ELTE
BTK
Irodalomtudományi Doktori Iskola
1088 Budapest
Múzeum krt. 4/a.
Az oldalt Microsoft
Internet Explorer böngészővel
ajánljuk megtekinteni.
Kezdőlap, tartalomjegyzék
Filozófia
Boros Gábor
Válogatott bibliográfia a kortárs magyar filozófia köréből
letölthető
innen:
Frissítve:
2002. dec. 20. 16:10
2002. nov.
5. 17:13
|
|
Az
ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola
kurzuskínálata
a 2002/2003. tanév I. félévére
A
teljes kurzuskínálat
(általános ÉS szakmai tárgyak programonként, táblázatba
rendezve, teljes olvasmánylistákkal)
LETÖLTHETŐ
innen:
(tömörített
zip fájl)
Az
alább közölt lista csak a doktoriskolában hirdetett általános tárgyakról
szóló információkat tartalmazza a kurzusokat meghirdető programok ábécérendjében.
Ezek a kurzusok a tanulmányok ideje alatt kötelezően elvégzendő filozófia,
irodalomelmélet és társtudományok tanegységekhez tartoznak.
Ugyanezt, kibővítve a programonként különböző szakmai tárgyak és
kurzusok felsorolásával lásd a letölthető verzióban.
Általános
tárgyak
ANGOL RENESZÁNSZ
ÉS BAROKK IRODALOM
IR-ANRE 110 Európai
filozófiai áramlatok Heidegger után
Kállay Géza kedd 13-14:30 ADs 236
IR-ANRE 210 Irodalomelmélet I.
Kállay Géza kedd 14:30-16 ADs 236
IR-ANRE 110 Philosophy after Heidegger
Kállay Géza Tue 1-2:30, Room 236
Course description
This class
offers a one-semester long introduction to those significant trends of
20th century philosophy which helped to shape various schools of literary
theory. The basic assumption behind this seminar is that without some
acquaintance with the conceptual frameworks responsible for moulding approaches
in literary criticism, critical practice itself is difficult to understand.
Thus, after a survey of the fundamental ideas of the various authors,
specific key-texts will be studied together.
Course schedule
1. Introduction:
how did the French-German "continental" and the Anglo-Saxon
"analytic" school come into being around the turn of the 19th-20th
century? How did the name of Edmund Husserl on the one hand, and the names
of Gottlob Frege and Bertrand Russell on the other, "trademark"
the two rival traditions?
2. Frege
and Husserl
Reading: Gottlob Frege: "Sense and Reference" In: Irving M.
Copi and James A. Gould (eds.), Contemporary Readings in Logical Theory
(London: Macmillan, 1972), in Hungarian: "Jelentés és jelölet",
In: Máté András (szerk.), Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről
(Budapest: Gondolat, 1985), pp. 111-142 (or in the collection of essays
by Frege, recently published by Osiris); Edmund Husserl: "Phenomenology"
In: Morton White (ed.): The Age of Analysis, Mentor: New American Library,
1955, pp. 100-115)
3. Heidegger's
"What is Metaphysics?" and Rudolf Carnap's "The Elimination
of Metaphysics Through the Logical analysis of Language"
Reading: Martin Heidegger: "What is Metaphysics?" (1929) In:
Heidegger, Martin: Pathmarks. William McNeill, ed., Cambridge: Cambridge
University Press, 1998, pp. 82-96; Rudolf Carnap: "The Elimination
of Metaphysics through Logical Analysis of Language" (trans. by Arthur
Pap, 1932), In: Logical Positivism, A J. Ayer, ed., Glencoe: Free Press,
1960, pp. 60-81)
4. Heidegger
after "the turn"
Reading: Martin Heidegger, "…Poetically Man Dwells" In: Albert
Hofstadter (ed. and trans.): Martin Heidegger, Poetry. Language, Thought,
New York: Harper and Row, 1971, pp. 213-219, in Hungarian: "…költőien
lakozik az ember" (ford. Szijj Ferenc) In: Martin Heidegger, Költőien
lakozik az ember, Budapest, Szeged: T-Twins és Pompeji, 1994, pp. 191-209.
5. Ludwig
Wittgenstein
Reading: Ludwig Wittgenstein: Philosophical Investigations, trans.
