ELTE BTK
Irodalomtudományi Doktori Iskola

1088 Budapest
Múzeum krt. 4/a.
e-mail

 

 



Az oldalt Microsoft Internet Explorer böngészővel
ajánljuk megtekinteni.
Kezdőlap Kezdőlap, tartalomjegyzék

 

ÚJDONSÁG:

 

 


Filozófia
Boros Gábor
Válogatott bibliográfia a kortárs magyar filozófia köréből

letölthető
innen:
bibliográfia.rtf

 

 

 


Frissítve:
2002. dec. 20. 16:10
2002. nov. 5. 17:13

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola
kurzuskínálata a 2002/2003. tanév I. félévére

 

A teljes kurzuskínálat
(általános ÉS szakmai tárgyak programonként, táblázatba
rendezve, teljes olvasmánylistákkal)
LETÖLTHETŐ

innen: kurzuskínálat 2002. ősz ZIP (tömörített zip fájl)

Az alább közölt lista csak a doktoriskolában hirdetett általános tárgyakról szóló információkat tartalmazza a kurzusokat meghirdető programok ábécérendjében. Ezek a kurzusok a tanulmányok ideje alatt kötelezően elvégzendő filozófia, irodalomelmélet és társtudományok tanegységekhez tartoznak.
Ugyanezt, kibővítve a programonként különböző szakmai tárgyak és kurzusok felsorolásával lásd a letölthető verzióban.

Általános tárgyak

ANGOL RENESZÁNSZ ÉS BAROKK IRODALOM

IR-ANRE 110 Európai filozófiai áramlatok Heidegger után
Kállay Géza kedd 13-14:30 ADs 236
IR-ANRE 210 Irodalomelmélet I.
Kállay Géza kedd 14:30-16 ADs 236

