinevezésekor
még be nem töltötte be;
belső
vagy külső alapító tagja az ITDI-nek (ha nem alapító tag, akkor a MAB
jóváhagyását kell kérni alapító tagságára vonatkozólag);
PhD fokozattal és
lehetőleg habilitációval, és/vagy lehetőleg a tudomány doktora (DSc) címmel
rendelkezik;
legalább tízéves oktatói
gyakorlatot tud igazolni.
A programvezető
felelőssége
Biztosítja az oktatási
munka magas színvonalát, a program zavartalan működését.
Amennyiben ezt a jogkört
az ITDI vezetője ráruházta, utalványozási jogával él, a pénzügyi és fegyelmi
felelősséggel együtt.
A program oktatóival
– a hallgatói igények figyelembevételével – egyezteti a meghirdetendő
kurzusok (előadások, szemináriumok, tutoriális foglalkozások) anyagát,
összeállítja a program tanrendjét, és ezt javaslat formájában a DIT elé
terjeszti.
A hallgatói igények
figyelembevételével bővíti a program kínálatát, esetleg további oktatók
bevonásával, erre vonatkozóan javaslatot készít a DIT-nek.
Az oktatókkal egyeztetve
véleményezi és a DIT elé terjeszti az egyéni munkaterveket, ügyel az ütemezés
megvalósíthatóságára.
Az oktatókkal egyeztetve
kijelöli az egyes hallgatók témavezetőit és ezt javaslat formájában a
DIT elé terjeszti.
Az oktatók bevonásával
összeállítja a felvételi vizsga anyagát és ezt javaslat formájában a DIT
elé terjeszti.
Az oktatók bevonásával
és a felvételi vizsga anyagának figyelembevételével elkészíti a felvételi
vizsga tematikáját és irodalomjegyzékét, és ezt legalább minden év március
15-ig közzéteszi.
Amennyiben ezt a jogkört
az ITDI vezetője ráruházta, a KDT jóváhagyása után írásban felkéri a szigorlati
bizottság tagjait.
A DIT jóváhagyásával
felkéri a felvételi bizottságot a felvételi munka elvégzésére.
A DIT jóváhagyásával
kijelöli a felvételi vizsga időpontját.
Az oktatók bevonásával
összeállítja a szigorlati fő- és mellékkérdések anyagát és ezt javaslat
formájában a DIT elé terjeszti.
Az oktatók bevonásával
és a szigorlati fő- és mellékkérdések figyelembevételével összeállítja
a szigorlat tematikáját és irodalomjegyzékét, és ezt legalább a szigorlatra
való jelentkezés időpontjában a hallgató rendelkezésére bocsátja.
A DIT jóváhagyásával
kijelöli a doktori szigorlatok időpontját.
Az esetleges felmentéseket
(lásd 15. §) a hallgatók leckekönyvébe legkésőbb a tantárgyfelvétel
határidejéig bejegyzi.
4. Az oktatási
program oktatói
Az oktatók személyéről
a KDT dönt a programvezető, majd a DIT javaslata, illetőleg az ITDI vezetőjének
közvetlen előterjesztése alapján. Amennyiben egy oktató alapító tag kíván
lenni az ITDI-ben, ehhez a MAB jóváhagyása is szükséges. Az oktatónak
tudományos (legalább PhD) fokozattal kell rendelkeznie.
Az oktató felelőssége
Magas színvonalú oktatómunkát
végez a programvezető, illetőleg a DIT és a KDT megbízásának (óratartás,
témavezetés, vizsgáztatás, vizsgaanyagok összeállítása, opponensi vagy
bizottság-tagi szerep) megfelelően.
Jóváhagyott kurzusának
vagy kurzusainak teljes anyagát a programvezető rendelkezésére bocsátja.
Bármilyen kérdésben
javaslatot tehet a programvezetőnek, illetőleg közvetlenül a DIT-nek.
5. A doktori iskola
hallgatója
Az ITDI doktoranduszai
hallgatói jogviszonyt az Egyetemmel létesítenek. A felvétel a doktori
iskolába történik, de a hallgatónak egy-egy oktatási program – a DIT által
jóváhagyott – követelményeit kell teljesítenie.
A hallgató felelőssége
A doktori fokozat
megszerzéséhez teljesíti az ITDI, illetve a KDSz által előírt tanulmányi-
és vizsgakötelezettségeit.
Oktatói feladatokat
vállalhat az oktatási programot ellátó szaktanszéken.
Teremfelügyelői megbízatást
vállalhat az oktatási programot ellátó tanszék vizsgáin.
Külföldi vendéget
kísérhet az oktatási programot ellátó tanszék vagy a doktori iskola felkérésére.
Dolgozatjavító feladatot
vállalhat az oktatási programot ellátó tanszék alap- és törzsképzési szakaszában
felmerülő írásbeli vizsgákon.
Egy doktorandusz hallgatóval
képviseltetheti magát a DIT ülésein; a delegált doktorandusz az üléseken
tanácskozási joggal vesz részt, megválasztásának lebonyolítása az ITDI
hallgatóinak feladata.
6. Az Irodalomtudományi
Doktori Iskola Doktori Iskolai Tanácsa
(ITDI DIT)
A DIT az iskola vezetőjének
munkáját segítő testület (KDSz 7. §), melynek elnöke mindenkor az ITDI
vezetője, tagjait – az elnök javaslata és az alapító belső és külső tagok
titkos szavazással történő választása után – a KDT bízza meg és menti
fel; megbízólevelüket a KDT elnöke és a Kar Dékánja adja ki; a tagok megbízatása
egységesen három évre szól.
DIT-t az ITDI vezetője,
azaz a DIT elnöke hívja össze, félévenként legalább egyszer, de 15 napon
belül minden olyan esetben, ha azt valamely tagja kéri. Indokolt esetben
bármely programvezető vagy oktató is kérheti írásban a DIT elnökétől a
DIT összehívását.
A DIT ülésére a programot
is tartalmazó meghívót legalább 5 munkanappal előbb kell a tanács tagjainak
megkapniuk.
A DIT hatáskörét üléseken
gyakorolja, amely akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező
tagjainak 50%-a, plusz egy fő jelen van. Az ülésekről jegyzőkönyvet kell
vezetni, ezt a DIT elnöke és még egy tag ellenjegyzésével archiválni kell
és egy-egy példányát 15 napon belül meg kell küldeni a KDT elnökének és
a programvezetőknek.
A DIT döntéseit általában
nyílt szavazással hozza meg, de bármely tagjának kérésére titkos szavazást,
a jelenlévők harmadának kérésére pedig minősített titkos szavazást rendel
el. Személyi kérdésekben a titkos szavazás kötelező.
A DIT az Irodalomtudományi
Doktori Iskola működési szabályzatának keretein belül – a KDSz mindenkori
figyelembevételével – minőségi többséggel módosíthatja ezen működési szabályzatát.
A DIT tagjainak
száma
Az ITDI Doktori Tanácsa
hét főből áll.
A DIT elnöke
A hét főből egy fő
az elnök (a doktori iskola vezetője).
A DIT összetétele
Az elnökön kívül egy
fő külső alapító tag, öt fő az 1. §-ban felsorolt öt
szervezeti szakágat (magyar és uráli irodalomtudomány és könyvtártudomány,
germanisztika, anglisztika és amerikanisztika, romanisztika, szlavisztika)
képviseli.
A DIT szavazati, illetve tanácskozási jogú tagjai: a DIT szavazati jogú
tagja a fenti hét fő, a DIT munkájában a doktorandusz hallgatók egy képviselője
tanácskozási joggal részt vehet.
A DIT választása
A DIT tagjait – a
fenti szempontok figyelembevételével – az ITDI külső és belső alapító
tagjai maguk közül választják, titkos szavazással. Az elnöknek – a doktori
iskola vezetőjének – a DIT tagjaira vonatkozóan javaslattévő joga van;
a többes jelölés ajánlott. A szavazásban a külső és belső alapító tagok
legalább 50%-ának és még egy főnek kell részt vennie. Amennyiben az ITDI
nem szavazóképes, az iskola vezetőjének – akár fél órán belül – új gyűlést
kell összehívnia, mely azonban már automatikusan szavazóképes. Minden
egyes, a rendkívüli körülményeket kivéve háromévente sorra kerülő szavazás
alkalmával külön kell – titkosan – szavazni arról is, vajon a doktori
iskola tagjai megbízzák-e a DIT tagjainak egyikét titkári vagy társelnöki
feladatokkal, és ugyanígy kell szavazni a titkár vagy társelnök személyéről
is.
A választásban részt
vevők jelenlétét jelenléti ív kitöltésével kell dokumentálni és a választásról
jegyzőkönyvet kell vezetni; ezt a DIT elnöke és egy tagja ellenjegyzi.
A teljes dokumentációt az ITDI vezetőjének (a DIT elnökének) archiválnia
kell, másolatát meg kell küldeni a KDT elnökének.
3.
§ A Doktori Iskola Tanácsának feladatai
A Doktori Iskolai
Tanács (DIT) az alábbi feladatokat látja el:
Véleményezi az oktatási
programokat, az oktatásra vonatkozó javaslatokat és azokat továbbítja
a KDT-nek.
Javaslatot tesz az
oktatási programok vezetőinek és oktatóinak személyére, és ezt a KDT elé
terjeszti.
Javaslatot tesz –
az akkreditációs követelmények és a KDSz figyelembevételével – új oktatási
programok indítására, esetleg berekesztésére, és ezt a KDT elé terjeszti.
