Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola
kurzuskínálata a 2004/2005. tanév tavaszi félévére

Általánosan kötelező tárgyak
(szabadon választható a doktoriskola bármely programjának kínálatából, lásd a szabályzatot)

210 Irodalomelmélet I.

IR-MR 210/220 Irodalomelmélet. Hermeneutika és befogadáselmélet
Kulcsár Szabó Ernő

március 11.
március 18.
április 1.
május 5.

Mindig péntek, 16:30–18:30,
Múzeum krt. 4/A fszt. 047.

Az alábbi olvasmányjegyzékből szabadon választott műről szóló recenziót június 10-ig kell eljuttatni erre a címre: Jegybeírás: június 22. (szerda) 10-től 12-ig (IV. em. 419.)

Aki már elvégzett Irodalomelmélet I. címén valamilyen/bármilyen irodalomelméleti kurzust, amelyet NEM Kulcsár Szabó Ernő tartott, és arra vár, hogy legyen végre irodalomelmélet II. is, megteheti (tegye meg!), hogy ebben a félévben felveszi ezt a kurzust mint másik/második irodalomelméleti tárgyat, ebben az esetben IR-MR 220-as kódszám alatt.

Ajánlott olvasmányok
Letölthető, nyomtatható pdf formátumban (Acrobat Readerrel olvasható):

Friedrich D. E. SCHLEIERMACHER, Hermeneutik, Hg. Heinz KIMMERLE, Heidelberg, 1974.

Wilhelm DILTHEY, A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban, Bp., 1974, 469–494.

BONYHAI Gábor, Régi és új hermeneutika, Helikon, 1981/2–3.

Filozófiai hermeneutika, szerk. CSIKÓS Ella, LAKATOS László, Bp., 1990 [Gadamer, Bultmann és Pannenberg írásai].

Jean GRONDIN, Bevezetés a filozófiai hermeneutikába, Bp., Osiris, 2002, 154–173, 174–192.

Jean GRONDIN, A hermeneutikai igazságfogalom kibontakozásáról, Athenaeum, 1993/1., 221–232.

Luigi PAREYSON, Az interpretáció eredendő volta, Athenaeum, 1992/2., 115–150.

Martin HEIDEGGER, Lét és idő, Bp., 1989, 264–313, 600–642.

Martin HEIDEGGER, Identität und Differenz, Pfullingen, Neske, 1999 (11. kiadás).

Heinz KIMMERLE, Philosophien der Differenz, Würzburg, Königshausen & Neumann, 2000, 66–82.

Hans-Georg GADAMER, Igazság és módszer, Bp., 1984, 21–134, 191–217, 269–283, 305–339.

Peter SZONDI, Bevezetés az irodalmi hermeneutikába, Bp., 1996.

Hans-Georg GADAMER, Szöveg és interpretáció = Szöveg és interpretáció, szerk. BACSÓ Béla, Bp., 1991, 17–44.

Emil STAIGER, Az interpretáció művészete; Levélváltás Martin Heideggerrel, Athenaeum, 1995/1., 87–108; 111–122.

Hans Robert JAUSS, Recepcióelmélet–esztétikai tapasztalat–irodalmi hermeneutika, Bp., 1997, 9–84, 320–372.

Hans Robert JAUSS, Probleme des Verstehens, Stuttgart, Reclam, 1999, 188–210.

Theodor W. ADORNO, Negative Dialektik, Frankfurt am Main, Suhrkamp, 1999, 354–381.

Wolfgang ISER, Az irodalom funkciótörténeti szövegmodellje = Olvasáselméletek, szerk. DOBOS István, Debrecen, Kossuth, 2001, 153–181.

Reinhart KOSELLECK, Nézőpontfüggőség és időbeliség. A történeti világ historiográfiai feltárásához = R. K., Elmúlt jövő, Bp., Atlantisz, 2003, 201–240.

KULCSÁR SZABÓ Ernő, Irodalom és hermeneutika, Bp., Akadémiai, 2000, 15–78.

Northrop FRYE, The Great Code. The Bible and the Literature, New York, 1982.

Klaus SEELAND, Interkultureller Vergleich, Würzburg, Königshausen & Neumann, 1998, 13–95.

Gottfried BOEHM, A kép hermeneutikájához, Athenaeum, 1993/4., 87–111.

Rezeptionsästhetik, Hg. Rainer WARNING, München, 1975.

Paul RICOEUR, Struktúra és hermeneutika, Helikon, 1976/4.

Karlheinz STIERLE, Ästhetische Rationalität, München, Fink, 1997, 11–100.

Odo MARQUARD, Abschied vom Prinzipiellen, Stuttgart, Reclam, 1995, 3–38, 117–138.

Günter FIGAL, Der Sinn des Verstehens, Stuttgart, Reclam, 1996, 112–131.