G. E. M. Anscombe, Oxford: Basil Blackwell, 1958, §§ 1-30, in Hungarian:
Filozófiai vizsgálódások, ford. Neumer Katalin, Budapest: Atlantisz, 1992.
6. Maurice
Merleau-Ponty's Phenomenology
Reading: Maurice Merleau-Ponty, "The Primacy of Perception and Its
Philosophical Consequences", trans. by James M. Edie, In: Merleau-Ponty,
The Primacy of Perception and Other Essays ed. by James M. Edie, Chicago:
Northwestern University Press, 1964, pp. 12-42.
7. Jean-Paul
Sartre's Existentialism
Reading: Jean-Paul Sartre, "A New, Authentic Way of Being Oneself",
In: Paul S. McDonald (ed.), The Existentialist Reader: an Anthology of
Key Texts, Edinburgh: Edinburgh University Press, 2000, pp. 302-342.
8. Gilbert
Ryle's and J. L. Austin's "ordinary language philosophy"
Reading: Gilbert Ryle, "Systematically Misleading Expressions"
In: Ryle, Collected Papers, Volume II, Collected Essays 1929-1968, London:
Hutchinson of London, 1971, pp. 39-62. J. L. Austin, "A Plea for
Excuses" In: Austin, Philosophical Papers, ed. by J. O. Urmson and
G. J. Warnock, Oxford: Clarendon Press, 1961, pp. 123-152.
9. Jacques
Lacan's approach to the unconscious
Reading: Jacques Lacan, The Language of the Self: The Function of Language
in Psychoanalysis, trans. by Anthony Wilden, Baltimore and London: The
Johns Hopkins University Press, 1968, pp. 9-52.
10. Jacques
Derrida's "deconstruction" and criticism of "logocentrism"
Reading: Jacques Derrida, "Positions", Interview With Jean-Louis
Houdebine and Guy Scarpetta, In: Jacques Derrida, Positions, trans. by
Alan Bass, Chicago: The University of Chicago Press, 1972, pp. 37-96.
11. Paul
Ricoeur's phenomenological hermeneutics
Reading: Paul Ricoeur: "The Function of Fiction in Shaping Reality",
In: Mario J, Valdés (ed.), A Ricoeur Reader: Reflection and Imagination,
New York: Harvester Wheatsheaf, pp. 117-136.
12. Emmanuel
Lévinas' attack on Heidegger and Lévinas' ethical ontology
Reading: Lévinas, "Ethics as First Philosophy" In: Seán Hand
(ed.), The Levinas Reader, Oxford: Basil Blackwell, 1989, pp. 75-87.
13. Foucault's
reappraisal of historical thinking
Reading: Michel Foucault, A szavak és a dolgok, Budapest: Osiris, 2000,
pp. 21-64.
Assessment and grading
will be based on end-term examination
IR-ANRE 210 Literary Theory I.
Kállay Géza, Tue 2:30-4 Room 236
Course description
The aim of the course is to acquaint students with the most significant
recent trends in literary theory, with some emphasis on Shakespeare-criticism.
1. Introduction: Saussure and the revolution of the sign
2.
Creating the World: Structuralism and Semiotics
Reading: Gerald Genette, "Order in Narrative"; Seymour Chatman,
"Point of View", Roland Barthes "Introduction to the Structural
Analysis of Narratives"
3. New
Criticism
Reading: William Empson, "Honest in Othello"
4. Russian
Formalism
Reading: Vladimir Propp: "Oedipus in the Light of Folklore";
Mikhail Bakhtin form The Dialogical Imagination
5. Hermeneutics
Reading: Paul Ricoeur, "Debate with Hans-Georg Gadamer"
6. Reader-response
Criticism
Reading: Wolfgang Iser, "Towards a Literary Anthropology" and
"A Conversation with Wayne Booth"
7. Deconstruction
Reading: Paul de Man, "The Rhetoric of Temporality"
8. Feminist
criticism
Reading: Lisa Jardine, " 'As boys and women are for the most part
cattle of this colour': Female Roles and Elizabethan eroticism"
9. Race
and Gender
Reading: Ania Loomba "Shakespeare and Cultural Difference" and
Alan Sinfield, "How to read The Merchant of Venice without being
heterosexist?"
