Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola
kurzuskínálata a 2005/2006. tanév tavaszi félévére

Szakmai tárgyak programonként

A programoktól kapott tájékoztatás alapján
(Ahol a program nevéhez nem tartozik link, ott egyelőre nincs is mit keresni)

A programok, programvezetők elérhetőségét lásd itt:

Anglisztika és amerikanisztika

Modern angol és amerikai irodalom
Angol reneszánsz és barokk irodalom
Amerikanisztika

Germanisztika

Germanisztikai irodalomtudomány
Néderlandisztika
Skandinavisztika

Magyar és uráli irodalomtudomány (folklór) és könyvtártudomány

Általános irodalomtudomány
Összehasonlító irodalomtudomány
A magyar reneszánsz
A magyar barokk irodalom
A magyar és európai felvilágosodás
A magyar romantika
A XX. század első felének irodalma. A Nyugat és kora
A legújabb kori magyar irodalom
Az uráli népek folklórja és irodalma
Könyvtártudomány

Szlavisztika

Orosz irodalom és irodalomkutatás
Szláv irodalmak
Az orosz irodalom és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában

Romanisztika

Francia irodalom a középkortól a felvilágosodásig
Francia irodalom a felvilágosodástól napjainkig
Italianisztikai irodalom- és művelődéstörténet
A kortárs latin-amerikai elbeszélő irodalom alkotásainak szövegvizsgálata

Modern angol és amerikai irodalom

* Ajánlott a disszertációjukat amerikai témából készítő hallgatóknak
** Ajánlott mind angol, mind amerikai témán dolgozó hallgatóknak
A jellel el nem látott tárgyak felvételét elsősorban az angol témával foglalkozó hallgatóknak ajánljuk.

Általános tárgyak

P/IR/AIR/MOD-1 Filozófia Heidegger után** (K)
Kállay Géza
csütörtök, 10:30–12, ADs 211

Az egy félévre tervezett kurzus bevezetést nyújt a 20. század jelentős filozófiai irányzataiba, melyek hatással voltak a különféle irodalomelméleti iskolák kialakulására is. A kiindulópontunk, hogy az irodalomelméleti-kritikai munkák megértésének előfeltétele az elméletet is meghatározó fogalmi keret. A tárgyalt kérdések: 1. az ún. nyelvészeti fordulat és Gottlob Frege forradalmi újításai a logika és szemantika terén; 2. a fenomenológia időfogalmának problematikája; a kontinentális bölcseleti iskola megalapítása; 3. a lét és idő fogalma Martin Heideggernél; 4. a bécsi kör; az atomizmus, nyelvészeti elemzés és a pozitivizmus; 5. Ludwig Wittgenstein; a Traktátustól a Filozófiai vizsgálódásokig; 6. Merleau-Ponty fenomenológiája és „az értelem vad területe”; 7. Jean-Paul Sartre egzisztencializmusa; 8. Austin, Ryle és a brit analitikusok második nemzedéke; 9. Lacan tudatalatti-fogalma; 10. Derrida és a dekonstrukció; 11. Ricoeur fenomenológiai hermeneutikája; 12. Lévinas etikai ontológiája; 13. Összegzés; 14. Végkövetkeztetés.

P/IR/AIR/MOD-1 Alexander Pope és az angol filozófiai költészet
Dávidházi Péter
csütörtök, 16:30–18, ADs 109

A kurzus középpontjában Pope An Essay on Man című munkája áll, melyet az angol filozófikus költészet kontextusában elemzünk. Bevezetést nyújtunk Pope életművébe és általában a filozófikus költészet tárgyalásának módszereibe, majd a „teodicea” főbb teológiai és filozófiai problémáit vizsgáljuk Vergilius: Georgicon és Milton: Elveszett paradicsom című költeményeiben. Az Elveszett paradicsom, illetve az Essay on Man invokációjának összevetésével megvitatjuk a közös örökségüket és az eltéréseiket is. Ezek után módszeres szövegolvasás alá vesszük Pope költeményének mind a négy részét és ahol szükséges, kitérünk a korszak más költői és bölcseleti szövegeire, illetve a költemény fogadtatásának történetére is.

