Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola
kurzuskínálata a 2011/2012. tanév tavaszi félévére

Elérhető az etr-ben (etr.elte.hu)

Kiegészítések egyes kurzusokhoz

P/IR-1/2/3/4 TRANS – programközi szeminárium
Kállay Géza egyetemi tanár

Időpontok:
február 23. (csütörtök), 16:00–19:00
március 1. (csütörtök), 16:00s–19:00
március 8. (csütörtök), 16:00–19:00
március 22. (csütörtök), 16:00–19:00
április 12. (csütörtök), 16:00–19:00
április 26. (csütörtök), 16:00–19:007.
május 12. (szombat!), 10:00–14:00 (ekkor nagy valószínűséggel ismét vendégünk lesz
Hans Gumbrecht professzor, a szokatlan időpontot az ő időbeosztása indokolja)

Helyszín:
Rákóczi út 5., I. emelet, 144. (Germanisztikai Intézet)

A szeminárium a Doktori Iskola minden programjának minden – a hivatalos képzési időn belül és azon túl levő – hallgatója számára látogatható, társtudományi tanegységként, kreditért felvehető 1-es, 2-es, 3-as vagy 4-es kód alatt. Aki tanegységként kívánja elvégezni, annak a rendszeres részvételen kívül a tematikához kapcsolódó dolgozatot kell készítenie.
Ez az új szeminárium olyan fórumként kíván működni, ahol a közös munka során megismerhetik egymást és egymás munkáját a doktori iskola azon hallgatói is, akik esetleg soha nem találkoznának a tanulmányaik során. A szeminárium tematikáját úgy állítjuk össze, hogy lehetővé tegye egyfelől újabb, nagy hatású irodalomtudományos munkák megvitatását, másfelől a hallgatók doktori projektjeinek bemutatását. A tárgyalandó témaköröket igyekszünk úgy kiválasztani, hogy a legkülönbözőbb programokból érkező hallgatókat is megszólítsa, és megszólalásra adjon nekik lehetőséget. Az alkalmak célja tehát nem az, hogy különböző szaktudományos részproblémákban merüljünk el, hanem hogy olyan kötetlen és mindenfajta protokolláris kötelezettségtől mentes eszmecserét folytathassunk, amely egyfelől – konkrét kérdések megvitatásán keresztül – az irodalomtudományok jelenét és jövőjét illető aktuális és általános kérdések, másfelől az egyes, készülőben levő doktori értekezések körül forog.

A tematikára tett javaslatokat és az elolvasandókat a Doktori Iskola honlapján folyamatosan tesszük közzé. A legelső alkalom a bemutatkozásé és a végleges tematika rögzítéséé lesz; ez utóbbihoz kérjük, mindenki gondolkodjon kézzelfogható javaslatokon. Ezen kívül megbeszéljük a BTK doktoriskoláinak közreműködésével futó „Első lépések a tudományban…” című TÁMOP-projekt keretében megjelenő angol nyelvű folyóiratnak az Irodalomtudományi Doktori Iskola által kiadandó tematikus számát.

P/IR-1/2/3/4
Irodalom és művészeti kultúra a magyar neoavantgárdban
Havasréti József PhD egyetemi docens (PTE BTK Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, havasreti.jozsef@gmail.com)
hétfő, 17:00–20:00, A épület 329.

A kurzus teljesítése és értékelése a „Példák, dokumentumok” részből megadott művek közös órai elemzése-értelmezése alapján történik.

Tematika és olvasmányok
(letölthető pdf formátumban: )

1. Bevezetés: az avantgárd kultúrája
Korszakolás. Avantgárd és neoavantgárd. Underground és alternatív kultúra. Társadalmi és kultúrpolitikai feltételek.

Szakirodalom
Bürger, Peter 1997: Az avantgárd műalkotás. Szépliteratúrai ajándék, 3–4, 5–29.
Deréky Pál – Müllner András (szerk.): Né/ma? Tanulmányok a magyar neoavantgárd köréből. Budapest, 2004, Ráció.
Forgács Éva: A kultúra senkiföldjén. Avantgárd a magyar kultúrában. In Knoll, Hans (szerk.): A második nyilvánosság. Budapest, 2002, Enciklopédia, 10–65.
György Péter: Az elsüllyedt sziget. In uő: Az elsüllyedt sziget. Budapest, 1992, Képzőművészeti.
Havasréti József: Alternatív regiszterek. Budapest, 2006, Typotex.
Kappanyos András: Tánc az élen: Ötletek az avantgárdról. Budapest, 2008, Balassi. 
Knoll, Hans (szerk.): A második nyilvánosság. Budapest, 2002, Enciklopédia. 

Példák, dokumentumok
Major János: Kubista Lajos síremléke. In Papp Tamás (szerk.): Szógettó. Jelenlét, (14–15), 1989, 1–2, 184–185. o.
Hajas Tibor: Ez nem szivar. (Pótlások-sorozat, 1974). In Baksa-Soós Vera (szerk.): Kényszerleszállás – Hajas Tibor retrospektív kiállítása (1946–1980). Budapest, 2005, Ludwig Múzeum; oldalszám nélkül.
Vető János: Hajas és a szivar (fotóportré). Orpheusz, 1992/4, 82.
Szentjóby Tamás: autocenzúra = kompromisszum = édeskevés. In Papp Tamás szerk. 1989: Szógettó. Válogatás az új magyar avantgarde dokumentumaiból. Jelenlét, (14–15), 1–2, 270.

2. Források és diskurzusok
Az avantgárd archívumai. Forráskiadványok, kutathatóság. Ügynökjelentések. Nyilvános és privát.

Szakirodalom
Havasréti József: Alternatív regiszterek. Budapest, 2006, Typotex, 15–19; 35–70.
Havasréti József: Széteső dichotómiák. In uő: Széteső dichotómiák. Színterek és diskurzusok a magyar neovantgárdban. Budapest – Pécs, 2009, Gondolat, Artpool, PTE BTK, 77–95.

Példák, dokumentumok
Baksa-Soós Vera (szerk.): Kényszerleszállás – Hajas Tibor retrospektív kiállítása (1946–1980). Budapest, 2005, Ludwig Múzeum.
Beke László – Peternák Miklós (szerk.): Bódy Gábor, 1946–1985. Budapest, 1987, Műcsarnok – Művelődési Minisztérium – Filmfőigazgatóság.
Hajas Tibor: Képkorbácsolás. Hajas Tibor (1946–1980) Vető Jánossal készített fotómunkái. Szerk. Beke László. Budapest, 2004, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet.
Hajas Tibor: Szövegek. Sajtó alá rendezte F. Almási Éva. Budapest, 2005, Enciklopédia.
Hornyik Sándor Szőke Annamária (szerk.): Kreativitási gyakorlatok, Fafej, Indigo. Erdély Miklós művészetpedagógiai tevékenysége 1975–1986. Budapest, 2008, MTA Művészettörténeti Kutatóintézet – Gondolat – 2B Alapítvány – Erdély Miklós Alapítvány.
NahTe [Vető János]: NahTe bemutatja: Hajas Tibor (1946–1980). Budapest, 2005, Ludwig Múzeum. (DVD album).
Papp Tamás (szerk.): Szógettó. Válogatás az új magyar avantgarde dokumentumaiból. Jelenlét, (14–15), 1989, 1–2.

3. Az élet: művészet – LebensKunstWerk (LKW)
A művészet expanziója; az élet esztétizálása. Underground dandyk: Hajas Tibor, Molnár Gergely, Szentjóby Tamás; Udo Kier Budapesten.

Szakirodalom
Bianchi, Paolo: Das LKW. Vom Gesammtkustwerk zum Lebenskunstwerk oder aesthetisches Leben als Selbstversuch. Kunstforum International (142), 1998, 50–61.
Havasréti József 2006: Alternatív regiszterek. Budapest, Typotex, 99–131.

Példák, dokumentumok
Hajas Tibor: Szövegek. Sajtó alá rendezte F. Almási Éva. Budapest, 2005, Enciklopédia.
(Ebből a kötetből: Önéletrajz, 15; Divat, 311–313). 
Molnár Gergely: Oscar Wilde és Dawid Bowie. Egy fotósorozat koncepciója. (1976, kézirat, az Artpool archívumában).
Szilágyi Sándor: Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben. Budapest, 2007, Fotókultúra – Új Mandátum (ebből a kötetből: Vető János fotói: Baksa-Soós János, 283; Kextrió, 291; Udo4, 293; Udo hosszú, 294; Hosszú Gyuri, 295; Edző Biki; 336).
Vető János: Hajas és a szivar. Orpheusz, 1992/4, 82.

4. Az underground sajtó

Szakirodalom
Bényi Csilla: Egy underground lap a 70-es évekből: a Szétfolyóirat. In Havasréti József – Szijártó Zsolt (szerk.): Reflexiók és „mélyfúrások”. Budapest, 2008, Gondolat, 187–201.
Bényi Csilla: AL / Artpool Letter – Aktuális levél 1983–1985. Ars Hungarica, 2004/2, 405–433.
Bényi Csilla: Underground/alternatív/szamizdat irodalmi és képzőművészeti periodikumok bibliográfiája. In Deréky Pál – Müllner András (szerk.): Né/Ma? Tanulmányok a magyar neoavantgárd köréből. Budapest, 2004, Ráció, 348–366.
Havasréti József: Az Aktuális Levél. In uő: Széteső dichotómiák. Budapest – Pécs, 2009, Artpool – Gondolat – PTE, 43–74. 
Perneczky Géza: A háló. Alternatív művészeti áramlatok a folyóirat-kiadványaik tükrében 1968–1988. Budapest, év nélkül, Héttorony.
Várnagy Tibor: A láthatatlan történet. In Szamizdat. Alternatív kultúrák Kelet- és Közép-Európában, 1956–1989. Budapest, 2004, Stencil Kiadó – Európa Kulturális Alapítvány, 153–161.

Példák, dokumentumok
Aktuális Levél. [szamizdat]. Szerkesztő/kiadó: Galántai György – Artpool, 1983–1985.
Aladdin épeszű. Rendszertelenül megjelenő fehér anyag. [szamizdat] Szerkesztő: Csányi Attila, 1982.
Sznob International [szamizdat]. Szerkesztő/kiadó: Galántai György, Papp Tamás, 1981–1985.
Beke László – Sturcz János – Szőke Annamária (szerk.): Cápa. Budapest, 1983, Bölcsészindex.
Beke László és mások (szerk.): Jó világ / Cápa 2. Budapest, 1984, Bölcsészindex.
Beke László és mások (szerk.): Tartóshullám. Budapest, 1985, Bölcsészindex.
Beke László – Csanádi Dániel – Szőke Annamária (szerk.): Hasbeszélő a gondolában. Budapest, 1987, Bölcsészindex.

5. Zsidóság
Az antiszemita percepció kisajátítása: Major János és Molnár Gergely. Racionalizmus és mágia (strukturalizmus és kabbala): Erdély Miklós. Eszmetörténeti kapcsolatok: Erdély Miklós, Tábor Ádám, Bíró Dániel, Kozma György.

Szakirodalom
Havasréti József: A strukturalizmustól a kabbaláig. Mágia és szemiotika Erdély Miklós filmes írásaiban. Metropolisz, 2007/4, 92–99. Új közlése: Havasréti: Széteső dichotómiák, 29–40.
K. Horváth Zsolt: Az erőszak imperatívusza. Molnár Gergely politikai antológiája. Beszélő, 2006/1, 87–99. 
Kozma György: Kalandor lélek, avagy Erdély Miklós ősisége. Magyar Műhely (110–111), 1999, 49–56.
Tábor Ádám: Szellem és költészet. Pozsony, 2007, Kalligram.