Joachim JACOB: Verstehen konstruieren = Einführung in die Literaturwissenschaft, Hrsg. Miltos PECHLIVANOS, Stefan RIEGER, Wolfgang STRUCK, Michael WEITZ, Stuttgart/Weimar, 1995, 324–339.

Helmuth PLESSNER, Zur Hermeneutik nichtsprachlichen Ausdrucks = H. P., Gesammelte Schriften Bd. VII, Frankfurt/M, Suhrkamp, 2003, 459–477.

Paul DE MAN, Bevezetés = Olvasáselméletek, id. kiad., 404–420.

Hans Robert JAUSS, Levél Paul de Man-hez = Olvasáselméletek, id. kiad., 421–428.

Friedrich A. KITTLER, Aufschreibesysteme 1800–1900, München, Fink, 1995 (3. kiad.), 11–34.

Terry EAGLETON, A fenomenológiától a pszichoanalízisig, Bp., Helikon, 2000, 53–82.

Hans-Ulrich GUMBRECHT, Jenseits des Sinns = H.-U. G., Diesseits der Hermeneutik, Frankfurt/M, Suhrkamp, 2004, 70–110.

IR-ANMO 21X Trends in Modern English and American Criticism and Theory (lecture) / Irányzatok a modern angol és amerikai irodalomkritikában és -elméletben (előadás angol nyelven)
Friedrich Judit
csütörtök, 13–14:30, ADs 234.

---

IR-GE 21X Intertextualitás és intermedialitás: Elméleti megközelítések
Orosz Magdolna
(A kurzus alapvetően német nyelven folyik, ugyanakkor lehetőséget nyújt a bekapcsolódásra angol, francia, magyar nyelvű szakirodalmat olvasók/értők számára is.)

---

220 Irodalomelmélet II.

IR-ANMO 22X The Classics of American Literary Theory (lecture) / Az amerikai irodalomelmélet klasszikusai (előadás angol nyelven)
Dávidházi Péter
csütörtök, 16–17:30, ADs 234.

---

IR-ANMO 22X The Literary Anthropology of the Joyce Cult (seminar) / A Joyce-kultusz irodalmi antropológiája
(szeminárium angol nyelven)
Takács Ferenc
csütörtök, 11:30–13, ADs 204/a.

---

IR-ANMO 22X The Postmodern Turn in American Fiction (seminar) / Posztmodern fordulat az amerikai prózában
(szeminárium angol nyelven)
Takács Ferenc
csütörtök, 8:30–10, ADs 114 .

---

IR-GE 22X Német–magyar komparatisztikai tanulmányok
Tarnói László

---

IR-GE 22X Interkulturalitás és elbeszélés: narratológiai vizsgálatok
Orosz Magdolna

---

300 Társtudományok

IR-MR 320 Irodalomszociológia
Somlai Péter

március 1.
március 29.
április 26.
május 17.

Mindig kedden délután,
az első alkalommal 15 órától, Múzeum krt. 4/A. IV. em. 428.
a második alkalomtól 15:30-as kezdés, D épület fszt. 1.

Feladat: recenziót kell írni egy szabadon választott irodalom- vagy művészetszociológiai műről; terjedelem: 3–15 oldal. Az írást június 26-ig kell eljuttatni e-mailben erre a címre: VAGY postai úton a tanszékre: ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológiai Intézet Elmélettörténeti Tanszék 1117 Bp., Pázmány P. sétány 1/a, 7. em. 796. Jegybeírás: ugyanott, a tanszék titkárságán lehet hagyni az indexeket jegybeírás végett.

 

Az előadások tematikája
Letölthető, nyomtatható pdf formátumban (Acrobat Readerrel olvasható):