P/IR/AIR/MOD-2 Az amerikai reneszánsz filozófiája és irodalma*
Sarbu Aladár
kedd, 10–11:30, ADs 211

A szeminárium célja az, hogy áttekintést nyújtson az amerikai reneszánsz irodalmáról filozófiájáról és esztétikájáról, és feltárja benne a modernizmust előlegező elemeket. Annak érdekében, hogy kirajzolódjék az a környezet, amelyben ez az irodalom és filozófia virágzásnak indult, jelentős terjedelmet kapnak a tanulmányozandó anyagban az amerikai társadalom és kultúra éles szemű megfigyelői: Alexis de Tocqueville, James Russell Lowell, George Bancroft, Orestes A. Brownson és Walt Whitman. A kor legjelentősebb filozófia irányzatát, a transcendentalizmust Ralph Waldo Emerson, Henry David Thoreau és néhány kisebb, de a maga idejében jelentősnek számító transzcendentalista gondolkodó képviseli. Az európai kulturális, filozófiai és irodalmi hatások vizsgálata Kant, Coleridge, Carlyle és Wordsworth munkásságára terjed ki. A kor szépirodalmát Nathaniel Hawthorne, Edgar Allan Poe, Herman Melville elbeszélései és regényei, Emerson, Thoreau, Poe, Jones Very és Whitman költészete képviselik. A tárgy egyaránt hasznos az amerikai és angol romantika iránt érdeklődőknek és a modernizmus, azon belül a szimbolizmus kutatóinak.

P/IR/AIR/MOD-3 A kortárs regény irodalomelméleti olvasatban: Anthony Burgess**
Farkas Ákos
csütörtök, 8:30–10, ADs 109

A kurzus célja kettős. Egyrészt előadások formájában igyekszik felfrissíteni és kibővíteni a hallgatók irodalomelméleti ismereteit, különös tekintettel a bahtyini regényelmélet és a posztkoloniális irodalomkritika egymást részben kiegészítő, részben vitató alapfeltevéseire, sajátos fogalomkészletére és műelemző módszertanára. Gyakorlatiasabb célkitűzés annak kiderítése, mégpedig kötetlenebb, kvázi-szemináriumi keretek közt, hogy a szóban forgó elméletek miként segíthetik hozzá az értelmezőt egy kortárs angol író – Anthony Burgess – néhány kiválasztott regényének a hagyományos filológia számára eddig elérhetetlen jelentésrétegei feltárásához. Ennek a megközelítésnek az ad különös aktualitást, hogy míg Burgess legfontosabb elődei, James Joyce és George Orwell életművét a bahtyini ihletésű narratológia és a posztkoloniális kritika valóságos gyakorlótereként használja, addig a legjelentősebb Joyce- és Orwell-utód műveinek a Mihail Bahtyin, Edward Said, és Homi K. Bhabha nevével fémjelzett két irodalomelméleti irányzat méltatlanul kevés figyelmet szentelt. A kurzus ezt a „vakfoltot” igyekszik a maga módszereivel eltüntetni.

Szakmai tárgyak

P/IR/AIR/MOD-6 Walter Pater és az angol modernizmus irodalma
Sarbu Aladár
csütörtök, 11:30–13, ADs 109

Walter Pater több szempontból is kulcsfigurája az angol modernizmusnak. Számtalan érdekfeszítő novella és egy művészetről, művészekről és filozófusokról szóló regény szerzőjeként szépíróként is figyelmet érdemel. Érzékeny, töprengő alkat, egyedi stílusú író, akinek a munkái a romantika és modernizmus közötti átmeneti korszakot fejezik ki. A reneszánszról, Platonról és a platonizmusról szóló esszéi, csakúgy, mint az írókat és műveik esztétikai problémáit taglaló Appreciations c. műve már a modernizmus elméletét érvényesítik a felszíni kérdések tárgyalásában. Pater eszméi jelentős szerepet játszottak az esztétikai mozgalom kialakulásában, hatása számos nagy hatású, korai és érett modernista író esetében kimutatható. A szeminárium célja Pater filozófiai és szépírói műveinek vizsgálata, illetve Pater többek között Henry James, Oscar Wilde, Yeats, Joyce és Virginia Woolf művészetére gyakorolt hatásának bemutatása.