Példák, dokumentumok
Erdély Miklós: Levelek Jeruzsálembe. Múlt és Jövő, 2–3, 119–126.
Erdős Péter: Felszólalás a szennyhullám ügyében. Kritika, 1983/7, 16–17.
Major János: Biboldó mosakszik. Közli: Papp Tamás szerk. 1989: Szógettó. Válogatás az új magyar avantgarde dokumentumaiból. Jelenlét, (14–15), 1–2. 182–183.
Kozma György: Nijinsky, a gólem. Budapest, 1989, Holnap.
Kozma György: A kalandor lélek. Hová tűnt Nijinsky Casablancában. Budapest, 1998, Seneca.
Molnár Gergely: Anna Frank álma. Sznob International. 1982 (Spions-szám). Szerk. Galántai György, Papp Tamás.

6. Popzene
Spions, Balaton, Trabant, Európa Kiadó, Bizottság.

Szakirodalom
Havasréti József: Alternatív regiszterek. Budapest, 206, Typotex, 157–208.
Havasréti József: Anna Frank és Nagy Testvér. In uő: Széteső dichotómiák, 121–142.
K. Horváth Zsolt: A gyűlölet múzeuma. Spions, 1977-1978. Korall (39), 2010, 119–144.   
Klaniczay Gábor: New wave líra – Balaton és Trabant. In uő: Ellenkultúra a hetvenes–nyolcvanas években. Budapest, Noran, 373–385.
Szemere Anna: Up from the Underground. The Culture of Rock Music in Postsocialistic Hungary. University Park PA, 2001, Pennsylvania State University, 29–73.

Példák, dokumentumok
Müller Péter Sziámi 1992: Dalszövegkönyv. Budapest, Bahia.
Novotny Tihamér – Wehner Tibor: A szentendrei Vajda Lajos Stúdió. Szentendre, 2000, Vajda Lajos Stúdió. 
Para-Kovács Imre: Amerika kiadó. Beszélgetések Menyhárt Jenővel. Budapest, 2006, Glória.
Sznob International. 1982 (Spions-szám). Szerk. Galántai György, Papp Tamás.

7. Konceptuális művészet
A konceptuális művészet, mint a magyar neoavantgárd egyik fő iránya. A Fluxus hatása. Hajas Tibor, Erdély Miklós, Szentjóby Tamás.

Szakirodalom
Beke László: A magyar konceptuális művészet szubjektív története. In Deréky Pál – Müllner András (szerk.): Né/ma? Tanulmányok a magyar neoavantgárd köréből. Budapest, 2004, Ráció, 227–239.

Példák, dokumentumok
Hajas Tibor: Pótlások-sorozat. In Baksa-Soós Vera (szerk.): Kényszerleszállás – Hajas Tibor retrospektív kiállítása (1946–1980). Budapest, 2005, Ludwig Múzeum; oldalszám nélkül.
Szentjóby Tamás: Mail artist. Részlet a Ki a művész? sorozatból. Közli: Szilágyi Sándor: Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben. Budapest, 2007, Fotókultúra – Új Mandátum, 357.  
Szentjóby Tamás: Magyar vers. Közli: Szilágyi Sándor: Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben, 359.
Erdély Miklós: Időutazás. I–V. Közli: Szilágyi Sándor: Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben, 345–347.

8. Az új avantgárd irodalom technikái
A nyelvi elidegenítés formái: (1) talált tárgy, (2) hiper-prózaiság, (3) hiper-költőiség, (4) montázs, (5) kisajátítás és átértelmezés, (6) transzgresszió (áthágás): szexualitás, erőszak, abjekció (undormány), (7) vizualitás.

Szakirodalom
Erdély Miklós: A montázs. Balkon, 1998/10, 21.
Dékei Krisztina: Hajas Tibor (1946–1980) szövegei. Művészettörténeti Értesítő, 1999/1, 59–68.
Drucker, Johanna: Experimentális, vizuális, és konkrét költészet. Ford. Szekeres Amália. Helikon, 2003/4, 366–388.
Havasréti József: Az Agy-rém. Hajas Tibor írásairól. Holmi, 2006/5, 558–568. Új közlése: Széteső dichotómiák, 145–164.
Hebdige, Dick: A stílus mint célzatos kommunikáció. Replika (17–18), 1995, 181–200.
Sebők Zoltán: Az új művészet fogalomtára 1945-től napjainkig. Budapest, 1996, Orpheusz.

Példák, dokumentumok
Hajas Tibor: Szövegek. Sajtó alá rendezte F. Almási Éva. Budapest, 2005, Enciklopédia. (A kötetből: Önéletrajz, 15; Eset-rekonstrukció, 98–99; Átváltozások, 113–114; A tiszta ész kritikája, 119–121; Szövegkáprázat, 144–174; kéziratos jegyzet másolata: 387–388).
Molnár Gergely: David Bowie Budapesten. Kézirat, Artpool–Beke archívum.
Szentjóby Tamás: autocenzúra = kompromisszum = édeskevés. In Papp Tamás szerk. 1989: Szógettó. Válogatás az új magyar avantgarde dokumentumaiból. Jelenlét, (14–15), 1–2, 270.
Szerb János: Ha megszólalnék. Válogatta, szerkesztette és az utószót írta Petri György. Budapest, 1990, Orpheusz Könyvek.
Tábor Ádám: Démonkritika. In Papp Tamás szerk. 1989: Szógettó. Válogatás az új magyar avantgarde dokumentumaiból. Jelenlét, (14–15), 1–2, 278.
Tábor Ádám: Mi a Lélegzet? In uő: A váratlan kultúra. Budapest, 1997, Balassi, 156–158.

9. Az új szenzibilitás
A magyar neoavantgárd/underground színtér átrendeződése. Új fogalmak: új érzékenység, új hullám, új festőiség, posztmodern művészet.

Szakirodalom
Forgács Éva: „Gyönyörű ez a mai nap”. In uő: A Duna Los Angelesben. Budapest, 206, Kijárat, 159–186.
György Péter: A késő szocializmus után, a korai kapitalizmus előtt. In uő: Levél a Mesterhez. Budapest, 1994, Pesti Szalon.
Hegyi Lóránd: Új szenzibilitás. Budapest, 1983, Magvető.
Hegyi Lóránd: Az új szenzibilitás és az új festészet kibontakozása. In Keserű Katalin (szerk.): A modern poszt-jai. Tanulmányok a 80-as évek magyar képzőművészetéről. Budapest, 1984, ELTE BTK, 89–97.

Példák, dokumentumok
Birkás Ákos 1983: Ki az áldozat? Ki a tettes? és Mi a teendő? Aktuális Levél (1), 19–30; 31–41.
Demokratikus festmény. (Akció a Kossuth Klubban; közreműködött Birkás Ákos, Hegyi Lóránd). Aktuális Levél (9), 1984, május–június, 8–16.
Hegyi Lóránd: „Trans-avantgarde” – „postmodern” – „új szubjektivizmus”. Aktuális Levél (3), 1983 (melléklet, 24 oldalas füzet, befűzve a 42–43. oldal közé). 
Új hullám-összeállítás: „Új hullám” – új szemlélet a művészetben. Aktuális Levél (7), 1984, 28–40.

10. Mi lett velük? A magyar neoavantgárd/underground színtér – negyed század után
Hálózati opportunisták, levéltárosok, emlékezők, teoretikusok, tanárok, megtértek, klasszicisták.

P/IR-1/2/3/4
Közköltészet a kora újkori Magyarországon
Csörsz Rumen István PhD (MTA Irodalomtudományi Intézet, csorszru@gmail.com)
kedd, 16:00–19:00 (kivéve február 28. és március 6.), D épület 001.

Tematika
(letölthető pdf formátumban: )

1. Bevezető 1. (Ismerkedés, dolgozati témák megbeszélése)
2. Bevezető 2. Mi a közköltészet? (Szakirodalmi áttekintés)
3. Források: kéziratok és nyomtatványok
4. A diák archetípusa, avagy elit és populáris hagyomány
5. Közköltészeti műfajok a kora újkorban
6. Versforma, dallam, nótajelzés, poétikai minták
7. Közköltészet és műköltészet I. (1770-ig)
8. Közköltészet és műköltészet II. (Csokonai és kortársai)
9. Közköltészet és műköltészet III. (a XIX. század első fele)
10. Közköltészet és népköltészet
11. Kitekintés, határterületek, új kutatási témák (vizuális kultúra, kortárs közköltészet stb.)
12. Záró óra: a dolgozatok értékelése

Ajánlott bibliográfia

Bibliográfiák, segédletek
A színjátszó iskola a XVII–XVIII. században. Bibliográfia, szerk. NAGY Júlia, az anyagot gyűjt. KISS Katalin, NAGY Júlia, Bp., 1998.
KOROMPAY Bertalan, Betűrendes mutatók és kiegészítések Jankovich Miklós énekgyűjteményeihez = Jankovich Miklós, a gyűjtő és mecénás (Tanulmányok), szerk. BELITSKA-SCHOLTZ Hedvig, Bp., 1985 (Művészettörténeti Füzetek, 17),  173–196.
RPHA = Répertoire de la poésie hongroise ancienne, Manuel de correction d’erreurs dans la base de données, dir. Iván HORVÁTH, Paris, 1992. Hálózati változat: http://magyar-irodalom.elte.hu/repertorium/
STOLL Béla, A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája (1542–1840), 2., jav. és bőv. kiadás, Bp., Balassi, 2002. Hálózati változat: http://www.balassikiado.hu/BB/netre/html/stoll.html
SZABÓ T. Attila, Kéziratos énekeskönyveink és verses kézirataink a XVI–XIX. században, Zilah, 1934.