A programvezetők javaslata
alapján kijelöli a felvételi bizottságok elnökeit és tagjait.
Dönt az ITDI-nek a
KDT által odaítélt ösztöndíjas helyek oktatási programok közötti elosztásáról.
A programvezetőkkel
egyezteti, összeállítja és a KDT elé terjeszti az ITDI tanrendjét.
A programvezetőkkel
egyezteti, összeállítja és a KDT elé terjeszti az abszolutórium megszerzéséhez
szükséges tanegységek számát.
A programvezetőkkel
egyezteti, megállapítja és a KDT elé terjeszti a doktori iskolába való
jelentkezésnek az egyes programokra jellemző feltételeit, a felvételi
vizsga követelményeit.
A programvezetőkkel
egyezteti, megállapítja és a KDT elé terjeszti a doktori fokozat megszerzésének
az ITDI-re jellemző feltételeit.
A programvezetők javaslata
alapján véleményezi és a KDT elé terjeszti az egyéni munkatervvel dolgozó
doktoranduszok programját, különös tekintettel az ütemezés megvalósíthatóságára.
A programvezetők javaslata
alapján kijelöli és a KDT elé terjeszti a doktoranduszok témavezetőinek
személyét.
A programvezetőkkel
egyeztetve javaslatot tesz a KDT-nek a szigorlati fő- és mellékkérdések
összetételére.
A programvezetőkkel
egyeztetve javaslatot tesz a KDT-nek a szigorlati vizsgabizottság összetételére.
Az érintett programvezetőkkel
egyeztetve dönt akkor, ha a hallgató – tanulmányainak első három félévén
belül – doktori programot kíván változtatni a doktori iskolán belül; ebben
az esetben dönt az előző tanulmányok elismeréséről is.
Véleményezi – a témavezető
programvezető bevonásával – a doktorandusz tanulmányainak megszakítására
vonatkozó kérelmét, és ezt továbbítja a KDT elnökének, aki a döntés jogát
átruházhatja a DIT vezetőjére. Ilyen kérelemmel a hallgató összesen három
alkalommal fordulhat a KDT elnökéhez, és a kérelem összesen három évre
szólhat. Első alkalommal a kérelmet el kell fogadni.
Dönt abban az esetben,
ha a hallgató tanulmányi idejének egy részét – a hallgatói jogviszony
fenntartása mellett – külföldi oktatási intézményben kívánja eltölteni.
A külföldi részképzés engedélyezése a kérelem mellett részletes munkaprogram
alapján történik, melyet a témavezetőnek és az oktatási program vezetőjének
jóváhagyólag ellenjegyeznie kell. A hallgató külföldön megszerzett félévét
vagy tanegységeit a DIT vezetője érvényesíti. Az így engedélyezett félévek
száma az ITDI-ben általában maximum kettő, a tanegységek száma maximum
nyolc. Ettől a DIT csak különösen indokolt estben tekinthet el.
Dönt abban a kérdésben,
hogy az ITDI által a doktorandusz számára előírt legalább négy publikáció
közül – mellyel a doktorandusznak a disszertáció benyújtásának időpontjában
rendelkeznie kell – két publikáció megfelelően rangos szakmai fórumon,
azaz például lektorált folyóiratban jelent-e meg.
Dönt a kari költségvetésben
a doktori iskola számára meghatározott doktori pénzügyi keret felhasználásáról,
és erről évente beszámol a KDT-nak.
4.
§ A doktori oktatási programok
A jelenleg működő
oktatatási programok a következők:
Magyar és uráli irodalomtudomány
(folklór) és könyvtártudomány
1. Magyar
irodalom és irodalomtörténet – Általános irodalomtudomány
2. Magyar
irodalom és irodalomtörténet – Összehasonlító irodalomtudomány
3. Magyar
irodalom és irodalomtörténet – A magyar reneszánsz
4. Magyar
irodalom és irodalomtörténet – A magyar barokk irodalom
5. Magyar
irodalom és irodalomtörténet – A magyar és európai felvilágosodás
6. Magyar
irodalom és irodalomtörténet – A magyar romantika
7. Magyar
irodalom és irodalomtörténet – A XX. század első felének irodalma.
A Nyugat és kora
8. Magyar
irodalom és irodalomtörténet – A legújabb kori magyar irodalom
9. Az uráli népek
folklórja és irodalma
10. Könyvtártudomány
Germanisztika
1. Germanisztikai
irodalomtudomány
2. Skandinavisztika
Anglisztika és amerikanisztika
1. Modern angol
és amerikai irodalom
2. Angol reneszánsz
és barokk irodalom
3. Amerikanisztika
Romanisztika
1. Francia irodalom
a középkortól a felvilágosodásig
2. Francia irodalom
a felvilágosodástól napjainkig
3. Italianisztikai
irodalom- és művelődéstörténet
4. A kortárs latin-amerikai
elbeszélő irodalom alkotásainak szövegvizsgálata
Szlavisztika
1. Orosz irodalom
és irodalomkutatás
2. Szláv irodalmak
3. Az ororsz irodalom
és kultúra Kelet és nyugat vonzásában
Új oktatási programok
Új oktatási programokra
– az akkreditációs követelmények és a KDSz figyelembevételével – a DIT
tesz javaslatot, és ezt a KDT elé terjeszti. Az új oktatási programoknak
a MAB mindenkori előírásainak kell megfelelnie és szervesen kell illeszkednie
a már meglévő programok közé, azaz az új programban kiemelten kell megjelölni
azokat a tanegységeket, amelyek szorosan illeszkednek a doktori iskola
tanrendjéhez.
Új oktatási program
az alábbi feltételek mellett nyújtható be:
a program vezetője
(lehet külső vagy belső alapító tag, aki még nem töltötte be a 67. életévét)
legalább PhD fokozattal rendelkezik és tízéves egyetemi oktatási gyakorlatot
tud igazolni;
az oktatási program
vezetőjén kívül a program oktatásában még legalább 3 szakember vesz részt.
Minden közreműködőnek legalább PhD fokozattal kell rendelkeznie.
Új oktatási programvezető
kijelölése
Amennyiben a már akkreditált oktatási program vezetőjének megbízatása
valamilyen okból (nyugdíjazás, lemondás stb.) megszűnik, az új vezető
személyére a DIT tesz javaslatot a KDT-nek, kikérve a programban közreműködő
szakemberek véleményét is.
5.
§ Minőségbiztosítás
Az Irodalomtudományi
Doktori Iskola legfontosabb célkitűzése, hogy alkalmas és hiteles legyen
alapfeladatainak, tehát a képzés és a kutatásfejlesztés felelősségteljes
és színvonalas ellátására, és ezáltal nemzetközi mércéket is kielégítő,
magas színvonalú és elmélyült tudást igazoló doktori diplomát adhasson
ki.
A doktori képzésre
és a kutatásfejlesztésre vonatkozó alkalmasságot elsősorban a keretéül
szolgáló egyetem, az ELTE magas színvonala szavatolja, hiszen a doktori
iskola oktatóinak zöme az alapképzésben is részt vesz, ily módon tehát
egy-egy oktató egy elsős hallgató esetében is esetleg már leendő doktoranduszát
tanítja. Bár a doktori iskola mindenki számára nyitva áll, aki eleget
tesz a felvételi követelményeknek, kétségtelen, hogy a szemináriumokon,
a vizsgákon, Tudományos Diákköri foglakozásokon és a szakdolgozati konzultációkon
doktori iskolai növendékeink legtöbbjével már az alapképzés idején kialakul
a személyes kapcsolat, és már ekkor bátorítjuk legjobbjainkat a magas
szintű, önálló tudományos munkára.
Mint ismeretes, a
minőségügy a filozófia, a közgazdaságtan, a társadalomtudományok és a
műszaki tudományok eredményeire épülő, a napjainkban kialakuló társadalmi-műszaki
tudományok ma formálódó ága. Minőségen – részben az új tudomány által
kidolgozott meghatározás szellemében – a következőket értjük: a szolgáltatás
(itt elsősorban oktatás) olyan tulajdonságainak összessége, amely alkalmassá
teszi arra, hogy a kifejezett vagy elvárható igények puszta kielégítésén
túl mindkét felet (oktató és hallgató) kölcsönös megelégedéssel töltse
el.
Szintén köztudomású,
hogy a felsőoktatási intézmények és a felsőoktatási intézményeket szabályozó
rendszerek számos olyan sajátossággal rendelkeznek, amelyek miatt a minőségügy
eredeti, tulajdonképpen piaci elvei és módszerei (például ISO 9000, ISO
9001 stb.) közvetlenül nem alkalmazhatók.
A felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási rendszerének alapvető sajátossága,
hogy autonóm, csupán az állami szervektől függő, többségében állami tulajdonú,
nem nyereségközpontú intézmény; mivel közszolgálatot végez, hagyományos
értelemben véve piaca sincs (vagy ez a piac közpiac),
ennélfogva a szolgáltatás piaci ára nem határozható meg, vagy
ha igen, akkor inkább eszmei alapon, és nem egzakt módon.
