Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola
kurzuskínálata a 2002/2003. tanév tavaszi félévére

Általánosan kötelező tárgyak
(szabadon választható a doktoriskola bármely programjának kínálatából, lásd a szabályzatot)

IR-MR 210 Irodalomelmélet I. (előadás)
Hermeneutika és befogadáselmélet
Kulcsár Szabó Ernő
március 7., 14., április 4., május 23. (mind péntek), 17 óra
Múzeum krt. A épület III. emelet 336.

Vizsgaidőpontok:
június 5. (csütörtök) 12 óra
június 6. (péntek) 9:30
június 24. (kedd) 9 óra

Ajánlott olvasmányok

Friedrich D. E. SCHLEIERMACHER, Hermeneutik, Hg. Heinz KIMMERLE, Heidelberg, 1974.
Wilhelm DILTHEY, A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban, Bp., 1974, 469–494.
BONYHAI Gábor, Régi és új hermeneutika, Helikon, 1981/2–3.
Filozófiai hermeneutika, szerk. CSIKÓS Ella, LAKATOS László, Bp., 1990 [Gadamer, Bultmann és Pannenberg írásai].
Jean GRONDIN, A hermeneutikai igazságfogalom kibontakozásáról, Athenaeum, 1993/1., 221–232.
Luigi PAREYSON, Az interpretáció eredendő volta, Athenaeum, 1992/2., 115–150.
Martin HEIDEGGER, Lét és idő, Bp., 1989, 264–313, 600–642.
Martin HEIDEGGER, Identität und Differenz, Pfullingen, Neske, 199911.
Heinz KIMMERLE, Philosophien der Differenz, Würzburg, Königshausen & Neumann, 2000, 66–82.
Hans-Georg GADAMER, Igazság és módszer, Bp., 1984, 21–134, 191–217, 269–283, 305–339.
Peter SZONDI, Bevezetés az irodalmi hermeneutikába, Bp., 1996.
Hans-Georg GADAMER, Szöveg és interpretáció = Szöveg és interpretáció, szerk. BACSÓ Béla, Bp., 1991, 17–44.
Emil STAIGER, Az interpretáció művészete, Athenaeum, 1995/1., 87–108 és Levélváltás Martin Heideggerrel, Athenaeum, 1995/1., 111–122.
Hans Robert JAUSS, Recepcióelmélet–esztétikai tapasztalat–irodalmi hermeneutika, Bp., 1997, 9–84, 320–372.
Hans Robert JAUSS, Probleme des Verstehens, Stuttgart, Reclam, 1999, 188–210.
Th. W. ADORNO, Negative Dialektik, Frankfurt am Main, Suhrkamp, 1999, 354–381.
Wolfgang ISER, Az irodalom funkciótörténeti szövegmodellje = Olvasáselméletek, szerk. DOBOS István, Debrecen, 2001.
KULCSÁR SZABÓ Ernő, Irodalom és hermeneutika, Bp., 2000, 15–78.
Northrop FRYE, The Great Code. The Bible and the Literature, New York, 1982.
Klaus SEELAND, Interkultureller Vergleich, Würzburg, Königshausen & Neumann, 1998, 13–95.
Gottfried BOEHM, A kép hermeneutikájához, Athenaeum, 1993/4., 87–111.
Rezeptionsästhetik, Hg. Rainer WARNING, München, 1975.
Paul RICOEUR, Struktúra és hermeneutika, Helikon, 1976/4.
Karlheinz STIERLE, Ästhetische Rationalität, München, Fink, 1997, 11–100.
Odo MARQUARD, Abschied vom Prinzipiellen, Stuttgart, Reclam, 1995, 3–38, 117–138.
Günter FIGAL, Der Sinn des Verstehens, Stuttgart, Reclam, 1996
[A Modenität című fejezet, 112–131].
Paul DE MAN, Bevezetés = Olvasáselméletek, id. kiad., 404–420.
Hans Robert JAUSS, Levél Paul de Man-hez = Olvasáselméletek, id. kiad., 421–428.
Friedrich A. KITTLER, Aufschreibesysteme 1800–1900, München, Fink, 1995 (3. kiad.), 11–34.
Terry EAGLETON, A fenomenológiától a pszichoanalízisig, Bp., 2000, 53–82 [Fenomenológia, hermeneutika, recepcióelmélet].