P/IR/AIR/MOD-7 Wordsworth: The Prelude
Komáromy Zsolt
csütörtök, 13:30–15, ADs 234

Wordsworth soha be nem fejezett elbeszélő költeménye elé bevezetőül szánta Prelűd című versét, mely maga is epikus dimenziókat hordoz. A költemény megírása végigkísérte Wordsworth egész életútját, ezáltal fellelhetők benne az életmű alapproblémái és legfőbb jellemzői. Rávilágítunk Wordsworth szerepére a preromantikus és a modern költészet közötti átmenetben. A műfaji jellegzetességek mellett a történeti kontextus és költői eszközök tárgyalása, a kiselőadások során ismertetett szakirodalom tárgyalása során kitérünk a Wordsworth-filológia különböző irányzataira is. A szemináriumon a költeményt könyvről könyvre tárgyaljuk, egy-egy részt kiemelve belőle. Követelmény: 1-2 oldalas miniesszé minden tárgyalt könyvről, órai részvétel, és a kritikai szövegek ismertetése (választható).

P/IR/AIR/MOD-7 A romantikus töredék: versolvasó szeminárium. Byron, Shelley, Keats
Péter Ágnes
csütörtök, 9–10:30, ADs 204/a

Véletlen vagy nem, de tény, hogy a romantika második nemzedékének pályája talányos töredékekkel zárul: Byron a Don Juant, Shelley a The Triumph of Life-ot, Keats pedig a Hyperiont, illetve a Fall of Hyperiont hagyta hátra befejezetlenül. A hagyományos irodalomtörténet a töredékek költői minősége alapján mind a négy narratívát összegzésként és új távlatokat megnyitó költői kijelentésként értékeli. A szemináriumokon a romantikus fragmentum problémájával s e – véletlenül vagy szükségszerűen – torzó formában fennmaradt versek kritikai történetével s szövegelemzésével fogunk foglalkozni.

P/IR/AIR/MOD-8 Henry James: The Ambassadors, The Wings of the Dove és a The Golden Bowl**
Sarbu Aladár
csütörtök 14–15:30, ADs 211

A szemináriumsorozat a szoros olvasás módszerét alkalmazza annak vizsgálata céljából, hogy James miként szintetizálta a előző, kísérleti korszakának eredményeit, és miként jutott el a látszat és valóság problematikájának feltárása révén a viktoriánus erkölcsöt meghaladó etikai állásfoglalásig. Az elemzések kitérnek a romance jegyeinek újbóli felbukkanására, valamint a stílus költőiségének erősödésére.

vagy, az érdeklődéstől függően

P/IR/AIR/MOD-8 A Moby-Dick olvasása**
Sarbu Aladár
csütörtök, 14–15:30, ADs 211

A szeminárium elsődleges célja az, hogy segítséget nyújtson az amerikai irodalom egyik lenyűgözően sokjelentésű prózai alkotásának értelmezéséhez. Az egyes foglalkozásokra elolvasandó fejezetekben az elemzés – a szigorúan nyelvi problémák tisztázásán túlmenően – Melville ismeretelméletére és lételméletére irányul, s ebben az összefüggésben esik szó az általa alkalmazott romantikus eszköztár speciálisan amerikai jegyeiről (Amerika mitizálása, az egyéni autonómia, az emberi természet, a társadalom természete vonatkozásában). A könyv tanulmányozása során a figyelem kiterjed azokra a jellegzetességekre is, amelyek a modernista irodalmi érzékenységet, illetve az azt kísérő valóságértelmezéseket előlegezik. Ahol indokolt, a szeminárium számol a tágabb amerikai és európai irodalmi-filozófiai összefüggésekkel (Emerson, Hawthorne, Whitman, Carlyle, Coleridge).

P/IR/AIR/MOD-8 A Finnegans Wake olvasása
Takács Ferenc
csütörtök, 15–16:30, ADs 109

A Finnegans Wake szövegéből vett szemelvények olvasása és megtárgyalása után Joyce-nak a mű megírása során érvényesülő nyelvi, esztétikai és filozófiai előfeltevéseit igyekszünk megvilágítani. Szemügyre vesszük a Joyce-szöveg által tematizált általános interpretációs és fordíthatósági kérdéseket, s megtárgyalunk bizonyos alapvető modernista, illetve posztmodern összefüggéseket: a huszadik századi nyelvi fordulatot a nyugati kultúrában, a nyelv és a valóság viszonyáról alkotott fogalmainkat, stb.

P/IR/AIR/MOD-11–16 Disszertációs témakonzultáció
témavezetők

Konzultáció keretében a hallgatók félévente 1 (a képzés folyamán összesen 6), 5000 szó terjedelmű, a készülő disszertáció részét alkotó dolgozatot nyújtanak be témavezetőjüknek. Az ily módon teljesített témakonzultáció tanegység-értékét a témavezető a leckekönyvben aláírásával ismeri el.