Másrészt az oktató–hallgató kapcsolat sem szűkíthető a szolgáltató–fogyasztó
viszonyra: itt az emberi tényezőknek kiemelt szerepük van, elsősorban
azért, mert a doktori iskola hallgatója – ahogy már az alapképzés hallgatója
is – messzemenően kolléga, aki a képzési folyamatnak nem egyszerű fogyasztója,
de még csak nem is befogadója, hanem a képzés aktív résztvevője, aki számára
a tanulás sem csupán beruházás, hanem választott szakterületén magáért
a témáért lelkesedve, anyagi nyereségszerzési vágy nélkül is szívesen
dolgozik. Ezen felül a felsőoktatási intézmény minőségmenedzsment szempontból
meghatározó sajátossága a képzés és a kutatásfejlesztés támogató rendszerének
működtetése is.
A fentiekből következően
a felsőoktatás (piaci) szabályozása is teljesen sajátos, a
hallgatók intézmény-választása, az intézmények versenye nem
a szabad piac mechanizmusa alapján történik. A MAB rendszeres (nyolcévenkénti)
akkreditációs rendszerén, a felsőoktatási intézmény éves minőségértékelő
jelentésén, és a félidős (négyévenkénti) összefoglaló minőségértékelő
jelentésen túl – amelyeknek természetesen doktori iskolánk is része –
az alapvető minőségbiztosítási elveket az alábbi területeken kívánjuk
alkalmazni, illetve bevezetni.
1. A képzés
területén, amely különleges, embertől emberig ható tevékenység, melynek
során – a bölcsészettudomány esetében különösen is – nehezen meghatározható
ismeret, tudás, képesség és készségfejlesztés átadása történik. A képzés
a hallgató (és a társadalom) számára természetesen beruházás is, hiszen
ha a PhD fokozattal rendelkező szakember nem is tud (azonnal) felsőoktatási
intézményben elhelyezkedni, közalkalmazotti besorolása másutt is megváltozik,
középiskolai tanárként PhD fokozattal például nem kell továbbképzéseken
részt vennie stb. Ugyanakkor a képzés és annak hasznosítása igen lassú,
így a hatása alapján történő visszacsatolás legalább öt–tíz esztendő.
2. A kutatásfejlesztés
területén, ennek sajátossága, hogy alkotóképességen, sőt, sokszor
megérzésen alapuló, nehezen tervezhető emberi tevékenység. Az alapkutatás
eredményének sok esetben a felhasználója sem ismert, ezért a gyakorlati
alkalmazás hatékonyságának ellenőrzése és a visszacsatolás még nehézkesebb,
mint a képzés területén. Ugyanakkor ide tartozik a szakmánkhoz nélkülözhetetlen
könyvállomány és számítógépes adatbázisok fejlesztése és a publikációs
lehetőségek bővítése is.
3. Fontos terület
még a felsőoktatási intézmény, illetőleg a doktori iskola adminisztrációs
tevékenységének területe; ennek a mi esetünkben az a különlegessége,
hogy az Irodalomtudományi Doktori Iskola programjai graduális alapjaikat
tekintve a Kar különböző és egymástól helyileg is viszonylag nagy távolságra
lévő intézeteihez, tanszékeihez tartoznak, a város különböző pontjain
vannak. Ez fokozott terheket jelent az adminisztrációnak a szervezés,
működés és ellenőrzés munkájában.
4. Az infrastruktúra
(az álló- és kutatási eszközök, másológépek, számítógépek, telefonok,
faxok) területeis meghatározó a minőségformálás szempontjából.
Jelen helyzetben,
amikor a minőségbiztosítás elvei még a megfelelő oktatási szintekre nincsenek
teljes mértékben kidolgozva és nincsen konszenzusértékű értékelési szempontrendszer,
a minőségbiztosítást magát is úgy értelmezzük, mint pedagógiai feladatot,
amelynek megoldása során hallgatóinkat (és önmagunkat) megtanítjuk, hogyan
éljenek/éljünk a minőség iránti igényekkel és jogokkal.
A minőségellenőrzés
során a következő, a doktori iskolára – és általában a felsőoktatási intézményekre
– jellemző tényezőkkel számolunk:
a hallgató és az oktató
tudása, képessége;
képzés;
tanulmányi- és vizsgaszabályzat;
szaktanterv, tantárgytematika,
kurzusok, tanegységek, órarend;
képesítési követelmények;
a hallgató felvétele,
az oktató felvétele, tananyag, könyvek beszerzése;
számonkérés (vizsga,
értékelés, osztályozás);
oktató-továbbképzés;
a képzés megfelelő
körülményeinek biztosítása;
a képzés (hallgatók
és oktatók) támogatása;
a végzett hallgatók
támogatása.
1. A képzés területe
A képzés területén a következő minőségbiztosítási elveket követjük.
Oktatóink tudományos minősítése, szakmai felkészültsége: nagy súlyt fektetünk
oktatóink továbbképzésére, az oktatási és kutatási módszerek területén
való továbblépésre, a szakmai fejlődésre. Ezért szorgalmazzuk, hogy minden,
még habilitációval nem rendelkező oktatónk habilitáljon, illetőleg idővel
szerezze meg az akadémiai doktori fokozatot. Igyekszünk biztosítani, hogy
oktatóink rendszeresen vegyenek részt hazai és nemzetközi konferenciákon,
és hosszabb-rövidebb külföldi kutatóutakon tájékozódjanak a szakma legfrissebb
eredményeiről.
Tantárgyfejlesztés:
nagy súlyt fektetünk arra is, hogy a kurzusok összeállításakor az oktatók
legyenek tekintettel – elsősorban az olvasmánylisták összeállításakor
– a szakma legfrissebb eredményeire, használják ki a rendelkezésre álló
eszközöket (fénymásolás, szemléltető eszközök használata), figyeljék –
akár az interneten – a hasonló belföldi és külföldi doktori programok
kurzusajánlatait, és nemzetközi színvonalú kurzus-tematikákat állítsanak
össze.
Kurzuskínálat-bővítés: az anyagi lehetőségekhez mérten igyekszünk további
belső és külső, esetenként külföldi oktatókat bevonni az oktatásba új
kurzusokkal, illetőleg erőfeszítést teszünk a frissen PhD fokozatot szerzett
kollégák visszaforgatására, azaz kiemelkedő szakmai eredmények
esetén őket is felkérjük az oktatásra.
Oktatóink minősítése
a hallgatók által: a doktori iskola hallgatói számára lehetőséget biztosítunk,
hogy – elsősorban az amerikai gyakorlatnak megfelelően – kérdőíveken értékeljék
félévenként és kurzusonként az oktatott tárgy előadásának, illetve a szeminárium
vezetésének színvonalát (alaposságát, elmélyültségét), a tárgy relevanciáját
a hallgató kutatási témájának szempontjából, a tárgy érdekességét, az
oktatói fegyelmet (elmaradt órák pótlása, késés), az otthoni készülés
és az órai munka arányának optimumát, a szemináriumi megszólalások lehetőségének
kihasználhatóságát, a számonkérés módját, az értékelés igazságosságát,
az előírt olvasmányok, szakmai anyagok hozzáférhetőségét.
A programok és a doktori
iskola iránti általános hallgatói igények felmérése: egyéni és csoportos
beszélgetéseken (auditokon) és – esetenként anonim – kérdőíveken
a hallgatóknak lehetőséget biztosítunk, hogy véleményt mondjanak a programok
általános képzési színvonaláról, hogy az oktatott tárgyak, kurzusok tartalmát
és formáját illetően kifejezzék igényeiket, hogy javaslatot tegyenek új
kurzusok bevezetésére, további oktatók meghívására, a tanulmányi- és vizsgaszabályzat
és a képesítési követelmények esetleges módosítására.
A minőség fejlesztése
a hallgatók teljesítményének értékelését illetően: nagy súlyt fektetünk
arra, hogy a hallgatók értékelése a tárgyunkhoz mérten a lehető legtárgyilagosabban
történjék, a vizsgák kellő időráfordítással, sokoldalúan térképezzék fel
a hallgatók tudását, a disszertációk írásbeli bírálata alapos legyen.
Az oktatók tehát folyamatosan ellenőrzik a hallgatók megértési szintjét,
illetve a témában való jártasságát, felkészültségét, és ezzel összhangban
törekednek arra is, hogy a visszacsatolás szünet nélkül működjön az oktatás
egész tevékenységét illetően. A hallgatók munkájának értékelése szóbeli
és írásbeli teljesítményük komplex vizsgálata alapján történik.
A külső ellenőrzés
erősítése: igyekszünk más hazai és külföldi egyetemekről és intézetekből
minél több külső szakembert bevonni a témavezetés területén, a témához
a lehető legjobban értő témavezetőt igyekszünk megtalálni, a doktori vizsgabizottságok
tagjainak és az elkészült értekezések külső bírálóinak névsorát úgy állítjuk
össze, hogy abban minél több külső tag legyen a belterjesség megakadályozása
és a lehető legelfogulatlanabb kritika érdekében. (Ugyanakkor az, hogy
a szigorlati és a védési bizottságok legalább egyharmada külsős legyen,
a működés feltételét előíró szabály, lásd fent.)
A hallgatókkal való
szakmai együttműködés erősítése, minőségének emelése: igyekszünk a hallgatókkal
a lehető legintenzívebb szakmai együttműködésre, ennek érdekében nagy
hangsúlyt fektetünk a rendszeres témavezetői konzultációra, a szakirodalom
felkutatásában való segédkezésre. A hallgatókat segítjük a belföldi és
külföldi konferenciákon való szereplésben, a belföldi és külföldi ösztöndíjak
elnyerésében, bevonjuk őket az alapképzési szakaszban az oktatásba, óráikat
látogatjuk, illetőleg közös órák tartására invitáljuk őket. Továbbá az
abszolutóriumot szerzett, tehát már a hivatalos képzési szakaszon túl
járó jelöltek számára is biztosítjuk, egyéni megbeszélés alapján, a témavezetői
vagy egyéb konzultációkat.