IR-ANRE 110 Philosophy after Heidegger
Kállay Géza Tue 1-2:30, Room 236

Course description
This class offers a one-semester long introduction to those significant trends of 20th century philosophy which helped to shape various schools of literary theory. The basic assumption behind this seminar is that without some acquaintance with the conceptual frameworks responsible for moulding approaches in literary criticism, critical practice itself is difficult to understand. Thus, after a survey of the fundamental ideas of the various authors, specific key-texts will be studied together.
Course schedule
1. Introduction: how did the French-German "continental" and the Anglo-Saxon "analytic" school come into being around the turn of the 19th-20th century? How did the name of Edmund Husserl on the one hand, and the names of Gottlob Frege and Bertrand Russell on the other, "trademark" the two rival traditions?
2. Frege and Husserl
Reading: Gottlob Frege: "Sense and Reference" In: Irving M. Copi and James A. Gould (eds.), Contemporary Readings in Logical Theory (London: Macmillan, 1972), in Hungarian: "Jelentés és jelölet", In: Máté András (szerk.), Kortárs tanulmányok a logikaelmélet kérdéseiről (Budapest: Gondolat, 1985), pp. 111-142 (or in the collection of essays by Frege, recently published by Osiris); Edmund Husserl: "Phenomenology" In: Morton White (ed.): The Age of Analysis, Mentor: New American Library, 1955, pp. 100-115)
3. Heidegger's "What is Metaphysics?" and Rudolf Carnap's "The Elimination of Metaphysics Through the Logical analysis of Language"
Reading: Martin Heidegger: "What is Metaphysics?" (1929) In: Heidegger, Martin: Pathmarks. William McNeill, ed., Cambridge: Cambridge University Press, 1998, pp. 82-96; Rudolf Carnap: "The Elimination of Metaphysics through Logical Analysis of Language" (trans. by Arthur Pap, 1932), In: Logical Positivism, A J. Ayer, ed., Glencoe: Free Press, 1960, pp. 60-81)
4. Heidegger after "the turn"
Reading: Martin Heidegger, "…Poetically Man Dwells" In: Albert Hofstadter (ed. and trans.): Martin Heidegger, Poetry. Language, Thought, New York: Harper and Row, 1971, pp. 213-219, in Hungarian: "…költőien lakozik az ember" (ford. Szijj Ferenc) In: Martin Heidegger, Költőien lakozik az ember, Budapest, Szeged: T-Twins és Pompeji, 1994, pp. 191-209.
5. Ludwig Wittgenstein
Reading: Ludwig Wittgenstein: Philosophical Investigations, trans. G. E. M. Anscombe, Oxford: Basil Blackwell, 1958, §§ 1-30, in Hungarian: Filozófiai vizsgálódások, ford. Neumer Katalin, Budapest: Atlantisz, 1992.
6. Maurice Merleau-Ponty's Phenomenology
Reading: Maurice Merleau-Ponty, "The Primacy of Perception and Its Philosophical Consequences", trans. by James M. Edie, In: Merleau-Ponty, The Primacy of Perception and Other Essays ed. by James M. Edie, Chicago: Northwestern University Press, 1964, pp. 12-42.
7. Jean-Paul Sartre's Existentialism
Reading: Jean-Paul Sartre, "A New, Authentic Way of Being Oneself", In: Paul S. McDonald (ed.), The Existentialist Reader: an Anthology of Key Texts, Edinburgh: Edinburgh University Press, 2000, pp. 302-342.
8. Gilbert Ryle's and J. L. Austin's "ordinary language philosophy"
Reading: Gilbert Ryle, "Systematically Misleading Expressions" In: Ryle, Collected Papers, Volume II, Collected Essays 1929-1968, London: Hutchinson of London, 1971, pp. 39-62. J. L. Austin, "A Plea for Excuses" In: Austin, Philosophical Papers, ed. by J. O. Urmson and G. J. Warnock, Oxford: Clarendon Press, 1961, pp. 123-152.
9. Jacques Lacan's approach to the unconscious
Reading: Jacques Lacan, The Language of the Self: The Function of Language in Psychoanalysis, trans. by Anthony Wilden, Baltimore and London: The Johns Hopkins University Press, 1968, pp. 9-52.
10. Jacques Derrida's "deconstruction" and criticism of "logocentrism"
Reading: Jacques Derrida, "Positions", Interview With Jean-Louis Houdebine and Guy Scarpetta, In: Jacques Derrida, Positions, trans. by Alan Bass, Chicago: The University of Chicago Press, 1972, pp. 37-96.
11. Paul Ricoeur's phenomenological hermeneutics
Reading: Paul Ricoeur: "The Function of Fiction in Shaping Reality", In: Mario J, Valdés (ed.), A Ricoeur Reader: Reflection and Imagination, New York: Harvester Wheatsheaf, pp. 117-136.
12. Emmanuel Lévinas' attack on Heidegger and Lévinas' ethical ontology
Reading: Lévinas, "Ethics as First Philosophy" In: Seán Hand (ed.), The Levinas Reader, Oxford: Basil Blackwell, 1989, pp. 75-87.
13. Foucault's reappraisal of historical thinking
Reading: Michel Foucault, A szavak és a dolgok, Budapest: Osiris, 2000, pp. 21-64.

Assessment and grading will be based on end-term examination

IR-ANRE 210 Literary Theory I.
Kállay Géza, Tue 2:30-4 Room 236

Course description
The aim of the course is to acquaint students with the most significant recent trends in literary theory, with some emphasis on Shakespeare-criticism.

1. Introduction: Saussure and the revolution of the sign
2. Creating the World: Structuralism and Semiotics
Reading: Gerald Genette, "Order in Narrative"; Seymour Chatman, "Point of View", Roland Barthes "Introduction to the Structural Analysis of Narratives"
3. New Criticism
Reading: William Empson, "Honest in Othello"
4. Russian Formalism
Reading: Vladimir Propp: "Oedipus in the Light of Folklore"; Mikhail Bakhtin form The Dialogical Imagination
5. Hermeneutics
Reading: Paul Ricoeur, "Debate with Hans-Georg Gadamer"
6. Reader-response Criticism
Reading: Wolfgang Iser, "Towards a Literary Anthropology" and "A Conversation with Wayne Booth"
7. Deconstruction
Reading: Paul de Man, "The Rhetoric of Temporality"
8. Feminist criticism
Reading: Lisa Jardine, " 'As boys and women are for the most part cattle of this colour': Female Roles and Elizabethan eroticism"
9. Race and Gender
Reading: Ania Loomba "Shakespeare and Cultural Difference" and Alan Sinfield, "How to read The Merchant of Venice without being heterosexist?"
10. New Historicism
Reading: Stephen Greenblatt, "Shakespeare and the Exorcists"
11. Psychoanalysis
Jacques Lacan, "Desire and the Interpretation of Desire in Hamlet" and André Green, "Othello: a Tragedy of Conversion: Black Magic and White Magic"
12. Ethical Criticism
Robert Eaglestone, " 'What is Hecuba to me?' Beyond Being and the Task of Criticism"
13. New Aestheticism
Reading: John J. Joughin and Simon Malpas, "The New Aestheticism: an introduction" and John J. Joughin, "Shakespeare, modernity and the aesthetic: art, truth and judgement in The Winter's Tale"