A. Általános szociológia

A szociológia szemléletmódja: a szociológia tárgya, kapcsolódásai más tudományokhoz; szociológiai elméletek és módszertanok
Népesedési folyamatok: születések, termékenység, házasodás, halálozás, reprodukció; történeti és jelenkori népesedési tendenciák Magyarországon és a világban; nemek és nemzedékek demográfiai, szociológiai vizsgálata
Településszerkezet: a magyar településszerkezet változásai a 20. században; a városiasodás új jelenségei a világon és Magyarországon; regionalizmus
A gazdaság szociológiája: termelés, elosztás, fogyasztás; munkamegosztás és tulajdon; a gazdasági szervezetek szociológiája; állam és piac a kapitalizmusban és a szocializmusban; gazdasági növekedés az ipari és posztindusztriális társadalmakban; gazdasági rendszerváltás Kelet-Európában és Magyarországon
Egyenlőtlenség, rétegződés és osztályszerkezet: társadalmi csoportok, osztályok és rétegek; modernizáció és funkcionális differenciálódás; a társadalmi mobilitás fogalma és fajtái; szegénység és egyenlőtlenség a modern társadalmakban; társadalmi mozgalmak és közélet
Uralom és kormányzat – a politikai élet szociológiája: az uralom fajtái és a legitim uralom típusai; az állam és a pártok szociológiája; közvélemény, nyilvánosság és demokrácia; a politikai rendszer változásai Magyarországon
Kisebbségek: a faji és etnikai kérdés a történelemben; a cigányok és a cigánykérdés Magyarországon; nemzetek és nacionalizmusok; a zsidók és az antiszemitizmus
Család, rokonság, kortárs csoport: a családi élet funkciói és szerkezetei; nukleáris család és rokonság; az elsődleges szocializáció menete, szakaszai; a kortársak szerepe az egyedfejlődésben
Iskolai szocializáció: a tanulás modelljei; a nevelés és a kulturális tőke újratermelése; a iskolarendszer és az iskolákon belüli világ – „rejtett tanterv” és csoportszerkezet
Devianciák: a normatív rend – szabályok konstrukciója és követése; a konformitás fokozatai; a devianciák előfordulása, statisztikája; egyes devianciák a mai Magyarországon; a „címkézés” folyamatai
Világrendszer és globalizáció: világgazdasági folyamatok – centrum és periféria a modern világrendszerben; „a fejletlenség kifejlődése”; a médiák globalizációja

Ajánlott olvasmány:
ANDORKA Rudolf, Bevezetés a szociológiába, Bp., Osiris Kiadó, 1977.

B. Kultúra, művészet, társadalom

Kultúra és társadalom: kultúra és civilizáció; magaskultúra, műveltség, tömegkultúra; a tudomány differenciálódása és a „két kultúra” elmélete; kulturális univerzalizmus és relativizmus; a posztmodern és a multikulturalizmus
Kulturális egyenlőtlenségek: a kultúra szerepe az osztálytagozódásban és rétegződésben; a kultúra mint életmód; a kulturális javak eloszlása; a tőkefajták és a kultúra mint tőke; a kulturális egyenlőtlenségek átörökítése
Tömegkommunikáció és nyilvánosság: a tömegkommunikáció közegei és eszközei a sajtótól az elektronikus médiumokon át az internetig; a propaganda, a reklám és a kultiváció elmélete; a társadalmi látásviszonyok alakulása és a nyilvánosság
Művészet- és irodalomszociológia: a művészek és írók társadalmi helyzete a modern társadalmakban; a műalkotások és irodalmi művek tartalmi és formai jellemzőinek társadalmi összefüggése; az „irodalmi műveltség” – kiadás és terjesztés, könyvkultúra, kritika, közönség

---

Követelmények

A hallgatók recenziót írnak egy szabadon választott szociológiai munkáról.

Ajánlott irodalomjegyzék recenzálásra

Tömegkultúra, kultúrakutatás, művészetelmélet

Max HORKHEIMER, Theodor Wiesengrund ADORNO,
A felvilágosodás dialektikája, Bp., Gondolat–Atlantisz, 1990.
Theodor Wiesengrund ADORNO, A művészet és a művészetek, Bp., Helikon, 1998.
David RIESMAN, A magányos tömeg, Bp. (több kiadás).
Michael S. STEWART, Daltestvérek. Az oláhcigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon, Bp., T-Twins, 1994.
Abraham MOLES, A giccs, Bp., Háttér Kiadó, 1996.
KAPITÁNY Ágnes, KAPITÁNY Gábor, Beszélő házak, Bp., Kossuth Kiadó, 2000.

Tömegkommunikáció, nyilvánosság

Jürgen HABERMAS, A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Bp., Századvég, 1993.
Christopher LASCH, Az önimádat társadalma, Bp. (több kiadás).
George GERBNER, A média rejtett üzenete, Bp., MTA–ELTE, 2000.
Pierre BOURDIEU, Előadások a televízióról, Bp., Osiris, 2001.

Irodalomszociológia

Leo LÖWENTHAL, Irodalom és társadalom, Bp., Gondolat Kiadó, 1973.
KAMARÁS István, Utánam olvasó! A Mester és Margarita fogadtatása, értelmezése és hatása Magyarországon, Bp., Múzsák, 1986.
Szó – művészet – társadalom, szerk. LŐRINCZ Judit, Bp., Múzsák, 1993.
Józsa Péter emlékkönyv, szerk. S. NAGY Katalin, Bp., BME Szociológiai Tanszék, 1995.
SZEKERES Melinda, A populáris regények világa, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1998.
KAMARÁS István, Olvasó a határon, Bp., Pont, 2002.
NAGY Attila, Háttal a jövőnek? Középiskolások olvasás- és művelődésszociológiai vizsgálata, Bp., Gondolat, 2003.

---

IR-ANMO 3XX Victorian Mentality, Literature and Art (lecture) / Viktoriánus mentalitás, irodalom és művészet
(szeminárium angol nyelven)
Péteri Éva
csütörtök, 14:30–16, ADs 204/a