A már rendelkezésre
álló formák optimális kihasználása: a DIT igyekszik az oktatott kurzusok
lehető legoptimálisabban összehangolására, törekszik arra, hogy elkerüljük
az indokolatlan átfedéseket, a tananyagok ismétlődését, és a doktori iskolát
– a programok relatív önállóságának tiszteletben tartása mellett – teljesen
átjárhatóvá tegyük hallgatóink számára.
Új minőségbiztosítási
formák teremtése: a doktori iskola fontosnak tartja a kiemelkedő oktatói
és hallgatói teljesítmények díjazását. Ezért – az egyre szaporodó elismerések
(például a Kar legjobb oktatója cím stb.) mintájára – kitüntetések
megalapítását is célul tűzi ki: summa cum laude minősítés a vizsgabizottság
külön gratulációjával, legjobb témavezetői díj, az év legjobb kurzusa
díj stb. Ezen kívül állandóan figyelemmel kísérjük a MAB és az Oktatási
Minisztérium minőségfejlesztésre vonatkozó további előírásait és javaslatait,
és azokhoz rugalmasan alkalmazkodunk.
2. A kutatásfejlesztés
területe
Az oktatók kutatómunkájának
minőségi javítása: nagy súlyt fektetünk arra, hogy oktatóink rangos belföldi
és külföldi fórumokon, úgynevezett refereed journal-okban
és szaklektorokat alkalmazó kiadóknál, valamint hazai és nemzetközi konferenciákon
tegyék közzé tudományos eredményeiket. Ennek érdekében mindent megteszünk
könyvtár- és folyóirat-állományunk bővítésére, az adatbázisok beszerzésére,
további kiadványok összeállítását szorgalmazzuk, illetőleg további publikációs
fórumokat igyekszünk felkutatni és teremteni, anyagilag is igyekszünk
támogatni a könyvtárközi kölcsönzést, és a konferenciák utazási költségeit
is enyhíteni próbáljuk.
A hallgatók kutatómunkájának
minőségi javítása: nagy súlyt fektetünk a disszertáció mint legfontosabb
kutatómunka nemzetközi színvonalának biztosítására, a szakma legkiválóbb
témavezetőjének felkutatására, a disszertáció publikálásának támogatására.
A már meglévő, viszonylag könynyen elérhető konferenciafórumokat (például
PhD minikonferenciák, évenkénti ESSE-, illetve HUSSE-konferenciák stb.)
igyekszünk a lehető legjobban kihasználni, hallgatóinkat külön fölkészítjük
ezekre, törekszünk számukra belföldi és külföldi publikációs lehetőségeket
felkutatni, illetve teremteni, ideális esetben őket külföldi konferenciákra
kijuttatni, ebben őket anyagilag támogatni.
3. Az adminisztráció
területe
A program szabályozása a KDT és az EDT irányításával, a Doktori és Habilitációs
Ügyek Irodájával együttműködve történik. A programvezető rendszeres munkakapcsolat
és személyes konzultációk alapján ügyel arra, hogy hatékonyan érvényesüljenek
a minőségbiztosítási elvek egyrészt az adminisztrációs eljárások során,
másrészt a vizsgarend területén is. Az adminisztrációs erőforrások terén
elsősorban úgy igyekszünk a minőséget javítani, hogy szorgalmazzuk – a
rendelkezésre álló anyagi lehetőségek függvényében – további személyzet
alkalmazását, ideális esetben programadminisztrátorok felvételét.
4. Az infrastruktúra
területe
Minden erőnkkel igyekszünk a jelenleg rendelkezésre álló infrastruktúrát
a lehető legoptimálisabban kihasználni, illetőleg bővíteni. Ehhez a már
meglévő számítógép- és másológép-parkot karbantartatjuk, illetve bővítjük,
oktatóinknak és hallgatóinknak e-mail és internet-hozzáférést biztosítunk.
6.
§ Doktori képzés
A doktori fokozat
a következő képzési formákban szerezhető meg:
nappali tagozatos szervezett képzés ösztöndíjas formában;
nappali tagozatos
képzés költségtérítéses, önköltséges formában (önköltséges doktorandusz
alatt a teljes költségtérítést fizető hallgató értendő);
esti tagozatos szervezett
képzés költségtérítéses, önköltséges formában;
levelező tagozatos
képzés költségtérítéses, önköltséges formában;
egyéni felkészülés
formájában.
A szervezett doktori
képzés időtartama (azaz a tanított kurzusok időszaka) egységesen
hat félév, kivéve az egyéni felkészülés formáját, ahol a tanulmányi idő
minimum két, maximum hat félév. A hat félévnél rövidebb képzési időre
csupán a pályázó szakmai tevékenysége alapján lehet javaslatot tenni.
A legmegfelelőbb képzési
formát a programvezető a hallgatóval egyeztetve, illetve annak a jelentkezéskor
megtett nyilatkozata alapján választja meg és ezt a DIT elé terjeszti;
ebben a kérdésben a doktori iskola vezetőjének javaslata alapján a KDT
dönt.
A kötelezően elvégzendő
tanegységekkel kapcsolatban a doktori iskola (illetőleg a programok) tanterve
rendelkezik.
7.
§ Jelentkezés, felvételi
1. A felvételivel
kapcsolatos feladatok
Az ITDI doktoranduszai
hallgatói jogviszonyt az Egyetemmel létesítenek. A felvétel a doktori
iskolába történik, de a hallgatónak egy-egy oktatási program – a DIT által
jóváhagyott – követelményeit kell teljesítenie. Doktorandusz lehet az,
aki a KDSz által meghatározott jelentkezési feltételeknek (legalább jó
rendű egyetemi vagy azzal egyenértékű oklevél és államilag elismert C
típusú nyelvvizsga, vagy alapképzésben végzős hallgató esetében ezek reménye)
és a DIT által jóváhagyott felvételi követelményeknek eleget tett, és
ennek alapján, valamint a KDT kedvező döntése után a BTK Dékánja felvette.
A felvételiző a KDT
felvételét elutasító döntése ellen nyolc munkanapon belül fellebbezhet
a Kar Dékánjához, amennyiben úgy érzi, hogy a felvételi eljárás során
jogszabályt vagy intézményi szabályt sértő esemény történt. A felvételiző
írásban a DIT vezetőjétől kérheti, hogy tanulmányait csak a felvételt
követő egy év elteltével kezdhesse meg. A sikeres felvételi a felvételit
követő egy tanulmányi év elteltével elévül.
2. A felvételivel
kapcsolatos, a hallgatókat érintő külön előírások, elvárások
A vizsgákat az egyes
oktatási programok bonyolítják le, de egységesen mindenütt szóban zajlik,
legalább háromtagú bizottság előtt, amelynek elnöke egyetemi tanár vagy
habilitált egyetemi docens. A felvételiztetők személyéről a programvezető
javaslata alapján a DIT dönt; a feladat elvégzésére a DIT elnöke kéri
fel őket. A vizsga időtartama legalább 30 perc. A felvételi témaköreiről
az adott oktatási programoknak a felvételizőt legkésőbb a vizsgára való
jelentkezés idején (március 15-ig) tájékoztatni kell.
Az ITDI minden programjában
a tartalmi résznek az alábbi komponenseket kell tartalmaznia:
egy esztétikai-irodalomelméleti
kérdés, amely azt méri, a jelölt mennyire tájékozott azon megközelítési
módok terén, amelyek disszertációjának is kiindulópontjául szolgálhatnak;
egy átfogó-általános
irodalomtörténeti kérdés a program által képviselt területen; ez azt méri,
a jelölt mennyire van tisztában a korszak fontosabb filozófiai, esztétikai,
művészeti, társadalmi, politikai irányzataival, ismeri-e a legfontosabb
történelmi eseményeket, tudja-e, milyen műfajok, művészeti formák és stílusjegyek
dominálnak, kik a korszak meghatározó egyéniségei, mi a generációképződés
alapja, kik és milyen módszerrel igyekezték a fenti tényezőket rendszerezni
(szakirodalmi tájékozottság);
a jelölt érdeklődési,
illetve választott témakörének megfelelő kérdés; itt a jelöltnek szerzőket
és műveket a megfelelő kontextusban el kell tudnia helyezni, tanúbizonyságot
kell tennie arról, hogy már komoly ismerettel rendelkezik a témakör alapvető
szakirodalmát illetően.
Mindhárom kérdés célja
azt megítélni, a jelöltnek van-e problémaérzéke választott témájának területén,
alkalmas-e az egyéni kutatásra, kellő tájékozottsággal rendelkezik-e választott
témájának, témakörének szakirodalmában, mennyire követi a szakma legfrissebb
eredményeit.
A KDSz által előírt
dokumentáción túl az ITDI a felvételhez kéri a jelölt
szakdolgozatát, vagy
egyik publikációját,
vagy
egyik régebbi, jól
sikerült szemináriumi dolgozatát, vagy
egy a felvételire
készített, 10-15 oldalnyi terjedelmű írásművét.
A felvételi bizottság
a jegyzőkönyvet a felvettek névsorát rangsorolva nyújtja át a DIT-nek,
mely ezt a felvételit követő 5 munkanapon belül felterjeszti a KDT-nek.
A felvételi bizottság egyben javaslatot tesz arra, ki részesüljön ösztöndíjban.