10. New
Historicism
Reading: Stephen Greenblatt, "Shakespeare and the Exorcists"
11. Psychoanalysis
Jacques Lacan, "Desire and the Interpretation of Desire in Hamlet"
and André Green, "Othello: a Tragedy of Conversion: Black Magic and
White Magic"
12. Ethical
Criticism
Robert Eaglestone, " 'What is Hecuba to me?' Beyond Being and the
Task of Criticism"
13. New
Aestheticism
Reading: John J. Joughin and Simon Malpas, "The New Aestheticism:
an introduction" and John J. Joughin, "Shakespeare, modernity
and the aesthetic: art, truth and judgement in The Winter's Tale"
Assessment and grading:
based on activity in class and creative critical commentary + a home-essay
MODERN ANGOL ÉS
AMERIKAI IRODALOM
IR-ANMO
210 A modernizmus romantikus gyökerei Péter Ágnes
IR-ANMO 230 Romantika, modernizmus, posztmodernizmus az angol és amerikai
irodalomban Sarbu Aladár
IR-ANMO
310 A viktoriánus gondolkodásmód, irodalom, művészet Angliában és Amerikában
Péteri Éva
Valamennyi tárgy
2 órás; a helyet és az időpontokat - az órákat csütörtöki napokon tartjuk
- a tanszék később közli.
Érdeklődni Borka Éva tanszéki főelőadónál lehet. Tel: 460-4407; e-mail:
borka@ludens.elte.hu
GERMANISZTIKAI
IRODALOMTUDOMÁNY
IR-GE 210
Intertextualitás-elméletek
Orosz Magdolna péntek 15-17ADs A 124
IR-GE 221
Német-magyar komparatisztikai tanulmányok
Tarnói László péntek 10-12ADs A 118
IR-GE 222
Benjamin-Lektüren
Orosz Magdolna, Nicholas Pethes, Peter Plener
2002. nov.
18. 10-12, 13-15; nov. 19. 10-12, 13-15ADs A 124
IR-GE 223
Retorikaelméletek a retorika halála után
Jónácsik László, Kurdi Imre csütörtök 14-16 ADs A 137/a
IR-GE 210
Intertextualitás-elméletek
Orosz Magdolna, péntek 15.00-17.00, ADs A 124
Az intertextualitás
mint irodalomtudományi probléma sem új, az utóbbi két-három évtized azonban
rendkívüli fellendülést hozott e kérdéskör vizsgálatában. Mára az intertextualitás-kutatásoknak
alapvetően két nagy ága-irányzata különíthető el: egyrészt a Kristeva-féle
általános, filozófiai-ideológiakritikai pozíciót követő irányzat, mely
minden szöveg idézetek mozaikjából tevődik össze, s egy irodalmi
szöveg gyakorlatilag az irodalmi szövegek (sőt a kultúra) egészével kerül
intertextuális kapcsolatba. A másik kutatási irány, amely a legkülönfélébb
felfogású és elméleti hátterű kutatókat jelenti, az irodalmi szövegelemzésből
kiindulva az intertextualitás pontos definíciójára, az intertextuális
jelenségek fajtáinak, típusainak leírására törekszik. Jelentős szerepe
lehet az intertextualitás-kutatásoknak az irodalomtudományban az utóbbi
években végbement ún. kultúratudományi fordulat szemszögéből,
amennyiben a kulturális folyamatok bizonyos aspektusai egy pontosan definiált,
tágabb intertextualitás-fogalom keretében jól értelmezhetők, így a szövegközöttiség
egyúttal kultúraköziséget is jelent. A kurzus az intertextualitás elméleti
megközelítési módjait vázolja fel és betekintést kíván nyújtani az elemzési
gyakorlatba is.
A kurzus alapvetően német nyelven folyik, ugyanakkor lehetőséget nyújt
a bekapcsolódásra angol, francia, magyar nyelvű szakirodalmat olvasók/értők
számára is.
IR-GE 221 Német-magyar komparatisztikai tanulmányok
Tarnói László, péntek 10.00--12.00, ADs A 118
A tanegység tárgya
tartalom-, forma-, főképpen pedig tendenciatipológiai párhuzamok és divergenciák,
valamint genetikai kapcsolatok és ezek összefüggéseinek vizsgálata a Goethe-kor
és a Vormärz német nyelvű irodalmaiban és az egykorú magyar irodalomban.