Angol reneszánsz és barokk irodalom

Általános tárgyak

P/IR/AIR/REN-1 vagy P/IR/AIR/REN-3 vagy P/IR/AIR/REN-3 English Renaissance Philosophy / Angol reneszánsz filozófia (K)
Almási Zsolt
szerda, 14–15:30, ADs 204/a

P/IR/AIR/REN-2 vagy P/IR/AIR/REN-3 Philosophy after Heidegger / Filozófia Heidegger után (K)
Kállay Géza
csütörtök, 10:30–12, ADs 211

Szakmai tárgyak

P/IR/AIR/REN-4 vagy P/IR/AIR/REN-6 Shakespeare’s Concept of the Tragic and the Comic / A shakespeare-i tragikum és komikum (G)
Pikli Natália
szerda, 15:30–17, ADs 204/a

P/IR/AIR/REN-2 vagy -8 vagy -9 (szabadon választott kurzus bármely évfolyamnak)
Shakespeare’s Four Romances / Shakespeare négy románca
Kállay Géza
hétfő, 15–16:30 ADs 211

P/IR/AIR/REN-7 Shakespeare’s Workshop: Construction and Deconstruction / Shakespeare műhelye: konstrukció és dekonstrukció
Géher István
szerda, 17–18:30, ADs 211

P/IR/AIR/REN-12 Doctoral Seminar / Doktori szeminárium (G)
Géher István
péntek, 16–17:30 ADs 109

IR-ANRE 5XX Disszertációs témakonzultáció
témavezető

Könyvtártudomány

P/IR/MIR/KÖNYV-5–10 Könyvtárgépesítés és integráció 2. (Az előző félévi kurzusra épül, annak folytatása!)
Sebestyén György

P/IR/MIR/KÖNYV-10 Bibliográfiai kontroll
Tóvári Judit

P/IR/MIR/KÖNYV-12–16 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

A tanegységek teljesítésének módjáról a programvezető ad tájékoztatást, lásd http://harleqin.elte.hu/

Az orosz irodalom és kultúra Kelet és Nyugat vonzásában

Általános tárgy

P/IR/SZL/KNY-3 Irodalomelmélet II. A szóművészetek esztétikája. A szerző és a hős: a fiatal Bahtyin művészetfilozófiája
Szilágyi Ákos
csütörtök, 10 óra

Az előadás tárgya a fiatal Mihail Bahtyin első, töredékben maradt és sokáig kiadatlan művészetfilozófiai alapvetése, különös tekintettel Bahtyin szerző-elméletére, amelyben a szerző (csakúgy, mint a hős és a hallgató/olvasó) a műalkotás eseményét belülről formáló erők egyike (tehát nem azonos a művön kívül maradó „empirikus szerzővel”, aki esztétikai szempontból érdektelen), és a hőssel és a hallgatóval alkotott viszonyában belsőleg határozza meg a művészi formát, a mű struktúráját, stílusát. Ez a „mű-immanens” szerzőfogalom, amely a „szerző halálát” először bejelentő orosz formalizmussal való kritikai konfrontációban formálódott ki, figyelemre méltó hasonlóságot mutat az „implikált” vagy „implicit szerző” („implied author”) Wayne Booth-tól származó és Paul Ricoeur által tovább fejlesztett fogalmával, amely a „szerző halálát” újólag (legvehemensebben Roland Barthes elhíresült manifesztumában) bejelentő korabeli strukturalizmussal szemben fogalmazódott meg.

Szakmai tárgyak

P/IR/SZL/KNY-5 Komparatisztika, recepcióelmélet és hatástörténet.
Műfordítás II. Prózafordítás oroszról magyarra
Hetényi Zsuzsa
Javasolt időpont: szerda 14–16, kéthetente.
Első óra: február 8.

A kurzus a 3 féléves műfordítás című tantárgy 2. féléve. Alapvetően XX. századi prózai művek közös gyakorlati fordítása során általános műfordítás-elméleti kérdéseket is tárgyal. Az egyéni fordítások a majdani XX. századi orosz irodalmi antológiában jelennek meg. A szeminárium résztvevői az alapképzés hallgatói számára műfordítási versenyt bonyolítanak le (szervezés, bírálat, értékelés).