Az ösztöndíjasok keretszámát az Oktatási Minisztérium, ezt követően pedig
az Egyetemi Doktori Tanács határozza meg, és külön rendelkezik a határon
túli magyarok ösztöndíjáról is. A felvett hallgatók végleges névsoráról
és az ösztöndíjak doktori iskolák közötti elosztásáról a keretszámok figyelembevételével
a KDT dönt. A doktori iskolára jutó ösztöndíjasok számának programok közötti
elosztásáról a DIT dönt.
8.
§ Átvétel, programváltoztatás
1.
Átvétel más doktori iskolából, más egyetemekről
Amennyiben egy hallgató
egy másik egyetem egy másik doktori iskolájából kéri felvételét az ELTE
ITDI-be, a DIT tesz javaslatot – az érintett program vezetőjével mindenkor
konzultálva – arra, hogy
átveszik-e a hallgatót,
előírnak-e neki valamilyen
formájú felvételi vizsgát,
hány félévet ismernek
el eddigi tanulmányaiból,
ki legyen a hallgató
új témavezetője,
előírnak-e különbözeti
vizsgákat a hallgatónak, és ha igen, milyeneket.
A döntéskor mindenkor
figyelembe kell venni a hallgató szakmai és személyes indokait és addigi
szakmai előmenetelét.
A hallgató átvételét csupán az általános felvételi időszakban kezdeményezheti,
és a végleges döntés tekintetében – a 7. §-ban a felvételivel kapcsolatban
leírtak szerint – a KDT, illetőleg a BTK Dékánja az illetékes.
2. Oktatási program
változtatása a doktori iskolán belül
A hallgató a képzés
első három félévén belül kérheti a DIT vezetőjétől átvételét az
ITDI egy másik doktori programjába. Programváltoztatásnak az minősül,
ha a hallgató – az illetékes programvezetők jóváhagyásával – az eddigitől
eltérő programra kíván beiratkozni az őszi félév elején. Ebben a kérdésben
a DIT dönt; a befogadó program vezetőjének a hallgatói kérelemhez csatolva
arról is nyilatkoznia kell, mely tanegységeket fogadja el a képzési feltételek
teljesítéseként, illetőleg – az érintett programok vezetőinek bevonásával
és a hallgató eddigi eredményeit mérlegelve – a DIT minden alkalommal
külön dönt arról, eltekint-e a felvételi eljárástól, vagy a hallgatónak
rendkívüli felvételit ír elő a választott programban. Ha a
hallgató ösztöndíjban részesül, a DIT-nek – a programvezetőkkel egyeztetve
– arról is döntenie kell, magával viheti-e a hallgató az ösztöndíjat,
vagy azt az elbocsátó program magánál tartja. Programváltoztatási kérelmet
a nyári vizsgaidőszakban lehet kezdeményezni, és csak az őszi félévben
kezdhető meg az új program.
9.
§ Képzési terv
A programok a doktori
iskola hallgatói számára teljes mértékben átjárhatók; a más programokba
történő áthallgatást a hallgató – témavezetője és a programvezető jóváhagyásával
– messzemenőkig kezdeményezheti. Ezen felül a kurzuslisták összeállításakor
a programvezető – a DIT-tel egyeztetve – dönt arról, milyen tanegységeket
fogad be más programokból, esetleg más képzési formákból, illetőleg más
egyetemekről, és ezeket programjának minden hallgatója számára meghirdetheti,
illetve előírhatja. A más programokba történő áthallgatással kapcsolatban
csak akkor kell a programvezetőnek további állásfoglalást tennie, ha a
hallgató tanegységeinek több mint kétharmad részét más programokból kívánja
felvenni; ez esetben a programvezető a DIT-tel köteles egyeztetni.
Az ITDI hallgatóinak
– bármilyen képzési formában vesznek is részt – legalább tizenhat tanegységet
kell teljesíteniük a programok által meghirdetett, a DIT, valamint
a KDT által jóváhagyott foglalkozások közül.
Az Irodalomtudományi
Doktori Iskola három sávban tartja számon a programok által meghirdetett
kurzusokat:
1. általános
tárgyak,
2. szakmai
tárgyak és
3. disszertációs
témakonzultáció.
Ez tehát az a három
csoport, amelyekben az egyes tanegységek (a tárgy általános neve, például
irodalomelmélet) és a tényleges kurzusok otthonra találnak.
1. Általános tárgyak
Az általános tárgyak
sávjában egy félév filozófiai (számjele 1), két félév irodalomelméleti
(számjele 2 és 3), és egy félév társtudományi (történelmi, szociológiai, pszichológiai,
politológiai) kurzus szerepel (a társtudományi kurzusok számjele 4). Ezeket
a kurzusokat az ITDI mint kötelező tanegységeket tartja számon, azaz minden
hallgatónak el kell végeznie őket, ugyanakkor minden programnak joga van
ezeket a tanegységeket a programon belül, sajátos tartalommal meghirdetni,
vagy egy másik programban meghirdetett, ilyen jellegű (egy-egy félév filozófiai
és társtudományi és két félév irodalomelméleti) kurzus elvégzésére kötelezni
a hallgatót. Az általános tárgyakat tartalommal megtöltő kurzusok tehát
kiválaszthatók az egyes programok kurzuskínálatából, vagy külön felkérésre,
több program összefogásával is indíthatók.
A kurzus indexbe
való felvételének módja: a kurzust meghirdető program
betűjele (illetve X, ha nem az irodalomtudományi, hanem más doktori
iskola – például nyelvészeti – szervezi a kurzust) + az adott tanegység
kódjának számjele.
Az általános tárgyakból
az abszolutóriumhoz szükséges:a hallgató indexében szerepeljen egy-egy
darab 1-es, 2-es, 3-as és 4-es számjelű
tanegység, bármilyen betűjellel ellátva.
2. Szakmai tárgyak
Szakmai tárgy a
program témájához közvetlenül kapcsolódó, összesen hat tanegység,
ezeket az adott program profiljának megfelelően a programok állítják össze
a programvezető és az oktatók segítségével, figyelembe véve a hallgatók
igényeit és javaslatait. E kurzusok számjele folytatólagosan 5–10.
A programok végső kurzuslistáját a DIT hagyja jóvá és terjeszti a KDT
elé. Ugyanakkor a programok átjárhatóságából következően a hallgató –
a témavezető és a programvezető jóváhagyásával – az iskola teljes kurzuskínálatából
is válogathat.
A kurzus indexbe
való felvételének módja: a program betűjele
+ az adott kurzusnak megfelelő számjel 5-től 10-ig. Amennyiben a
hallgató valamelyik félévben nem a saját programjában végzi el a szakmai kurzus, akkor ezt egyrészt meg kell jeleníteni a tanegység kódjának betűjelében,
másrészt a kurzusvezető és a témavezető ellenjegyzésével is el kell látni
az index-bejegyzést.
A szakmai tárgyakból
az abszolutóriumhoz szükséges:a hallgató indexében szerepeljen egy-egy 5-ös, 6-os, 7-es, 8-as, 9-es és 10-es számjelű tanegység,
a teljesített kurzusnak megfelelő betűjellel ellátva.
3. Disszertációs
témakonzultáció
A disszertációs
témakonzultáció a témavezetővel folytatott megbeszélés a disszertáció
tárgykörében; instrukció, segítség, vázlatok, elkészült részletek értékelése
megtervezett és állandó rendszerességgel. Az egyéni konzultáció is tanegységnek
számít, és minden félévben minden hallgató számára kötelező, azonban ezeket
az egyes programoknak nem kell külön meghirdetniük; az időpont és a tematika
egyeztetése a hallgató és a témavezető feladata.
A kurzus indexbe
való felvételének módja: a program betűjele
+ számjel 11-től 16-ig.
A disszertációs
témakonzultációból az abszolutóriumhoz szükséges:
a hallgató indexében
szerepeljen hat darab tanegység ezen a néven, a program betűjelével
és a megfelelő számjellel ellátva.
Általános szabály,
hogy a tanegységek között nincs kényszerrendezés, illetve előfeltétel-rendszer,
azaz bár természetesen van egy ésszerűen ideális sorrend (például a filozófiát
érdemes alapozó tárgyként felvenni, az irodalomelméleti kurzusok
előtt), a hallgató saját belátása szerint veheti fel a kurzusokat. Ugyanakkor
a tanegységeket csak a megfelelő (kollokviumi vagy gyakorlati) érdemjegy,
illetőleg értékelés (kiválóan megfelelt, illetve megfelelt)
megszerzésével lehet teljesíteni, a kurzusvezető aláírása nem elégséges.
A tanegységek kódjának
felépítése: a tanegység teljes kódja egy betűjel és egy számjel kombinációja
(például IR-MRE 110 vagy IR-OL 440 vagy IR-MRB 520). A betűjel
első tagja (IR) minden programban közös, az Irodalomtudományi Doktori
Iskolát jelenti, másik tagja pedig az adott programra utal (lásd a 4.
pontban). A számjel a tanegység típusát jelenti (lásd az 5.
pontban).