Elméleti összefoglalások, általános szakirodalom
Mihail BAHTYIN, François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája, Bp., 1982.
BARTHA Dénes, A magyar énekelt vers forrásai Faluditól Horváth Ádámig, Irodalomtörténeti Közlemények, 1932, 274–287
BARTHA Dénes, A népköltés kutatásának új feladatai, Budapesti Szemle, 1934, 226–253.
BORBÍRÓ Zsóka [KŐSZEGHY Péter], közköltészet = Magyar Művelődéstörténeti Lexikon, főszerk. KŐSZEGHY Péter, VI, Bp., Balassi, 2007, 297–298.
Peter BURKE, Népi kultúra a kora újkori Európában, Bp., 1991.
Roger CHARTIER, „Népi” olvasók, „népszerű olvasmányok” a reneszánsztól a klasszicizmusig = Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban, szerk. Guglielmo CAVALLO, Roger CHARTIER, Bp., 305–320. 
CSÖRSZ Rumen István, Könyvek önmagunknak: Magyar kézirattípusok a 18–19. században = Az olvasó – az olvasás: Irodalmi tanulmányok, szerk. L. SIMON László és THIMÁR Attila, Bp., Fiatal Írók Szövetsége, l999 (FISZ Könyvek, 1), 75–89.
CSÖRSZ Rumen István, Közköltészet – irodalom alatt, kultúrák fölött, Literatura 2006/2, 273–282. (http://www.balassikiado.hu/BB/NET/LITERATURA/Literatura_2006_2.pdf)
Csörsz Rumen István, Szöveg szöveg hátán: A magyar közköltészet variációs rendszere 1700–1840, Budapest, Argumentum, 2009 (Irodalomtörténeti Füzetek, 165).
FRIED István, Vizsgálódások a nép és népköltészet körül a reformkorban = Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára, szerk. MOHAY Tamás, Debrecen, 1992, 265–269.
HORVÁTH Iván, Egy kiaknázatlan műfajtörténeti forráscsoport: XVI. századi kéziratos versgyűjtemények, Irodalomtörténeti Közlemények, 1983, 75–88.
Gulyás Judit, „mert ha irunk népdalt, mért ne népmesét?” A népmese az 1840-es évek magyar irodalmában, Budapest, Akadémiai, 2010 (Néprajzi tanulmányok).
HARGITTAY Emil, A poetika lehetőségei a folklór és irodalom kapcsolatának kutatásában = Dolgozatok a 17–19. századi magyar irodalomról, szerk. HARGITTAY Emil, MÁNDI Ildikó, Acta Iuvenum 1977/1, 119–140.
HORVÁTH János, A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig, Bp., 19271, 19782.
KERÉNYI Ferenc, Pest vármegye irodalmi élete (1790–1867), Bp., Pest Megye Monográfia Közalapítvány, 2002 (Előmunkálatok Pest megye monográfiájához, 3). – A Közköltészet és népköltészet c. fejezet: 236–237.
KOMÁROMY Sándor, A XVIII. századi sárospataki kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények, Debrecen, 1992 (Folklór és etnográfia, 61).
KŐSZEGHY Péter, A népiesség fogalma az irodalomtudományban = A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. Budapest–Bécs, 1989.
KÜLLŐS Imola, A magyar népköltészet lírai dalműfajai és a kéziratos énekköltészet = Népi Kultúra – Népi Társadalom II–III, Bp., 1969, 235–245.
KÜLLŐS Imola, Adalékok a magyar népdalfogalom történetéhez = Népi Kultúra – Népi Társadalom IX, Bp., 1977, 111–138.
KÜLLŐS Imola, Folklór – kéziratos énekköltészet – irodalom = A magyar vers. Az I. nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai, 1981. aug. 10–14., szerk. BÉLÁDI Miklós, JANKOVICS József, NYERGES Judit, Bp., 1985, 346–352. 
KÜLLŐS Imola, Közköltészet és népköltészet: A XVII–XIX. századi magyar világi közköltészet összehasonlító műfaj-, szüzsé- és motívumtörténeti vizsgálata, Bp., L’Harmattan, 2004.
MARÓT Károly, A népköltészet elmélete és magyar problémái, Bp., 1949.
NAGY Júlia, Református kollégiumi irodalom és kultúra a XVIII–XIX. században, Bp., Press Publica, 1998 (Változó világ, 38).
NIEDERMÜLLER Péter, Adatok a magyar folklór szövegbázisának megkonstruálásához a 19. században = Népi kultúra és nemzettudat (A Magyarságkutatás Könyvtára VII.), szerk. HOFER Tamás, Bp., 1991, 15–23.
ORLOVSZKY Géza,  Micsoda madár = Folklór és irodalom, szerk. SZEMERKÉNYI Ágnes, Bp., Akadémiai, 2005 (Folklór a magyar művelődéstörténetben, 1), 47–53. 
R. VÁRKONYI Ágnes, Népi kultúra – elit kultúra (Néhány elméleti kérdés), Irodalomtörténeti Közlemények, 1992, 525–541.
STOLL Béla, A reneszánsz ízlés elterjedése és a közösségi költészet = A magyar irodalom története 2, Bp., Akadémiai, 1964, 91–94.
STOLL Béla, Közösségi költészet – népköltészet. Megjegyzések a XVII. századi kéziratos szerelmi lírához, Irodalomtörténeti Közlemények, 1958, 170–176.
UJVÁRY Zoltán, Népköltészet és irodalom a népi kéziratos könyvekben = Népszokás és népköltészet, Debrecen, 1980, 425–556.
VARGA Imre, A kollégiumi énekköltészet = A magyar irodalom története 2. Bp., 1964, 601–608.
VOIGT Vilmos, Historia litterarum populorum = Historia litteraria a XVIII. században, szerk. CSÖRSZ Rumen István, HEGEDŰS Béla, TÜSKÉS Gábor, munkatárs BRETZ Annamária, Bp., Universitas, 2006 (Irodalomtudomány és kritika, Tanulmányok), 501–514.
VOIGT Vilmos, Közköltészet = Világirodalmi Lexikon, 6, Bp., Akadémiai, 1979, 642.
ZEMPLÉNYI Ferenc, Régi magyar irodalom és európai közköltészet, Irodalomtörténeti Közlemények, 1993, 554–568.

Textológiai és módszertani kérdések
Artes Populares 8. (1982) [Beszámolók A magyar népköltészet forrásai c. forráskiadvány-sorozat koncepciójáról és munkálatairól, pl. Voigt Vilmos, Küllős Imola, Tüskés Gábor, Pogány Péter]
CSÖRSZ Rumen István, KÜLLŐS Imola, A XVIII. századi közköltészet textológiai problémái, Irodalomtörténet, 2004/3, 345–355.
KATONA Imre, Beszámoló „A magyar népköltészet forrásai” c. kiadványsorozat 1981–82. évi előmunkálatairól, Pre Ceedings, 82. sz., Bp., 1983.
Történeti források és jelenkori folklórszövegek lejegyzésének, átírásának és kiadásának kérdései, szerk. BARNA Gábor, Szeged, Szegedi Tudományegyetem BTK Néprajzi és kulturális antropológiai tanszék, 2003 (Folklorisztikai olvasmányok, III).

Kritikai és népszerű szövegkiadások, önálló kötetben megjelent forrásközlések
A kuruc küzdelmek költészete, vál. VARGA Imre, Bp., 1977.
Arany János népdalgyűjteménye, közzéteszi KODÁLY Zoltán, GYULAI Ágost, Bp., Akadémiai, 1952.
BÁN Imre, JULOW Viktor, Debreceni diákirodalom a felvilágosodás korában, Bp., 1964.
Bándi Péter énekeskönyve (1837), DOMOKOS Pál Péter hagyatékából s. a. r. CSÖRSZ Rumen István, Bukarest–Kolozsvár, Kriterion, 2000.
BARSI Ernő, „Bodrog partján nevekedett tulipán…” Sárospataki diákdalok a 18. századból, Sárospatak, 1988.
BARTHA Dénes, A XVIII. század magyar dallamai. Énekelt versek a magyar kollégiumok diák-melodiáriumaiból, Bp., 1935
Bocskor János énekeskönyve 1716–1739, DOMOKOS Pál Péter hagyatékából s. a. r. CSÖRSZ Rumen István, Kolozsvár, Kriterion, 2003.
Dalfüzér 1844. Tompa Mihály kéziratos, kottás népdalgyűjteménye, kiad., tan. POGÁNY Péter, TARI Lujza, Miskolc, 1988.
Égő lángban forog szívem. Régi magyar kéziratos énekeskönyvben fennmaradt román világi énekek, s. a. r. KÓCZIÁNY László, KÖLLŐ Károly, Kolozsvár, 1972.
Egy szép dologrul én emlékezem. Csöbrös István kopácsi énekeskönyve, előszó és jegyzetek kíséretében közzéteszi KATONA Imre és LÁBADI Károly, szerk. és s. a. r. JUNG Károly, BORI Imre utószavával, Újvidék, 1993.
Elmét vidító elegy-belegy dolgok, rövidebb és hosszabb csípős históriák, melyeket a győri magyar kalendáriom 1749–1849 éveiből ki-szedegetett, öszve-rendezett s mostan az olvasóknak okulására közrebocsát SZILÁGYI Ferenc, Bp., 1983 (Magyar Hírmondó).
Énekek gyüjteménye, kiad. JENEI Ferenc, Győr, 1943.
Énekes Poézis. Válogatás Pálóczi Horváth Ádám Ötödfélszáz énekek című 1813. évi kéziratos dalgyűjteményéből, s. a. r. KATONA Tamás, KÜLLŐS Imola, DOMOKOS Mária, Bp., Magyar Helikon, 1979.
Ezen vöfi Könyv a Karsai Mihályé. Vőfélykönyv Székről, szerk. FAZEKAS Zsuzsanna, Bp., 2000.
Haja, haja, virágom: Virágénekek, gond., bev. Szabó T. Attila, ill. Gy. Szabó Béla, Bukarest, Kriterion, 19701; Kolozsvár, Kriterion, 20072 (gond., utószó, CSÖRSZ Rumen István).
Hatvanhat csúfos gajd. XVI–XVIII. századi magyar csúfolók és gúnyversek, s. a. r. HARGITTAY Emil, Bp., 1983 (Magyar Hírmondó).
Külömb-külömb féle jó és rossz szagú virágokkal tellyes kert. Pasquillusok a XVII–XVIII. századból, s. a. r. LŐKÖS István, Bp., 1989.
„Mennyei Parnasszus”. Sárospataki diákok halottbúcsúztató versei, s. a. r. NAGY Júlia, Sárospatak, Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, 2004 (Acta Patakina, 16)
Őszi harmat után… Szemelvények két ismeretlen XVIII. századi énekeskönyvből, bev., jegyz. KOCZIÁNY László, Bukarest, Állami Irodalmi és Művészeti Kiadó, [1957]
Ötödfélszáz Énekek. Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteménye az 1813. évből. Kritikai kiadás, jegyzetekkel, s. a. r. BARTHA Dénes, KISS József, Bp., Akadémiai, 1953.
Pannonhalmi énekeskönyv (1796), kiadja GÁLOS Rezső, Győr, 1930 (A Győri Szemle Könyvtára, 5).
Riadj, magyar! 1848–1849 fametszetes ponyvái, csatakrónikái, a kötet anyagát egybeszerk., gondozta, az utószót és a jegyzeteket írta POGÁNY Péter, Bp., 1983.
RMDE XVIII. = Régi Magyar Drámai Emlékek, XVIII. század
RMKT XVI. = Régi Magyar Költők Tára, XVI. század
11. Kozárvári Mátyás, Decsi Gáspár, Decsi Mihály, Tolnai Fabricius Bálint, Pécsi János, Murád dragomán (Somlyai Balázs), Szepesi György, Vajdakamarási Lőrinc, Skaricza Máté, Zombori Antal, Tardi György, Tasnádi Péter, Hegedűs Márton, Moldovai Mihály és ismeretlen szerzők énekei 1579–1588, s. a. r. ÁCS Pál, Bp., Akadémiai–Orex, 1999.
RMKT XVII. = Régi Magyar Költők Tára, XVII. század
3. Szerelmi és lakodalmi versek, s. a. r. STOLL Béla, Bp., Akadémiai, 1961.
11. Az első kuruc mozgalmak korának költészete (1672–1686), s. a. r. VARGA Imre, Bp., Akadémiai, 1986.
14. Énekek és versek (1686–1700), s. a. r. JANKOVICS József, Bp., Akadémiai, 1991.
RMKT XVIII. = Régi Magyar Költők Tára, XVIII. század
4. Közköltészet I. Mulattatók, s. a. r. KÜLLŐS Imola, munkatárs CSÖRSZ Rumen István, Bp., Balassi, 2000.
7. Amade László versei, s. a. r. AJKAY Alinka, SCHILLER Erzsébet, Bp., Balassi, 2004.
8. Közköltészet II. Társasági és lakodalmi költészet, s. a. r. CSÖRSZ Rumen István, KÜLLŐS Imola, Bp., Universitas, 2006.
Szádeczky-Miscellania. Egy XVIII. századi versgyűjtemény ismertetése, s. a. r. VARGA Imre, Bp., 1955 (Irodalomtörténeti Füzetek, 2).
THALY Kálmán, Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok XVI-ik, XVII-ik és XVIII-ik századbeli eredeti kéziratokból I–II., Bp., 1864.
Vásárhelyi daloskönyv. XVI–XVII. századi szerelmi és tréfás énekek, kiadta FERENCZI Zoltán, Bp., 1899 (Régi Magyar Könyvtár, 15).
„Vedd szívessen csekély iratomat…” (Irodalom családi használatra), Margócsy József születésnapjára, szerk., s. a. r., jegyz. MARGÓCSY István, Nyíregyháza, 2004 (A Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Levéltár Kiadványai, II., Közlemények, 31).
VERSÉNYI György, Sziveket ujitó bokréta: XVIII. évszázbéli dalgyüjtemény, Bp., MTA, 1914. – Hálózati változat Szádeczky-Kardos Lajos kéziratos jegyzeteivel kiegészítve (s. a. r. LABÁDI Gergely): http://mek.oszk.hu/00200/00234/html/
Világi énekek és versek 1720–1846 (válogatás), vál. és a szöv. gond. Csörsz Rumen István, műfaji bev. Küllős Imola, Bp., Unikornis, 2001 (A magyar költészet kincsestára, 97).
Virágénekek és mulatónóták XVII–XVIII. század, s. a. r. STOLL Béla, Bp., 1956.