P/IR/SZL/KNY-6 Történeti és elméleti poétika. Eposz és regény. Mihail Bahtyin műfajelmélete
Szilágyi Ákos

Mihail Bahtyin: Az eposz és a regény = Az irodalom elméletei, III, Jelenkor, 1997.
Lukács György: A regény elmélete = L. G.: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. A regény elmélete, Magvető, 1975.
Georg Wilhelm Friedrich Hegel: Esztétikai előadások, III, Akadémiai, 1980, 251–319.
Friedrich Schlegel: Levél a regényről = August Wilhelm Schlegel, Friedrich Schlegel: Válogatott esztétikai írások, Gondolat, 1980, 370–382.

---

P/IR/SZL/KNY-7 Kultúrtörténet és kulturológia. Bevezetés a bizánci esztétikai gondolkodás történetébe. Ikonoklazmus és ikonteológia
Szilágyi Ákos

Kötelező olvasmányok:
Hans Belting: Kép és kultusz, Balassi Kiadó, 2000, 149–169, 235–520.
Christoph Schönborn: Krisztus ikonja, Holnap Kiadó, 1997.
L. A. Uszpenszkij: Az ikon teológiája, Kairosz, Paulus Hungarus, 2003, 7–149.
Szakrális képzőművészet a keresztény ókorban I–II. Forrásgyűjtemény, összeállította: Bugár M. István, Paulus Hungarus, Kairosz Kiadó, 2004.
Jean Meyendorff: Krisztus az ortodox teológiában, Osiris (Odigitria Könyvek), 2003, 151–179, 245–300.
Kálvin János: A keresztény vallás rendszere, Pápa, 1909. I. könyv, Kilencedik fejezet.
Ióannész Damaszkénosz: Első védőbeszéd a szentképek mellett, ellenzőik ellen; Harmadik beszéd a szentképek mellett, ellenzőik ellen = Az égi és a földi szépről, szerk.: Redl Károly, Gondolat, 1988, 191–199.
Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész: Misztikus teológia = Az isteni és emberi természetről – Görög egyházatyák II, Atlantisz, 1994, 259–266.
Pszeudo-Dionüsziosz Areopagitész: Az isteni nevekről = Az égi és a földi szépről, szerk.: Redl Károly, Gondolat, 1988, 184–187.
Viktor Bicskov: A bizánci esztétika, Gondolat, 1988.

Ajánlott olvasmányok:
André Grabar: L'iconoclasme Byzantin, Flammarion, 1984.
Alain Besançon: L'image interdite (Une histoire intellectuelle de l'iconoclasme), Fayard, 1994.
Moshe Barasch: Icon (Studies in the History of an Idea), New York University Press, 1992.
Hans Belting: Kép-antropológia (Képtudományi vázlatok), Kijárat Kiadó, 2003.
Vladár Gábor: „Ne csinálj magadnak faragott képet...” (Az ószövetségi képtilalom és a keresztény ikonográfia kezdetei), Pannonhalmi Szemle, 2003, XI/3, 6–19.

1. A novellaciklusok korszaka: az 1820–40-es évek
Puskin: Belkin elbeszélései
Gogol: Esték egy gyikanykai tanyán
Szempontok: a ciklusok belső összetartó elemei: ellentétpárok, motívumrendszer, a keret fikciója, narrációtípusok a ciklusokban: szerző – fiktív elbeszélő – az egyes történetek mesélői

2. Az orosz fantasztikus novella típusai
Odojevszkij: A szilfid, Az improvizátor, Kozmorama
Gogol: Vij, Pétervári elbeszélések (Az orr, Az arckép, Az őrült naplója)
Turgenyev: Élő ereklye, Az álom
Dosztojevszkij: Egy nevetséges ember álma
Elemzési szempontok: a hasonmás-téma, a folklorizmus, a pszichológiai fantasztikum, a rejtett és a nyílt fantasztikum különböző megjelenési formái

3. A pszichológiai elemzés és a példázat változatai a késői Tolsztoj elbeszéléseiben
Kreutzer szonáta
Isteni és emberi dolgok
Három kérdés
Szergij atya
Bál után

4. A novella műfaja és a tragikum
Csehov, a „filozófia” nélküli filozófus; a jóvátehetetlenség, az emberi lét sebzettsége, törékenysége – a teljes, az autentikus lét utáni sóvárgás (de profundis-élmények). Az impresszionisztikus látás- és ábrázolásmód lehetőségei a tragikum megjelenítésére.
A 6-os számú kórterem
Rotschild hegedűje, Fájdalom, Bánat, Az úton
A léha asszony
Parasztok
A diák