Assessment and grading: based on activity in class and creative critical commentary + a home-essay

MODERN ANGOL ÉS AMERIKAI IRODALOM

IR-ANMO 210 A modernizmus romantikus gyökerei Péter Ágnes
IR-ANMO 230 Romantika, modernizmus, posztmodernizmus az angol és amerikai irodalomban Sarbu Aladár
IR-ANMO 310 A viktoriánus gondolkodásmód, irodalom, művészet Angliában és Amerikában Péteri Éva

Valamennyi tárgy 2 órás; a helyet és az időpontokat - az órákat csütörtöki napokon tartjuk - a tanszék később közli.
Érdeklődni Borka Éva tanszéki főelőadónál lehet. Tel: 460-4407; e-mail: borka@ludens.elte.hu


GERMANISZTIKAI IRODALOMTUDOMÁNY

IR-GE 210 Intertextualitás-elméletek
Orosz Magdolna péntek 15-17ADs A 124
IR-GE 221 Német-magyar komparatisztikai tanulmányok
Tarnói László péntek 10-12ADs A 118
IR-GE 222 Benjamin-Lektüren
Orosz Magdolna, Nicholas Pethes, Peter Plener
2002. nov. 18. 10-12, 13-15; nov. 19. 10-12, 13-15ADs A 124
IR-GE 223 Retorikaelméletek a retorika halála után
Jónácsik László, Kurdi Imre csütörtök 14-16 ADs A 137/a

IR-GE 210 Intertextualitás-elméletek
Orosz Magdolna, péntek 15.00-17.00, ADs A 124

Az intertextualitás mint irodalomtudományi probléma sem új, az utóbbi két-három évtized azonban rendkívüli fellendülést hozott e kérdéskör vizsgálatában. Mára az intertextualitás-kutatásoknak alapvetően két nagy ága-irányzata különíthető el: egyrészt a Kristeva-féle általános, filozófiai-ideológiakritikai pozíciót követő irányzat, mely minden szöveg „idézetek mozaikjából” tevődik össze, s egy irodalmi szöveg gyakorlatilag az irodalmi szövegek (sőt a kultúra) egészével kerül intertextuális kapcsolatba. A másik kutatási irány, amely a legkülönfélébb felfogású és elméleti hátterű kutatókat jelenti, az irodalmi szövegelemzésből kiindulva az intertextualitás pontos definíciójára, az intertextuális jelenségek fajtáinak, típusainak leírására törekszik. Jelentős szerepe lehet az intertextualitás-kutatásoknak az irodalomtudományban az utóbbi években végbement ún. „kultúratudományi fordulat” szemszögéből, amennyiben a kulturális folyamatok bizonyos aspektusai egy pontosan definiált, tágabb intertextualitás-fogalom keretében jól értelmezhetők, így a szövegközöttiség egyúttal kultúraköziséget is jelent. A kurzus az intertextualitás elméleti megközelítési módjait vázolja fel és betekintést kíván nyújtani az elemzési gyakorlatba is.
A kurzus alapvetően német nyelven folyik, ugyanakkor lehetőséget nyújt a bekapcsolódásra angol, francia, magyar nyelvű szakirodalmat olvasók/értők számára is.