Kéziratos források ismertetése és közlése
BORÚS Rózsa, Bácskai lakodalmak, Topolya, 1998. [A XIX. század első feléből származó Pacséri vőfélykönyv anyagának részleges közlésével]
Csörsz Rumen István, Arany dalgyűjteményének debreceni kapcsolataihoz: K. R. gyűjteménye = Aranyozás: Tanulmányok Korompay H. János hatvanadik születésnapjára, szerk. Fórizs Gergely, Budapest, rec.iti, 2009, 180–201.   http://rec.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/aranyozas-1/19CsorszRI.pdf
BAROS Gyula, Városfalvi Szolga Mihály Diáriuma, Erdélyi Muzeum, 1905, 31–48, 93–102, 150–160.
[SOLYMOSSY Sándor], Népies nóták 1800-ból, Ethnographia, 1929, 116–118.
BALASSA József, Magyar népdalok a XIX. század elejéről, Ethnographia, 1902, 38–39.
BAROS Gyula, Városfalvi Szolga Mihály Diáriuma, Erdélyi Muzeum, 1905, 31–48, 93–102, 150–160.
Csörsz Rumen István, Toldy Ferenc küldeménye Erdélyi János Népdalok és mondák című kötetéhez = Építész a kőfejtőben – Architect in the Quarry: Tanulmányok Dávidházi Péter hatvanadik születésnapjára – Studies Presented to Péter Dávidházi On His Sixtieth Birthday, szerk. / ed. Hites Sándor, Török Zsuzsa, Budapest, rec.iti, 2010, 321–343. (http://rec.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/architectbook/31CsorszRI.pdf)
DOMOKOS Pál Péter, Uj énekek – amellek Farkas Pál tamási nótárius által költek üdőről üdőre 1773 és 1810 között, Zenetudományi Dolgozatok, Bp., 1981, 47–76.
ECKHARDT Sándor, KLANICZAY Tibor, Ján MIŠIANIK, Balassi Bálint szép magyar komédiája. A Fanchali Jób-kódex magyar és szlovák versei, Bp., 1964 (Irodalomtörténeti Füzetek, 25).
FERENCZI Zoltán, A Bocskor-daloskönyv énekei, Erdélyi Muzeum, 1898, 372–383, 441–455, 510–522, 570–577.
GYALUI Farkas, Egy székely katonaköltő a múlt századból, Erdélyi Muzeum, 1895, 77–83.
HARSÁNYI István, HODOSSY Béla, Két XVIII. századi dalgyüjtemény sárospataki kézirata, Ethnographia, 1914, 38–47, 101–107.
HARSÁNYI István, Két XVIII. századi dalgyüjtemény sárospataki kézirata, Ethnographia, 1913, 295–302, 361–369.
JÁNOS István, Kéziratos versgyűjtemények a kolozsvári Protestáns Teológia könyvtárában, A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 28, Miskolc, 1993, 151–153.
JÁNOS István, Reformkori kéziratos versgyűjtemény a Szerencsi Múzeumban, A Miskolci Hermann Ottó Múzeum Közleményei, 26, Miskolc, 1989, 206–210.
KANYARÓ Ferenc, Régi magyar virágénekek, Erdélyi Muzeum, 1893, 69–101.
KANYARÓ Ferenc, Tréfás versek és gúnyénekek a régi magyar népies költészetből, Erdélyi Muzeum, 1903, 494–516.
KANYARÓ Ferenc, Virágénekek a XVII. és XVIII. századból, Erdélyi Muzeum, 1892, 546–557. 
KILIÁN István, A Miskolci Melodiárium, Borsodi Szemle, VII. 4. sz. 68–83.
KILIÁN István, Adatok a „Felvidító” forrásához a Papszász-gyűjteményben, A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve (1977), Debrecen, 1978, 481–500.
KILIÁN István, Barla Szabó János versgyűjteménye 1824-ből, A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve (1981), Debrecen, 1984, 481–495.
KILIÁN István, Kossuth Dániel sajóvámosi kéziratos verseskönyve = Borsod megye népi hagyományai, szerk. BODGÁL Ferenc, Miskolc, 416–443.
KISS József, A „Dersi-Biás” kéziratos énekeskönyv, Néprajzi Közlemények, 1958, 71–117.
KŐNIG György, Népdalok és egyéb versek gyüjteménye (1812), Irodalomtörténeti Közlemények, 1902, 65–77, 206–216.
KÜLLŐS Imola, Két XVIII. századi erdélyi diák énekeskönyv: Ünnepi köszöntő(k) Faragó József 80. születésnapjára = Ünnepi kötet Faragó József 80. születésnapjára, szerk. DEÁKY Zita, Bp., 2002 (A Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára, 8), 175–197. 
KÜLLŐS Imola, Makói énekeskönyv = Makó néprajza, szerk. TÓTH Ferenc, Makó, 2007 (Makó monográfiája, 3), 631–657.  http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Mako/pages/monografia_3/010_c_makoi_enekeskonyv.htm
MAGASSY Antal, Egy kéziratgyüjtemény a XIX. század első évtizedeiből, Egyetemes Philologiai Közlöny, 1901, 287–297, 382–395.
MURÁNYI Róbert Árpád, Pap Mihály melodiáriuma = Magyar zenetörténeti tanulmányok Szabolcsi Bence 70. születésnapjára, szerk. BÓNIS Ferenc, Bp., Zeneműkiadó, 1969, 113–129.
PESOVÁR Ferenc, Kéziratos daloskönyv 1827-ből, Néprajzi Közlemények, 1957/3–4, 294–308.
POGÁNY Péter, Kik gyűjtötték a sárospataki Felvidítót? Ethnographia LXIX, 1958, 93–115.
S. SÁRDI Margit, Még néhány mulató- és egyéb nóta = Mindenes Gyűjtemény, I, Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára, szerk. CSÖRSZ Rumen István, Bp., ELTE Folklore Tanszék, 2005 (Artes Populares, 21), 57–61.
SZABÓ T. Attila, Az Akadémiai Könyvtár egy XVIII. század végi kéziratos verseskönyve [1935] = Tallózás a múltban. Válogatott tanulmányok, cikkek, VI, Bukarest, Kriterion, 1985, 173–198.
SZABÓ T. Attila, Ismeretlen irodalomtörténeti adatok erdélyi könyv- és kézirattárakból [1932] = Tallózás a múltban. Válogatott tanulmányok, cikkek, VI, Bukarest, Kriterion, 1985, 143–172.
T. NAGY Imre, Székely népköltési közlemények, Figyelő, 1877, 154-157.
THURY József, Magyar versek a XVIII. század első feléből, Irodalomtörténeti Közlemények, 1901, 68–81.

Ponyva, kalendárium, nyomtatott versgyűjtemények
BÉKÉS István, Magyar ponyva Pitaval, Bp., 1966.
BENDA Kálmán, A debreceni nyomda és a magyar paraszti műveltség = Emberbarát vagy hazafi? Tanulmányok a felvilágosodás korának magyarországi történetéből, Bp., 1978, 426–441.
DUKKON Ágnes, A kalendáriumok művelődéstörténeti jelentőségéről a XVII–XVIII. század fordulójáig = A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században, szerk. HOPP Lajos, KÜLLŐS Imola, VOIGT Vilmos, Bp., 1988, 295–312.
KOVÁCS I. Gábor, Kis magyar kalendáriumtörténet 1880-ig, Bp., 1989.
Mikos Éva, Árpád pajzsa: A magyar honfoglalás-hagyomány megszerkesztése és népszerűsítése a XVIII–XIX. században, Budapest, L’Harmattan, 2010.
POGÁNY Péter, A magyar ponyva tüköre, Bp., Magyar Helikon, 1978.
POGÁNY Péter, A régi hazai népies ponyvakutatás problémái, Ethnographia LXIX, 1958, 578–593.
POGÁNY Péter, Folklór és irodalom kölcsönhatása a régi váci nyomda működése nyomán 1770–1832, Bp., Akadémiai, 1959. (Irodalomtörténeti Füzetek)
SEBESTYÉN Gyula, A váczi Énekes Gyüjtemény, Ethnographia, 1913, 104–114.
SZELESTEI NAGY László, Kalendáriumok a XVIII. századi Magyarországon, Az OSZK évkönyve, Bp., 1980, 475–516.
SZELESTEI NAGY László, Kalendáriumok a XVIII. századi Magyarországon = A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században, szerk. HOPP Lajos, KÜLLŐS Imola, VOIGT Vilmos, Bp., 313–361.
TÜSKÉS Gábor, KNAPP Éva, Vallásos ponyvanyomtatványok a XVIII. században = UŐK, Az egyházi irodalom műfajai a 17–18. században, Bp., Argumentum, 2002 (Irodalomtörténeti Füzetek), 235–266.