A tanulmányok recepcióelméleti és történeti kérdéseket is érintenek és
kiterjednek olyan imagológiai jellegű kutatásokra is, mint amilyen a magyarságkép
a német nyelvországokban és a magyarországi német kisebbség körében, valamint
a magyar művelődéstörténet Németország- és Ausztria-képe.
IR-GE 222 Benjamin-Lektüren (blokkszeminárium)
Orosz Magdolna, Nicholas Pethes, Peter Plener
2002. nov.
18. 10.00-12.00, 13.00- 15.00; nov. 19. 10.00-12.00, 13.00-15.00 ADs A
124
A szeminárium
kísérletet tesz arra, hogy megvizsgálja Walter Benjamin tézisei és eljárásmódja
integrálhatóságának és továbbvihetőségének kérdését a különböző kutatási
irányzatokban (romantika-kutatás, nyelvfilozófia, hermeneutika, kultúratudományok).
Benjamin saját foglalkozása a történelmi távolság kérdéseivel alkalmat
ad arra, hogy az átvétel problematikáját mindig Benjamin értelmezéseivel
együtt olvassuk, s figyelmet fordítsunk a folyamatosság megtörésének módszertani
reflexiójára. A kurzus anyagát a következő szövegek képezik: Die Aufgabe
des Übersetzers; Ausgraben und Erinnern; Das Kunstwerk im Zeitalter seiner
technischen Reproduzierbarkeit; Über den Begriff der Geschichte; Berliner
Kindheit um Neunzehnhundert és az Angelus Novus című folyóirat bejelentése.
A szemináriumhoz előkészítő kurzus társul, további információk a félév
kezdetén.
IR-GE 223 Retorikaelméletek a retorika halála után
Jónácsik László, Kurdi Imre, csütörtök 14.00-16.00 ADs A 137/a
Noha a retorika mint
egyszerre elméleti és gyakorlati diszciplína a XVIII. század vége felé
egy ízben már halottnak tűnt, az utóbbi évtizedekben újra és egyre inkább
felkeltette az (irodalom)elméleti gondolkodás érdeklődését. A tanegység
célja, hogy egyrészt képet adjon a retorika olyan jelentős retrospektív
összegzéseiről, amelyek fontos új szempontokkal gazdagították az irodalomelméleti
(és esetleg nyelvelméleti) gondolkodást, másrészt feldolgozza azokat a
kísérleteket, amelyek a retorika újraélesztését célozták az elmúlt évtizedekben.
MAGYAR
IRODALOMTÖRTÉNET ÉS IRODALOMTUDOMÁNY
IR-MR 110 Filozófia
Boros Gábor, első óra: okt. 22. 17-18:30 Puskin u. 3. alagsor
-104.
IR-MR 220
Irodalomelmélet II. Fenomenológiai esztétika
Bacsó Béla csütörtök 12-13:30 Esztétika Tanszék
IR-MR 310
Irodalompszichológia
Szőke György, november 5, 12, 19, 26 (keddek) 16:30 MÚK 4/a, IV.
em. 430.
IR-MR 110 Filozófia
Boros Gábor
A hat
"konzultációs" alkalom mindegyikén részben a megadott szövegek
valamelyikéhez kapcsolódó előadás hangzik majd el a kortárs filozófia
egyes áramlatairól.
A konzultációs előadásokra
minden alkalommal kedden, 17 órától kerül sor a Puskin
u. 3. (I épület) alagsor -104-es teremben (a Múzeum körúti épületegyüttesen
belül, bejárat a Trefort-kertből), az alábbi időpontokban:
október 22.: Általános bevezetés
november 12.: Thomas Kuhn és a tudományfilozófia fordulata; Richard
Rorty
november 26.: Lévinas és a fenomenológia (Ullmann Tamás)
december 3.: Habermas és a diskurzusetika (Felkai Gábor)
december 10.: Marquard és Habermas más alternatívái a német filozófiában
(Miklós Tamás)
december 17.: Mai magyarok és a filozófia
Olvasmányjegyzék
David BLOOR, A tudásszociológia erős programja = Tudományfilozófia.
Szöveggyűjtemény, szerk. FORRAI Gábor, SZEGEDI Péter, Budapest, Áron
Kiadó, 1999, 427-446.
Daniel C. DENNETT,
Micsoda elmék. A tudatosság megértése felé, Budapest, Kulturtrade,
996, 27-154.
