ELTE BTK
Irodalomtudományi Doktori Iskola

1088 Budapest
Múzeum krt. 4/a.
e-mail

Kezdőlap Kezdőlap, tartalomjegyzék
Filozófia
(Boros Gábor)
Irodalomelmélet II.
(Bacsó Béla)

Irodalompszichológia
(Szőke György)

Irodalomelmélet I.
(Kállay Géza)
Irodalomelmélet I.
(Péter Ágnes)
Filozófia
(Szőnyi György Endre)
Irodalomelmélet II.
(Dávidházi Péter)



Frissítve:
2004. jan. 8. 11:20
2003. dec. 23. 22:40
2003. nov. 16. 10:10
2003. nov. 9. 14:20
2003. okt. 13. 15:20
2003. okt. 9. 14:50
2003. szept. 25. 2:40
2003. szept. 18. 18:20
2003. szept. 16. 12:40
2003. szept. 15. 17:30


Az oldalt Microsoft Internet Explorer böngészővel
ajánljuk megtekinteni.

A letölthető .pdf kiterjesztésű fájlok megtekintéséhez szükséges
Acrobat Reader program megtalálható
például itt:
 

 

Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola
kurzuskínálata a 2003/2004. tanév őszi félévére

Általánosan kötelező tárgyak
(szabadon választható a doktoriskola bármely programjának kínálatából, lásd a szabályzatot)

 

IR-MR 110 Filozófia
Boros Gábor

Vizsgaidőpontok:
januárban minden csütörtökön 14 óra.
Helye: Filozófiai Intézet, Trefort-kert, I épület, I/121.
Fel kell iratkozni a vizsgára a tanszéken, ugyanott!

október 7.
október 28.
november 11.
december 2.
december 16.
Keddenként, mindig 18 órától az A épület 329-es termében (III. emelet).

Jó tanács: mivel az indexet elég leadniuk október végéig, az aláírás megszerzésével nyugodtan várhatnak az első óráig.

Tematika
Letölthető pdf formátumban (Acrobat Readerrel olvasható!):
Letölthető változat

A kortárs filozófia egyes áramlatairól elhangzó előadások részben az alább megadott szövegek valamelyikéhez kapcsolódnak:

David BLOOR, A tudásszociológia erős programja = Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény, szerk. FORRAI Gábor, SZEGEDI Péter, Budapest, Áron Kiadó, 1999, 427–446.

Daniel C. DENNETT, Micsoda elmék. A tudatosság megértése felé, Budapest, Kulturtrade, 1996, 27–154.
vagy
Jean Pierre CHANGEUX, Paul RICOEUR, A természet és a szabályok, Budapest, Osiris, 2001, 9–43, 265–319.

Jürgen HABERMAS, Feljegyzések a diszkurzusetika megalapozásának programjához = J. H., A kommunikatív etika, Budapest, Új Mandátum, 2001, 122–140 [(5)-ig],
160 [„A diskurzusetika…”]–168.

Thomas S. KUHN, A tudományos forradalmak szerkezete, I–II, VIII–IX, XIII. fejezet, Budapest, Gondolat, 1984 [vagy új kiadása, Osiris].

Emmanuel LÉVINAS, Teljesség és végtelen. Tanulmány a külsőről, Pécs, Jelenkor, 1999, 213–244. [IV. szakasz: Az arcon túl].

Odo MARQUARD, A megvádolt és fölmentett ember a XVIII. század filozófiájában = O. M., Az egyetemes történelem és más mesék, Budapest, Atlantisz, 2001.

John RAWLS, A méltányosságként értett igazságosság: politikai, s nem metafizikai elmélet = Modern politikai filozófia, szerk. HUORANSZKI Ferenc, Budapest, Osiris, 1998, 174–188.

Richard RORTY, A filozófia mint tudomány, mint metafora és mint politika = Heideggerről és másokról, Pécs, Jelenkor, 1997, 19–40.

John. R. SEARLE, Elme, nyelv és társadalom, Budapest, Vince Kiadó, 2000, 11–46.