IR-MR 220 Irodalomelmélet II. Heidegger és a görögök
Bacsó Béla
csütörtök 12–13:30
első alkalom: február 13.
Múk 6–8. (Esztétika Tanszék) 39. terem

Amikor Gadamer A görög filozófia és a modern gondolkodás című kései írásában az ismert megfogalmazással élt, amely szerint a nyelv és maga a nyelvhasználat a legmeggyőzőbb módon tanúsítja annak tárgynélküliségét, akkor azt a nagy hatású görög felismerést idézte meg, hogy a logosz az, ami által van és lehet a beszédnek tárgya. Heidegger még a Lét és idő előtt görög tárgyú előadásaiban (Platón, Arisztotelész) fogalmazta meg a modern gondolkodás és a görög filozófia közötti lényegi kapcsolódást, ezen belül is a logosz, valamint a pathosz viszonyát, amely egész hermeneutikai orientációját meghatározta. Egyidejűleg azt is vizsgálni kívánom, hogy Heidegger értelmezése miként hatott tovább néhány tanítványa hasonló tárgyú munkájában (Bröcker, Gadamer, Krüger stb.).

Olvasmányok a vizsgára

Martin HEIDEGGER, Fenomenológiai Arisztotelész-interpretációk, ford. ENDREFFY Zoltán, FEHÉR M. István, Existentia, 1996–97, vol. VI–VII.
Martin HEIDEGGER, Platón tanítása az igazságról, ford. KOCZISZKY Éva = „…költőien lakozik az ember…”, szerk. PONGRÁCZ Tibor, Bp., Twins Kiadó, 1994.
Hans-Georg GADAMER, A platóni dialektikához, ford. ZUH Deodáth, BALOGH Brigitta, Kellék, 2001, 18–20.

Ajánlott olvasmányok

Hans-Georg GADAMER, A filozófia kezdete, Bp., Osiris Kiadó, 2000.
Jamme és Riedel tanulmányai: Athenaeum, 1993/II/1.
Németül (aki tudja!) Heidegger G. A. 18. és 19. kötet, Platón- és Arisztotelész-olvasatok, amelyekhez az előadások kapcsolódnak.

IR-ANMO 110 Filozófia. British and Continental Philosophy after Heidegger (Európai filozófiai áramlatok Heidegger után)
Kállay Géza
csütörtök 10–11:30 ADs 211.

This course offers a one-semester-long introduction to those significant trends of 20th century philosophy that helped to shape various schools of literary theory and criticism. The basic assumption behind the course is that without some acquaintance with the conceptual frameworks responsible for moulding approaches to literary criticism, critical practice itself is difficult to understand.

Schedule

1. The “linguistic turn” and Gottlob Frege’s revolution in logic and semantics; foundations of the “analytical” (British) school, Bertrand Russell
2. The problem of time in phenomenology; foundations of the continental school of philosophy
3. Martin Hiedegger’s approach to time and being
4. The Vienna Circle; atomism, linguistic analysis and positivism
5. Ludwig Wittgenstein; from the Tractatus to Philosophical Investigations
6. Merleau-Ponty’s phenomenology and the “wild region of meaning”
7. Jean-Paul Sartre’s existentialism
8. Austin, Ryle and the second wave of the British analytical tradition
9. Lacan’s approach to the unconscious
10. Derrida’s deconstruction
11. Ricoeur’s phenomenological hermeneutics
12. Lévinas’ ethical ontology
13. Summary
14. Conclusion

IR-ANMO 220 Irodalomelmélet II. The Literary Anthropology of the Joyce Cult / A Joyce-kultusz irodalmi antropológiája (szeminárium)
Takács Ferenc
csütörtök 18–19:30
ADs 234.