Jean-Pierre CHANGEUX,
Paul RICOEUR, A természet és a szabályok, Budapest, Osiris, 2001,
9-43, 265-319.
Jürgen HABERMAS,
A gyakorlati ész pragmatikai, etikai és morális használatáról =
J. H., A kommunikatív etika, Budapest, Új Mandátum, 2001, 218-229.
Thomas S. KUHN, A
tudományos forradalmak szerkezete, Budapest, Gondolat, 1984, 17-43,
110-152, 213-230; vagy Budapest, Osiris, 2000, 15-35, 86-99, 165-178.
Etika mint első
filozófia. Florian Rötzer interjúja Emmanuel Lévinas-szal, Jelenkor,
2000. október, 1020-1026.
Odo MARQUARD, A
megvádolt és fölmentett ember a XVIII. század filozófiájában = O.
M., Az egyetemes történelem és más mesék, Budapest, Atlantisz,
2001, 101-129.
Thomas NAGEL, Az
utolsó szó, Budapest, Európa, 1998, 9-54, 176-199.
Richard RORTY, A
filozófia mint tudomány, mint metafora és mint politika = R. R., Heideggerről
és másokról, Pécs, Jelenkor, 1997, 19-40.
John SEARLE, Elme,
nyelv és társadalom, Budapest, Vince Kiadó, 2000, 11-46.
Válogatott bibliográfia
a kortárs magyar filozófia köréből:
IR-MR 220 Irodalomelmélet II. Fenomenológiai esztétika
Bacsó Béla, csütörtök 12-13:30, Esztétika Tanszék
A félév
során a fenomenológián belül meghatározó kérdésre irányítom a figyelmet,
és ez az idő problémája. Lényegi vonatkozási pontot képez Husserl időelemzése
és az ezzel történő számvetés Heideggernél és Ricoeurnél. Kitekintünk
Derrida korai fenomenológiai munkáira, amelyben éles kritikával illeti
a husserli fenomenológiát. Alkalom nyílik, hogy bepillantást nyerjünk
a máig egyedülálló fenomenológiai esztétikai kísérletbe, Ingarden művébe
és a fenomenológiai kérdésfelvetés jelenkori továbbélésébe (például Iser).
Olvasmánylista
(egyben a vizsgamegbeszélés tárgya):
Edmund HUSSERL, Előadások az időről, Bp., Atlantisz, 2002.
Martin HEIDEGGER, A fenomenológia alapproblémái, Bp., Osiris-Gond, 2001,
282-től.
UŐ., Az idő fogalma, Bp., Kossuth, 1992.
Paul RICOEUR, Az idő és az elbeszélés című kötet magyarul is olvasható
három része = P. R., Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, szerk. SZEGEDY-MASZÁK
Mihály, Bp., Osiris, 1999, 255-372.
Roman INGARDEN, Az irodalmi műalkotás, Bp., Gondolat, 1977 - Bevezetés
(39-ig), a 7. fejezet (224-262) és a három záró fejezet (323-385).
Wolfgang ISER, A fiktív és az imaginárius, for. MOLNÁR Gábor Tamás, Bp.,
Osiris, 2001 - az I., a IV/5. és a VI. rész.
Jacques DERRIDA, Genezis és struktúra, valamint fenomenológia
(kézirat) az Írás és differencia című kötetből.
IR-MR 310 Irodalompszichológia
Szőke György, november 5, 12, 19, 26 (keddek)16:30 MÚK 4/a, IV.
em. 430.
Irodalomjegyzék
Kötelező
irodalom
Sigmund FREUD, Bevezetés a pszichoanalízisbe, Bp., Gondolat, 1986. (Kötelező:
Az álomról, 65-188.)
Sigmund FREUD, Kell-e az egyetemen a pszichoanalízist tanítani?, Gyógyászat,
1918, 58. (Az "eredeti" magyar szöveg angol fordítása: S. F.,
Standard Ed., vol. 17.)
Sigmund FREUD, Gyász és melankólia = S. F. Művei, VI., Bp., Filum, 1997,
129-145; S. F., A költő és a fantáziaműködés = Művészetpszichológia, szerk.