IR-GE 221 Német-magyar komparatisztikai tanulmányok
Tarnói László, péntek 10.00--12.00, ADs A 118

A tanegység tárgya tartalom-, forma-, főképpen pedig tendenciatipológiai párhuzamok és divergenciák, valamint genetikai kapcsolatok és ezek összefüggéseinek vizsgálata a Goethe-kor és a Vormärz német nyelvű irodalmaiban és az egykorú magyar irodalomban. A tanulmányok recepcióelméleti és történeti kérdéseket is érintenek és kiterjednek olyan imagológiai jellegű kutatásokra is, mint amilyen a magyarságkép a német nyelvországokban és a magyarországi német kisebbség körében, valamint a magyar művelődéstörténet Németország- és Ausztria-képe.

IR-GE 222 Benjamin-Lektüren (blokkszeminárium)
Orosz Magdolna, Nicholas Pethes, Peter Plener
2002. nov. 18. 10.00-12.00, 13.00- 15.00; nov. 19. 10.00-12.00, 13.00-15.00 ADs A 124

A szeminárium kísérletet tesz arra, hogy megvizsgálja Walter Benjamin tézisei és eljárásmódja integrálhatóságának és továbbvihetőségének kérdését a különböző kutatási irányzatokban (romantika-kutatás, nyelvfilozófia, hermeneutika, kultúratudományok). Benjamin saját foglalkozása a történelmi távolság kérdéseivel alkalmat ad arra, hogy az átvétel problematikáját mindig Benjamin értelmezéseivel együtt olvassuk, s figyelmet fordítsunk a folyamatosság megtörésének módszertani reflexiójára. A kurzus anyagát a következő szövegek képezik: Die Aufgabe des Übersetzers; Ausgraben und Erinnern; Das Kunstwerk im Zeitalter seiner technischen Reproduzierbarkeit; Über den Begriff der Geschichte; Berliner Kindheit um Neunzehnhundert és az Angelus Novus című folyóirat bejelentése. A szemináriumhoz előkészítő kurzus társul, további információk a félév kezdetén.

IR-GE 223 Retorikaelméletek a retorika halála után
Jónácsik László, Kurdi Imre, csütörtök 14.00-16.00 ADs A 137/a

Noha a retorika mint egyszerre elméleti és gyakorlati diszciplína a XVIII. század vége felé egy ízben már halottnak tűnt, az utóbbi évtizedekben újra és egyre inkább felkeltette az (irodalom)elméleti gondolkodás érdeklődését. A tanegység célja, hogy egyrészt képet adjon a retorika olyan jelentős retrospektív összegzéseiről, amelyek fontos új szempontokkal gazdagították az irodalomelméleti (és esetleg nyelvelméleti) gondolkodást, másrészt feldolgozza azokat a kísérleteket, amelyek a retorika újraélesztését célozták az elmúlt évtizedekben.

MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET ÉS IRODALOMTUDOMÁNY

IR-MR 110 Filozófia
Boros Gábor, első óra: okt. 22. 17-18:30 Puskin u. 3. alagsor -104.
IR-MR 220 Irodalomelmélet II. Fenomenológiai esztétika
Bacsó Béla csütörtök 12-13:30 Esztétika Tanszék
IR-MR 310 Irodalompszichológia
Szőke György, november 5, 12, 19, 26 (keddek) 16:30 MÚK 4/a, IV. em. 430.

IR-MR 110 Filozófia
Boros Gábor

A hat "konzultációs" alkalom mindegyikén részben a megadott szövegek valamelyikéhez kapcsolódó előadás hangzik majd el a kortárs filozófia egyes áramlatairól.

A konzultációs előadásokra minden alkalommal kedden, 17 órától kerül sor a Puskin u. 3. (I épület) alagsor -104-es teremben (a Múzeum körúti épületegyüttesen belül, bejárat a Trefort-kertből), az alábbi időpontokban:
október 22.: Általános bevezetés
november 12.: Thomas Kuhn és a tudományfilozófia fordulata; Richard Rorty
november 26.: Lévinas és a fenomenológia (Ullmann Tamás)
december 3.: Habermas és a diskurzusetika (Felkai Gábor)
december 10.: Marquard és Habermas más alternatívái a német filozófiában (Miklós Tamás)
december 17.: Mai magyarok és a filozófia

Olvasmányjegyzék
David BLOOR, A tudásszociológia erős programja = Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény, szerk. FORRAI Gábor, SZEGEDI Péter, Budapest, Áron Kiadó, 1999, 427-446.

