Események, rendezvények

100 éves a Nyugat. Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
és a Petőfi Irodalmi Múzeum konferenciája (2008. február 20–22.)

A Petőfi Irodalmi Múzeum márciusi rendezvényei

A Petőfi Irodalmi Múzeum februári rendezvényei

A magyar kultúra napja, január 22.

A főváros rendezvényei:

SZAVAK
Konferencia Jean-Paul Sartre születésének századik évfordulójára
a Magyar Fenomenológiai Egyesület szervezésében
2005. december 19–20., ELTE BTK Filozófiai Intézet
(Bp., 1088 Múzeum körút 4., I épület)
fenomenologia@uw.hu

A program:

A Petőfi Irodalmi Múzeum decemberi rendezvényei

József Attila-emlékév

A Kozmosz éneke. Internetes József Attila-vetélkedő

Hogy J. A. nemcsak emlékév és kvízjáték névadója, hanem még költő is, idézzük fel néha egy-egy verssel! Szívesen fogadok javaslatokat, melyik legyen a következő...

Nyár volt

Nyár volt,
De mindnyájan fáztunk,
Hát begyújtottunk a mesekályhákba,
Ott melegedett belém,
Hogy valahol, ahová elérünk,
Vár ránk a lány, aki mi vagyunk,
Vár rátok a legény, aki meg ti vagytok,
Biztosan és észrevétlenül,
Mint hóborított földekben a tavasz
És előjön és megigéz,
Ha napszivünk kisüt szép homlokunkon.

1924. január

A magyar tudomány napja (november 3.)

Néhány érdekes rendezvény a magyar tudomány ünnepe alkalmából
2005. október 24. – december 2.

A programokról részletesen, további események és minden egyéb:

A Petőfi Irodalmi Múzeum novemberi rendezvényei

És a Petőfi Irodalmi Múzeum további programjai októberben:

A József Attila Társaság, az ELTE Bölcsészettudományi Kar
Magyar Irodalomtörténeti Intézete, Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke és Toldy Ferenc Könyvtára szervezésében

2005. október 20–21-én (csütörtök–péntek):

Fiatal életek indulója.
Egyetemi hallgatók, doktoriskolai hallgatók és fiatal kutatók konferenciája József Attiláról
és
„József Attila, hidd el nagyon szeretlek…”
A József Attila-kép változásai az irodalomtanításban
című kiállítás

A részletes program:

TÚL MINDEN HATÁRON?
Konferencia a magyar irodalom külföldi fogadtatásáról

2005. október 19., szerda
MTA Irodalomtudományi Intézet
(1118 Budapest, Ménesi út 11–13.)

10 órától
Haas Lídia: Vörösmarty Vén cigánya franciául
Szávai János: A magyar regény Franciaországban
Sophie Aude: Esterházy Franciaországban
Bálint Anna: „Mon coeur souffre comme un beau poulain noir.”
20. századi magyar irodalom Franciaországban
Györffy Miklós: Németországi magyar irodalom-kép egy lexikon és a
könyvkiadás tükrében

13 órától
Varga Zsolt: Magyar irodalom skandináv nyelvterületen
Bárczi Zsófia: Szerb Antal regényeinek spanyol fogadtatása
Pál Ferenc: „Öt antológia egy irodalom ellen." Megjegyzések a magyar irodalom portugál fordításaihoz
Cinzia Franchi: Magyar irodalom a mai Olaszországban: fordítók, kiadók, szerzők, olvasók

15 órától
A régi és az új Magyar Műhely
Beszélgetés L. Simon Lászlóval.
Vezeti: Farkas Jenő

A konferenciára az „Új magyar irodalomtörténet” (témavezető: Szegedy-Maszák Mihály) és „Fordítás, közvetítés és kulturális identitás” (témavezető: Ritoók Zsigmond) című kutatás keretében kerül sor.

„Csillagra akasztott homály!”
József Attila élete és műve tudományközi megközelítésben
Konferencia és kiállítás az ELTE Bölcsészettudományi Karán

Helyszín: A Magyar Irodalomtörténeti Intézet Toldy Ferenc Könyvtárának olvasóterme
1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A épület IV. emelet 430. szoba

2005. október 11., kedd
10 óra
Elnök: Tverdota György

A konferenciát megnyitja Izsák Lajos egyetemi tanár, rektorhelyettes,
a Történeti Intézet igazgatója

Majtényi László: A fenyegetett én.
Az információs korszak előérzete
József Attila egyik legfontosabb versében (Levegőt!)

Sipos Balázs: József Attila perei

Agárdi Péter: József Attila és a szocializmus – eszme- és
művelődéstörténeti megközelítésben

Tényi Tamás, Papp Orsolya: A Füst című vers értelmezése akut pszichózisban

14 óra
Elnök: Bókay Antal

Schiller Róbert: A literátor és a csillagász

Marno János: (M)ilyen az ész, ha áhit

Heltainé Nagy Erzsébet: A csodaszarvas szemantikai és stilisztikai összetettsége

Kovács Sándor Iván: Az Altató barokk allúziói

Payer Imre: Szerző vagy poétika? József Attila költészetének hatása
az 1945 utáni költőkre

2005. október 12., szerda
10 óra
Elnök: Veres András

Szegedy-Maszák Mihály: József Attila idegen nyelven

Bárdos László: Maga elé beszéd? Az ál-szabadvers egy példája
a kései József Attilánál (Egy ifju párra)

Székely László: Bakája a mindenségnek. József Attila mint „költő-sámán”

Szabó Ferenc: József Attila hívő hitetlensége

14 óra
Elnök: Szegedy-Maszák Mihály

Kenyeres Zoltán: [Magad emésztő…]

Bíró Béla: Archaikus és modern elemek József Attila térszemléletében

Farkas Zoltán: A töredék mint egész.
József Attila és a magyar zene Bartók Bélától Kurtág Györgyig

Varga Balázs: Filmversek és versfilmek:
József Attila és az ötvenes–hatvanas évek magyar filmje
* * *
Zárszó és kiállításmegnyitó: Szabó B. István
Kiállítás: József Attila változó képei az oktatásban
A kiállítás rendezője: Sárközi Éva
Helyszín: A Toldy Ferenc Könyvtár teázója

ELTE BTK Magyar Irodalomtörténeti Intézet és
Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék

A Magyar Írószövetség és a BORIGÓ Magazin közös, Édes szőlő, tüzes bor című, borkóstolóval egybekötött estsorozatának első programjára

2005. október 11-én (kedd), 17 órakor, az Írószövetség klubjában (1062 Budapest, Bajza utca 18.) kerül sor.

Házigazdák:
Ambrus Lajos író, szerkesztő, a Pannon Császári és Királyi Borlovagrend tagja,
Benyák Zoltán szakíró, a BORIGÓ főszerkesztője
és L. Simon László író, szerkesztő, a Szent Benedictus Borlovagrend tagja

Az est vendége:
Szepsy István borász, a Pannon Bormíves Céh alapító tagja, az Év Bortermelője 2001-ben

A műsor során bemutatjuk Benyák Ferenc és Benyák Zoltán A bor mint nemzeti jelkép című könyvét

Közreműködnek:
Nagy Zoltán színművész,
valamint Szegedi Csaba (ének) és Szekeres László (zongora), a Zeneakadémia művészképzős hallgatói.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

További estek:
2005. november 15. kedd 17 óra
2005. december 13. kedd 17 óra

Információ:
Magyar Írószövetség
1062 Budapest, Bajza utca 18.
www.iroszovetseg.hu
tel.: (1) 322-8840
e-mail: mit@iroszovetseg.hu

Szeretettel meghívjuk 2005. október 7-én (pénteken) délután 14 órára a Magyar Írószövetség A kulturális folyóiratok helyzete című tanácskozására az Írószövetség klubjába (1062 Budapest, Bajza u. 18. I. emelet), majd Buda Attila Magyar irodalmi repertórium 2003 című kötetének bemutatójára.

A tanácskozás programja:

I. rész
Levezető elnök: Vasy Géza
Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke köszöntője

Előadók:
Szilágyi Márton irodalomtörténész (ELTE): Szükség és bőség: a magyar folyóirat-kultúra történeti rétegei
Fázsy Anikó, a Nagyvilág főszerkesztője: Folyóirat és kultúrpolitika
Oláh János, a Magyar Napló főszerkesztője: Az irodalmi lapok kiszolgáltatottsága
Kis Pintér Imre, a Kortárs főszerkesztője: Az irodalompolitika abszurditása
Kázmér Judit, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke, az NKA bizottsági tagjának előadása
Gróh Gáspár, a Magyar Szemle szerkesztője: Fej vagy írás, avagy mire jó egy szerkesztőség?
L. Simon László, a Szépirodalmi Figyelő főszerkesztője, a Magyar Írószövetség titkára: Kulturális folyóiratok a „piacon”. A támogatási rendszer visszásságairól

Kávészünet

II. rész
Levezető elnök: L. Simon László

Előadók:
Villányi László, a Műhely főszerkesztője: Mű-helyek (folyóirat- szerkesztés vidéken)
Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője: Egy erdélyi folyóirat sikertörténete
Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője: Magyar művelődési lapok elsorvasztása Romániában?
Rigó Béla, a Kincskereső című ifjúsági lap főszerkesztője: Célkeresztben (döntéskényszerek egy gyermekfolyóirat életében)
Buda Attila irodalomtörténész, bibliográfus (ELTE): Mai irodalmi folyóirataink a bibliográfiai feltárás tükrében
Hajdú István, a Balkon főszerkesztője: Képzőművészeti folyóirat-kiadás napjainkban
Horváth Gergely Krisztián, a Korall Társadalomtörténeti Folyóirat főszerkesztője: A társadalomtudományi lapok helyzete, feladatai és az állam felelőssége