HALÁSZ László, Bp., Gondolat, 1983, 193-200 = BÓKAY, ERŐS, Szöveggyűjtemény…
Sigmund FREUD, A pszichoanalízis foglalata = S. F., Esszék, Bp., Gondolat,
1982, 407-474.
Charles RYCROFT, A pszichoanalízis kritikai szótára, Bp., Párbeszéd Könyvek,
1994.
Lionel TRILLING, Művészet és neurózis, Bp., Európa, 1979 (Modern könyvtár).
(Kötelező: 85-138.)
PETŐ Katalin, Utószó = Sigmund FREUD Művei, I., Önéletrajzi írások, Bp.,
Cserépfalvi, 1993.
PLÉH Csaba, Pszichológiatörténet, Bp., Gondolat, 1992, 172-187.
Ernest JONES, Freud élete és munkássága, Európa, 1973. (Kötelező a névmutatóban
szereplő alkotók - írók, zeneszerzők, képzőművészek - közül legalább háromra
vonatkozó, a könyvben található anyag, valamint a Ferenczire vonatkozó
részek, továbbá a 283-332, 526-554, illetve Lionel TRILLING bevezetője:
7-21.)
BÓKAY Antal, ERŐS Ferenc, Pszichoanalízis és irodalomtudomány, Bp., Filum,
1998. (Az I. és a II. részben szereplő írások, ajánlott a IV.)
Terry EAGLETON, Pszichoanalízis = T. E., A fenomenológiától a pszichoanalízisig,
Bp., Helikon, 2000, 133-168.
ERŐS Ferenc, Ferenczi Sándor, Bp., Új Mandátum, 2000 (Magyar Pantheon).
(Kötelező: két Ferenczi-írás a kötetből. Ajánlott az egész, különös tekintettel
a Bevezetésre.)
In memoriam Ferenczi Sándor, szerk. MÉSZÁROS Judit, Jószöveg, é. n. [2000?].
(Kötelező Kosztolányi két írása, Márai, Karinthy, a többi ajánlott.)
Ajánlott
irodalom
ATKINSON et al., Pszichológia, 1996. és 1997.
BÓKAY Antal, ERŐS Ferenc, I. m.
A kötelező irodalomban említett művek egésze, továbbá
- a legrészletesebb bibliográfia: Norman KIELL, Psychoanalysis. Psychology
and Literature. A Bibliography, 1963.
- pszichológiai és pszichiátriai fogalmak tisztázásához: Arthur REBER,
The Penguin Dictionary of Psychology, Penguin, 1985; Jean LAPLANCE, Jean-Bertrand
PONTALIS, A pszichoanalízis szótára, Bp., Akadémiai, 1994.
- a pszichoanalízisről összefoglalóan - két igen vaskos kötetben: Freud
und die Folgen, I-II. (= Die Psychoanalyse des 20. Jahrhunderts, vol.
2, 3, Kindler, 1971.)
- egy rövid paperben: Gustav BALLY, Einführung in die Psychoanalyse, Rowohlt,
1961.
- még rövidebben és élvezetesebben: Lawrence S. KUBIE, Die Psychoanalyse
ohne Geheimniss, Rowohlt, 1956. (Angol kiadása is van).
- a pszichoanalízisről Magyarországon: HARMAT Pál, Freud, Ferenczi és
a magyar pszichoanalízis, Bp., Bethlen Gábor Kiadó, 1994; SZŐKE György,
A pszichoanalízis és a magyar századelő, Világosság, 1992/4.
Freudtól
még:
Sigmund FREUD, Álomfejtés, Bp., Helikon, 1985 vagy 1993.
FREUD Művei, I, Önéletrajzi írások, Bp., Cserépfalvi, 1993.
FREUD Művei, II, A Patkányember. Klinikai esettanulmányok, Bp., Cserépfalvi,
1994.
FREUD Művei, VII, A farkasember, 75-172.
Freudról:
KOSZTOLÁNYI Dezső, Füst, Bp., Szépirodalmi, 1970.
Paul ROAZEN, Freud and his Followers, A. Konpf. Inc., 1971. (Kissé vaskos,
de élvezetes, jól tagolt könyv.)
Frank J. SULLOWAY, Freud, a lélek biológusa, Bp., Gondolat, 1987. (Ugyancsak
eléggé vaskos, kellő kritikával szemléli Freudot.)
FERENCZI Sándor, Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében, Bp., Magvető,
1982.