Ajánlott olvasmányok

Filozófia az ezredfordulón, szerk. NYÍRI Kristóf, Budapest, Áron Kiadó, 2000 (különösen a következő szerzők írásai: HELLER Ágnes, 9–26, TENGELYI László, 215–226, ALTRICHTER Ferenc, 303–316, NYÍRI Kristóf, 387–406).

A filozófia látásmódjai (NYÍRI Kristóf, KELEMEN János, VAJDA Mihály, FEHÉR Márta, KAMPIS György írásai), Magyar Tudomány, 2002/3, 265–321.

Bölcselet és analízis, szerk. FARKAS Katalin, ORTHMAYR Imre, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2003 (különösen FEHÉR M. István, FEHÉR Márta, ORTHMAYR Imre és ERDÉLYI Ágnes írásai).

H. SCHNADELBACH, Bölcselet Heidegger és Adorno után, Magyar Filozófiai Szemle, 1993/1–2, 166–183, valamint A filozófia és az embertudományok, Magyar Filozófiai Szemle, 1993/5–6, 1015–1032.

Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai, Budapest, Atlantisz, 1997 (Kuhn, Popper).

TENGELYI László, Lévinas és a jó anarchiája = T. L., Élettörténet és sorsesemény, Budapest, Atlantisz, 1998, 217–232.

Etika mint első filozófia. Florian Rötzer interjúja Emmanuel Lévinasszal, Jelenkor, 2000. október, 1020–1026.


IR-MR 220 Irodalomelmélet II.
„A szép aktualitása.” Gadamer
Bacsó Béla
szeptember 18-tól csütörtökönként, 12–13:30
Múzeum krt. 6–8. fszt. 39.

Vizsgaidőpontok:
január 9, 23, 30. (péntek) és február 5. (csütörtök), Esztétika Tanszék (Múzeum krt. 6
8. fszt).
Fel kell(ene) iratkozni a tanszéken!

A félév során Gadamer esztétikai hermeneutikájának kezdeteire visszatekintve kísérlem meg az esztétikai hermeneutika legfőbb elveit feltárni.
Hermeneutika és esztétika belső feszültségét mi sem mutatja jobban,
mint Gadamernek az a gondolata, hogy az esztétikának fel kell oldódnia
a hermeneutikában. Az előadások kitekintenek a görög tárgyú és megalapozó írásokra is.

Bacsó Béla

Művek
GADAMER, Igazság és módszer, ford. BONYHAI Gábor, Bp., Gondolat, 1984. 76–126, 191–269, 305–339.
GADAMER, A szép aktualitása. Tanulmányok, Bp., Twins Kiadó, 1994.
Ajánlott
GADAMER, A filozófia kezdete, Bp., Osiris–Gond, 2000.


IR-MR 310 Irodalompszichológia
Pszichoanalízis és irodalom
Szőke György
október 9. (csütörtök) 17 óra
Múzeum krt. 4/a fszt. 47.
október 30. (csütörtök) 17 óra
Múzeum krt. 4/a III. em. 318.
november 13. és 20. (csütörtök) 17 óra
Múzeum krt. 4/a III. em. 318.

Vizsga: december 4. (csütörtök) 11 óra
Múzeum krt. 4/a III. em. 318.

A következő időpontokat az órán megbeszélik.

Kötelező irodalom

Sigmund FREUD, Bevezetés a pszichoanalízisbe, Bp., Gondolat, 1986. (Kötelező: Az álomról, 65–188.)

Sigmund FREUD, Kell-e az egyetemen a pszichoanalízist tanítani?, Gyógyászat, 1918, 58. (Az „eredeti” magyar szöveg angol fordítása: S. F., Standard Ed., vol. 17.)

Sigmund FREUD, Gyász és melankólia = S. F. Művei, VI., Bp., Filum, 1997, 129–145.

Sigmund FREUD, A költő és a fantáziaműködés = Művészetpszi-chológia, szerk. HALÁSZ László, Bp., Gondolat, 1983, 193–200 = BÓKAY Antal, ERŐS Ferenc, Pszichoanalízis és irodalomtudomány, Bp., Filum, 1998.