Műfaj- és tárgytörténet
ÁCS Pál, Tótfalusi Kis Miklós és a szórakoztató irodalom = Mindenes Gyűjtemény, I, Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára, szerk. CSÖRSZ Rumen István, Bp., ELTE Folklore Tanszék, 2005 (Artes Populares, 21), 29–38.
CSANDA Sándor, A törökellenes és kuruc harcok költészetének magyar–szlovák kapcsolatai, Bp., 1961 (Irodalomtörténeti Füzetek, 32).
CSAPÓ Károly, Egy gyermekjátékdal újabb szövegváltozatai, Zenetudományi dolgozatok, Bp., 1982, 265–271.
CSÖRSZ Rumen István, Erdélyi hazugságversek a XVIII–XIX. század fordulójáról = Lymbus: Magyarságtudományi Forrásközlemények, Bp., Balassi Bálint Intézet, Magyar Országos Levéltár et al., 2003, 307–316.
CSÖRSZ Rumen István, Másnak vettem feleséget: Férjpanaszok a 18–19. századi magyar közköltészetben = Mindenes Gyűjtemény I, Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára, szerk. Cs. R. I., Bp., ELTE BTK Folklore Tanszék, 2005 (Artes Populares, 21), 63–74.
CSÖRSZ Rumen István, Másodvirágzás „a szerelem argumentumában” (Egy kötet margójára) = Haja, haja, virágom, Virágénekek (2., jav. kiadás), gond., bev. SZABÓ T. Attila, a kiadványt gond., a CD-mellékletet szerk. CSÖRSZ Rumen István, Kolozsvár, Kriterion, 2007, 283–295. – A virágének-kutatás problémáiról.
CSÖRSZ Rumen István, Népballadáink egyik forrásvidéke: a közköltészet, I, Néprajzi Látóhatár, XII(2003), 3–4. sz., 31–50.
Csörsz Rumen István, Történelmi hősök helyzetdalai a 18–19. századi magyar közköltészetben = Folklór és történelem, szerk. Szemerkényi Ágnes, Budapest, Akadémiai, 2007 (Folklór a magyar művelődéstörténetben, 3), 123–138.
CSÖRSZ Rumen István, Vagy egyképpen, vagy másképpen: Egy XVIII–XIX. századi mulatónóta variációs rendszere = A Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára 8. Ünnepi kötet Faragó József 80. születésnapjára, szerk. DEÁKY Zita, Bp., Györffy István Néprajzi Egyesület, 2002, 134–174.
Csörsz Rumen István, Szirmay Antal és a szájhagyomány = Folklór és nyelv, szerk. Szemerkényi Ágnes, Bp., Akadémiai, 2010 (Folklór a magyar művelődéstörténetben, 5), 277–296.
CSÖRSZ Rumen István, „Vinum facit rusticum optimum latinum”: Latin bordalok a XVIII–XIX. századi magyar közköltészetben = „Nem sűlyed az emberiség!”… Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára, főszerk. Jankovics József, felelős szerk. Császtvay Tünde, szerk. Csörsz Rumen István, Szabó G. Zoltán, Budapest, MTA Irodalomtudományi Intézet, 2007, 349–358. – Hálózati E-Book kiadás; kezdőlap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html – Különnyomat: www.iti.mta.hu/Szorenyi60/Csorsz.pdf
DOMOKOS Pál Péter, A pávát őrző leány balladája, Ethnographia, 1959, 460–463.
DÖMÖTÖR Sándor, A felfalt templom, Ethnographia, 1935, 88–89.
FÖLDESI Béla, Adalékok a magyarországi gergelyjárás történetéhez = Előmunkálatok A magyarság néprajzához, 9, Folklór tanulmányok, szerk. HOPPÁL Mihály, Bp., MTA Néprajzi Kutató Csoport, 1981, 119–176. 
GÖNCZY Monika, Variációk egy témára: Erdélyi János: Népdalok és mondák I. – Kelecsényi József kéziratos gyűjteménye a Debreceni Egyetem kézirattárában = „Et in Arcadia ego”: A klasszikus magyar irodalmi örökség feltárása és értelmezése, szerk. DEBRECZENI Attila, GÖNCZY Monika, Debrecen, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005 (Csokonai Könyvtár, 36), 468–480.
HARGITTAY Emil, A régi magyar gúnyvers poétikájához, Irodalomtörténeti Közlemények, 1988, 312–322.
HORVÁTH Iván, Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Bp., Akadémiai, 1982.
KATONA Imre, Az „Őszi harmat után” szövegeinek eredete és története = A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században, szerk. HOPP Lajos, KÜLLŐS Imola, VOIGT Vilmos, Bp., 1988, 277–288.
KESZEG Vilmos, A folklór határán. A népi írásbeliség verses műfajai Aranyosszéken, Bukarest, Kriterion, 1991.
KÜLLŐS Imola, „Hej, mikor én kuruc voltam Rákóczi vojnában”. Egy 18. századi kéziratos énekszöveg elemzésének tanulságai = Népi kultúra – Népi társadalom XVIII, Bp., 1995, 167–192.
KÜLLŐS Imola, A debreceni Czenkné és a bathi asszony mennybe jutásának históriája (Egy 19. századi kéziratos diákvers és angol párhuzama), Irodalomtörténeti Közlemények, 1999, 481–512.
KÜLLŐS Imola, A latorköltészet és a betyárfolklór összefüggéseiről, Ethnographia, 2004, 405–433.
KÜLLŐS Imola, Adatok egy mulattató verstípusunk, a házastársi veszekedések élettörténetéhez és dramaturgiájához = A magyar színház születése. Az 1997. évi egri konferencia előadásai, szerk. DEMETER Júlia, Miskolc, 2000, 88–118.
KÜLLŐS Imola, Asszonynépek, vegyétek eszetekbe… A didaktikus költészet egyik nagy típusa, a lakodalmi intő és oktató ének = A magyar költészet műfajai és formatípusai a 17. században. (A Szegeden 2003-ban megrendezett régi magyar irodalmi konferencia előadásai), szerk. ÖTVÖS Péter, PAP Balázs, SZILASI László, VADAI István, Szeged, SZTE Régi Magyar Irodalom Tanszék, 2005, 139-140.; 
KÜLLŐS Imola, Balassi-strófák egy múlt századi vőfélykönyvben (Újabb adatok a Balassi-strófa élettörténetéhez) = Morzsák. Tanulmányok Kisbán Eszter tiszteletére, szerk. KUTI Klára, Bp., 1997, 105–125.
KÜLLŐS Imola, Balladaszüzsék és -típusok legrégibb kéziratos feljegyzései = Az Idő rostájában: Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára, szerk. ANDRÁSFALVY Bertalan, DOMOKOS Mária, NAGY Ilona, munkatársak LANDGRAF Ildikó, MIKOS Éva, Bp., L’Harmattan, 2004, III, 265–294.
KÜLLŐS Imola, Cigányok a régi magyar közköltészetben a XVII. századtól a reformkorig, Szekszárd, 2003 (Romológiai Kutatóintézet Közleményei, 9).
KÜLLŐS Imola, Kivégzés előtti búcsúénekek (Latorköltészet és betyárfolklór I.), Irodalomtörténeti Közlemények, 1992, 616–632.
KÜLLŐS Imola, Lányok és asszonyok a XVI–XVIII. századi kéziratos közköltészetben = Hagyományos női szerepek. Nők a populáris kultúrában és a folklórban, vál., szöv. gond. és szerk. K. I., Bp., 1999, 121–134.
KÜLLŐS Imola, Opre Tódor nótája: A XVIII. századi kéziratos énekeskönyvek és a néphagyomány = A megváltozott hagyomány, szerk. HOPP Lajos, KÜLLŐS Imola, VOIGT Vilmos, Bp., 1988, 235–275.
KÜLLŐS Imola, Paródiák, groteszkek, halandzsák versben és prózában a 18–19. század populáris kultúrájában = Teremtés: Szövegfolklorisztikai tanulmányok Nagy Ilona tiszteletére, szerk. EKLER Andrea, MIKOS Éva, VARGYAS Gábor, Bp., L’Harmattan, 2006 (Studia Ethnologica Hungarica, VII), 408–425
NAGY Júlia, Egy műfaj szerepváltozása: A református exameni irodalom a 18–19. században = Mindenes Gyűjtemény, I, Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára, szerk. CSÖRSZ Rumen István, Bp., ELTE Folklore Tanszék, 2005 (Artes Populares, 21), 93–105.
OTROKOCSI NAGY Gábor, Református kollégiumi diák-irodalom a felvilágosodás korában, Debrecen, 1942.
SCHRAM Ferenc, Balladák a budapesti könyvtárak kéziratos anyagából, Néprajzi Közlemények VII, 1962, 92–225.
SEBESTYÉN Attila, „Költészeti iparos-üzem”: Kollégiumi irodalom – alkalmi költészet – halotti búcsúztató vers, Studia Litteraria, XLII (2004), 40–62.
STOLL Béla, Két népballada-változat 1782-ből és 1809-ből, Néprajzi Közlemények VII (1962), 62–66.
STOLL Béla, Ovidius egyik helye a magyar népköltészetben, Antik Tanulmányok, 1957, 124–126.
STOLL Béla, Pajkos ének és a népköltészet, Irodalomtörténeti Közlemények, 1962, 180–192.
SZILÁGYI Márton, „Alkalmatosságra írott versek”, avagy vidám férfikompániák humora: Csokonai, Arany és a közköltészeti hagyomány, Bárka, 2003/5, 53–62.
TÓTH Arnold, 18–19. századi vőfélyversek egy kisgyőri népi kéziratos gyűjteményben, A Miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XLI, 2002, 335–377.
TURÓCZI-TROSTLER József, Fenékkel felfordult világ, Egyetemes Philologiai Közlöny, 1943, 353–363.
UJVÁRY Zoltán, A debreceni kollégium kisugárzása a néphagyományra = Miscellanea (Folklór és Etnográfia 89.), Debrecen, 1995, 171–180.

Interetnikus kapcsolatok a Kárpát-medence közköltészetében
BORI Imre, Egy kaj-horvát daloskönyv magyar eredetű verseiről = UŐ, Tanulmányok a magyar–délszláv irodalmi kapcsolatokról, Újvidék, 1987, 40–56.
Rudo BRTÁŇ, Adalék a szlovák és magyar népies műdal történetéhez, 1961, 216–219.
CSANDA Sándor, Az első magyar regény és verses betétei – szlovák fordításban = UŐ, Szülőföldünk régebbi irodalmi hagyományai. Tanulmányok, Bratislava, 1986, 143–158.
CSANDA Sándor, Magyar–szlovák kapcsolatok a kuruc költészetben = UŐ, Szülőföldünk régebbi irodalmi hagyományai. Tanulmányok, Bratislava, 1986, 58–113.
CSÖRSZ Rumen István, Közköltészet a többnyelvű Magyarországon (1700–1840) = Tanulmányok a magyar nyelv ügyének 18. századi történetéből, szerk. BÍRÓ Ferenc, Bp., Argumentum, 2005, 207–260.
ENGEL Károly, Egy XIX. század-eleji magyar kéziratban fennmaradt háború-ellenes román katona-nóta és változatai, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1962, 307–314.
ENGEL Károly, Három adalék a román–magyar művelődési kapcsolatok múltjából, Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1963, 267–275.
FRIED István, Népköltészet, népiesség, műköltészet Kelet-Közép-Európa irodalmaiban a XVIII. században = A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században, szerk. HOPP Lajos, KÜLLŐS Imola, VOIGT Vilmos, Bp., 1988, 61–102.
Jozef MINÁRIK, A Kollár előtti kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények költészete. (A régi szlovák és magyar költészet jellemzéséhez), Filológiai Közlöny, 1966, 432–446.
Jozef MINÁRIK, Amor diktoval, lásku spisoval… Výber zo slovenskej rukopisnej ľúbostnej poézie (1560–1860), Bratislava, 1979.
Jozef MINÁRIK, Po chodníčkoch kamenných po cestičkách krvavých… Výber zo slovenskej rukopisnej sociálnej poézie (1577–1870), Bratislava, 1980. 
Jozef MINÁRIK, Samopašná viola da gamba, alebo Veselé piesne a verše, čo naši šibalskí dedovia, pradedovia a prapradedovia vyludzovali na šiestich figliarskych strunách… Výber zo slovenskej rukopisnej humornej poézie (1457–1870), Bratislava, 1984.
Jozef MINÁRIK, Szerelmi költészet a régi szlovák irodalomban = A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században, szerk. HOPP Lajos–KÜLLŐS Imola–VOIGT Vilmos, Bp., 1988, 217–234.
Vilko NOVAK, A XVIII. századi muravidéki szlovén daloskönyvek magyar vonatkozásai = A megváltozott hagyomány. Folklór, irodalom, művelődés a XVIII. században, szerk. HOPP Lajos, KÜLLŐS Imola, VOIGT Vilmos, Bp., 1988, 289–293.
TARNÓI László, Paralellen, Kontakte und Kontraste. Die deutsche Lyrik um 1800 und ihre Beziehungen zur ungarischen Dichtung in den ersten Jahrzehnten des 19. Jahrhunderts (Studienband), Bp., 1998.
TURÓCZI-TROSTLER József, A nyúl éneke és a farkas panasza (Világirodalom magyar ponyván), Irodalomtörténeti Közlemények, 217–227.
[TURÓCZI]-TROSTLER József, Az „igen hasznos es draga nemes receptum” német eredetije, Irodalomtörténeti Közlemények, 1913, 385–390.
ZEMPLÉNYI Ferenc, Az európai udvari kultúra és a magyar irodalom, Bp., 1999.