Szakirodalom:

Magyar irodalom

A programok által meghirdetett általános tárgyakat lásd itt:

Általános irodalomtudomány

Első évfolyam:

P/IR/MIR/ELM-6 Az irodalomértés alapjai (hermeneutika és irodalomesztétika)
Tájékoztató szakirodalom:
Kulcsár Szabó Ernő

P/IR/MIR/ELM-12 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

Második évfolyam:

P/IR/MIR/ELM-8 Alakelmélet és kontextualizmus: az irodalmi jelenség értelmezésének paradigmái és a nagy irányzatok tipológiája
Kulcsár Szabó Ernő

P/IR/MIR/ELM-14 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

Összehasonlító irodalomtudomány

Első évfolyam:

P/IR/MIR/KOM-6 Irodalom és társművészetek
Szegedy-Maszák Mihály
Olvasmánylista pdf formátumban:

P/IR/MIR/KOM-12 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

Második évfolyam:

P/IR/MIR/KOM-8 Összehasonlító műfajtörténet
Szegedy-Maszák Mihály
Olvasmánylista pdf formátumban:

P/IR/MIR/KOM-10 Korszakok és irányzatok összehasonlító kutatása
Szegedy-Maszák Mihály
Olvasmánylista pdf formátumban:

P/IR/MIR/KOM-16 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

A tanegységek teljesítésének módjáról a programvezető ad tájékoztatást.

Első évfolyam:

P/IR/MIR/REN-6 Reneszánsz adatbázisok kiaknázása, részvétel újabbak kiépítésében
Horváth Iván

P/IR/MIR/REN-12 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

Második évfolyam:

A tanegységek teljesítésének módjáról a programvezető ad tájékoztatást.

A magyar barokk irodalom

Első évfolyam:
P/IR/MIR/BAR-6 XVII–XVIII. századi gondozott szövegek nyelvi, tárgyi és források szerinti magyarázata
Kovács Sándor Iván

P/IR/MIR/BAR-12 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

Második évfolyam:

P/IR/MIR/BAR-8 A barokk irodalom karakterjegyei. A barokk műfajok „átjárhatósága” és sokrétűsége
Kovács Sándor Iván

P/IR/MIR/BAR-14 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

Harmadik évfolyam:

P/IR/MIR/BAR-10 Képzőművészeti, zenei és irodalmi párhuzamok a kelet-közép-európai és a magyar irodalomban. Esterházy Pál sokműfajúsága. Életforma, ízlés, lakáskultúra, könyvtár, olvasási szokások a XVII–XVIII. századi Magyarországon
Kovács Sándor Iván

P/IR/MIR/BAR-16 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

A tanegységek teljesítésének módjáról a programvezető ad tájékoztatást.

A magyar és európai felvilágosodás

Első évfolyam:

P/IR/MIR/FELV-6 A felvilágosodás kori magyar irodalom legújabb szakirodalmának feldolgozása
Bíró Ferenc

P/IR/MIR/FELV-12 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

Második évfolyam:

P/IR/MIR/FELV-8 Eszmetörténeti kutatások a felvilágosodás hazai és nemzetközi szakirodalmában
Bíró Ferenc

P/IR/MIR/FELV-14 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

Harmadik évfolyam:

P/IR/MIR/FELV-10 Az irodalom státusa Magyarországon a XVII. század második felében és a XIX. század első évtizedeiben
Bíró Ferenc

P/IR/MIR/FELV-16 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

A tanegységek teljesítésének módjáról a programvezető ad tájékoztatást.

A magyar romantika

Első évfolyam:

P/IR/MIR/ROM-6 A romantika nemzetközi szakirodalma
Szegedy-Maszák Mihály
Olvasmánylista pdf formátumban:

P/IR/MIR/ROM-12 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

Második évfolyam:

P/IR/MIR/ROM-8 Az egyes műfajok nemzetközi szakirodalma: líraelmélet, narratológia, dráma és színház
Szegedy-Maszák Mihály
Olvasmánylista pdf formátumban:

P/IR/MIR/ROM-14 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

P/IR/MIR/ROM-10 A romantika korának művelődéstörténete
Szegedy-Maszák Mihály
Olvasmánylista pdf formátumban:

P/IR/MIR/ROM-16 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

A tanegységek teljesítésének módjáról a programvezető ad tájékoztatást.