Ferenczitől
mindenekelőtt:
FERENCZI Sándor, Nyelvzavar a felnőttek és a gyermek között = A pszichoanalízis
és modern irányzatai, szerk. BUDA Béla, Bp., Gondolat, 1971.
Ferencziről:
KOSZTOLÁNYI Dezső, Egy ég alatt, Bp., Szépirodalmi, 1977.
Irodalom
és pszichoanalízis:
Művészetpszichológia, szerk. HALÁSZ László, Bp., Gondolat, 1983.
HANKISS Elemér, Az irodalmi kifejezésformák lélektana, Bp., Akadémiai,
1970.
Világirodalmi Lexikon, FÓNAGY Iván szócikke
Psychopathographien des Alltags, Suhrkamp, 1982. (Elsősorban Lawrence
S. KUBIE az alkotótevékenység sajátosságairól [13-52]; Heinz KOHUT a szublimáció
Thomas Mann Halál Velencében című elbeszélésében [137-159]; Janine CHASSEGUET-SMIRGEL
az Utolsó év Marienbadban című filmről [172-201]; Bruce MAZLISH életrajz
és pszichoanalízis kapcsolatáról [243-266].)
Psychoanalyse, Kunst und Kreativitat heute, DuMont, 1984. (Érdekes tanulmánygyűjtemény,
egyes tanulmányok angolul is olvashatók, így Winnicott tanulmánya a kreativitás
eredőiről = Donald Woods WINNICOTT, Playing and Reality, Penguin, 1985,
76-100.)
Phyllis GREENACRE, Swift and Carroll; a psychoanalytic study of two lives,
New York, Internat. Univ. Press, 1955.
Editha STERBA, Richard STERBA, Beethoven und sein Neffe, München, 1964.
Angol kiadása: E. S., R. S., Beethoven and his nephew. A psychoanalytic
study of their relationship, New York, Pantheon, 1954.
Heinz KOHUT, Introspektion, Empathie und Psychoanalysis, Suhrkamp, 1974.
(Angol kiadása is van.)
Lélekelemzési tanulmányok. Dolgozatok a pszichoanalízis főbb kérdéseiről,
Bp., Somló Béla Kiadó, 1933; reprint: Párbeszéd-T-Twins, Budapest, 1993.
(Elsősorban PFEIFER Zsigmond Ferenczi Sándorról [204-229], illetve SZILÁGYI
Géza Vajda Jánosról - Vajda János pokla [249-265].)
SZŐKE György, Kosztolányi, a szegény kis beteg, Itk, 1985/2.
SZŐKE György, A szabad asszociációtól a költeményig, Valóság, 1990/4.,
52-66 = "Miért fáj ma is". Az ismeretlen József Attila, Bp.,
Balassi, 1992, 17-43.
SZŐKE György, Verbalizáció és szövegértelmezés, Thalassa, 1991/2., 57-62.
SZŐKE György, "Őr a lelkem." A kései József Attila, Párbeszéd,
1982, 119-126.
AZ OROSZ
IRODALOM ÉS KULTÚRA KELET ÉS NYUGAT VONZÁSÁBAN
IR-OR 210 Az orosz formalizmus Nyírő Lajos
IR-OR 220
Az orosz történeti poétika Han Anna
Óraegyeztetés:
han@freemail.hu,
hetenyiz@ludens.elte.hu,
gyongyosim@ludens.elte.hu,
leboviki.1@dtg.hu
Fogadóóra: kedd 16-18
IR-OR 210 Az orosz formalizmus
Nyírő Lajos
Az orosz
formalista iskola története (V. Skolvszkij, B. Eichenbaum, Ju. Tinyanov).
Az orosz és szláv fenomenológiai iskola a nyelvészetben és az irodalomtudományban
(R. Jakobson, G. Spet, A. Loszev, Jan Mukarovski, Roman Ingarden).
Részletes
olvasmánylista a letölthető verzióban.
IR-OR 220 Az orosz történeti poétika
Han Anna
A történeti
poétika kialakulása a XIX. században (A. Veszelovszkij) és transzformációi
a XX. századi orosz irodalomtudományban (V. Zsirmunszkij, O. Frejdenberg.
E. Meletyinszkij).
Részletes olvasmánylista a letölthető verzióban.
|