Irodalmi alkotások közköltészeti kapcsolatai
ALMÁSI István, Műköltői szövegek széki népdalokban = Mindenes Gyűjtemény, I, Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára, szerk. CSÖRSZ Rumen István, Bp., ELTE Folklore Tanszék, 2005 (Artes Populares, 21), 181–196.
CSÖRSZ Rumen István, „Csipkebokor, kormos agyag énekemet énekeli”: Közköltészeti cserefolyamatok Pálóczi Horváth Ádám Érthetetlen énekében = Folklór és irodalom, szerk. SZEMERKÉNYI Ágnes, Bp., Akadémiai, 2005 (Folklór a magyar művelődéstörténetben, 1), 61–78.
CSÖRSZ Rumen István, Csokonai közkézen, avagy egy költő kéziratos toplistája = „’s végre mivé leszel?” Tanulmányok Csokonai Vitéz Mihály halálának bicentenáriuma alkalmából, szerk. Hermann Zoltán, Bp., Ráció, 2007 (Ráció – Tudomány, 10), 278–294.
CSÖRSZ Rumen István, „Zörgettek rózsám ablakán”: Csokonai a közköltészet kapujában = „Et in Arcadia ego”: A klasszikus magyar irodalmi örökség feltárása és értelmezése, szerk. DEBRECZENI Attila, GÖNCZY Monika, Debrecen, Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadó, 2005 (Csokonai Könyvtár, 36), 150–170.
Csörsz Rumen István, „ki magam tsinálmányja, ki másé”. Közköltészet és írói program Pálóczi Horváth Ádám Ötödfélszáz Énekek (1813) című gyűjteményében = Magyar Arión: Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádám műveiről, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Budapest, rec.iti, 2011, 319–346. . http://rec.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/pha/30-Csorsz-1-MagyarArion.pdf
HOVÁNSZKI Mária, Csokonai dallamkövető versei, Irodalomtörténeti Közlemények, 2004/4, 466–482.
Csörsz Rumen István, Gvadányi József közköltészeti utalásaiból = Margonauták: Írások Margócsy István 60. születésnapjára, szerk. Ambrus Judit, Bárány Tibor, Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Vaderna Gábor, munkatárs Teslár Ákos, Budapest, rec.iti, 2009, 155–167. – http://rec.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/margonautak/margonautak/Csorsz-Margonautak.pdf
CSÖRSZ Rumen István, „Mert meg égett a’ kis Filó”. Egy Csokonai-vers közköltészeti háttere = Kolligátum: Tanulmányok a hetvenéves Bíró Ferenc tiszteletére, szerk. DEVESCOVI Balázs, SZILÁGYI Márton, VADERNA Gábor, Bp., Ráció, 2007, 79–87.
KÜLLŐS Imola, Amade László verseinek folklorizációja = Folklór és irodalom, szerk. SZEMERKÉNYI Ágnes, Bp., Akadémiai, 2005 (Folklór a magyar művelődéstörténetben, 1), 79–101.
KÜLLŐS Imola, Közköltészeti és folklórhagyományok Csokonai Vitéz Mihály műveiben = „’s végre mivé leszel?” Tanulmányok Csokonai Vitéz Mihály halálának bicentenáriuma alkalmából, szerk. Hermann Zoltán, Bp., Ráció, 2007 (Ráció – Tudomány, 10), 239–253.
MIKOS Éva, Szerelemdal… Megjegyzések egy Csokonai-vers népszerűségéről, valamint társadalom- és művelődéstörténeti kapcsolatairól 19 századi kalendáriumok alapján = Mindenes Gyűjtemény, II, Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára, szerk. GULYÁS Judit, TÓTH Arnold, Bp., ELTE Folklore Tanszék, 2005 (Artes Populares, 22), 169–189.
Küllős Imola, Pálóczi Horváth Ádám és  a néphagyomány = Magyar Arión: Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádám műveiről, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Budapest, rec.iti, 2011, 305–317. http://rec.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/pha/29-Kullos-MagyarArion.pdf
Csörsz Rumen István, A pápai református kollégium bibliai éneke 1804-ből = Septempunctata: Tanulmányok Petrőczi Éva hatvanadik születésnapjára, szerk. Pénzes Tiborc Szabolcs, Budapest, rec.iti, 2011, 109–121. – http://rec.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/septempunctata/13-Septempunctata-109-121-csorsz.pdf
MÓSER Zoltán, Csokonai-variánsok = Mindenes Gyűjtemény, I, Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára, szerk. CSÖRSZ Rumen István, Bp., ELTE Folklore Tanszék, 2005 (Artes Populares, 21), 143–154.
MÓSER Zoltán, Körülvesznek engem a dalok: A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely, Zsámbék–Dunaszerdahely, 2000.
SZILÁGYI Márton, Arany János és a sírversek = Mindenes Gyűjtemény, I, Tanulmányok Küllős Imola 60. születésnapjára, szerk. CSÖRSZ Rumen István, Bp., ELTE Folklore Tanszék, 2005 (Artes Populares, 21), 167–179.

Zenei és színházi kapcsolatok
BARSI Ernő, SZABÓ Ernő, A pataki kollégium zenei krónikája, Bp., 1984.
CSOMASZ TÓTH Kálmán, Maróthi György és a kollégiumi zene, Bp., Akadémiai, 1978.
Csörsz Rumen István, Közép-európai népzenei variánsok az Ötödfélszáz Énekek (1813) dallamaihoz = Magyar Arión: Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádám műveiről, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Budapest, rec.iti, 2011, 383–425. http://rec.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/pha/34-Csorsz-2-MagyarArion.pdf
Alexander MÓžI, Adalékok a kuruc kori népzene magyar–szlovák kapcsolataihoz, MTA I. Oszt. Közl. 31., 1978,  97–151.
Csörsz Rumen István, Ritka kertben: Egy közép-európai dallamcsalád = Folklór és zene, szerk. Szemerkényi Ágnes, Budapest, Akadémiai, 2009 (Folklór a magyar művelődéstörténetben, 4), 105–139.
DOBÓ Sándor, Népszínművek dalai, Bp., 1934.
HOVÁNSZKI Mária, „Csokonai-dallamok” és forrásaik, Magyar Zene, 2006, 331–358, 439–479.
MOLNÁR Antal, Nyugatias magyar dallamok a XVIII. század végén és a XIX. század első felében = Zenetudományi tanulmányok IV. A magyar zene történetéből, szerk. SZABOLCSI Bence és BARTHA Dénes, Bp., 1955, 103–162.
PAKSA Katalin, Magyar népzenekutatás a 19. században, Bp., 1988 (Műhelytanulmányok a magyar zenetörténethez, 9).
PÓR Anna, Balog István és a 19. század elejének népies színjátéka, Bp., 1974 (Irodalomtörténeti Füzetek, 86).
SZABOLCSI Bence, A XVIII. század magyar kollégiumi zenéje [1930] = UŐ., A magyar zene évszázadai, II., Bp., Akadémiai, 5–120.
Tari Lujza, „Írok, componálok…, de mindent csak Manuscriptumba”: Pálóczi Horváth Ádám „örökkévalóságra való” dalai = Magyar Arión: Tanulmányok Pálóczi Horváth Ádám műveiről, szerk. Csörsz Rumen István, Hegedüs Béla, Budapest, rec.iti, 2011, 367–382.  http://rec.iti.mta.hu/rec.iti/Members/szerk/pha/33-Tari-MagyarArion.pdf
TARI Lujza, Kéziratos kottás gyűjtemények a XIX. század első felében, kandidátusi disszertáció (kézirat), Bp., 1993.
TARI Lujza, Különbféle magyar nóták a 19. század elejéről. Allerlei ungarische Melodien von Beginn des 19. Jahrhunderts, Bp., 1998.

P/IR-1/2/3/4
Hamlet és a reneszánsz filozófiai témái
Almási Zsolt egyetemi docens (PPKE BTK Angol–Amerikai Intézet, almasi.zsolt@btk.ppke.hu)
2012. február 22., március 7, 21., április 11, 18., május 9. (szerda) 14–17 óra, I épület 109.

William Shakespeare Hamletje nemcsak drámai szöveg, hanem egyszerre talán kultúrtörténeti esemény is. Kultúrtörténeti eseményként rengeteg más esemény kereszttüzében helyezhető el a filológiától a színháztörténetig, a befogadástörténettől a strukturalista interpretációig. A sok megközelítési lehetőség közül a kurzus folyamán maga a szöveg lesz a kiindulópont – már amennyire naivul utalhatunk szövegre egyes számban –, mégsem kizárólag Hamlet-interpretációra vállalkozik a kurzus. A kurzus célja bemutatni azt, hogy Shakespeare Hamletje hogyan ad alkalmat arra, hogy rajta keresztül 16–17. századi angol filozófiai, bölcseleti problémákba is betekintést nyerjünk. A kurzus során olyan problémák, kérdések, gondolkodási trendek kerülnek szóba, mint a korabeli humanizmus, nyelv és nyelven kívüli realitás kapcsolata, szabad akarat és voluntarizmus, arisztotelészi hagyomány, szkeptikus hagyomány, politikai filozófiai problémák, ismeretelméleti kérdések. Miközben ezekkel a kérdésekkel, problémákkal, trendekkel foglalkozunk, valójában egyes szerzők bizonyos műveivel fogunk megismerkedni. Mivel elsősorban 16–17. századi szerzőkkel és műveikkel fogunk beszédbe elegyedni a Hamlet kapcsán, és jóllehet e szövegek egy részének hozzáférhető a magyar fordítása, másik részének azonban nem készült el eddig magyar változata, ezért a kurzus elvégzéséhez angol nyelvű szövegek olvasása is elengedhetetlennek tűnik.
A kurzus nyelve: magyar.
A kurzus formája: a jelentkezők számától függően szeminárium vagy előadás.
Az értékelés módja: előadás esetén kollokvium, szeminárium esetén órai munka és egy dolgozat.

Tematika és olvasmánylista
(letölthető pdf formátumban: )

1. Bevezetés, irányok kijelölése
William Shakespeare Hamlet, ford.: Arany János.
2. Humanizmus, nyelvfilozófia
Rotterdami Erasmus: „A dolgokról és a nevekről” in Beszélgetések; http://mek.niif.hu/00300/00381/00381.htm#11.
3. Szabad akarat I.: protestáns-katolikus vita
Rotterdami Erasmus: A szabad döntésről, ford.: Rokay Zoltán, Budapest: Jel Kiadó, 2004.
Martin Luther: A szolgai akarat, ford.: Jakabné Csizmazia Eszter et al., Sopron: Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, 1996.
4. Szabad akarat II.: Giovanni Pico della Mirandola voluntarizmusa
Giovanni Pico della Mirandola: Beszéd az ember méltóságáról, ford.: Kardos Tiborné in Reneszánsz etikai antológia, Budapest: Gondolat Kiadó, 1984.
Aquinói Tamás: A létezőről és lényegről, ford.: Klima Gyula, Budapest: Helikon Kiadó, 1990.
5. Arisztotelészi hagyomány
Arisztotelész: Nikomakhoszi etika 10. könyv 7–8. fejezet, ford.: Szabó Miklós, Budapest: Európa Könyvkiadó, 1997.
John Case: A Mirror of Moral Questions on the Whole of Aristotle’s Ethics: Book X, Chapters 7 and 8. in Cambridge Translations of Renaissance Philosophical Texts. Vol. 1, Cambridge: Cambridge University Press, 1997, 59–67.
Aristotle’s Ethics, Trans.: John Wilkinson, London: R. Grafton, 1547.
6. Szkeptikus hagyomány
Michel de Equyen Montaigne: Of Custome, and How A Received Law should not Easily be Changed in Michel de Equyen Montaigne: Essays, Vol. 1, Trans.: John Florio, Introduced and Edited by L. C. Harmer, London: Everyman’s Library, 1965, 105–123, (I/22)
Thomas Elyot: The defence of good women, London: Thomas Berthelet, 1538
Sir Walter Raleigh: The Sceptick in Remains of Sir Walter Raleigh, London: William Sheares, 1657
7. Machiavelli a politikafilozófiában és a színpadon
Machiavelli: A fejedelem, ford.: Juhász Vilmos, Budapest: Kossuth Kiadó, 1991.
Reginald Pole: Apology, Trans.: Nicholas Webb in The Cambridge Translations of Renaissance Philosophical Texts. Vol. 2. Political Philosophy. Ed. Jill Kraye, Cambridge: CUP, 1997, 274–287.
R. de Lucinge: The Beginning, Continvance and Decay of Estates, Trans.: I. F. London: John Bill, 1606.
8. Bacon és az ismeretszerzés nehézségei
Francis Bacon: New Atlantis in Francis Bacon. A Critical Edition of the Major Works, ed. Brian Vickers, Oxford – New York: Oxford University Press, 1996, 457–490.
9. Bacon és az ismeretek bővítésének lehetősége
Francis Bacon: The New Organon, ed. Lisa Jardine and Michael Silverthorne, Cambridge: Cambridge University Press, 2000. (or any other edition)
10. Poétikák: irodalom és történelem kapcsolata
Stephen Gosson: Schoole of Abuse, London: Thomas Vvoodcocke, 1579. (Internet: Renascence Texts)
Sir Philip Sidney: An Apology for Poetry, Edited by Geoffry Shepherd, Manchester: Manchester University Press, 1973, 95–142.
11. Idő, idők
Pietro Pomponazzi: On God’s Foreknowledge and Human Freedom, trans.: A. B. Fallico and H. Shapiro, in Renaissance Philosophy. Vol.I., The Italian Philosophers. Selected Readings from Petrarch to Bruno, New York: The Modern Library, 1967, 231–280.
12. Konklúzió, perspektívák

P/IR-1/2/3/4
Információs kihívások a társadalomtudományban
Tóvári Judit főiskolai tanár (Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézet Informatika Tanszék, tovarij@ektf.hu)
péntek 11:00–13:00, R épület P06.