Sigmund FREUD, A pszichoanalízis foglalata = S. F., Esszék, Bp., Gondolat, 1982, 407–474.

Charles RYCROFT, A pszichoanalízis kritikai szótára, Bp., Párbeszéd Könyvek, 1994.

Lionel TRILLING, Művészet és neurózis, Bp., Európa, 1979 (Modern könyvtár). (Kötelező: 85–138.)

PETŐ Katalin, Utószó = Sigmund FREUD Művei, I., Önéletrajzi írások, Bp., Cserépfalvi, 1993.

PLÉH Csaba, Pszichológiatörténet, Bp., Gondolat, 1992, 172–187.

Ernest JONES, Freud élete és munkássága, Európa, 1973. (Kötelező a névmutatóban szereplő alkotók – írók, zeneszerzők, képzőművészek – közül legalább háromra vonatkozó, a könyvben található anyag, valamint a Ferenczire vonatkozó részek, továbbá a 283–332, 526–554, illetve Lionel TRILLING bevezetője: 7–21.)

BÓKAY Antal, ERŐS Ferenc, Pszichoanalízis és irodalomtudomány, Bp., Filum, 1998. (Az I. és a II. részben szereplő írások, ajánlott a IV.)

Terry EAGLETON, Pszichoanalízis = T. E., A fenomenológiától a pszichoanalízisig, Bp., Helikon, 2000, 133–168.

ERŐS Ferenc, Ferenczi Sándor, Bp., Új Mandátum, 2000 (Magyar Pantheon). (Kötelező: két Ferenczi-írás a kötetből. Ajánlott az egész, különös tekintettel a Bevezetésre.)

In memoriam Ferenczi Sándor, szerk. MÉSZÁROS Judit, Jószöveg, é. n. [2000?]. (Kötelező Kosztolányi két írása, Márai, Karinthy, a többi ajánlott.)

Ajánlott irodalom

ATKINSON et al., Pszichológia, 1996. és 1997.

BÓKAY Antal, ERŐS Ferenc, I. m.

A kötelező irodalomban említett művek egésze, továbbá

– a legrészletesebb bibliográfia:
Norman KIELL, Psychoanalysis. Psychology and Literature. A Bibliography, 1963.

– pszichológiai és pszichiátriai fogalmak tisztázásához:
Arthur REBER, The Penguin Dictionary of Psychology, Penguin, 1985.
Jean LAPLANCE, Jean-Bertrand PONTALIS,
A pszichoanalízis szótára, Bp., Akadémiai, 1994.

– a pszichoanalízisről összefoglalóan
(két igen vaskos kötetben:)
Freud und die Folgen, I–II. (= Die Psychoanalyse des 20. Jahrhunderts, vol. 2, 3, Kindler, 1971.)

(egy rövid paperben:)
Gustav BALLY, Einführung in die Psychoanalyse, Rowohlt, 1961.

(még rövidebben és élvezetesebben:)
Lawrence S. KUBIE, Die Psychoanalyse ohne Geheimniss, Rowohlt, 1956. (Angol kiadása is van).

– a pszichoanalízisről Magyarországon:
HARMAT Pál, Freud, Ferenczi és a magyar pszichoanalízis, Bp., Bethlen Gábor Kiadó, 1994.
SZŐKE György, A pszichoanalízis és a magyar századelő, Világosság, 1992/4.

Freudtól még:

Sigmund FREUD, Álomfejtés, Bp., Helikon, 1985 vagy 1993.

FREUD Művei, I, Önéletrajzi írások, Bp., Cserépfalvi, 1993.

FREUD Művei, II, A Patkányember. Klinikai esettanulmá-nyok, Bp., Cserépfalvi, 1994.

FREUD Művei, VII, A farkasember, 75–172.

Freudról:

KOSZTOLÁNYI Dezső, Füst, Bp., Szépirodalmi, 1970.

Paul ROAZEN, Freud and his Followers, A. Konpf. Inc., 1971. (Kissé vaskos, de élvezetes, jól tagolt könyv.)