Daniel C. DENNETT, Micsoda elmék. A tudatosság megértése felé, Budapest, Kulturtrade, 996, 27-154.

Jean-Pierre CHANGEUX, Paul RICOEUR, A természet és a szabályok, Budapest, Osiris, 2001, 9-43, 265-319.

Jürgen HABERMAS, A gyakorlati ész pragmatikai, etikai és morális használatáról = J. H., A kommunikatív etika, Budapest, Új Mandátum, 2001, 218-229.

Thomas S. KUHN, A tudományos forradalmak szerkezete, Budapest, Gondolat, 1984, 17-43, 110-152, 213-230; vagy Budapest, Osiris, 2000, 15-35, 86-99, 165-178.

Etika mint első filozófia. Florian Rötzer interjúja Emmanuel Lévinas-szal, Jelenkor, 2000. október, 1020-1026.

Odo MARQUARD, A megvádolt és fölmentett ember a XVIII. század filozófiájában = O. M., Az egyetemes történelem és más mesék, Budapest, Atlantisz, 2001, 101-129.

Thomas NAGEL, Az utolsó szó, Budapest, Európa, 1998, 9-54, 176-199.

Richard RORTY, A filozófia mint tudomány, mint metafora és mint politika = R. R., Heideggerről és másokról, Pécs, Jelenkor, 1997, 19-40.

John SEARLE, Elme, nyelv és társadalom, Budapest, Vince Kiadó, 2000, 11-46.

Válogatott bibliográfia a kortárs magyar filozófia köréből: bibliográfia.rtf

IR-MR 220 Irodalomelmélet II. Fenomenológiai esztétika
Bacsó Béla, csütörtök 12-13:30, Esztétika Tanszék

A félév során a fenomenológián belül meghatározó kérdésre irányítom a figyelmet, és ez az idő problémája. Lényegi vonatkozási pontot képez Husserl időelemzése és az ezzel történő számvetés Heideggernél és Ricoeurnél. Kitekintünk Derrida korai fenomenológiai munkáira, amelyben éles kritikával illeti a husserli fenomenológiát. Alkalom nyílik, hogy bepillantást nyerjünk a máig egyedülálló fenomenológiai esztétikai kísérletbe, Ingarden művébe és a fenomenológiai kérdésfelvetés jelenkori továbbélésébe (például Iser).

Olvasmánylista (egyben a vizsgamegbeszélés tárgya):
Edmund HUSSERL, Előadások az időről, Bp., Atlantisz, 2002.
Martin HEIDEGGER, A fenomenológia alapproblémái, Bp., Osiris-Gond, 2001, 282-től.
UŐ., Az idő fogalma, Bp., Kossuth, 1992.
Paul RICOEUR, Az idő és az elbeszélés című kötet magyarul is olvasható három része = P. R., Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, szerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., Osiris, 1999, 255-372.
Roman INGARDEN, Az irodalmi műalkotás, Bp., Gondolat, 1977 - Bevezetés (39-ig), a 7. fejezet (224-262) és a három záró fejezet (323-385).
Wolfgang ISER, A fiktív és az imaginárius, for. MOLNÁR Gábor Tamás, Bp., Osiris, 2001 - az I., a IV/5. és a VI. rész.
Jacques DERRIDA, „Genezis és struktúra”, valamint fenomenológia (kézirat) az Írás és differencia című kötetből.

IR-MR 310 Irodalompszichológia
Szőke György, november 5, 12, 19, 26 (keddek)16:30 MÚK 4/a, IV. em. 430.