The seminar goes well beyond the essentialist and naive representationist view of literature and presents the literary cult as a socially constructed form and institution for the appropriation of literature. The frame within which this enquiry is conducted is the literary cult surrounding the figure of James Joyce in our century. It investigates the elements of the self-generated cult in Joyce’s work, reviews the history and the nature of that cult, and considers the different – ’apotheizing’ and ’diabolizing’ – varieties the cult has developed. It is assumed at the same time that the literary cult is an exercise in interpretation, thus an organized form of construing meaning.

IR-GE 211 Irodalomelmélet I. Általános irodalomtudomány
Intertextualitás-elméletek
Orosz Magdolna
ADs Német Nyelvű Irodalmak Tanszéke

Az intertextualitás mint irodalomtudományi probléma sem új, az utóbbi két-három évtized azonban rendkívüli fellendülést hozott e kérdéskör vizsgálatában. Mára az intertextualitás-kutatásoknak alapvetően két nagy ága-irányzata különíthető el: egyrészt a Kristeva-féle általános, filozófiai-ideológiakritikai pozíciót követő irányzat, mely szerint minden szöveg „idézetek mozaikjából” tevődik össze, s egy irodalmi szöveg gyakorlatilag az irodalmi szövegek (sőt a kultúra) egészével kerül intertextuális kapcsolatba. A másik kutatási irány, amely a legkülönfélébb felfogású és elméleti hátterű kutatókat jelenti, az irodalmi szövegelemzésből kiindulva az intertextualitás pontos definíciójára, az intertextuális jelenségek fajtáinak, típusainak leírására törekszik. Jelentős szerepe lehet az intertextualitás-kutatásoknak az irodalomtudományban az utóbbi években végbement úgynevezett „kultúratudományi fordulat” szemszögéből, amennyiben a kulturális folyamatok bizonyos aspektusai egy pontosan definiált, tágabb intertextualitás-fogalom keretében jól értelmezhetők, így a szövegközöttiség egyúttal kultúraköziséget is jelent. A kurzus az intertextualitás elméleti megközelítési módjait vázolja fel és betekintést kíván nyújtani az elemzési gyakorlatba is.
A kurzus alapvetően német nyelven folyik, ugyanakkor lehetőséget nyújt a bekapcsolódásra angol, francia, magyar nyelvű szakirodalmat olvasók/értők számára is.

IR-GE 224 Irodalomelmélet II. Szakmai (irodalomtudományi) témakör. Német–magyar komparatisztikai tanulmányok
Tarnói László
ADs Német Nyelvű Irodalmak Tanszéke

A tanegység tárgya tartalom-, forma-, főképpen pedig tendenciatipológiai párhuzamok és divergenciák, valamint genetikai kapcsolatok és ezek összefüggéseinek vizsgálata a Goethe-kor és a Vormärz német nyelvű irodalmaiban és az egykorú magyar irodalomban. A tanulmányok recepcióelméleti és történeti kérdéseket is érintenek és kiterjednek olyan imagológiai jellegű kutatásokra is, mint amilyen a magyarságkép a német nyelvű országokban és a magyarországi német kisebbség körében, valamint a magyar művelődéstörténet Németország- és Ausztria-képe.