A kurzus célja
A kurzus az információs társadalom információközpontú és technológiai-gazdasági megközelítése szempontjából vizsgálja a digitális kor hatásait a kutató munkájára, a digitálisan létező források és keresőeszközök megjelenésének hatását a kutatómunka szükségszerű változásaira, a szerzői jogi kérdésekre és a könyvtárak, levéltárak, múzeumok szerepvállalására a digitálisan elérhető források kereshetőségének és felhasználhatóságának biztosításában. Célja, hogy gyakorlati segítséget is nyújtson tudományos értekezések digitalizált vagy eleve csak digitálisan létező forrásanyagának összegyűjtéséhez és ezek etikus felhasználásához.

Tematika
(letölthető pdf formátumban: )

Az új technológiák a forráskutatás szolgálatában.
Az információs társadalom és a kulturális örökség az EU szakpolitikái között, az E-Content Plus program, a digitális megőrzés iniciatívái.
A tudomány helye és szerepe az információs társadalomban.
A kulturális örökség audiovizuális és szöveges forrásai a világhálón. (A lentebb felsoroltak csupán illusztrációk a témához).
Az Európai Unió digitális könyvtári kezdeményezése, az Europeana.
A Library of Congress (USA), a British Library digitális gyűjteményei és szolgáltatásai.
Nemzetközi együttműködéssel épülő többnyelvű multimédia könyvtárak.
Jelentősebb hazai és nemzetközi audiovizuális archívumok (a MaNDA, a NAVA, a Diafilm-múzeum, a Gramophon online és a European Film Gateway).
A Magyar Elektronikus Könyvtár projekt (részei: könyvgyűjtemény, folyóirat-gyűjtemény, képarchívum).
Önálló digitális képkönyvtárak (Magyar Digitális Képkönyvtár, World Digital Library, A képzőművészet Magyarországon, Web Művészeti Galéria).
Tematikus portálok, például:
Az antik görög és római irodalom, az angol reneszánsz digitális forrásgyűjteménye, a Perseus Project.
A magyar irodalom kiemelkedő alkotásainak virtuális gyűjteménye, a Digitális Irodalmi Akadémia.
A múlt század újságcikkekben és képekben: a Huszadik Század portál.
A tájékozódás forrásai elektronikus könyvtárak, múzeumok, levéltárak, szöveg-, kép- és hangarchívumok, elektronikus katalógusok elérhetősége felől.
Elektronikus források felhasználásának szerzői jogi vonatkozásai. Hivatkozás elektronikus forrásokra.
A teljesítés feltétele
A hallgató kutatási tervet készít, amiben leírja, hogy miként kutatná, hogyan használná fel eredeti kutatási témájához a különféle digitális könyvtári forrásokat. Az alábbi témakörökre kell kitérni:
– a kutatási kérdés megfogalmazása,
– az anyaggyűjtés elméleti és gyakorlati módszere,
– hogyan és honnan gyűjtene adatokat,
– hogyan építené be dolgozatába a forrásokat, különös tekintettel az audiovizuális és képi forrásokra,
– figyelembe venné-e és hogyan az egyes forrásokhoz kapcsolódó blogokat és
– hogyan hivatkozna a felhasznált forrásokra.
A kutatási tervet írásban kell leadni, majd egy „minikonferencia” keretében bemutatni, amelyet hozzászólások és vita követ. A bemutatás része egy ppt prezentáció.

Olvasmányjegyzék

Alapelvek a szellemi tulajdon kezeléséhez digitális környezetben (1997). In:
Replika : szociológiai viták és kritikák : társadalomtudományi folyóirat. 28. sz., p. 173-180.
Amberg Eszter (2010). Szerzői jog a digitális könyvtárban. In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 57. évf. 6. sz., p. 250-258. – URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5330&issue_id=515
Benedek András (2007). Tanulás és tudás a digitális korban. – In: Magyar tudomány, 168. évf. 9. sz., p. 1159-1162. – URL: http://epa.oszk.hu/00600/00691/00045/pdf/1159-1162.pdf
Celler Zsuzsanna (2004). Bevezetés a digitális korszak intellektuális tulajdonviszonyaiba : szerzői jog, szabadalom, védjegy. – In: Elektronikus könyv és nevelés ISSN 2061-0912, 6. évf. 3. sz., p. 40-42. – URL: http://epa.oszk.hu/01200/01245/00023/6Cellerzs.html
Csepeli György [et al.] (2007). Közszolgálat a digitális korban. – In: Médiakutató ISSN 1586 8389, 8. évf. 2. sz., p.  7-23. – URL: http://www.mediakutato.hu/cikk/2007_02_nyar/01_kozszolgalat_digitalis_korban/01.html
Culture in the Digital Age. – URL:  http://ec.europa.eu/information_society/tl/soccul/cult/index_en.htm
Király Miklós (2007). Az Európai Unió jogának hatása a kultúrára. - Budapest : Új Ember. - 304 p.
Dancs Szabolcs (2008). A digitális könyvtár és a szerzői jog. – In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 55. évf. 11/12. sz., p. 548-550. – URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5013&issue_id=499
Dávid Adrienne (2009). Kulturális örökségünk digitális képeken. "Megnyílt" a Magyar Digitális Képkönyvtár. – In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 18. évf. 9. sz., p. 26-32. – URL: http://epa.oszk.hu/01300/01367
Digitális menetrend, i2010 stratégia, eEurópa cselekvési tervek, programok. – URL: http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/index_hu.htm
Drótos László (2011). Li, Yuan-Banach, Meghan: Intézményi repozitóriumok és digitális megőrzés. – In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 58. évf.  8. sz., p. 361-364.
Drótos László (2010). Moghaddam, Golnessa Galyani: Digitális megőrzés: kérdések és feladatok könyvtárosi szempontból. – In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 57. évf.  11/12. sz., p. 498-501.
Karvalics László, Z. (2001). Bevezető az információs társadalom tudománytörténetéhez. – In: Információs társadalom : társadalomtudományi folyóirat, 1. évf. 1. sz., p. 34-48. – URL: http://epa.oszk.hu/01900/01963/00001/pdf/infotars_2001_01_01_034-048.pdf
Kovácsné Koreny Ágnes (2009). Eckes, Georg-Segbert, Monika: European Film Gateway: az európai filmarchívumok portálja. – In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 56. évf.  8. sz., p. 393-395. – URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5190&issue_id=507
Monok István szerk. (2004). A könyvtárak és a hatalom [elektronikus dok.] : tanulmányok és dokumentumok. - Budapest : MEK, 2004.04.25. - URL: http://mek.niif.hu/01600/01641/01641.pdf (letöltés: 2012. 01.20.). - Eredeti kiadása: (Nemzeti téka, ISSN 1586-1163). - Budapest : Gondolat : OSZK, 2003. - ISBN 963 200 470 1
Newspaper collections : a guide to our collections / British Library. - URL http://www.bl.uk/newspapers
Nyíri Kristóf (cca 1999). Információs társadalom és nemzeti kultúra. – URL: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/kutatas/nyiri/nk.htm (letöltés: 2012. 01.20.)
Papp-Váry Árpád (1991). A térképszerzői jog a digitális korszakban. – In: Geodézia és kartográfia, 43. évf. 4. sz., p. 304-307. – URL:  www.fomi.hu/honlap/magyar/szaklap/geodkart.htm
Ross, Seamus (2001). Az emlékezet jövője: digitális megőrzés és társadalomtudományok. – In: Világosság, 42. évf. 7/9. sz., p. 31-57. Teljes szöveg: www.vilagossag.hu - regisztráció után letölthetőek a cikkek (2002-től)
Rowbottom, Jacob (2007). Sajtószabadság és politikai vita a digitális korban / ford. Kiss Dávid. In: Fundamentum : emberi jogi folyóirat, 11. évf. 2. sz., p. 5-22. – URL: http://157.181.181.13/dokuk/07-02-01.pdf
Székely Miklós (2011). Múzeumok a digitális korban. – In: Műértő  ISSN 1419-0567, 14. évf. 1. sz., p. 23.
Szerzői és kapcsolódó jogok az információs társadalomban. – URL: http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/data_protection/index_hu.htm
Tóth Péter Benjamin (2002). A digitális könyvtár és a szerzői jog. – In: Tudományos és műszaki tájékoztatás, 49. évf.  6/7. sz., p. 248-259. – URL: http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=684&issue_id=42
Tóvári Judit (1999). A szellemi munka technikája : a szakirodalom keresése : hivatkozások és irodalomjegyzék készítése. – Nyíregyháza : Dialógus. – 120 p. - URL: http://www.ektf.hu/~tovarij/tanseg_altalanos.htm
Varga Katalin (2005). Szöveg és tartalom az információs társadalomban : módszerek és lehetőségek az információ minőségi szelektálására. - Pécs : PTE FEEK,. - 164 p. - (Humán szervező (munkaügyi) menedzser sorozat, ISSN 1218-6880?). - Bibliogr.: p. 151-159.

P/IR-1/2/3/4
A modernség kulturális olvasatai
Bednanics Gábor főiskolai docens (Eszterházy Károly Főiskola Magyar Irodalomtudományi Tanszék, gabor@bednanics.hu)
csütörtök, 10:00–13:00, D épület 001.

A kurzus a modernség irodalmának kulturális beágyazottságát tartja szem előtt, melyhez a medialitás aspektusai szolgáltatják a vizsgálódás alapját. Kép, hang és nyelv jelszerűségének, materialitásának feltételeit olyan interdiszciplináris és összehasonlító távlatba helyezve közelítjük meg, amely mind a modernség fogalmát, mind az ez alá rendelt művek sajátszerűségeit kibővítve magyarázza. A kurzus keretében a hallgatókkal közös, interaktív munka során dolgozzuk fel és vitatjuk meg a szóba kerülő témákat, egyéni feladatok és közös disputák segítségével.

Tematika
(letölthető pdf formátumban: )

1. Bevezetés: fogalmak tisztázása, problémafelvetés
2. A modernség eszmei-kulturális kapcsolatai
3. Kép és hang: a jelszerűség aspektusai 1. (nyelv)
4. Kép és hang: a jelszerűség aspektusai 2. (medialitás)
5. A modern költészet és a festészet 1. (képleírás)
6. A modern költészet és a festészet 2. (tájkép és tájleírás)
7. Zeneiség a modern költészetben
8. A „gondolati költészet” modernista elvárásai
9. A modern költészet kulturális kapcsolatai 1. (város)
10. A modern költészet kulturális kapcsolatai 2. (gender)
11. A szépség kultusza és ellentétei
12. Modern és mai: a folytonosság kérdései (kapcsolatok a mai irodalmi jelenségekkel)

Szakirodalom

Gotthart Wunberg: Jahrhundertwende, Narr, Tübingen, 2001.
Annette Simonis: Literarischer Ästhetizismus: Theorie der arabesken und hermetischen Kommunikation der Moderne. Niemeyer, Tübingen, 2000.
Modern magyar festészet 1892–1919, Kieselbach, Budapest, 1993.
Bednanics Gábor: Kerülőutak és zsákutcák: A modern magyar líra kezdetei, Ráció, Budapest, 2009.