A XX. század első felének irodalma. A Nyugat és kora

Konzultációs rend és szemináriumok

Február 24.
16 óra Témamegbeszélés

Március 9.
16 óra Bitter Noémi
17–19 Szabad konzultáció

Március 16.
16 óra Kovács Ágnes
17 óra Kovács Ágnes
18–19 Szabad konzultáció

Március 23.
16 óra Juhász Andrea
17 óra Nagy Emőke
18–19 Szabad konzultáció

Március 30.
16 óra Szeminárium: A kultuszkutatás
Tverdota György: A József Attila-kutatás dilemmái = Testet öltött érv. Az értekező József Attila, szerk. Tverdota György, Veres András, Bp., Balassi, 2003.
(Bitter Noémi)
Literatura, 2004/2. A kultuszkutatás (Dóka Péter)
Teslár Ákos: Ady (Nédli Balázs)

Április 20.
16 óra Szeminárium: Wittgenstein poétikája
Helikon, 2004/ 4. (Bartal Mária)
Kállay Géza: Sárszegről nézvést, Liget, 2005/10.

Április 27.
16 óra Szeminárium: Új könyvek a pszichoanalízisről (Klobusovszky István)
Valachi Anna: „Irgalom, édesanyám…” A lélekelemző József Attila nyomában (Teslár Ákos)

Május 3–5.
Ady-konferenciák az intézetben

Május 11.
16–19 Szabad konzultáció

Első évfolyam:

P/IR/MIR/NYUG-6 Dokumentumok (levelezések, kéziratos gyűjtemények)
Kenyeres Zoltán
Olvasmánylista pdf formátumban:

P/IR/MIR/NYUG-12 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

Második évfolyam:

P/IR/MIR/NYUG-8 Az 1820–1920 közötti korszak irodalma az elmúlt évtizedek hazai és nemzetközi szakirodalmában
Kenyeres Zoltán
Olvasmánylista pdf formátumban:

P/IR/MIR/NYUG-14 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

Harmadik évfolyam:

P/IR/MIR/NYUG-10 Az 1930–45 közötti korszak irodalma az elmúlt évtizedek hazai és nemzetközi szakirodalmában
Kenyeres Zoltán
Olvasmánylista pdf formátumban:

P/IR/MIR/NYUG-16 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

A legújabb kori magyar irodalom

Első évfolyam:

P/IR/MIR/JEL-6 A magyar irodalom 1945 és 1949 között
Rónay László

P/IR/MIR/JEL-12 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

Második évfolyam:

P/IR/MIR/JEL-8 Ideológia és irodalom feszültsége. Kitörési kísérletek.
A magyar irodalomszabadságharca
Rónay László

P/IR/MIR/JEL-14 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

Harmadik évfolyam:

P/IR/MIR/JEL-10 Kísérletek a műalkotás ontológiai elhelyezkedésének
megismerésére és tudatosítására.
A posztmodern mint lázadás a civilizáció intézményrendszere ellen
Rónay László

P/IR/MIR/JEL-16 Disszertációs témakonzultáció
témavezető

Francia irodalom a középkortól a felvilágosodásig

Általános tárgyak

P/IR/FR/KÖ-9 Francia nyelvtörténet I.
Kiss Sándor

P/IR/FR/KÖ-10 Francia nyelvtörténet II.
Kiss Sándor

Szakmai tárgyak

P/IR/FR/KÖ-6 A francia líra története a késő középkorban és a reneszánsz idején II. (K)
Jeney Zoltán
csütörtök, 16–17:30, Múzeum krt. 4/C F/10

P/IR/FR/KÖ-8 A középkori okszitán és francia novella II. (K)
Szabics Imre
csütörtök 14:30–16, Múzeum krt. 4/C F4/c
2006. február 23-ától páratlan heteken

P/IR/FR/KÖ-11–16 Disszertációs témakonzultáció
témavezető
(egyénileg megállapított időpontokban)

Francia irodalom a felvilágosodástól napjainkig

P/IR//FR/FEL-10 XVIII. századi francia művelődéstörténet II. (előadás, kollokvium)
Vörös Imre
csütörtök, 15–16:30, Múzeum krt. 4/C.
2005. február 23-tól páros heteken

P/IR//FR/FEL-12/14/16 Disszertációs témakonzultáció
témavezető