IR-GE 225 Irodalomelmélet II. Szakmai (irodalomtudományi) témakör
Nyelv, nyelviség, a nyelv problematikája a századforduló osztrák és magyar irodalmában
Orosz Magdolna
ADs Német Nyelvű Irodalmak Tanszéke

A nyelvi jelek és jelöltjeik, a nyelv és a világ, szubjektum és objektum közötti kapcsolat törékenysége a 19. és 20. század fordulóján különböző területeken és különböző formában rendkívül intenzíven jelentkezik és fejeződik ki; ennek során különös jelentőséggel bírnak a filozófia/nyelvfilozófia diszkussziói, illetve ezek irodalmi reflexiója, valamint az emberi psziché többrétegűségének elmélyült és teoretikus elemzése. Az irodalom e mozzanatok révén saját eszközeinek problematikussá válásával kerül szembe, amit nyelvi szkepszisnek is nevezhetünk. A világ és az individuum atomizálódásának ismeretelméleti tételezése (Ernst Mach), valamint a nyelvkritika (Friedrich Nietzsche, illetve Fritz Mauthner) a nyelvi jel és a jelölt kapcsolatának akcidentalitását tételezi. Az empiriokriticizmus és a nyelvkritika recepciója fontos helyet foglal el az Osztrák–Magyar Monarchia elsősorban német nyelvű irodalomkritikájában, filozófiai gondolkodásában, valamint irodalmában is. Ugyanakkor hasonló nézetek, problémák, irodalmi lehetőségek figyelhetők meg e kor magyar nyelvű esztétikai, filozófiai-nyelvfilozófiai és irodalmi gondolkodásában, jelentős képviselőinek alkotásaiban is. Az előadó különböző témakörök köré csoportosítva törekszik a probléma bemutatására: fontos szempont az osztrák és magyar párhuzamosságok, illetve különbségek feltárása reprezentatív szerzők/szövegek mellett kevéssé ismert szerzők/szövegek révén, melyek elősegítik a nyelviség kérdésének sokrétű bemutatását.

IR-ANMO 220 Irodalomelmélet II. / Literary Theory
Nyusztai István
kedd 12–13:30
ADs 114.

IR-FR 220 Irodalomelmélet II. La théorie des genres (előadás)
Dominique Combes vendégprofesszor
összevont kurzus december első felében, pénteken és szombaton
Egyetemközi Francia Központ, Amerikai út 98.

IR-MR 320 Irodalomszociológia
Somlai Péter
március 19., április 2., április 30.
(mind szerda) 16 óra
Múk 4/A III. emelet 331.

Az előadások tematikája

I. Általános szociológia

A szociológia szemléletmódja: a szociológia tárgya, kapcsolódásai más tudományokhoz; szociológiai elméletek és módszertanok
Népesedési folyamatok: születések, termékenység, házasodás, halálozás, reprodukció; történeti és jelenkori népesedési tendenciák Magyarországon és a világban; nemek és nemzedékek demográfiai, szociológiai vizsgálata
Településszerkezet: a magyar településszerkezet változásai a 20. században; a városiasodás új jelenségei a világon és Magyarországon; regionalizmus
A gazdaság szociológiája: termelés, elosztás, fogyasztás; munkamegosztás és tulajdon; a gazdasági szervezetek szociológiája; állam és piac a kapitalizmusban és a szocializmusban; gazdasági növekedés az ipari és posztindusztriális társadalmakban; gazdasági rendszerváltás Kelet-Európában és Magyarországon
Egyenlőtlenség, rétegződés és osztályszerkezet: társadalmi csoportok, osztályok és rétegek; modernizáció és funkcionális differenciálódás; a társadalmi mobilitás fogalma és fajtái; szegénység és egyenlőtlenség a modern társadalmakban; társadalmi mozgalmak és közélet
Uralom és kormányzat: a politikai élet szociológiája: az uralom fajtái és a legitim uralom típusai; az állam és a pártok szociológiája; közvélemény, nyilvánosság és demokrácia; a politikai rendszer változásai Magyarországon
Kisebbségek: a faji és etnikai kérdés a történelemben; a cigányok és a cigánykérdés Magyarországon; nemzetek és nacionalizmusok; a zsidók és az antiszemitizmus
Család, rokonság, kortárs csoport: a családi élet funkciói és szerkezetei; nukleáris család és rokonság; az elsődleges szocializáció menete, szakaszai; a kortársak szerepe az egyedfejlődésben
Iskolai szocializáció: a tanulás modelljei; a nevelés és a kulturális tőke újratermelése; a iskolarendszer és az iskolákon belüli világ – „rejtett tanterv” és csoportszerkezet
Devianciák: a normatív rend – szabályok konstrukciója és követése; a konformitás fokozatai; a devianciák kutatása, előfordulása, statisztikája; egyes devianciák a mai Magyarországon; a „címkézés” folyamatai
Világrendszer és globalizáció: világgazdasági folyamatok – centrum és periféria a modern világrendszerben; „a fejletlenség kifejlődése”; a médiák globalizációja