P/IR-1/2/3/4
Az orosz Ezüstkor és a XX. századelő összművészete
Szőke Katalin CSc egyetemi docens (SZTE BTK Szláv Filológiai Intézet)
2012. február 24., március 9, 23., április 13, 27., május 11. (péntek) 12:00–15:00, A épület 429.

Az orosz Ezüstkor terminuson általában az orosz kultúrának az 1890-től kezdődő, és az 1920-as évek elejéig tartó periódusát értik. Más vélemények szerint ez a korszak az 1910-es években ért véget. Én ez utóbbival értek egyet. Az orosz kultúra történetében ez volt az az időszak, amikor az európai és az orosz kultúrában zajló folyamatok összefonódtak, teljes szinkronban voltak. Az előadások során bemutatnám a kor irodalmi és képzőművészeti csoportjait (szimbolizmus, akmeizmus, szecesszió), és kitérnék kapcsolataikra a hasonló nyugat-európai mozgalmakkal. Az ebben a korszakban zajló színházi kísérletekkel és színházelmélettel, főként Mejerhold és Jevreinov munkásságával is külön előadásban foglalkozom. A korszak egyik legfontosabb kultúra-alkotó elve a wagneri indíttatású összművészeti elv. Ennek az elvnek a sajátosan orosz jellege mélyen gyökerezik az orosz vallásfilozófiai gondolkodásban, ezért e problémakörre is kitérek az előadásokon.

Tematika
(letölthető pdf formátumban: )

2012. február 24.
1. Bevezetés. A kultúrtörténeti korszak általános jellemzése
2. Az Ezüstkor kései (pétervári) visszhangja: film Joszif Brodszkijról, rendezte: Andrej Hrizsanovszkij (angol felirattal)

2012. március 9.
3. Az vallásfilozófia és az összművészeti elv vallásfilozófiai vetülete. Bölcselet és irodalom.
(Vl. Szolovjov, P. Florenszkij, Ny. Bergyajev, Lev Sesztov, Vjacs. Ivanov)
4. Egyesületek, irodalmi szalonok a századelőn. Az „életalkotás” eszménye, alternatív életmódok (Vallásfilozófiai Társaság, moszkvai „Argonauták”,Vjacs. Ivanov „Tornya” stb.)

2012. március 23.
5. Az orosz szimbolizmus általános jellemzése. Esztétikai nézetei, különös tekintettel az összművészeti elvre (Brjuszov, Balmont, Blok, Andrej Belij, Vjacs. Ivanov)
6. Az orosz szimbolisták és akmeisták költészete

2012. április 13.
7.Az orosz szimbolista regény. Andrej Belij, Al. Remizov, F. Szologub.
8.A szecessziós, „neoklasszikus” regénytípus. V. Brjuszov, M. Kuzmin. A homoerotikus regény

2012. április 27.
9. Az orosz szecesszió. A művészet világa csoport
10. Összművészeti elméletek a képzőművészetben, a balettban és a zenében

2012. május 11.
11.Orosz színházelméletek. A szimbolisták, Mejerhold és Jevreinov esszéi és elméleti munkái
12. A kurzus összefoglalása, kitekintés

Követelmény: egy esszédolgozat írása, amelynek ajánlott témája a kurzus kapcsolódása a doktorandusz kutatási területéhez.

Irodalom

Szövegek magyar nyelven
1. Zöldhelyi Zsuzsa-Szőke Katalin: Az orosz irodalom antológiája a kezdetektől 1940-ig. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.

2. Szőke Katalin-Zöldhelyi Zsuzsa: Az orosz költészet antológiája. Budapest, Magyar Könyvklub, 2002.

3. Orosz szimbolista költők Baka István fordításában, Szeged, 1995.

4. Andrej Belij: Pétervár (ford.: Makai Imre) Budapest, Európa Könyvkiadó, 1974.

5. Alekszej Remizov: Testvérek a keresztben (ford.: Kántor Péter) Budapest, Európa Könyvkiadó, 1985.

6. Fjodor Szologub: Az undok ördög (ford.: Makai Imre) Budapest, Európa Könyvkiadó, 1986.

7. Valerij Brjuszov: A tüzes angyal (ford: Kiss Dezső) Budapest, Európa Könyvkiadó, 1974.

8. Török Endre (szerk. vál.): Az orosz vallásbölcselet virágkora. Tolsztojtól Bergyajevig. 1-2. kötet. (Ford.: Baán István). Budapest, Vigilia, 1988.

9. Tompa Andrea (szerk.) A teatralitás dícsérete. Orosz színházelméletek a XX. század elején. Budapest, Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, 2006.

Szakirodalom magyar nyelven

1. Zöldhelyi Zsuzsa (szerk.) Az orosz irodalom története a kezdetektől 1940-ig. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1997.

2. Hetényi Zsuzsa (szerk.) Az orosz irodalom története 1941-től napjainkig. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.

3. Orosz szimbolizmus // Helikon, 1980/ 3-4.

4. Hermeneutika az orosz századelőn. Szerk.: Gránicz István és Han Anna. // Helikon, 1997. 3.

5. Imre László: Brjuszov és az orosz szimbolista regény. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973.

6. Szilárd Léna: Andrej Belij és az orosz szimbolista regény poétikája. Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2002.

7. Hetényi Zsuzsa (szerk.) Huszonöt fontos orosz regény, Budapest, Lord Könyvkiadó, 1996.

8. Serge Lifar: Gyagilev. Budapest, Gondolat Kiadó, 1975.

9.  B. G. Rosenthal: Az okkult az orosz és szovjet kultúrában. Budapest, Európa Könyvkiadó, 2004.

Szakirodalom idegen nyelven

1. Lauer, Reinhard: Geschichte der russischen Literatur von 1700 bis zu Gegenwart München, C. H. Beck Verlag, 2000.

2. Hansen-Löve, Aage A.: Der russische Symbolismus. System und Entfaltung der poetischen Motive. 1. Band: Diabolischer Symbolismus. Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 1990.

3. Hansen-Löve, Aage A.: Der russische Symbolismus. System und Entfaltung der poetischen Motive. 2. Band: Mythopoetisher Symbolismus. 1. Kosmische Symbolik Wien, Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 1998.

4. Hansen-Löve, Aage A.: Der russische Symbolismus. System und Entfaltung der poetischen Motive, III. Band: Mythopoetischer Symbolismus, 2. Lebenssymbolik, Wien 2007.

5. West, James D.: Russian Symbolism. A Study of Vyacheslav Ivanov and the Russian Symbolist Aesthetic. London, Methuen, 1970.

6. Pymen, Avril: A History of Russian Symbolism. Cambridge University Press, 1994.

Az Általános irodalom- és kultúratudomány doktori program szemináriumi tematikája 2012/13
Kulcsár Szabó Ernő – Bónus Tibor – Kulcsár-Szabó Zoltán – Molnár Gábor Tamás – Kelemen Pál – Lénárt Tamás – Tamás Ábel

Lejegyzés – hang – ritmus
doktori szeminárium (csütörtök 16.00 – 19.00)
Múzeum krt. 4/A, 3. em. 310.

Noha az újabb íráskutatás nyomán tarthatatlanná vált az a nagy hagyományú fonocentrikus elgondolás, amely szerint az írás „másodlagos” jelrendszer s így csupán a hangzó nyelv puszta mediális lenyomata volna, de a nyelv és kép hibridjeként térbeliesülő írás „texturális” értelmezése óhatatlanul háttérbe szorította az irodalmi szövegek másik meghatározó komponensét, a nyelv hang (hangzás, hangoltság, hangulat) nélkül nem létező – vagy legalábbis működésképtelen – médiumát. Mert bár a szem és a kéz között egészen más operációs tér nyílik meg, mint a fül és a hangképző szervek között, a nyelviség és a gondolkodás (akár néma, belső) beszéde – mivel másfajta hermeneutikai műveleteket feltételez – nemegyszer jóval nehezebben szemantizálható üzeneteket „továbbít”, mint a lejegyzés szkripturalitása. Saját térközei azonban éppúgy nélkülözhetetlen időbeli ritmust kölcsönöznek a látható „logosz” térbeliségének, mint az artikuláció néma szünetei a beszédnek. A szeminárium, mely két szemeszterre terjeszti ki anyagát, épp ennek az utóbbi kölcsönösségnek a jegyében igyekszik olyan konstitutív összefüggéseket földeríteni a beszéd és az írás kultúrtechnikái között, amelyek – bár jórészt vakfoltjaiba kerültek az újabb íráskutatásnak – nem képeznek olyan metafizikai ellentétet a hangzó nyelviség „elillanó” beszéd-eseménye, illetve az írás rögzített materialitása között, amelyek alapján az egyik médium irodalmi teljesítménye meghaladhatná a másikét.

Tematika és javasolt szakirodalom

(letölthető pdf formátumban: )

I. Az írás kibővített kultúrtechnikai értelmezései (folytatás)

Sybille Krämer/Horst Bredekamp, Kultur – Technik – Kulturtechnik: Wider die Diskursivierung von Kultur = Sybille Krämer/Horst Bredekamp: Bild – Schrift – Zahl, München, 2003, 11-22.
Sybille Krämer/Horst Bredekamp: Technik und Kultur als Bedingungsgeflecht,
= Uo., 207-209.
N. Katherine Hayles, A nyomtatvány sík, a kód mély, Filológiai Szemle, 2004/3–4, 151–170.
N. Katherine Hayles, Writing Machines, Cambridge/London, MIT Press, 2002.
Jay David Bolter, Writing Space, Georgia Institute of Technology, 2001.

II. Hallás, hang, hívás

Jacques Derrida, L'oreille de Heidegger - Philopolémologie (Geschlecht IV) = J.D., Politique de l'amitié, Paris, 1994, 341–419.
Martin Heidegger, Lét és idő, Budapest, 2001, § 29, 30, 34, 40, 56, 57, 68b. (A hanggal, „hangoltság”-gal és „diszpozíció”-val [Stimmung, Befindlichkeit] és a “hívással” (Ruf) kapcsolatos részek)
Martin Heidegger, Die Sprache (1950) = M. H., Unterwegs zur Sprache, Frankfurt am Main, 1985, 7-31. (GA 12) [A dolog és a nyelv: Két tanulmány, Sárvár, 2000; http://www.youtube.com/watch?v=YCTMhiuBQzk]
Martin Heidegger, Logos (Heraklit Fragment 50) = M.H. Vorträge und Aufsätze, Frankfurt am Main, 2000, 211-235. (GA 7)
David E. Wellbery, Stimmung = Ästhetische Grundbegriffe 5, Metzler, 2010, 703–733.

III. Hang, hallás, hallgatás

Giorgio Agamben, Language and Death: The Place of Negativity, Minneapolis–Oxford, 2006.
Jean-Luc Nancy, A l’écoute, Paris, 2002.
Peter Szendy, Écoute: Une histoire de nos oreilles, Paris, 2001.
Roland Barthes, L’obvie et l’obtus, Seuil, Paris, 217–252.
G. W. F. Hegel, A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai II.: A természetfilozófia, Akadémiai, 1979. § 300–302, 169–183. [A hang]

IV. A hang kultúrtörténetei

Mladen Dolar, A Voice and Nothing More, MIT, 2006.
Jacques Lacan, Le séminaire, livre X: L’angoisse. Paris, 2004, 285–295, 309–321.
Bernard Baas, De la chose a l’objet, Leuven, Peeters/Vrin, 1998.
Avital Ronell, Telephone Book: Technology, Schizophrenia, Electric Speech, Lincoln, 1991.

V. Ritmus, szekvencialitás, értelem

Hans Ulrich Gumbrecht, Rhythmus und Sinn = Materialität der Kommunikation, Hrsg. H.U.G., K. Ludwig Pfeiffer, Frankfurt am Main, 1988, 714–729.
Roman Jakobson, Six Lectures on Sound and Meaning, MIT, 1978.
Halász Hajnalka, Nyelvtörvények zaj és kód között. Kiazmusok és bináris rendszerek Jakobson és Saussure modelljeiben, Irodalomtörténet 2011/4, 514–535.