4. A programok betűjele a kódszámokban
Az Irodalomtudományi Doktori Iskolában használatos
betűjelek (érvényes 2005 őszétől):
A
program neve |
Betűjel * |
Modern angol
és amerikai irodalom |
P/IR/AIR/MOD |
Angol reneszánsz
és barokk |
P/IR/AIR/REN |
Amerikanisztika |
P/IR/AIR/AM |
Germanisztikai
irodalomtudomány |
P/IR/GER |
Néderlandisztika |
P/IR/NED |
Skandinavisztika |
P/IR/SK |
Általános irodalomtudomány |
P/IR/MIR/ELM |
Összehasonlító
irodalomtudomány |
P/IR/MIR/KOM |
A magyar reneszánsz
és kora |
P/IR/MIR/REN |
A magyar barokk
irodalom |
P/IR/MIR/BAR |
A magyar és
európai felvilágosodás |
P/IR/MIR/FELV |
A magyar romantika |
P/IR/MIR/ROM |
A XX. század
első felének irodalma.
A Nyugat és kora |
P/IR/MIR/NYUG |
A legújabb
kori magyar irodalom |
P/IR/MIR/JEL |
Az uráli népek
folklórja és irodalma |
P/IR/MIR/URA |
Könyvtártudomány |
P/IR/MIR/KÖNYV |
Orosz irodalom
és irodalomkutatás |
P/IR/SZL/OIK |
Szláv irodalmak |
P/IR/SZL/SZL |
Az orosz irodalom
és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában |
P/IR/SZL/KNY |
Francia irodalom
a középkortól a felvilágosodásig |
P/IR/FR/KÖ |
Francia irodalom
a felvilágosodástól napjainkig |
P/IR/FR/FEL |
Italianisztikai irodalom- és művelődéstörténet |
P/IR/ITA |
A kortárs latin-amerikai
elbeszélő irodalom alkotásainak szövegvizsgálata |
P/IR/LAT |
*
Az egyes elemek jelentése:
P = PhD
IR = irodalom
AIR = angol irodalom
MIR = magyar irodalom
SZL = szláv irodalom
FR = francia irodalom
a betűjel-kombináció utolsó eleme a program nevének rövidítése
5. A tanegységek
számjele a kódszámokban
A
tanegység típusa |
Kódszám |
Általánosan
kötelező tárgyak |
|
Filozófia |
1 |
Irodalomelmélet
I. |
2 |
Irodalomelmélet
II. |
3 |
Társtudományok |
4 |
Szakmai
tárgyak, elnevezésük programspecifikus |
|
|
5 |
|
6 |
|
7 |
|
8 |
|
9 |
|
10 |
Disszertációs
témakonzultációk |
|
Disszertációs
témakonzultáció 1. |
11 |
Disszertációs
témakonzultáció 2. |
12 |
Disszertációs
témakonzultáció 3. |
13 |
Disszertációs
témakonzultáció 4. |
14 |
Disszertációs
témakonzultáció 5. |
15 |
Disszertációs
témakonzultáció 6. |
16 |
Ezen foglalkozások
mindegyike tanegységképes.
A kurzusok meghirdetési
rendje a doktori iskolában
Minden programnak félévenként legalább három kötelező vagy választható
kurzust meg kell hirdetnie a doktori iskolában (ezek – az átjárhatóság
szellemében – származhatnak más programokból is, azaz például az Angol
reneszánsz és barokk irodalmi program kötelezőként vagy ajánlottként meghirdetheti
az Általános irodalomtudomány program egyik kurzusát is). A meghirdetés
időpontja megegyezik a nappali alapképzésben meghirdetett kurzusok közzétételének
időpontjával, de a DIT az oktatási program végleges anyagát legkésőbb
június 30-ig köteles megküldeni a KDT-nek.
10.
§ Tanulmányi terv
A hallgató a felvételi
idejére már egy-két oldalas témavázlatot készít, és a képzés második félévének
végéig végleges témavázlatot ad át a programvezetőnek, melyet – a programvezető
támogató javaslata esetén – a DIT vezetője hagy jóvá. A DIT vezetője a
jóváhagyás jogkörét az oktatási program vezetőjére átruházhatja. A jóváhagyott
tanulmányi tervet az ITDI tartja nyilván és az abszolutórium kiállítása
előtt juttatja el a Doktori és Habilitációs Ügyek Irodájába.
Az a hallgató, aki
egyéni felkészülés szerint tesz eleget tanulmányi kötelezettségeinek,
olyan tervet készít, amely tartalmazza a korábbi teljesítmények alapján
teljesített kötelezettségeket és a képzési időt is (utóbbi nem lehet rövidebb
két félévnél). Az egyéni képzési tervet minden esetben az ITDI vezetője
hagyja jóvá; a terv egy példányát le kell adni a Doktori és Habilitációs
Ügyek Irodájában, legkésőbb az első tanulmányi félév lezárásáig.
11.
§ Témavezető kijelölése, változtatása
A hallgató az ITDI
egyik oktatóját megkérheti témájának vezetésére. A témavezető személyét
a programvezető támogató javaslata esetén a DIT hagyja jóvá és terjeszti
a KDT elé. A hallgató a képzés első három félévén belül megváltoztathatja
választott témáját és/vagy témavezetőjét. Erről a DIT a (régi és új) témavezető
és az érintett programvezetők bevonásával dönt.
12.
§ Tanulmányi idő megszakítása
A hallgató legfeljebb
három alkalommal kérheti – a Kari Doktori Tanács elnökének címezve – tanulmányi
idejének megszakítását. A tanulmányok megszakításának teljes időtartama
(egyben vagy halmozottan) nem haladhatja meg a három évet. A kérelmet
a témavezetőnek és a DIT vezetőjének véleményeznie kell. A tanulmányok
szünetetetése alatt a hallgatói jogviszony szünetel. Első alkalommal a
kérelmet el kell fogadni.
Ide sorolható az az eset, ha az érvényes felvételivel rendelkező hallgató
tanulmányait nem a felvételit követő tanévben kívánja megkezdeni. A döntést
a DIT hozza meg; az engedély maximum egy tanévre szólhat, a döntésről
a DIT vezetőjének a hallgatót és a Doktori Ügyek Irodáját írásban értesítenie
kell.
13.
§ Külföldi részképzés
A doktorandusz hallgatói
jogviszonya fenntartása mellett írásban kérheti a DIT vezetőjét, hogy
külföldi részképzésben vehessen részt. A kérelemhez részletes munkaprogramot
kell mellékelni, melyet a témavezető és az oktatási program vezetője aláírásával
hagy jóvá. A hallgató külföldön megszerzett félévét vagy tanegységeit
a DIT vezetője érvényesíti. Az így engedélyezett félévek száma az ITDI-ben
maximum kettő, a tanegységek száma maximum nyolc. Ettől a DIT csak különösen
indokolt estben tekinthet el.
14.
§ Beiratkozás
A beiratkozás az EDSz
38. §-a és a KDSz 22. §-a szerint történik.
Az adott szemeszterre beiratkozott hallgatókról a képzési típusok szerint
az ITDI vezetője a félév kezdetétől számított egy hónapon belül írásbeli
tájékoztatást kap a Doktori és Habilitációs Ügyek Irodájától. Az ITDI
vezetője a programok vezetőit tájékoztatja a programjukra vonatkozó adatokról.
15.
§ Részvétel a foglalkozásokon
A szervezett doktori
képzés tanéve két félévből áll. A félévek kezdete és vége megegyezik a
nappali alapképzésben részt vevő hallgatók félévkezdési és -végzési rendjével,
amiről az Egyetem Rektora dönt. A tanulmányi időszak magában foglalja
a hallgatók kutatóidejét is.
Amennyiben a képzés nappali tagozatos szervezett képzés ösztöndíjas
formában vagy nappali tagozatos képzés költségtérítéses,
önköltséges formában, a hallgató köteles az ITDI, illetőleg a program
által előírt foglalkozásokon részt venni, és a gyakorlatokról (szemináriumokról)
legfeljebb három alkalommal hiányozhat ahhoz, hogy még teljesíthesse az
előírt tanegységet. Ezt meghaladó hiányzás esetén a kurzusvezető dönt
arról, milyen feltételek között érvényesíti a hallgató tanegységét, de
aláírását meg is tagadhatja.
Amennyiben a képzés esti tagozatos szervezett képzés költségtérítéses,
önköltséges formában vagy levelező tagozatos képzés költségtérítéses,
önköltséges formában, az ITDI-nek, illetőleg a programvezetőnek gondoskodnia
kell arról, hogy a hallgatók a rendelkezésre álló lehetőségekhez mérten
részt tudjanak venni a kötelező foglalkozásokon (például a kötelező órák
egy délutánra való tömbösítése formájában). Ezen felül a választható
tanrendi órák feléig a programvezető felmentést adhat a részvétel
alól.
Amennyiben a képzés
egyéni felkészülés formájában történik, a kötelező és választható
tanrendi órák együttes számának feléig – a képzési időre való tekintettel
is – a programvezető felmentést adhat a részvétel alól. A felmentést a
hallgató tanulmányi tervében is jelezni kell.
A foglalkozások között
kivételt képez a disszertációs témakonzultáció, melynek rendjét mindenkor
a témavezető és a hallgató egyezteti és elvégzését is mindenkor a témavezető
igazolja.
A felmentési engedélyeket
az oktatási program vezetőjének a tárgyfelvétel határidejéig a leckekönyvbe
be kell jegyeznie.
16.
§ Követelmények, a követelmények teljesítésének módja, ellenőrzése
Tantárgy teljesítése
ötfokozatú skálán – jeles (5); jó (4); közepes (3); elégséges (2) és elégtelen
(1) – történik.
A kutatási tevékenység
(az ITDI-ben a disszertációs témakonzultáció) értékelése háromfokozatú
skálán történik: kiválóan megfelelt (a jelesnek megfelelő értékelés);
megfelelt (a közepesnek megfelelő értékelés); nem felelt meg
(az elégtelennek megfelelő értékelés).