Vita

18 óra: Könyvbemutató

A SZÓ SZERINT
Konferencia a szó szerinti jelentés kérdéseiről
2005. szeptember 30. – október 1.
Mátraháza, MTA Tudósüdülő

2005. SZEPTEMBER 30. (PÉNTEK), 9:30-TÓL
Polgár Anikó: A „pontosság” és „szó szerintiség” a rekonstrukció elméletében
Benyovszky Krisztián: Konnotáció és fordítás
Kappanyos András: Bububu: a kontextus mindenhatósága
Józan Ildikó: „Nem jár a Szentlélek mindenütt a Grammatika után”
Jeney Éva: Szó szerinti és átvitt; szóbeli és írásbeli jelentés

2005. SZEPTEMBER 30. PÉNTEK 14 ÓRÁTÓL
Hites Sándor: A szószerintiség politikája a történeti elbeszélésekben
Szegedy-Maszák Mihály: „Szó szerinti” jelentés
Hajdu Péter: Az aczélpuskák szószerintisége
Ferenczi Attila: A hagyomány béklyójában. Tacitus-fordítások
a 19. és a 20. században
Kőrizs Imre: Horatius és az atra cura

2005. OKTÓBER 1. SZOMBAT 9.30-TÓL
Ritoók Zsigmond: Az újprotestáns bibliafordítások körül
Fabiny Tibor: A sensus litteralis kérdése a bibliai hermeneutika történetében – különös tekintettel a reformáció korára
Dávidházi Péter: „Jövevények és zsellérek”: egy bibliai fogalompár nyomában
Fehér M. István: A sensus litteralis a heideggeri-gadameri hermeneutika nézőpontjából
Rihmer Zoltán: Hűség vagy hitelesség? A liturgikus fordítás elvei a katolikus egyházban
Bezecky Gábor: A szó szerinti nyelv mint kiindulási alap

A konferencia idejére szállás foglalható az üdülőben napi 9000 Ft (+15% ÁFA) áron 2005. szeptember 29-én vacsorától október 1-jén ebéddel bezárólag. Ez az ár a szállás és a teljes ellátás (reggeli, ebéd, vacsora) költségeit foglalja magában. A konferencia helyszínére a Volánbusz Stadionok állomásról átlagosan óránként induló járataival lehet utazni (a menetrendet lásd: www.menetrendek.hu).
Jelentkezni lehet
Jeney Évánál és Józan Ildikónál

József Attila Kör
XIII. JAK Tanulmányi Napok

Amihez mindenki ért...
Kultúratudományi konferencia

Petőfi Irodalmi Múzeum
Budapest, V. kerület, Károlyi Mihály utca 16.

Szeptember 30., péntek

Betegnek lenni...

10:00 Megnyitó
10:15 Vaderna Gábor: Költői betegségek és beteg költők
10:40 Teslár Ákos: Betegség és kultusz Ady utóéletében
11:10 Kávészünet
11:25 Szegő János: Másik halál – betegség,
elbeszélés, emlékezés tünetei és szövődményei az
Emlékiratok könyvében
12:00 Kovács Ágnes: Férfi agy – női ész? Neuroendokrinológiai kutatások a feminista
ismeretelméletek tükrében
12:25 Vita
13:00 Ebédszünet

Gyermeknek lenni...

14:00 Acsády Judit – Sándor Mónika: Gyereklét ma Magyarországon
14:25 Onder Csaba: Vigyázat: Harry Potter (A valóságról való beszéd)
14:50 Stepanovia Tijana: Tárlatvezetés a múzeumpedagógiában
15:20 Szabolcsi János: Sikerek és kudarcok irodalomórán
15:45 Szilágyi Ákos: „Engedjétek hozzám a kisdedeket” – avagy az örök gyermeki
16:10 Vita

Október 1., szombat

Foci...

10:00 Pál Gábor: Futball és politika
10:25 Szegedi Péter: „A főváros béklyóba szorító hatalma.” Budapestellenesség a magyar futball első fél évszázadában
10:50 Szerbhorváth György: A szurkoló harcba indul – A foci és a délszláv háborúk
11:15 Kávészünet
11:30 Fodor Péter: Sport és irodalom: ellentmondás vagy szükségszerűség
11:55 Vári György: Kis magyar focitörténet, avagy a „polgári” irodalom és a futball
12:20 Vita
13:00 Ebédszünet

Historia est magistra vitae...

14:00 Zotter Judit: Állampolgárság, társadalmi nem és történelem
14:25 Képes Gábor: „Van, aki tartózkodóan, van, aki kíváncsian közelít a géphez” – Generációk ismerkedése a számítógéppel (egy fantasztikus utazás, közepén forradalommal)
14:50 Bengi László: Válságból történelem, törésből hagyomány
15:20 Fekete Ilona: „Régiségek” – A kiállított múlt
15:45 K. Horváth Zsolt: Az emlékezet terhe
16:10 Vita

Az Új magyar irodalomtörténet kutatási program konferenciái:
Képzőművészet és irodalom kapcsolata a 19–20. században
Zene és irodalom kapcsolata a 18–19–20. században
2005. június 21–22.
Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Tanszék
1063 Budapest, Kmety György utca 27.

KÉPZŐMŰVÉSZET ÉS IRODALOM KAPCSOLATA
A 19–20. SZÁZADBAN
2005. június 21. kedd

10.00–12.30: Előadások

Hornyik Sándor: Három kvarkot Marke királynak
Erdély Miklós 1968. november 29-én három akciót mutatott be az Iparterv budapesti székházában: (1) Dirac a mozipénztár előtt (2) Sejtések (3) Klipsz. A háromból kettő (a Dirac és a Sejtések) szövegekre épült, amelyek később (1974-ben) megjelentek Erdély Kollapszus orv. című kötetében. Előadásomban e szövegek értelmezésére teszek kísérletet egyrészt a bennük megjelenő modern természettudományos világkép fragmentumai, másrészt Erdély montázs-elmélete, illetve az avantgárd szövegszervező eljárások felől. Harmadrészt pedig a szövegek „előadásmódját” elemezve próbálom meg rekonstruálni” Erdély akcióinak jelentésrétegeit.

Dánél Mónika: Szöveg és kép viszonyának alakulása az Új Symposionban
Ha a folyóirat számait kép és szöveg viszonyának szempontjából vizsgáljuk, láthatóvá válik, hogy a képi anyag nem illusztrációként szerepel a szövegek mellett, hanem önálló médiumként jelenik meg és nyer magának teret a folyóirat lapjain. Az illusztráció háttérképként érthető helyzetéből kilépve a képregény, a karikatúra, a plakátművészet és a fénymásolás művészetén át a kép médiuma a szövegekkel egyenértékűen alakítja a folyóirat arculatát, és ezáltal a korban kibontakozó új művészeti irányultságoknak is mozgásteret biztosít. A kép médiuma különféle alakzatokat hoz létre a folyóirat lapjain, ami nem hagyja érintetlenül a szöveg médiumát sem. Előadásomban kép és szöveg változó viszonyainak alapjaira kérdezek rá.

Dékei Kriszta: Az irodalom szerepe Hajas Tibor munkásságában
Előadásom középpontjában Hajas Tibor 1982-ben, két különböző szamizdat kiadásban is megjelent műve, a SIDPA BARDO című „pornográf” napló áll. A művet Hajas egy esetleges francia kiadás számára állította össze, eredeti címe Szövegkáprázat volt. Az irodalmi értékű mű az 1978–1979-ben készült, különböző mediális formát választó műveivel szoros kapcsolatot tart. A Ganz Mávag Művelődési Házban tartott filmbevezető esszék, a Virrasztás és az Engesztelés című performanszok, az 1979. február 4-én elhangzott, Érintés című rádió-performansz, a Képkorbácsolás című fotósorozat illetve a kéziratban maradt töredékes vázlatok összehasonlító vizsgálatával és elemzésével a gondolati komplexitás elemeit kívánom bemutatni Hajas érett művészetében.

12.30–14.00: Ebédszünet

14.00–15.30: Előadások

Peternák Miklós: Médiatörténeti és művészeti motívumok a magyar irodalomban.
Az irodalom mint a médiaarcheológia forrása
Ki gondolta volna, hogy a tudománytörténet perifériájára szorult, illetve a népi majd városi szórakoztatás, a vándormutatványosok, vásáros világ, kávéházak szegleteiben meghúzódó látványosságok, esetleg a gyerekszoba játékvilágának felnőtt perspektívából ritkán figyelembe vett eszközcsoportja a 20. század végére a történeti és művészeti érdeklődés centrumába kerül – gondolva itt most már nem csak a médiaarcheológia, de a képiség és a médiaérzékeny irodalom kutatóira is. Nyilvánvaló, ennek a fordulatnak az okai az audiovizuális médiumok, a digitális infotechnika domináns szerepéből, egy minden korábbinál, de a hétköznapok ritmusánál mindenképp gyorsabb kommunikációs forradalom tapasztalati tényeiből adódnak: a megértés, a tudomásulvétel nélkülözhetetlen feltétele, hogy megvizsgáljuk, hogyan is jutottunk idág.