Ajánlott olvasmány:
ANDORKA Rudolf, Bevezetés a szociológiába, Bp., Osiris Kiadó, 1977.

II. Kultúra, művészet, társadalom

Kultúra és társadalom: a kultúra fogalma; kultúra és civilizáció; magaskultúra, műveltség, tömegkultúra; hagyományos és modern kultúra; a tudomány differenciálódása és a „két kultúra” elmélete; kulturális univerzalizmus és relativizmus; a posztmodern és a multikulturalizmus
Kulturális egyenlőtlenségek: a kultúra szerepe az osztály-tagozódásában és rétegződésben; a kultúra mint életmód; a kulturális javak eloszlása; a tőkefajták és a kultúra mint tőke; a kulturális egyenlőtlenségek átörökítése
Tömegkommunikáció és nyilvánosság: a tömegkommunikáció közegei és eszközei a sajtótól az elektronikus médiumokon át az internetig; a propaganda, a reklám és a kultiváció elmélete; a társadalmi látásviszonyok alakulása és a nyilvánosság
Művészet- és irodalomszociológia: a művészek és írók társadalmi helyzete a modern társadalmakban; a műalkotások és irodalmi művek tartalmi és formai jellemzőinek társadalmi összefüggése; az „irodalmi műveltség” – kiadás és terjesztés, könyvkultúra, kritika, közönség

Követelmények

A hallgatók recenziót írnak egy szabadon választott, szociológiai munkáról.

Ajánlott irodalomjegyzék recenzálásra

Tömegkultúra, kultúrakutatás

Max HORKHEIMER, Theodor Wiesengrund ADORNO, A felvilágosodás dialektikája, Bp., Gondolat–Atlantisz, 1990,
David RIESMAN, A magányos tömeg, Bp. (több kiadás).
Michael S. STEWART, Daltestvérek. Az oláhcigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon, Bp., T-Twins, 1994.
Abraham MOLES, A giccs, Bp., Háttér Kiadó, 1996.
KAPITÁNY Ágnes, KAPITÁNY Gábor, Beszélő házak, Bp., Kossuth Kiadó, 2000.

Tömegkommunikáció, nyilvánosság

Jürgen HABERMAS, A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Bp., Századvég, 1993.
ANGELUSZ Róbert, A láthatóság görbe tükrei, Bp., Új Mandátum, 2000.
Christopher LASCH, Az önimádat társadalma, Bp. (több kiadás).
George GERBNER, A média rejtett üzenete, Bp., MTA–ELTE, 2000.

Irodalomszociológia

Leo LÖWENTHAL, Irodalom és társadalom, Bp., Gondolat Kiadó, 1973.
KAMARÁS István, Utánam olvasó! A Mester és Margarita fogadtatása, értelmezése és hatása Magyarországon, Bp., Múzsák, 1986.
Szó – művészet – társadalom, szerk. LŐRINCZ Judit, Bp., Múzsák, 1993.

---

A dolgozatokat postán kell eljuttatni június közepéig az alábbi címre:

ELTE Szociológiai Intézet
Somlai Péter
1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A

Jegybeírás: június 24. (kedd) 16–17 óra, Múzeum krt. 4/A 318.