Irodalomjegyzék
Kötelező irodalom
Sigmund FREUD, Bevezetés a pszichoanalízisbe, Bp., Gondolat, 1986. (Kötelező: Az álomról, 65-188.)
Sigmund FREUD, Kell-e az egyetemen a pszichoanalízist tanítani?, Gyógyászat, 1918, 58. (Az "eredeti" magyar szöveg angol fordítása: S. F., Standard Ed., vol. 17.)
Sigmund FREUD, Gyász és melankólia = S. F. Művei, VI., Bp., Filum, 1997, 129-145; S. F., A költő és a fantáziaműködés = Művészetpszichológia, szerk. HALÁSZ László, Bp., Gondolat, 1983, 193-200 = BÓKAY, ERŐS, Szöveggyűjtemény…
Sigmund FREUD, A pszichoanalízis foglalata = S. F., Esszék, Bp., Gondolat, 1982, 407-474.
Charles RYCROFT, A pszichoanalízis kritikai szótára, Bp., Párbeszéd Könyvek, 1994.
Lionel TRILLING, Művészet és neurózis, Bp., Európa, 1979 (Modern könyvtár). (Kötelező: 85-138.)
PETŐ Katalin, Utószó = Sigmund FREUD Művei, I., Önéletrajzi írások, Bp., Cserépfalvi, 1993.
PLÉH Csaba, Pszichológiatörténet, Bp., Gondolat, 1992, 172-187.
Ernest JONES, Freud élete és munkássága, Európa, 1973. (Kötelező a névmutatóban szereplő alkotók - írók, zeneszerzők, képzőművészek - közül legalább háromra vonatkozó, a könyvben található anyag, valamint a Ferenczire vonatkozó részek, továbbá a 283-332, 526-554, illetve Lionel TRILLING bevezetője: 7-21.)
BÓKAY Antal, ERŐS Ferenc, Pszichoanalízis és irodalomtudomány, Bp., Filum, 1998. (Az I. és a II. részben szereplő írások, ajánlott a IV.)
Terry EAGLETON, Pszichoanalízis = T. E., A fenomenológiától a pszichoanalízisig, Bp., Helikon, 2000, 133-168.
ERŐS Ferenc, Ferenczi Sándor, Bp., Új Mandátum, 2000 (Magyar Pantheon). (Kötelező: két Ferenczi-írás a kötetből. Ajánlott az egész, különös tekintettel a Bevezetésre.)
In memoriam Ferenczi Sándor, szerk. MÉSZÁROS Judit, Jószöveg, é. n. [2000?]. (Kötelező Kosztolányi két írása, Márai, Karinthy, a többi ajánlott.)
Ajánlott irodalom
ATKINSON et al., Pszichológia, 1996. és 1997.
BÓKAY Antal, ERŐS Ferenc, I. m.
A kötelező irodalomban említett művek egésze, továbbá
- a legrészletesebb bibliográfia: Norman KIELL, Psychoanalysis. Psychology and Literature. A Bibliography, 1963.
- pszichológiai és pszichiátriai fogalmak tisztázásához: Arthur REBER, The Penguin Dictionary of Psychology, Penguin, 1985; Jean LAPLANCE, Jean-Bertrand PONTALIS, A pszichoanalízis szótára, Bp., Akadémiai, 1994.
- a pszichoanalízisről összefoglalóan - két igen vaskos kötetben: Freud und die Folgen, I-II. (= Die Psychoanalyse des 20. Jahrhunderts, vol. 2, 3, Kindler, 1971.)
- egy rövid paperben: Gustav BALLY, Einführung in die Psychoanalyse, Rowohlt, 1961.
- még rövidebben és élvezetesebben: Lawrence S. KUBIE, Die Psychoanalyse ohne Geheimniss, Rowohlt, 1956. (Angol kiadása is van).
- a pszichoanalízisről Magyarországon: HARMAT Pál, Freud, Ferenczi és a magyar pszichoanalízis, Bp., Bethlen Gábor Kiadó, 1994; SZŐKE György, A pszichoanalízis és a magyar századelő, Világosság, 1992/4.
Freudtól még:
Sigmund FREUD, Álomfejtés, Bp., Helikon, 1985 vagy 1993.
FREUD Művei, I, Önéletrajzi írások, Bp., Cserépfalvi, 1993.
FREUD Művei, II, A Patkányember. Klinikai esettanulmányok, Bp., Cserépfalvi, 1994.
FREUD Művei, VII, A farkasember, 75-172.
Freudról:
KOSZTOLÁNYI Dezső, Füst, Bp., Szépirodalmi, 1970.
Paul ROAZEN, Freud and his Followers, A. Konpf. Inc., 1971. (Kissé vaskos, de élvezetes, jól tagolt könyv.)