Varga Tünde: A történelem (meg)jelenítése: tömegmédia és reprezentáció
A panorámafestmény a 19. század első tömegmédiuma. Ezek a festmények a tájkép, illetve a történelmi festmények szempontjából nem csak újfajta technikát, de új nézőpozíciót is jelentenek. Míg a festmény szabadalmaztatója a panorámaképben a festészet forradalmasítását látta, az akadémia és a kulturális elit tagjai ezt a festészeti módot a művészi többlet felszámolásaként értették. Előadásomban a művészi reprezentáció elméletének és ideológiájának kérdéskörét vizsgálom a magyar körkép kapcsán. A festmény érdekessége egyfelől, hogy lehetőséget nyújt a szóbeli és a vizuális művészetek értékrendjének és viszonyának összevetésére, másfelől pedig alkalmat ad a mítoszteremtés verbális és szóbeli eszközökkel történő előállításának vizsgálatára. A panorámakép az ilyen eljárások illuzórikusságát különösen hangsúlyosan mutatja, mivel a festmény célja a megtévesztés, azaz a jelenlét és a közvetlen tapasztalat illúziójára épül.

Zsadányi Edit: Tárgyakba vetített szubjektivitás Lesznai Anna, Kaffka Margit és Ritoók Emma műveiben
Előadásomban Lesznai Anna költő, író és képzőművész hímzésterveit és meseillusztrációt vetem össze a tízes években írott verseivel. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a téma, a motívum és a kompozíció látszólagos változatlansága és folyamatos ismétlődése a női identitás milyen alakzatait rajzolja meg. Tárgyak, motívumok és a női önmeghatározás hasonló összefüggéseire hívom fel a figyelmet Kaffka Margit és Ritoók Emma prózájában.

Kávészünet

16–17.30: Előadások

Sz. Molnár Szilvia: Képvers versus szabadvers.
Kassák Lajos: A ló meghal és a madarak kiröpülnek
Kassák Lajos nevezetes verse több kiadásban is napvilágot látott, melyek olvashatóságát nagyban meghatározza a szöveg aktuális vizuális rendezettsége. Bár a versről számos elemzés született, a vizuális komponensek olvasatalakító hatásának beható vizsgálatára a mai napig nem került sor. Erre teszek most kísérletet előadásom keretében.

Száva Gyula: Gerő Györgyről
Az első magyar avantgarde filmkísérletek alkotója; az IS című folyóirat egyik alapító szerkesztője volt. (Az IS szerkesztősége egyben a bécsi MA budapesti szerkesztőségeként és illegális magyarországi főbizományosaként működött.) Gerő György pályája 1928-ban szakadt meg, amikor politikai ügyben letartóztatták, majd az eljárást rövid úton befejezve elmegyógyintézetbe zárták. Tevékenységének tudományos feldolgozása és művészi továbbgondolása fontosnak tűnik számomra. Verseit, novelláit, tanulmányait, újságcikkeit, „filmes” anyagait és életének egyéb dokumentumait a hetvenes évek óta gyűjtögetem. A konferencián elmondom, hogy eddig mire jutottam, és merrefelé kellene még vizsgálódni.

Kékesi Zoltán: Kép versus ritmus? Film és költészet 1927 körül
Kállai Ernő 1929-ben, Filmrhytmus, Filmgestaltung című cikkében a ritmust határozta meg a film legfontosabb elemeként. A cikk annak a vitának a folytatásaként olvasható, amely két évvel korábban bontakozott ki Kállai és Moholy-Nagy László között fotográfia és festészet viszonya kapcsán. Kállai későbbi cikkében a ritmus annak az érzéki anyagszerűségnek a pótlékaként jelenik meg, amely korábbi írása szerint a technikai képből elveszett. Nem sokkal korábban, a Dokumentum című folyóirat körében Németh Andor a ritmust nevezte meg a költészet egyedüli lehetőségeként, s elutasította a költészet „képszerűségét” (Kommentár); Gró Lajos pedig film és sport, „tömegművészet” és „tömegmozgalom” „sturkturális azonosságaként” tekintett a ritmusra, amely hiányzik a könyvből, e „hasznavehetetlen” eszközből, amely „ritmus, mozgás helyett szavakat ad” (A film és a testkultúra). Az előadás azt a „paragonét” fejti föl, amely 1927-29 körül, az avantgarde utolsó éveiben a költészet és a film között kibontakozott.

19.00: Kiállításmegnyitó
Az Intermédia Tanszék rajzkurzusa keretében 2000–2005 között a hallgatók által készített könyvek bemutatója.
Bevezetőt mond Bakos Gábor.

Zene és irodalom kapcsolata a 18–19–20. században
2005. június 22. szerda

10.00–11.40
Az opera mint kulturális jelentéshordozó

Aviva Boissevain: ’Viva la liberta!’ An analysis of Mozart’s Don Giovanni as an opera of the Enlightenment
Balázs Miklós: A politikum sajátossága. Egy Bánk bán-film tanulságai
Földvári József : „…mondja Hans Sachs”. A nürnbergi mesterdalnok és a drámaíró Wagner
Peremiczky Szilvia: Irodalom és opera. Irodalmi adaptációk az operaszínpadon

Kávészünet

12.00–13.00
Zene és világa. Az etnomuzikológiai kutatások tanulságai

Brauer-Benke József: Népzene, magyar nóta, népi hangszerek
Fekete László: Chászidok emlékezete. Eisikovits Miksa máramarosszigeti zenei gyűjtése

Ebédszünet

14.00–15.20
Zene, poétika, esztétika

Szegedy-Maszák Mihály: Ezra Pound és a zene
Pintér Tibor: „J’ai perdu mon Eurydice” – „J’ai trouvé mon Eurydice”. A paródia esztétikai problémái a 18. századi vokális zenében
Lajosi Krisztina: Gondolkodás a magyar zenéről a 18. és 19. századi magyar kultúrában. Zenetörténet-írásunk kezdetei a Zenészeti Lapok megjelenéséig

Kávészünet

15.40–17.00
Zene és szemantika

Csobó Péter: Logosz és aiszthészisz konfliktusa Eduard Hanslick Vom Musikalisch-Schönen című könyvében
Veres Bálint (a NKÖM Kodály Zoltán ösztöndíjasa): Zene, irodalom, hangköltészet. Megjegyzések a komparatisztika határairól
Szakács-Ajtony Csaba: Szemantikus és nonszemantikus szövegek mint zenei alapelemek

Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolája
felhívása konferencia-részvételre

Nyomtatható változat:

A Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, a Balassi Bálint Intézet és a DAB Nyelv- és Irodalomtudományi Bizottsága
A magyarságtudomány műhelyei címmel konferenciát rendez
a doktoriskolák részvételével
Budapesten, a Balassi Bálint Intézetben
2005. augusztus 24–25-én.

A konferencia kapcsolódni kíván a VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszushoz, melynek fő témája:
Kultúra, nemzet, identitás.

A konferencia működési formái: a doktoriskolák bemutatkozása, doktorjelöltek tudományos előadásai.
A konferencia hivatalos nyelve a magyar és az angol.

A rendezvény elsődleges célja, hogy elősegítse a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság szellemi utánpótlásának nevelését.
A doktoriskolák konferenciája a magyarságtudomány iránt érdeklődő doktoranduszok és fiatal kutatók számára rendszeres nemzetközi fórumot kíván biztosítani két kongresszus között. A nemzetközi tudományos esemény felerősítheti a külföldi hallgatók érdeklődését a hungarológia iránt, elősegítheti a külföldi hungarológiai doktori képzés kiteljesedését, a hazai és külföldi hungarológiai műhelyek tudományközi együttműködését, s végső soron a magyarságtudományi kutatások szemléleti és módszertani megújulását. Ugyanakkor szorosabbá és szervezettebbé teheti a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság és az egyetemek, illetve az új tudósgenerációk kapcsolatát. A doktoriskolák konferenciája nem utolsósorban céljának tekinti a 2006-ban Debrecenben megrendezésre kerülő VI. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus szakmai előkészítését. A kitűzött cél indokolja, hogy a konferencia kapcsolódni kíván a kongresszus fő témájához.

* * *
Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskolája
három előadóval képviseltetheti magát a rendezvényen, akik ismertetik saját kutatási témájuk előzetesen közreadott tanulmányának téziseit. A doktoriskolát képviselő előadókat a jelentkezők közül a doktoriskola tanácsa választja ki.

Jelentkezhetnek PhD-hallgatók, predoktorok és a közelmúltban PhD-fokozatot szerző egykori hallgatók kész dolgozattal,
melynek téziseit előadják a konferencián
és témáját megvitatják a résztvevőkkel.

A jelentkezés módja: a dolgozatokat 2005. február 20-ig csatolt fájlban el kell juttatni a doktoriskola titkárságára (Bodnár Krisztina, epika@elte.hu). Az értékelést a doktoriskolai tanács, illetve az általa felkért opponensek végzik el.

A tanácskozás megrendezésének egyéb körülményeiről és feltételeiről a későbbiekben adnak tájékoztatást a rendezők.

2004. december 19.

A Petőfi Irodalmi Múzeum

2005. február 25-én, pénteken délután 5 órától
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni…
címmel szépirodalmi felolvasóestet rendez.

A Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága, a József Attila Kör és a Fiatal Írók Szövetsége alábbi tagjai adnak elő műveikből részleteket:

Balázs Attila, Finy Petra, Kalász Márton, Kőrösi Zoltán, Mrena Julianna, Hans-Henning Paetzke, Péterfy Gergely, L. Simon László, Szentmártoni János, Tóth Krisztina, Varró Dániel, Vathy Zsuzsa

A szerzők művei a helyszínen kaphatók,
a felolvasás után kötetlen beszélgetés.
Az esemény színhelye: Károlyi Mihály utca 16., Díszterem

L. Simon László Hidak a Dunán című kötetét
február 18-án, pénteken 17 órától mutatja be
Alexa Károly irodalomtörténész
a Magyar Írószövetség Klubjában
(Bp. VI. Bajza utca 18.)

Tanáraink a 19–20. században. Konferencia

2004. december 18. 10 h

„A WJLF és a Magyar Szociológiai Társaság Oktatásszociológiai szakosztálya közös konferenciát rendez. A konferenciára tanárok, tanári csoportok strukturált, illetve összehasonlító életrajzával foglalkozó előadásokat várunk. Mindhogy a legtöbb felsőoktatási intézmény, tanszék egykori magántanári kara a közoktatásban szolgált, bármely felsőoktatási intézmény saját „tudománytörténetének” személyi háttere, azaz az egykori professzorok életrajza is a konferencia-előadás tárgya lehet. Fő szabályként olyan tanárok, professzorok az érdekesek, akik pályájuk egy részét 1850 és 1950 között futották.

Közismert, hogy Magyarországon rengetegen foglalkoznak a 19–20. századi tanárokkal, néhányan szociológusként, néhányan hivatásos neveléstörténészként, felsőoktatás-történészként, de nagyon sokan vannak, akik egy-egy iskola, egy-egy tanszék tanárainak életével és munkásságával foglalkoznak, mint ahogy olyanok is, akik egy-egy szakma jelesei – például történelemtanárok vagy kémiatanárok stb. – iránt érdeklődnek. Mindezeket az érdeklődőket várjuk.

A konferencia új időpontja: 2004. december 18. 10 h
Helyszín: Bp., VIII. Dankó u. 9–11.

A program:

Bara Zsuzsa: A Kemény Zsigmond tanárai
Győri János: Mestertanárok a magyartanításról
Karikó Sándor: Somogyi József és a pedagógia
Kenesei Andrea Simonyi Zsigmond (1853–1919) életművéről
Kiss Katalin: Hacker Ervin élete és munkássága
Madai Sándor: Kiss Géza élete és munkássága
Mayer Erzsébet: Babits életút…
Nádor Orsolya: Párhuzamos életrajzok
Nagy Mária: Egy 1912-ben Temesvárott végzett tanítóképzős évfolyam életút-története
Pethő László: Czettler Jenő
Schweitzer Gábor: Tuka Béla és a jogakadémiai tanárság
Szabó T. Attila: Biológus tanárok a Bolyai Tudományegyetemen a huszadik század derekán
Todor Erika Mária: Baka János pedagógus egyénisége és munkássága
Tokaji Ildikó: Egy műegyetmi tanár pályája
Trencsényi László: Egy századvégi titán a századelőn: Waldapfel János

Konferenciafelhívás:

Jelentkezés: nagy.peter.tibor@ella.hu

A konferenciára lehet jelentkezni saját kutatásokon alapuló kész anyagokkal
vagy
a konferenciára készülés során be lehet kapcsolódni egy Karády Viktor és Nagy Péter Tibor által vezetett elitkutatás munkálataiba, melyek közös szempontrendszert kínálnak a résztvevőknek.

Az előadóknak az alábbi szempontok (vagy egy részük) figyelembevételét javasoljuk, mikor az általuk választott tanárokat, tanárcsoportot bemutatják:

– a tanárok felekezeti hátterét és vallásváltoztatásait
– a tanárok regionális hátterét, az egyes települések tanári foglalkozás választására presszionáló hatását
– a tanárok szüleinek társadalmi változóit
– a tanárok „nevesebb” szüleinek hatását (tehát többgenerációs tanárértelmiség vagy másféle értelmiség jelenlétét)
– a tanárokat kibocsátó gimnáziumok, reáliskolák összetételét, egyes alcsoportokra nézve a tanárok ottani eredményeit, illetve a tanárok tanárainak pályára orientáló hatását
– a tanárok egyetemre lépési[sic!] korát
– a tanárok egyetemi tanulmányainak eredményességét, mégpedig részben a nominális kitűnőség, részben az esetleg már egyetemistaként megjelentetett cikkek kategorizálásával; atanulmányok e szakaszában már külön jellemzendő az egyetem szaktudományos tárgyaiból és a tanárképzéshez szükséges tárgyakból felmutatott eredményesség
– a tanári pályaív jelzéseit, hogyan alakul az óraadó, helyettes és rendes tanári kinevezések, fizetési fokozatok közötti előléptetések rendszere, felsőoktatási állásba kerülés stb.
– a tanárok mozgását az iskolák között, ennek vélhető személyes, illetve tanügy-igazgatási indítékait, az iskolák, mint munkahelyek presztizssorrendjét
– a tanárok iskolán belüli tevékenységét: igazgatói megbízások, szakmai munkaközösség vezetés, szakkörvezetés, osztályfőnökösödés, iskolai ünnepségek koordinálása, szerep iskolán belüli egyesületekben
– a tanárok iskolai munkájának tartalmilag megragadható elemeit: helyi tantervalkotás, tankönyvválasztás, diákjaik tanulmányai eredményessége, továbbtanulási valószínűsége, az értesítőkben közölt tanári cikkek tartalmi elemei, óraszám, tanítás magasabb és alacsonyabb, illetve a, b, c osztályokban…
– a tanárok iskolán kívüli szakmai szerveződésének megragadható elemeit: tanáregyesületi tagság, publikálás pedagógiai folyóiratokban, pedagógiai könyvek publikálása
– a tanárok tanügy-igazgatási elismerésének megragadható jeleit: óralátogatói megbízások, érettségi elnöki megbízások
– atanárok iskolán kívüli szaktárgyi-szaktudományos működését: elsősorban a szaktudományos folyóiratokban megjelent publikációk, szaktudományos könyvek és füzetek publikálása alapján, szaktudományos egyesületekben való tagság alapján, ottani tisztségek alapján. A tudományos világ kitüntetésekben, illetve. magántanári címben megnyilvánuló elismerése alapján, könyveiről írt kritikák alapján, tudományos folyóiratokban megjelent nekrológok alapján
– a tanárok iskolán kívüli társadalmi működését, társadalmi kapcsolatainak megragadható jegyeit, pl. házasság, társadalmi egyesületi tagságok, szabadkőművespáholy-tagság, helyi egyházi funkciók, helyi képviselőtestületi tagságok, nem szaktudományos és nem pedagógiai publikálás a helyi sajtóban, frontszolgálat, tiszti fokozatok elérése
– a tanárok halála – azaz élettartama.”

Filozófia és irodalom között
Kelemen János tiszteletére
2004. december 13. (hétfő), 18 óra
Olasz Kultúrintézet (VII., Bródy Sándor utca 8.)

A New York – és helye a budapesti kávéháztörténetben

Szeretettel meghívjuk a Millennium Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Mindentudás Egyetemének közös szervezésében a Várostudás Kollégium elnevezésű szakmai előadássorozat második előadására, melyet Saly Noémi, irodalomtörténész
Kávéház hadd nyissam ki az ajtód. A New York – és helye a budapesti kávéháztörténetben címmel tart.
Az előadó szerint a „kávéházat az összes többi vendéglátóhelytől az
különbözteti meg, hogy nem az éhes-szomjas munkadarab megtömésén és/vagy leitatásán, majd gyors eltávolításán fáradozik, hanem azon, hogy az embert – lehetőleg többedmagával – becsalogassa és addig tartsa benn, ameddig csak lehet.”
Az előadás arra igyekszik választ adni, hogy a „Világ legszebb kávéháza” kitüntető címet viselő Newyork kávéház mitől, hogyan vált kultuszhellyé? Körülmények milyen egybeesésére, miféle emberek, miféle közösségére volt szükség ahhoz, hogy a mai napig elsőként jusson eszünkbe, ha ezt a két szót halljuk: „pesti kávéház”. Vajon igazi arcát őrizte-e meg az emlékezet? Van-e remény arra, hogy valóban feltámad? És miért van elengedhetetlen szüksége a városnak kávéházakra, netán pont erre?
Időpont: 2004. december 2. csütörtök, 18.00 óra

Helyszín: Budapesti Műszaki Egyetem, Kozma László terem
1111 Budapest, Magyar Tudósok körútja 2.

Dokumentumfilm-fesztivál
Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál
Toldi mozi
2004. december 2–5.

22 ország 40 dokumentumfilmjével debütál Budapesten a Verzió.
A fesztivál ízelítőt ad kortárs európai, ázsiai és tengerentúli
dokumentumfilm-termésből. A 40 filmből 28 magyarországi premier.
Rangos filmfesztiválokon nagy sikerrel vetített alkotásokat láthat a
közönség a Toldi moziban. A filmek embertársainkról szólnak, akik csapdában és a margón jogfosztottan élnek. A fesztivál megnyitóján, december 2-án 20:00-kor Göncz Árpád volt köztársasági elnök úr köszöntője után a Verzió – magyarországi premierként – bemutatja Papp Gábor Zsigmond Az ügynök élete című filmjét.
Az emberi jogi filmfesztivált a Nyílt Társadalom Archívum, a Közép-európai Egyetem társintézménye rendezi Jancsó Miklós filmrendező és a Magyar Helsinki bizottság védnökségével.
Részletes program a www.verzio.ceu.hu honlapon, a fesztivál katalógusában. (Kapható lesz a Toldi moziban, ára 500 Ft), a Verzió leporellóban (ingyenes, lásd jobb szórakozóhelyeken, mozikban).
SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ: 2004. december 1. de. 10 h.
Toldi mozi (1054 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.)
Belépő: 400 Ft

Váltson Verzió bérletet! Nézze meg mind a 40 filmet 1500 Ft-ért!