A vizsgaidőpontokat
úgy kell meghatározni, hogy a hallgató a – nappali képzési rendnek megfelelő
– vizsgaidőszakban a vizsgákat arányos időeloszlásban tehesse le.
Amennyiben a hallgató
gyakorlati jeggyel végződő tanegységet nem tudott megszerezni (azaz elégtelen
gyakorlati érdemjegyet kapott), a tanegység helyett köteles tanulmányai
során másikat felvenni.
Kötelező és választható
tanrendi órához kapcsolódó sikertelen vizsgát (kollokviumot) még egyszer
meg lehet ismételni az azonos vizsgaidőszakban. Ismételt vizsga sikertelensége
esetén az EDSz 30. § 1/b pontja
alapján a hallgatót a képzésből ki kell zárni.
A tanulmányi félév
legalább két teljesített tanegység esetében tekinthető érvényesnek.
A képzés ideje alatt
az ITDI nem tanegység jellegű feladatra a doktoranduszt felkérheti, de
annak teljesítését nem írhatja elő. Ezek:
oktatási részvétel
az alap- és törzsképzési szakaszban,
teremfelügyelet írásbeli
vizsgákon,
dolgozatjavítás,
külföldi vendég szakmai
kísérése.
Oktatásért a doktori
iskola vezetője a képzési követelményeknek teljesítéséhez szükséges tanulmányi
pontok maximum egynegyedét adhatja. Oktatással az ITDI-ben egy – nem kötelező
– tanegység szerezhető meg.
Az oktatásért adható díjazás mértékében a mindenkori kormányrendelet a
mérvadó. A hallgatók díjazását az ITDI-nek, illetőleg a programoknak általában
a saját keretük terhére kell megoldaniuk (lásd 20. §).
Az oktatatási tevékenységre vonatkozó szerződéseket a munkáltató köti
határozott időtartamra, a munkavégzést az oktatásért felelős szervezeti
egység vezetője (a tanszékvezető) igazolja.
Ha a doktorandusz
nem oktatási tevékenységre vállalkozik, ezért fizetség adható, de nem
jár.
17.
§ A tanulmányok befejezése
A hallgató akkor fejezheti
be szervezett tanulmányait, ha tanulmányi tervét maradéktalanul teljesítette.
Az abszolutórium kiállítását az ITDI vezetője a leckekönyv hivatalos
bejegyzések rovatában kezdeményezi a Doktori és Habilitációs Ügyek
Irodájánál. Az abszolutóriumot a Dékán állítja ki a benyújtástól számított
30 napon belül. Az abszolutóriumot a hallgatónak a felvételtől számított
hat esztendőn belül meg kell szereznie.
A szervezett képzés
befejezése után az ITDI biztosítja a hallgató számára a konzultációs lehetőséget
témavezetőjével a disszertáció mielőbbi befejezése érdekében.
18.
§ A doktori fokozat megszerzésének feltételei
A doktori
fokozat megszerzésének feltételei a következők:
abszolutórium;
doktori
szigorlat;
egy idegen nyelv államilag
elismert C típusú, legalább középfokú nyelvvizsgával igazolt ismerete;
egy másik idegen
nyelv államilag elismert C típusú, legalább középfokú nyelvvizsgával igazolt
ismerete, illetőleg a BTK idegen nyelvi tanszékei által a PhD-eljárásra
kidolgozott nyelvi vizsgája; egyéb nyelvvizsga-bizonyítvány elfogadásáról
a KDT dönt;
a doktori
disszertáció elkészítése és benyújtása hat példányban a Doktori és
Habilitációs Ügyek Irodájában;
a disszertáció téziseinek
elkészítése és benyújtása hat példányban a Doktori és Habilitációs Ügyek
Irodájában;
a doktori disszertáció
nyilvános megvédése.
A
doktori disszertáció elmélyült és – a témavezető mindenkori támogatásával
– egyéni kutatómunka eredménye, amely eredeti tudományos következtetéseket
tartalmaz. Vele a jelölt azt bizonyítja, hogy képes a párbeszédre tudományterületének
legfontosabb képviselőivel, azaz kellő szakirodalmi tájékozottsága van,
mások eredményeit kellő csoportosításban, értő módon fel tudja dolgozni,
ki tudja alakítani velük szembeni saját álláspontját, és eredményeit pontosan
meg tudja különböztetni mások eredményeitől. A disszertációnak tehát az
adott tudomány nemzetközi normáinak kell megfelelnie, publikálhatónak
kell lennie, illetőleg bizonyos részei lehetőleg már publikálásra is kerültek.
A disszertáció maximális terjedelme 560.000 n, azaz 14 ív (ha 40.000 n
egy ív), azaz kb. 220 oldal (ha egy ív 16 oldal), minimális terjedelme
az ITDI-ben 375.000 n, azaz kb. 150 oldal, azaz kb. 9 és fél ív. Az ideális
terjedelem tehát 11–12 ív. A terjedelembe nem számít bele a tartalomjegyzék,
a bibliográfia (irodalomjegyzék), az esetleges köszönetnyilvánítási rész
(Acknowledgements) és az ábrák, illusztrációk, rajzok vagy
egyéb szemléltető anyagok.
A disszertációról házi (munkahelyi) védést tartani nem kötelező,
de lehetséges; az erről való döntés és a védés megszervezése a programvezető
feladata. A házi védés eredménye a disszertáció nyilvános (rendes)
védését semmilyen tekintetben nem befolyásolhatja. Ugyanakkor a KDT-nek
jogában áll – a DIT vezetőjének javaslata alapján – házi védést előírni,
amennyiben az abszolutórium megszerzése óta három év telt el.
Emellett a hallgatónak
a doktori értekezés benyújtásának időpontjában legalább négy, nem társszerzővel
készült publikációval kell rendelkeznie, illetőleg igazolni kell tudnia
a publikáció elfogadását, biztos megjelenését. A publikáció lehet önálló
tudományos értekezés, tanulmány, cikk rangos, a szakma által elismert
hazai vagy külföldi folyóiratban, vagy több szerző munkáját tartalmazó
tanulmánykötetben (konferenciakötetben), vagy önállóan írt könyvfejezet,
de a négy közül legalább kettőnek mindenképpen lektorált folyóiratban
(például ITK, Literatura stb.) kell megjelennie. A konferencia-előadás
csak akkor számít publikációnak, ha azt a konferencia-kötet szerkesztői
megjelenésre alkalmasnak találták. A publikációk értékének kérdésében
a DIT foglal állást.
19.
§ A doktori eljárás
A doktori eljárás
megindítása az abszolutórium dátumától számított öt éven belül lehetséges.
1. A doktori szigorlat
A doktori szigorlatot
a doktori eljárás iránti kérelem benyújtásának dátumától számított két
éven belül le kell tenni. A doktori szigorlati bizottság legalább három
főből áll, egyikük a bizottság elnöke, aki egyetemi tanár vagy habilitált
egyetemi docens. A bizottság tagjainak legalább PhD fokozattal kell rendelkezniük,
és közöttük egy kötelezően külső szakember. A szigorlati bizottságnak
tagja lehet a jelölt témavezetője is. A szigorlati bizottságok összetételét
és a szigorlati fő- és mellékkérdések anyagát a programvezető, illetőleg
a DIT indítványozza és a KDT hagyja jóvá. A doktori szigorlat időpontjáról
a DIT jóváhagyásával a programvezető dönt, és erről a hallgatót legalább
húsz nappal a vizsga előtt köteles értesíteni.
A doktori szigorlat
a szerzett ismeretek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérése. A szigorlat
tematikáját és irodalomjegyzékét az oktatók bevonásával az oktatási program
vezetője köteles összeállítani, és ezt legalább a szigorlatra való jelentkezés
időpontjában a hallgató rendelkezésére kell bocsátania. A szigorlat ideje
legalább 60 perc, és a hallgatónak legalább ennyi felkészülési időt kell
biztosítani. A szigorlat az ITDI-ben mindenkor egységesen szóban zajlik.
A szigorlaton a hallgató
egy fő- és két mellékkérdést kap.
A főkérdés a hallgató
disszertációjának témájához közvetlenül kapcsolódik. Válaszadás közben
a hallgatónak bizonyítania kell a témában való széles körű jártasságát,
szakirodalmi tájékozottságát, világos munkatervvel kell rendelkeznie a
disszertáció teljes befejezését illetően.
Az egyik mellékkérdés
az aktuális tudományterülethez kapcsolódó esztétikai, irodalomelméleti,
filozófiai és más releváns társtudományi jártasságot firtatja.
A másik mellékkérdés
az aktuális tudományterülethez közvetlenül kapcsolódik, de nem kötődhet
közvetlenül a hallgató disszertációjának témájához, azaz tárgyát további
szerzők, művek, jelenségek, problémák képezik.
A szigorlatról jegyzőkönyv
készül, ebben a kérdések feltüntetése és az EDSz-ben
meghatározott minősítés érvényesítése mellett (summa cum laude,
cum laude, rite, illetőleg insufficienter)
rögzíteni kell a disszertáció végleges címét, témáját, a témavezető nevét,
fokozatát, és a bizottságnak nyilatkoznia kell a disszertáció megvalósíthatóságát,
szakmai súlyát illetően, és rögzíteni kell, mennyire haladt előre a jelölt
a disszertáció megírásával. A bizottság döntéseit zárt ülésen hozza meg,
de az eredményekről a hallgatót szóban közvetlenül a vizsga után tájékoztatnia
kell.