Frank J. SULLOWAY, Freud, a lélek biológusa, Bp., Gondolat, 1987. (Ugyancsak eléggé vaskos, kellő kritikával szemléli Freudot.)
FERENCZI Sándor, Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében, Bp., Magvető, 1982.
Ferenczitől mindenekelőtt:
FERENCZI Sándor, Nyelvzavar a felnőttek és a gyermek között = A pszichoanalízis és modern irányzatai, szerk. BUDA Béla, Bp., Gondolat, 1971.
Ferencziről:
KOSZTOLÁNYI Dezső, Egy ég alatt, Bp., Szépirodalmi, 1977.
Irodalom és pszichoanalízis:
Művészetpszichológia, szerk. HALÁSZ László, Bp., Gondolat, 1983.
HANKISS Elemér, Az irodalmi kifejezésformák lélektana, Bp., Akadémiai, 1970.
Világirodalmi Lexikon, FÓNAGY Iván szócikke
Psychopathographien des Alltags, Suhrkamp, 1982. (Elsősorban Lawrence S. KUBIE az alkotótevékenység sajátosságairól [13-52]; Heinz KOHUT a szublimáció Thomas Mann Halál Velencében című elbeszélésében [137-159]; Janine CHASSEGUET-SMIRGEL az Utolsó év Marienbadban című filmről [172-201]; Bruce MAZLISH életrajz és pszichoanalízis kapcsolatáról [243-266].)
Psychoanalyse, Kunst und Kreativitat heute, DuMont, 1984. (Érdekes tanulmánygyűjtemény, egyes tanulmányok angolul is olvashatók, így Winnicott tanulmánya a kreativitás eredőiről = Donald Woods WINNICOTT, Playing and Reality, Penguin, 1985, 76-100.)
Phyllis GREENACRE, Swift and Carroll; a psychoanalytic study of two lives, New York, Internat. Univ. Press, 1955.
Editha STERBA, Richard STERBA, Beethoven und sein Neffe, München, 1964. Angol kiadása: E. S., R. S., Beethoven and his nephew. A psychoanalytic study of their relationship, New York, Pantheon, 1954.
Heinz KOHUT, Introspektion, Empathie und Psychoanalysis, Suhrkamp, 1974. (Angol kiadása is van.)
Lélekelemzési tanulmányok. Dolgozatok a pszichoanalízis főbb kérdéseiről, Bp., Somló Béla Kiadó, 1933; reprint: Párbeszéd-T-Twins, Budapest, 1993. (Elsősorban PFEIFER Zsigmond Ferenczi Sándorról [204-229], illetve SZILÁGYI Géza Vajda Jánosról - Vajda János pokla [249-265].)
SZŐKE György, Kosztolányi, a szegény kis beteg, Itk, 1985/2.
SZŐKE György, A szabad asszociációtól a költeményig, Valóság, 1990/4., 52-66 = "Miért fáj ma is". Az ismeretlen József Attila, Bp., Balassi, 1992, 17-43.
SZŐKE György, Verbalizáció és szövegértelmezés, Thalassa, 1991/2., 57-62.
SZŐKE György, "Őr a lelkem." A kései József Attila, Párbeszéd, 1982, 119-126.


AZ OROSZ IRODALOM ÉS KULTÚRA KELET ÉS NYUGAT VONZÁSÁBAN

IR-OR 210 Az orosz formalizmus Nyírő Lajos
IR-OR 220 Az orosz történeti poétika Han Anna

Óraegyeztetés:
han@freemail.hu,
hetenyiz@ludens.elte.hu,
gyongyosim@ludens.elte.hu,
leboviki.1@dtg.hu
Fogadóóra: kedd 16-18

IR-OR 210 Az orosz formalizmus
Nyírő Lajos

Az orosz formalista iskola története (V. Skolvszkij, B. Eichenbaum, Ju. Tinyanov). Az orosz és szláv fenomenológiai iskola a nyelvészetben és az irodalomtudományban (R. Jakobson, G. Spet, A. Loszev, Jan Mukarovski, Roman Ingarden).
Részletes olvasmánylista a letölthető verzióban.

IR-OR 220 Az orosz történeti poétika
Han Anna

A történeti poétika kialakulása a XIX. században (A. Veszelovszkij) és transzformációi a XX. századi orosz irodalomtudományban (V. Zsirmunszkij, O. Frejdenberg. E. Meletyinszkij).
Részletes olvasmánylista a letölthető verzióban.