Bővebben

22 ország 40 dokumentumfilmjével debütál Budapesten a Verzió. A fesztivál ízelítőt ad a kortárs európai, ázsiai és tengerentúli
dokumentumfilm-termésből. A 40 filmből 28 magyarországi premier.
A Verzió nyitófilmje Papp Gábor Zsigmond új alkotása, Az ügynök élete. A BM Rendőrfilm Stúdiójának oktatófilmjeiből készített alkotásból képet formálhatunk arról, hogyan folyt az ügynökök és besúgók beszervezése a Kádár-korszakban. A titkosrendőr, az operatív- és tartótiszt az államrendet védi – az állampolgártól. Vetítés után vendégünk a rendező.

A Verzió bemutatja Peter Fleury Észak-Korea – Egy nap az életben című filmjét. A holland filmrendező narráció nélkül vezeti be a nézőt Kim Dzsong Il idegenek elől elzárt impériumának mindennapjaiba.

A lengyel Stanislaw Mucha Európa közepe c. filmjében vándorútra indul, hogy felkutassa a kontinens egyetlenegy, igazi középpontját. Meg is találja: 12 helyen.

A brit Phil Grabsky filmjét, A fiú, aki Bámiján Buddháin játszik címűt a
háború sújtotta Afganisztánban forgatta. A film központi figurája Mir, a
kilencéves kisfiú, aki családjával a tálibok által lerombolt, valamikori
leghatalmasabb kőszoborcsoport, a Bámiján Buddha romjai közt él.

Szerepel a programban Adela Peeva (Bulgária) Európa szerte sikerrel vetített Kié ez a dal? című filmje. Egy dal eredetét kutatva feltárul előttünk a Balkán múltja és jelene – a gyűlölködés, fanatizmus és a nacionalizmus.

Az érdeklődők megnézhetik Paul Dewlin Nagyfeszültség című filmjét. Egy amerikai áramszolgáltató óriás, az AES vív kilátástalan harcot a grúz fogyasztókkal, akik nem szoktak hozzá, hogy a villamos áramért fizetni kell.

Magyar premier Nick Broomfield, neves brit filmrendező Aileen. Egy
sorozatgyilkos élete és halála c. filmje is. A film az első amerikai
sorozatgyilkos nő története, vádirat a halálbüntetés és az elmebetegek
megbüntetése ellen.

Zelimir Zilnik szerb filmrendező új filmje, a Kenedi visszamegy a
Németországból tízévnyi ott tartózkodás után Szerbiába visszazsuppolt
romákról szól, akiket régi hazájukban a kilátástalan szegénység vár.

A szerbia-montenegrói Boris Mitic új filmje, a Drága Dyana színes, vibráló, gyönyörűen fényképezett film. A Belgrád melletti bódévárosban élő koszovói roma menekültek egyetlen jövedelemforrása a hulladékgyűjtés. Modern lovaik a roncsautókból buherált Mad Max-típusú járgányok.

A múlttal való szembenézés megrendítő filmje Rithy Panh S-21 - A vörös khmer halálgyára című filmje. Az alkotók felkeresik az egykori S-21 haláltábort, szembeállítják az áldozatok és egykori kínzóik visszaemlékezéseit.

A magyar, európai és ázsiai roma közösségek kultúráját, hagyományait
ismerheti meg a kitartó fesztivállátogató a 8 és fél romákról készült film
alapján. A világzenei sikerlisták éllovasa, a Parno Graszt észak-magyarországi roma zenekarról készített film – Parno Graszt – Ünnepek
és hétköznapok: mozi premier.

Fesztiváligazgató: Zádori Zsuzsa, programigazgató Oksana Sarkisova, a roma program igazgató Pócsik Andrea.
Verzió vendégek:
Harry Wu, Amerikában élő kínai emberi jogi aktivista és filmes, aki 16 évet töltött a kínai gulágon, Igor Blazevic a prágai One World filmfesztivál igazgatója és filmrendezők: Peter Fleury (Hollandia), Peter Kerekes (Szlovákia), Almási Tamás, Elbert Márta, Kőszegi Edit, Révész János, Surányi Judit, Silló Sándor, Papp Gábor Zsigmond, Szirmai Norbert és Szuhay Péter.
A vetítések után közönség nemcsak a filmkészítőkkel találkozhat, de az adott témákat és helyszíneket jól ismerő újságírókkal, szociológusokkal,
filmesekkel, civil szervezetek tagjaival, aktivistákkal, történészekkel.
A fesztivál hivatalos nyelve a magyar és az angol. A Toldiban vetítendő
dokumentumfilmek angol feliratosak, magyar hangalámondással vetítjük őket (magyar filmek esetében fordítva).
Részletes program a Verzió fesztivál katalógusában (Kapható a Toldi moziban, ára 500 Ft), a Verzió leporellóban (ingyenes, lásd jobb szórakozóhelyeken, mozikban) és a www.verzio.ceu.hu honlapon.
Belépő: 400 Ft

Váltson Verzió bérletet! Nézze meg mind a 40 verziót 1500 Ft-ért!

Bővebb információ:
Ábrahám Nóra PR koordinátor
235 6166, 327 3250
abrahamn@ceu.hu

Hungarian Association for American Studies Call for Papers

HAAS Biennial Conference 2004
Budapest

American Studies as Cultural Studies:
Theory and Practice
Friday–Saturday, November 26–27

The Hungarian Association of American Studies invites colleagues in American Studies and related disciplines to submit proposals for individual papers, presentations, panels, round table discussions, and workshops (proposing the issue, the participants and the required time slot) on topics addressing the culture of the United States of America in a cultural studies context.
Our conference seeks to bring together scholars from a wide range of educational and cultural institutions who are actively engaged in studying the culture of the United States of America. We would like to encourage participants to cut across diverse academic and disciplinary interests to address issues dealing with intersections of American culture, past and present.
We are counting on contributions that explore aspects of American culture in an interdisciplinary context, relating to art studies, comparative US studies, critical multiculturalism, critical white studies, ethnic and race studies, gender studies, law studies, literary and social theories, performance studies and queer studies.
The major questions we are proposing are: How is the field of cultural studies as a diverse and often contentious enterprise conceptualized in the context of American studies? What are the current questions we ask about American culture and what particular discourses do we use to avoid traditional disciplinary investments and exclusions? How do perspectives of cultural studies affect our understanding of American culture to produce useful knowledge about our own culture, especially after Hungary’s historic entering of the European Union in May 2004? How can critical multiculturalism, helping underserved and/or underrepresented communities, be put into practice inside and outside the academia in the U.S.A.? What are the new classroom strategies to promote cultural studies? How can we utilize computer mediated learning and digital culture production in teaching American studies?

We welcome contributions (abstracts and papers)
either in English or Hungarian.

Proposals (titles with abstracts of about 250 words) should be
e-mailed by
September 1, 2004
to Eva Federmayer

Proposals can also be faxed to +36 1 460 4416 or submitted to
HAAS, c/o Department of American Studies Eötvös Loránd University, Budapest 1146, Ajtósi Dürer sor 19–21.

Meghívó

a Trefort-kerti esték
(zenés irodalmi beszélgetések)

első alkalmára,
2004. november 24-én, szerdán este fél 7 órára

a Trefort-kerti campus
(Múzeum krt. 4.) F épületének
Kodály-termébe (I. em.)

Verseiből olvas föl:
Ferencz Győző, az Anglisztikai Tanszék docense és
Mestyán Ádám, esztétika (PhD)–arab szakos egyetemi hallgató
Énekel:
Lax Éva, az Olasz Tanszék docense
A beszélgetést vezeti:
Déri Balázs oktatási és tanulmányi dékánhelyettes
Minden érdeklődőt szívesen látunk.

A Spinoza Ház Filozófiai Törzsasztala
sorozatindító beszélgetést rendez

BÚCSÚ JACQUES DERRIDÁTÓL
címmel

a Spinoza Házban (Dob utca 15.) 2004. november 11-én, csütörtökön, 18 órai kezdettel.

A törzsasztal házigazdája: Boros Gábor (ELTE, Budapest)

A Spinoza Ház Filozófiai Törzsasztala jeles szakértők kötetlen beszélgetései révén közérthető formában kívánja szélesebb publikum előtt tárgyalni a filozófia fontos és aktuális kérdéseit.

Meghívott vendégek:
Bacsó Béla esztéta, egyetemi tanár (ELTE, Budapest)
Somlyó Bálint esztéta, egyetemi docens (ELTE, Budapest)

Moderátor: Olay Csaba (ELTE, Budapest)

Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.

TRADITIO RENOVATA.
FIATAL IRODALOMTÖRTÉNÉSZEK
BALASSI-KONFERENCIÁJA
2004. november 4–5.

Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke és a Toldy Ferenc Könyvtár a Balassi-év tiszteletére konferenciát szervez a Balassi Bálint 450. születésnapját követő második hét csütörtökére és péntekére.
A konferencia nem titkolt célja, hogy a kor irodalmával különböző nyelveken foglalkozó fiatal kutatók az ország különböző egyetemeiről megismerjék egymás kutatási témáját, kérdésfeltevéseit, szemléletmódját. Saját egyetemünk tapasztalata mutatja, hogy a magyar szakos epikakutatók nem ismerik az olasz vagy épp latin szakosokat, a francia szonett kutatói a német és angol szakosokat.
Éppen ezért, eltérően az év más Balassi-konferenciáitól, olyan előadások is elhangzanak, melyek nem Balassi Bálint életművével foglalkoznak, hanem a késő reneszánsz olyan aspektusait tárgyalják, melyek párhuzamba állíthatók Balassi irodalmi munkásságával (tehát pl. a pásztordráma, a bukolika, a petrarkizmus, a szonett története, a szerelem-értekezések, a nőkép, a népnyelv védelmezése, a népnyelvi költészet kezdetei a nemzeti irodalmakban, ezek irodalomtörténeti fogadtatása, zene/képzőművészet és irodalom stb.).

A konferencia helyszíne:
ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézet, Toldy Ferenc Könyvtár (Budapest, Múzeum körút 4/a, A ép. IV. em.)

A konferencia programja

2004. november 4., csütörtök

Európai költészet Balassi idejében
Elnök: Horváth Iván (ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, egyetemi tanár)

9.00 A konferencia megnyitása (Horváth Iván)
9.00–9.20 Csörsz Rumen István (MTA Irodalomtudományi Intézet, tudományos munkatárs) Vers – dallam – szótagszám. Adalékok Balassi Bálint verstechnikájához
9.20–9.40 Csehy Zoltán (Pozsony, Kalligram Kiadó) Az epigrammaköltészet korabeli aspektusai
9.40–10.00 Seláf Levente (ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék) Az aab metrikai modul története a trubadúrok utáni nyugat-európai irodalmakban. Néhány analógia
10.00–10.20 Kávészünet
10.20–10.40 Jónácsik László (PPKE, egyetemi docens) „Ha ki akar látni két eleven kutat...” Adalékok Balassi Regnart-feldolgozásának irodalomtörténeti-poétológiai összefüggéseihez
10.40–11.00 Földes Zsuzsanna (ELTE, doktorandusz, magyar irodalom) Hasonlóság vagy különbözőség: a régi cseh szerelmi líra
11.00–11.30 Vita
11.30–13.00 Ebédszünet

Udvari kultúra Itáliában
Elnök: Bene Sándor (MTA Irodalomtudományi Intézet, tudományos főmunkatárs)

13.00–13.20 Rózsa Réka (Milano, Univ. Catt.) Petrarkizmus az olasz késő reneszánsz színpadán (Luigi Groto)
13.20–13.40 Veres Ágnes Judit (SZTE, doktorandusz) Beszédes nők és néma leventék (Nőkép Mattia Badello novelláiban)
13.40–14.00 Szabó Zsuzsanna (ELTE, doktorandusz, magyar irodalom) Exemplumok és lovagi epikus témák az olasz reneszánszban (Pulci, Boiardo)
14.00–14.20 Kávészünet
14.20–14.40 Szegedi Eszter (ELTE, doktorandusz, olasz irodalom) Castelletti Amarillije
14.40–15.00 Tekulics Judit (SZTE Olasz Tanszék, egyetemi tanársegéd) Stefano Guazzo: A civilizált társalgásról és az udvari ember
15.00–15.30 Uzsonnaszünet

Az érzelmek artikulációja a késő reneszánszban
Elnök: Ács Pál (PTE, egyetemi docens, MTA Irodalomtudományi Intézet, tudományos főmunkatárs)

15.30–15.50 Zsák Judit (PTE, doktorandusz, elméleti pszichoanalízis) Szépségmítosz, társadalmi nem és individualitás a Cinquecento nőképében
15.50–16.10 Laczházi Gyula (Heidelberg, doktorandusz) A másolat vágya és a vágy másolata Balassi Bálint Celia-verseiben
16.10–16.30 Tóth Tünde (Veszprémi Egyetem, egyetemi adjunktus) Arisztokratikus vs. populáris regiszter vagy más?
16.30–16.40 Kávészünet
16.40–17.00 Simon Zoltán (ELTE Latin Tanszék, egyetemi tanársegéd) Latin bukolikus költészet Balassi korában
17.00–17.20 Kiss Farkas Gábor (ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, egyetemi tanársegéd) Udvari reprezentáció és allegorézis
17.20–18.00 Vita
18.00 Az Apologia librorum című kiállítás megnyitója az ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézet Toldy Ferenc Könyvtárában

2004. november 5., péntek

Balassi és a korabeli magyar költészet
Elnök: Szentmártoni Szabó Géza (ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék, egyetemi adjunktus)

9.00–9.20 Ádám Edina (ELTE, egyetemi hallgató, magyar irodalom) A Hatvanadik vers problematikája
9.20–9.40 Földvári Attila (ELTE, egyetemi hallgató, magyar irodalom)
9.40–10.00 Kovács Gábor (PTE, doktorandusz) Dialógus a versben („Bizonnyal esmérem…”)
10.00–10.30 Kávészünet
10.30–10.50 Gulyás Borbála (ELTE, doktorandusz, magyar irodalom) Wathay Ferenc „Áldott filemiléje”. Az Énekeskönyv egyik ábrázolásának ikonográfiai elemzése
10.50–11.10 Parádi Andrea (ELTE, doktorandusz, magyar irodalom) Balassi istenes énekeinek 1666. évi lőcsei kiadása
11.10–11.30 Czintos Emese (Kolozsvár, Babes Bolyai Egyetem) A szerelem retorikája: a levélműfaj alakváltozatai az Eurialus és Lucretiában
11.30–11.50 Zalán Lipák Sára Edina (ELTE, egyetemi hallgató, magyar irodalom) A szerelem tradíciója a Szép magyar comoediában
11.50–12.20: Vita
12.20 Konferenciazáró megjegyzések (Kiss Farkas Gábor)

Szeretettel meghívjuk a Fiatal Írók Szövetsége

irodalmi estjére a TRAFÓ-ba

2004. november 3-án (szerda) 19 órára.

Az est házigazdája: Bárdos Deák Ágnes

Vendégek:
Pápay György, a FISZ alelnöke, a Szépirodalmi Figyelő rovatvezetője
Mrena Júlianna költő
Mócsai Gergely költő
Képes Gábor költő

TRAFÓ
Kortárs Művészetek Háza

1094 Budapest, Liliom utca 41.
Tel.: (1) 456-2040

FISZ – Fiatal Írók Szövetsége
www.irok.hu

A FISZ második őszi találkozója a Velencei-tó partján
Agárd, Agárd Hotel, 2004. október 29–31.

Program:

2004. október 29. péntek
14 óra Köszöntő: Balsay István, országgyűlési képviselő, a Velence-Vértes Területfejlesztési Tanács elnöke + fogadás (Nádas Étterem)
15 óra Székesfehérvári irodalmi élet – kerekasztal-beszélgetés, felolvasás. Vendégek: László Zsolt, Bobory Zoltán, Bakonyi István, Román Károly, Sobor Antal, Szegedi Kovács György, Arató Antal. Vezeti: L. Simon László
19 óra FISZ-tagok felolvasása. Moderátor: Pápay György

2004. október 30. szombat
10 óra Utazás és irodalom. Beszélgetés Fried István és Hermann Zoltán részvételével. Vezeti: Zsávolya Zoltán
14 óra Városok, tájak a magyar irodalomban. Beszélgetés Temesi Ferenc, Térey János, Szálinger Balázs, Király Zoltán részvételével. Vezeti: Bednanics Gábor
19 óra A délutáni programok résztvevőinek felolvasása

2004. október 31. vasárnap
10 óra Közgyűlés, tisztújítás

A programok nyilvánosak, minden érdeklődőt szeretettel várunk.

FISZ – Fiatal Írók Szövetsége
www.irok.hu

:-)

„Holnap [október 6-án] este 8-kor Songwriters klub a Trafóban lent. Paizs Miki, Víg Mihály, Tarantino-film meg mi. Gyere, szólj mindenkinek.”

Müller Péter Sziámi

Emléktábla-avatás / Filozófiai kávéház
a Dob utcában

Schiffer János alpolgármester Baruch Spinoza (1632–1677), holland–zsidó filozófus emléktábláját (Czinder Antal alkotása) avatja fel

október 8-án 14 órakor

a Dob utcai Spinoza-ház falán. A Spinoza-ház, mint a budapesti szellemi-kulturális élet egyik központja, jó egy éve nyílt, s egyéves fennállása alkalmából most emléktábla-avatással tiszteleg Spinoza, a nagy holland gondolkodó előtt. Budapest utcáin, közterein ezzel az emléktáblával most már Hollandia is megjelenik.

Az emléktábla-átadáson Schiffer János után beszédet mond a holland kulturális attassé, Klaus de Rijk, valamint Boros Gábor filozófus, Spinoza-szakértő. Az avatást XVII. századi dallamok kísérik Marschall Tamás zenei tolmácsolásában. Avatás után a Spinoza-ház vendéglőjében Spinoza-korabeli ételek fogyaszthatók, s este pedig beindul a filozófiai kávéház.