Frank J. SULLOWAY, Freud, a lélek biológusa, Bp., Gondolat, 1987. (Ugyancsak eléggé vaskos, kellő kritikával szemléli Freudot.)

FERENCZI Sándor, Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében, Bp., Magvető, 1982.

Ferenczitől mindenekelőtt:

FERENCZI Sándor, Nyelvzavar a felnőttek és a gyermek között = A pszichoanalízis és modern irányzatai, szerk. BUDA Béla, Bp., Gondolat, 1971.

Ferencziről:

KOSZTOLÁNYI Dezső, Egy ég alatt, Bp., Szépirodalmi, 1977.

Irodalom és pszichoanalízis:

Művészetpszichológia, szerk. HALÁSZ László, Bp., Gondolat, 1983.

HANKISS Elemér, Az irodalmi kifejezésformák lélektana, Bp., Akadémiai, 1970.

Világirodalmi Lexikon, FÓNAGY Iván szócikke

Psychopathographien des Alltags, Suhrkamp, 1982. (Elsősorban Lawrence S. KUBIE az alkotótevékenység sajátosságairól, 13–52; Heinz KOHUT a szublimáció Thomas Mann Halál Velencében című elbeszélésében, 137–159; Janine CHASSEGUET-SMIRGEL az Utolsó év Marienbadban című filmről, 172–201; Bruce MAZLISH életrajz és pszichoanalízis kapcsolatáról, 243–266.)

Psychoanalyse, Kunst und Kreativitat heute, DuMont, 1984. (Érdekes tanulmánygyűjtemény, egyes tanulmányok angolul is olvashatók, így Winnicott tanulmánya a kreativitás eredőiről = Donald Woods WINNICOTT, Playing and Reality, Penguin, 1985, 76–100.)

Phyllis GREENACRE, Swift and Carroll; a psychoanalytic study of two lives, New York, Internat. Univ. Press, 1955.

Editha STERBA, Richard STERBA, Beethoven und sein Neffe, München, 1964. Angol kiadása: E. S., R. S., Beethoven and his nephew. A psychoanalytic study of their relationship, New York, Pantheon, 1954.

Heinz KOHUT, Introspektion, Empathie und Psychoanalysis, Suhrkamp, 1974. (Angol kiadása is van.)

Lélekelemzési tanulmányok. Dolgozatok a pszichoanalízis főbb kérdéseiről, Bp., Somló Béla Kiadó, 1933; reprint: Párbeszéd–T-Twins, Budapest, 1993. (Elsősorban PFEIFER Zsigmond Ferenczi Sándorról, 204–229, illetve SZILÁGYI Géza Vajda Jánosról – Vajda János pokla, 249–265.)

SZŐKE György, Kosztolányi, a szegény kis beteg, Itk, 1985/2.

SZŐKE György, A szabad asszociációtól a költeményig, Valóság, 1990/4., 52–66 = „Miért fáj ma is”. Az ismeretlen József Attila, Bp., Balassi, 1992, 17–43.

SZŐKE György, Verbalizáció és szövegértelmezés, Thalassa, 1991/2., 57–62.

SZŐKE György, „Őr a lelkem.” A kései József Attila, Párbeszéd, 1982, 119–126.


IR-ANMO 213 Irodalomelmélet I. A metafora
Kállay Géza
csütörtök 10-től, ADs 211.


IR-ANMO 214 Irodalomelmélet I. A romantikus esztétikák sokfélesége Angliában
Péter Ágnes
csütörtök 14-től, ADs 204/a.


IR-ANRE 110 Filozófia. Szemiotika, ikonológia, posztmodern
Szőnyi György Endre
kéthetente keddenként: szept. 16, 30., okt. 14, 28., nov. 11, 25., 14:30-tól 18 óráig, ADs 204/a.
Vizsga: dec. 9.


IR-ANRE 220 Irodalomelmélet II. Shakespeare magyarországi fogadtatása
Dávidházi Péter
kedd 15:30-tól, ADs 114.