2. A nyilvános védés
A disszertációt (doktori
értekezést) a doktori eljárásra vonatkozó kérelem benyújtásával egy időben,
vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani. A disszertációt
nyilvános vitában, bírálóbizottság előtt kell megvédeni. A bírálóbizottság
öt tagból és két póttagból áll, mindegyiküknek tudományos fokozattal (legalább
PhD) kell rendelkeznie. Az öt tag egyike a bírálóbizottság elnöke, aki
egyetemi tanár vagy habilitációval rendelkező egyetemi docens. A bizottság
két tagja a hivatalosan kijelölt bíráló (opponens). Az opponensek egyikének
külső szakembernek kell lennie, és a bírálóbizottságot úgy kell összeállítani,
hogy annak legalább még egy tagja is külső szakember legyen. A bírálóbizottság
tehát mindenkor legalább két külső taggal rendelkezik.A jelölt témavezetője
a bírálóbizottság tagja nem lehet. A bírálóbizottság tagjait és elnökét
az ITDI vezetője (illetőleg a programvezetők) javaslata alapján a KDT
jelöli ki.
A két opponens
az ITDI felkérése alapján három hónapon belül írásos bírálatot
készít az értekezésről, és javasolja vagy elutasítja a nyilvános védés
kitűzését.
A
bírálatkor az ITDI – a minőségbiztosítási elvek figyelembevételével –
a következő szempontrendszert érvényesíti:
Világosan körülhatárolta-e
a disszertáció szerzője (a továbbiakban: szerző) a disszertáció témáját,
módszertanát, felsorolta-e a megközelítésmód eszköztárát?
Mennyiben tartja magát
a szerző a választott témához, azt milyen alapossággal, milyen tagolásban
tárgyalja, következetesen alkalmazza-e a megjelölt eszközöket, azoknak
milyen lehetőségeit meríti ki?
Mennyire vet számot
a szerző az adott tudományterület legfontosabb eredményeivel, azokról
hiteles és meggyőző beszámolót készít-e, hogyan folytat velük párbeszédet,
illetve az eredményeket hogyan építi saját koncepciójába?
Mennyire képes a szerző
távolságot tartani a már rendelkezésre álló eredményektől, mennyire képes
eredeti álláspontot kialakítani?
Mekkora problémaérzékenységgel
tárgyalja a szerző a felmerülő kérdéseket, mennyire koherens és meggyőző
általános érvelésmódja, mivel támasztja alá fejtegetéseit?
Képes-e a jelölt pontosan
megfogalmazni, mivel járul hozzá tudományterületének eddigi eredményeihez,
és ez mennyire jelentős a terület szempontjából?
Ismeri-e a szerző
megközelítésmódjának határait, és azokról milyen módon ad számot?
Mennyire áttekinthető
az általános tárgyalásmód; mennyire szolgálják a könnyebb befogadást a
hivatkozások; milyen a disszertáció stílusa, nyelvi megformáltsága (elsősorban
idegen nyelv esetén); milyen fokú a szöveg gondozottsága (például sajtóhibák,
elírások)?
Ha az opponens a bírálatot
három hónap elteltével nem nyújtja be, és annak elkészítése további egy
hónapon belül sem várható, a KDT újabb bírálót jelöl ki, és ekkor a bírálatot
rövidebb határidővel is kérheti.
Amennyiben az egyik
opponens a nyilvános vitára való bocsátást nem javasolja, a KDT harmadik
bírálót kér fel. Ugyanakkor az az opponens is szavazati jogú tagja
marad a bizottságnak, akitől az elutasító vélemény származik, a védésen
ő is megjelenik, és bírálatára a jelöltnek éppúgy válaszolnia kell, mint
a másik két, a vitára bocsátást javasló opponensére. Ha a disszertáció
az opponensektől két nemleges választ kapott, a KDT a doktori eljárást
megszünteti. Az opponens bírálatát lehetőleg nyolc példányban a Doktori
és Habilitációs Ügyek Irodájának nyújtja be.
Két támogató javaslat
esetén a KDT elnöke az értekezést 90 napon belül, de a javaslatok kézhezvételétől
számított 30 napon túl nyilvános vitára bocsátja (ebbe július és augusztus
hónapok nem számítanak bele).
A bírálatokat a jelöltnek
a védés napja előtt legalább három héttel kézhez kell kapnia, és ezekre
írásban válaszolnia kell. A nyilvános vitán legalább az egyik opponensnek
és még négy (szavazati jogú) tagnak jelen kell lennie. A jelölt a védés
elején szabad előadásban röviden (kb. 10-15 perc) ismerteti téziseit,
majd az opponensi vélemények és saját válaszának elhangzása után rendre
megfelel a további kérdésekre, melyek a bizottság tagjaitól és a hallgatóság
soraiból egyaránt érkezhetnek. A vitát az elnök vezeti.
A vita lezárása után
az elnök zárt ülést rendel el, amelyen a bizottság tagjain kívül csupán
a témavezető lehet jelen (szavazati jog nélkül). A doktorjelölt teljesítményét
a bírálóbizottság minden tagja 1-től 5-ig értékeli; a védés akkor sikeres,
ha a jelölt a lehetséges pontszám 60%-át megszerezte. Ennek hiányában
a nyilvános vita eredménye insufficienter.
A nyilvános vita minősítése:
rite
a lehetséges pontszám 60–74%-áig,
cum laude
a lehetséges pontszám 75–89%-áig,
summa cum laude
a lehetséges pontszám 90–100%-áig.
Az elnöknek gondoskodnia
kell arról, hogy a bírálóbizottság összefoglaló véleményt formáljon a
jelölt disszertációjáról, a védésen mutatott teljesítményéről, valamint
a vita legfőbb gondolatairól, és hogy ezek néhány bekezdésben a jegyzőkönyvbe
kerüljenek. Az elnök a zárt ülés után ismét nyilvános ülést rendel el,
és ott a védés eredményét – beleértve a hosszabb szöveges értékelést is
– nyílvánosan kihirdeti.
A jegyzőkönyvet a
Doktori és Habilitációs Ügyek Irodájának kell megküldeni, a doktori fokozat
odaítéléséről a KDT előterjesztése alapján az EDT dönt, de a jelölt írásban
kérheti, hogy a KDT elnöke a védés minősítéséről – a szigorlati minősítéssel
együtt – igazolást adjon ki.
20.
§ Az Irodalomtudományi Doktori Iskola gazdálkodása
Az ITDI pénzügyi kerete
egyfelől az államilag finanszírozott hallgatói normatív keretnek a Kari
Tanács által jóváhagyott, kari költségvetés szerint előirányzott összegéből,
másfelől a költségtérítései díjat fizető hallgatók által befizetett, az
Egyetem, illetve a Kar kötelező elvonásai után fennmaradó összegből áll.
A kari költségvetésben az ITDI számára meghatározott pénzügyi keret felhasználásáról
a DIT dönt, és erről évente beszámol a KDT-nek.
A döntésnél a következő
szempontokat kell érvényesíteni.
A rendelkezésre álló
keret 75%-át a DIT az oktatási programok között osztja szét. A programokra
eső pénzösszeg nagysága a programokra felvett, illetőleg a programokban
tanuló doktoranduszok számától függ. Ugyanakkor a DIT kétharmados többséggel
dönthet úgy, hogy indokolt esetben más szempontokat is érvényesít (például
frissen beindított program az első évben nagyobb támogatást kap stb.).
A keret fenti felosztása
a keret rendelkezésre bocsátása utáni 30 napon belül történik.
A rendelkezésre álló
keret 25%-át a DIT saját hatáskörébe vonja. Ebből fedezi az ITDI adminisztrációs
(például posta-) költségeit, infrastrukturális költségeit (másológép,
papír stb.), az ITDI kurzuskatalógusának előállítási költségeit és más,
az egész doktori iskolát érintő költségeit. Ha maradvány keletkezik, ezt
legkésőbb november elején a programok között – ismét a programokban tanuló
doktoranduszok számának figyelembevételével – a DIT szétosztja.
Az utalványozási jogkört
az ITDI vezetője (a DIT elnöke) gyakorolja és ő viseli a pénzügyi és a
fegyelmi felelősséget is. Azonban a keretösszeg 75%-ának szétosztása után
ezt az utalványozási jogkört – természetesen a fegyelmi felelősséggel
együtt – a DIT-tel és a programvezetőkkel való egyeztetés után írásban
a programvezetőkre átruházhatja; erről értesítenie kell a Kar Gazdasági
Hivatalát is.
Bármely más anyagi
kérdésben a DIT dönt, ha kell, rendkívüli ülésen és kétharmados többséggel,
indokolt esetben titkos szavazással.
21.
§ Az Irodalomtudományi Doktori Iskola adminisztrációja
Az ITDI adminisztrációs
költségeit az ITDI számára rendelkezésére álló keret 25%-ából kell fedezni
(lásd fent).
Az ITDI adminisztratív feladataival azt a személyt kell megbízni, akit
erre a DIT alkalmasnak talál. A megbízást – a Dékánnal, illetve a Kar
Gazdasági Hivatalával egyeztetve és a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével
– az ITDI vezetője adja ki, és az adminisztrátor munkaköri kötelességét
is ő határozza meg.
Az itt nem érintett
kérdésekről a 2001. június 1-je óta érvényben lévő EDSz
vonatkozó paragrafusai rendelkeznek.
|