A filozófiai kávéház maratoni programja:

19 óra – Boros Gábor: Szeretettel győzni le a gyűlöletet

20 óra – Vajda Mihály: Spinoza „szabad embere”

21 óra – Theo v. d. Werf, a Spinoza-házak egyesületének titkára

21.15 – Spinoza és a zsidóság. Beszélgetés Tatár György, Vajda Mihály és Boros Gábor részvételével

További információ:

Spinoza-kávéház
Budapest, Dob utca 15.
413-74-88
www.spinozahaz.hu

Embertan és irodalom

Elbeszélésbe oltott gének Ljudmila Ulickaja regényeiben

2004. október 18–19., Pécs

A részletek (pdf): 1. 2.

Kulcsár Szabó Ernő,
az MTA rendes tagja

AHUMÁNUS KÖLTÉSZET? „IGAZSÁGOSSÁG” ÉS AZ INTIMITÁS KÓDOLÁSA A KÉSŐMODERN SZERELMI LÍRÁBAN

címmel tartja székfoglaló előadását

2004. szeptember 27-én, hétfőn, 15 órakor
az MTA székházának
felolvasótermében (Roosevelt tér 9., I. emelet).

A Beszélő és a Magyartanárok Egyesülete szeretettel meghívja a LEPOROLÓ
című hétvégére,
ahol magyartanárok, írók és irodalmárok beszélgetnek
klasszikus magyar regényekről.

Időpont: 2004. szeptember 25–26. 10–16 óra
Helyszín: Merlin Színház, 1052 Budapest, Gerlóczy u. 4.

A részletes program

szeptember 25. szombat

10:00 Kármán József: Fanni hagyományai – Harcos Bálint, Szigeti Csaba, Széni Katalin

11:30 Kosztolányi Dezső: Aranysárkány – Parti Nagy Lajos, Gács Anna, Tamás Ferenc

13:00 Németh László: Gyász – Bódis Kriszta, Dérczy Péter, Fábián Márton

14:30 Szerb Antal: Utas és holdvilág – Grecsó Krisztián, Bazsányi Sándor, Schiller Mariann

szeptember 26. vasárnap

10:00 Krúdy Gyula: A vörös postakocsi – Péterfy Gergely, Gintli Tibor, Stribik Ferenc

11:30 Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci – Erdős Virág, Angyalosi Gergely, Gyeskó Ágnes

13:00 Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival – Závada Pál, Takáts József, Fenyő D. György

14:30 Kemény Zsigmond: Rajongók – Pályi András, Hites Sándor, Arató László

A rendezvény ingyenes.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
További információ: Beszélő szerkesztősége: 302 2912; beszelo@enternet.hu

Az ELTE BTK Filozófia Intézete és Nyelvfilozófiai Kutatócsoportja,
a Német–Magyar Filozófiai Társaság,
a Pécsi Egyetem filozófiai tanszékei

konferenciát rendeznek
Kant halálának kétszázadik évfordulója alkalmából.

A konferenciára a Nyelv, megértés, interpretáció témakörben hagyományosan megrendezett tanévnyitó konferenciasorozat keretében

METAFIZIKA, ÉSZ, NYELV – KRITIKAI PERSPEKTÍVÁK
címen kerül sor

2004. szeptember 23-tól 25-ig
(csütörtök, péntek, szombat)

az Intézet Trefort-kerti épületében
(1088 Budapest, Múzeum krt. 4. I épület, vagy Puskin u. 3., a konferencia ideje alatt a Puskin utcai bejáratot is nyitva tartjuk).

A hagyományoknak megfelelően kedvezményes vásárlási lehetőséget biztosítunk az Atlantisz Kiadó, az Áron Kiadó, az Öt Könyv Kiadói Társulás, köztük a L’Harmattan Kiadó legújabb könyveiből. Továbbá az idén először bemutatkozik a Veszprémi Humán Tudományokért Kiadó is. Helyszín: intézeti könyvtár az első emeleten.

A részletes (bár előzetes) program (pdf):

Doktoranduszok Országos Szövetsége

Tavaszi Szél 2004 konferencia

2004. május 20–23.

A Doktoranduszok Országos Szövetsége mint a doktoranduszok szakmai közéletszervező egyesülete 2003. május 20–23. között immár nyolcadik alkalommal rendezi meg a fiatal magyar tudósok világtalálkozóját, ami a legnépszerűbb magyarországi doktorandusz konferencia. A vándorkonferencia helyszíne ez évben Debrecen, házigazdája a Debreceni Egyetem. További együttműködő:
MTA Debreceni Akadémiai Bizottság.
Az előző évben megrendezett konferenciával hagyományt szeretne teremteni a szövetség, így idén is nagy figyelmet fordít a szakmai színvonal magas szinten tartására. A jelentkezők cikkeit az egyes szakterületek jelentős kutatói lektorálják.

További információ: www.dosz.hu/tavasz2004

Az Angol–Amerikai Intézet szeretettel meghívja
tanárait, hallgatóit, kedves vendégeit

Donald Wesling
professzor
Storytelling and Emotion
című előadására.

Az előadás időpontja és helye:
2004. május 13., 15 óra
ELTE BTK Kari Tanácsterem, Múzeum krt. 4/A. fszt. 39.

Donald Wesling a University of California, San Diego professzora, a Bakhtin and the Social Moorings of Poetry, a The Scissors of Meter, a The Chances of Rhyme, a John Muir: To Yosemite and Beyond, valamint az Internal Resistances: The Poetry of Edward Dorn című könyvek szerzője, akinek egyetemünk 2004. május 14-én a doctor et professor honoris causa címet adományozza.

MEGHÍVÓ

a Dayka Gábor Társaság

Laikus olvasás és populáris kultúra

című konferenciájára.

2004. május 13–14.

Országos Széchényi Könyvtár, nagyelőadó
Budavári Palota F épület

PROGRAM

Május 13. csütörtök

9.30–2.45
GENDER SZEMPONTOK AZ OLVASÁSBAN
Elnök: FRIEDRICH JUDIT

FRIEDRICH JUDIT: Női olvasás
KÉRCHY ANNA: Nőies-e a női irodalom? Átírás, újraolvasás, re-vízió és a kortárs angol nyelvű női irodalom
KISS NOÉMI: Görbe tükör – csábító önéletrajz. Kortárs „női” elbeszélők
LÓRÁND ZSÓFIA: Stefica Cvek az irodalom sűrűjében
HORVÁTH GYÖRGYI: A női olvasó 19. század végi reprezentációi
BORGOS ANNA: Nőiség és pszichoanalízis háború előtti magyar nőírók műveiben
KÉRCHY VERA: A női akciófilm lehetőségei. Quentin Tarantino Kill Bill című filmjének elemzése

14.00–17.30
POPULARITÁS ÉS KÁNON AZ (IRODALOM)ELMÉLETBEN
Elnök: KULCSÁR SZABÓ ERNŐ

KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: Az esztétikai megkülönböztetés ellehetetlenülése és az olvasás medialitása
PARRAGH SZABOLCS: Használat vs. intellektuális tisztesség
MENYHÉRT ANNA: Érzelmek olvasása. A személyesség megírhatóságának kérdései
MOLNÁR GÁBOR TAMÁS: „Barátilag megfelezni a dolgot...” Dialogikusság és fiktív olvasók Calvinónál és Sterne-nél
BENYOVSZKY KRISZTIÁN: „Hasznos szellentyű?” Ponyva és irodalom – egy Nyugat-disputa és környéke
NÉMETH ZOLTÁN: Az irodalom Sárbogárdi Jolán szerint
MESTERHÁZY BALÁZS: „I just murdered the alphabet.” Életrajz és nyelviség a populáris kultúra alakzatrendszereiben. (Eminem-jegyzetek)
SCHEIBNER TAMÁS: Identitás és popkultúra

Május 14. péntek

9.30–2.45
ÉRTELMEZŐI KÖZÖSSÉGEK
Elnök: HAJDU PÉTER

HAJDU PÉTER: Az elveszett alcím: Frankenstein és az értelmezőközösségek
BOROS CSABA: Laikusok márpedig nincsenek. A kultúra és az esztétika fogalmáról
KODAJ DÁNIEL: Laikusok olvasása
KACSUK ZOLTÁN: Superman, Kirk kapitány és Songoku. Szubkultúrák és értelmezői közösségek
KAPOSI DÁVID: Káin, az Örökkévaló és más populáris figurák
RÁKAI ORSOLYA: A többi néma csend. A laikus olvasás némaságáról
ZÁKÁNY TÓTH PÉTER: A jelentéstulajdonítás metaforái (A’ karpáti kincstár)
TIMÁR BORBÁLA: Laikus irodalomtudomány és az irodalmi kultusz

14.00–16.00
OLVASÁS AZ ISKOLÁBAN
Elnök: ARATÓ LÁSZLÓ

ARATÓ LÁSZLÓ: Manipulált minikontextusok – avagy milyen szöveg(világ) is van a magyarórán?
THUN ÉVA: A nők teremtette kultúra tanulásának lehetőségei a tanárképzésben
BEKE JUDIT: „Legyek újra színed előtt: beszélgetés!”
BECK ZOLTÁN: Laikus nyom olvasás
VÁRI GYÖRGY: Értelmezői közösségek. „Gyerekkönyvek” „profi” olvasói

A Dayka Gábor Társaság konferenciáinak anyagai a Dayka Könyvek sorozatban jelennek meg a L’Harmattan Kiadónál
L’Harmattan Könyvesbolt – Dayka Gábor Társaság
1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 14–16.
dayka@freemail.hu
1022 Budapest, Alvinczi út 24.

A konferencia támogatói:

Nemzeti Kulturális Alapprogram, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
ELTE BTK TDK, ELTE BTK HÖK
Országos Széchényi Könyvtár
Mezzanine Kávézó (1014 Budapest, Szentháromság tér)

Terek, képek és tér-képek: a modern város

A Pécsi Tudományegyetem Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszéke, az Irodalomtudományi Doktori Iskola és a Kommunikációs Tanszék tudományos konferenciája

Pécs, 2004. május 7–8.

Az elmúlt évtizedekben a város mint kutatási téma egyre inkább az interdiszciplináris érdeklődés középpontjába került. Ez a megélénkült tudományos érdeklődés részint azokkal a társadalmi, demográfiai változásokkal magyarázható, amelyek nyomán hamarosan a világ lakosságának feléből városlakó lesz. A városok azonban nem, vagy nemcsak, kiterjedésük vagy nagyságuk okán képezik társadalom- és kultúratudományi megfontolások tárgyát. A város ugyanis nem csupán épületek, utcák és terek együttese, különböző társadalmi csoportok lakóhelye, eltérő életformák színtere, hanem egy olyan metaforikus hely is, amelyet a fizikai terek és a kulturális narratívák egymásra hatása jellemez.

Ezen kölcsönhatások nyomán a várost egy olyan szimbolikus térnek tekintjük, amely történeti eseményeket, kulturális jelentéseket és narratívákat reprezentál, amely a múltat kövekbe, épületekbe zárva őrzi, miközben a jövő szimbolikus alakításának terepét is jelenti. A város fizikai valósága elválaszthatatlanul egybefonódik kulturális képekkel, képzetekkel, történetekkel és társadalmi imaginációkkal. A városról alkotott képek, szimbólumok azonban nem elképzelt, fiktív városokat hoznak létre, hanem a fizikai tereket teszik még kézzelfoghatóbbá, hiszen rajtuk keresztül egyszerre éljük és álmodjuk meg a várost.

A városi térstruktúrák megjelenítik és elbeszélik a város kulturális, társadalmi életrajzát, a társadalmi rendre, a politikai hatalomra, a történelemre, a kultúrára és a helyi identitásra vonatkozó elképzeléseket. A városi tér mind az egyéni, mind a kollektív emlékezet megőrzésére, tárolására alkalmas azáltal, hogy szimbolikus jelentőséggel bíró épületek, emlékművek, helyek formájában az idő különböző dimenziói fizikailag is jelen vannak a térben. Ezáltal válik lehetővé az egyének, illetve különböző társadalmi, kulturális, etnikai, politikai csoportok közös múltjának, s egyúttal identitásának térbeli megjelenítése, időnkénti rendszeres megerősítése. A város szövete tehát fizikai helyekből, kulturális elképzelésekből és narratív terekből fonódik össze, hiszen az épületekbe kulturális reprezentációk és elképzelések is beleépülnek, ugyanakkor a megépült terek tapasztalatokat, interpretációkat generálnak. Így egyszerre mutatkozik meg az anyagi természetû elemek immaterialitása, illetve az elképzelések matériává válása. Ez a kettősség szükségessé teszi, hogy a fizikai értelemben vett város fogalma mellé a megélt, az elképzelt, a bejárt, a leírt, azaz a szimbolikusan megalkotott város fogalmát helyezzük. Az így felfogott város paradigmatikus példája annak, hogy miképpen alakul át egy földrajzi tér kulturális értelemben vett térré.

A földrajzi tér kulturális értelemben vett térré alakítása kulturális eszközök, reprezentációs stratégiák, narratívák és képek segítségével történik. Ebben a folyamatban a mindennapi élet kultúrája mellett meghatározó szerepet játszik a mûvészet, az irodalom, a film, a média, amelyek képekbe és történetekbe foglalják a várost. Jelen konferencia a megépített, a megélt és az elbeszélt város fogalmait, illetve az ezek közötti összefüggéseket állítja a középpontba, s azt kívánja megvizsgálni, hogy ezek az elméleti koncepciók mennyiben alkalmasak a mai magyar, illetve közép-európai városok kutatására.

A konferencia három súlypont köré szerveződve vár előadásterveket:

I. Épületek, terek, narratívák

A fizikai tér és a városra vonatkozó elképzelések kölcsönhatásának, az építészet politikai, társadalmi és kulturális nyelvének elemzése áll ennek a szekciónak a középpontjában. Az építészet nyelve épületekből, közterekből, utcákból, építésből és átépítésből, tervekből és koncepciókból, emlékmûvekből és más városi ikonokból áll, amelyek nemcsak egy város történetét, hanem mítoszait, legendáit, önmagáról alkotott elképzeléseit mondják el. A város nemcsak a történelem, hanem az imaginációk tere is. Építése a múltra vonatkozó emlékezetet, de a jelennel és a jövővel kapcsolatos társadalmi, kulturális utópiákat egyaránt magában foglalja. A fentieket kiindulópontnak tekintve, s az elmúlt másfél évtized társadalmi változásait például véve arra kérdezünk rá, miképpen íródik az építészet nyelvén egy város különböző történeti és politikai helyzetekben? Lehet-e a magyar városépítészetben „nagy narratívákról”, illetve „alternatív történetekről” beszélni? Hogyan írható egy város újra, illetve miképpen reprezentálja a város építészeti textúrája a múltat, annak emlékezetét? Hogyan jönnek létre, illetve alakulnak át a reprezentatív terek, mi történik a városok társadalmi és szimbolikus peremein és peremeivel?

II. A város, mint kulturális praxis

Ez a szekció a városlakók cselekedeteiben és viselkedésmintáiban tetten érhető „városi kultúrával és mentalitással” foglalkozik. A kurrens társadalomtudományi elméletek a teret olyan termékként értelmezik, amelyet a szerveződő kulturális gyakorlatok szüntelenül újratermelnek. A város ebben az értelemben gyakorlati tudások, rutinok, szerepek, formák, emlékezetek, képek, reprezentációk hálózata. A tér birtokbavételét és használatát elősegítő térképeket együttesen formálják a hagyományok által közvetített minták és jelenben lezajlódó kulturális változások.

A fentiekkel összhangban kérdéseink arra irányulnak, hogyan lakják be a várost lakói, hogyan teszik magukévá a különböző társadalmi csoportok a város szimbolikus jelentéseit? Hogyan jeleníti meg magát kifelé a város? Mi látszik a turista szemszögéből, azaz hogyan mûködik a város, mint kirakat? Színpad-e a város? Elemezhetők-e, s ha igen, hogyan a város használatának formái – a sétától a piacokon keresztül a felvonulásokig – a teatralitás fogalmaival? Milyen formái vannak a városi együttlétnek? Milyen jelentősége van annak, hogy a városi terek és az identitás egyaránt megformáltak, esztétikai karakterrel rendelkezők?

III. Az elbeszélt város

A városi tér értelmezésének harmadik szintjét a városról létrehozott, tágabb értelemben vett írott és vizuális szövegek képezik. A város egyrészt tárgya ezeknek a szövegeknek, másrészt ezektől átjárt, ezeket raktározó és reprezentáló, rajtuk keresztül megalkotott tér. Gyakran már a városra vonatkozó előzetes elképzeléseket is a látott, a hallott, az olvasott szövegek formálják. Az elbeszélt város interpretálja, sőt elképzelhetővé teszi a fizikai várost, amikor képeken, szimbólumokon és történeteken keresztül átéltté, megtapasztalttá teszi azt. Hogyan jelenik meg a város, illetve a városi tér és kultúra az irodalmi szövegekben, filmekben, fotókon? Hogyan hat vissza a történetekké alakított város a fizikai és a kulturális praxisként mûködő városra? Milyen szerepet játszanak az elbeszélt város szempontjából a rituálék, szimbólumok, ceremóniák és ünnepek? Hogyan jön létre ezeken az előadásokon keresztül a városról egy szimbolikus tér-kép, amely a városi emlékezetet és identitást megjeleníti, illetve egyidejûleg megalkotja?

Kérjük, hogy tervezett előadásának 250 szavas összefoglalását 2003. június 15-ig juttassa el a következő postai vagy e-mail címek egyikére:

Böhm Gábor
PTE BTK Modern Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti Tanszék
7624 Pécs Ifjúság u. 6.

A konferenciával kapcsolatos kérdéseivel forduljon a szervezőkhöz:

Balogh Sára (PTE Kommunikációs Tanszék)
Böhm Gábor (PTE Modern Irodalomelméleti és
Irodalomtörténeti Tanszék)
Mester Tibor (PTE Kommunikációs Tanszék)
N. Kovács Tímea (PTE Irodalomtudományi Doktori Iskola)

A konferencia végleges programját a beérkezett összefoglalások alapján a konferencia szervezői állítják össze. Az elfogadott előadások szerzőit 2003. július 30-ig írásban értesítjük.

Thomka Beáta
programvezető egyetemi tanár

Kálmán C. György
tanszékvezető egyetemi tanár

Szíjártó Zsolt
tanszékvezető egyetemi docens

Filológia és digitális barbárság

Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének szokásos
filológiai vitanapját
az idén március 4-én, csütörtökön,
délelőtt 10 órai kezdettel tartjuk meg.
Kérjük minden tanár- és hallgató kollégánkat, hogy jelenlétével és hozzászólásával tisztelje meg a tanácskozást, melynek helyszíne
az ELTE BTK földszinti Kari Tanácsterme
(1088 Budapest, Múzeum körút 4/A).

Délelőtti munkaterv (10 óra): Filológia és könyvtár a hálózaton

Fő előadást tart:
Orlovszky Géza (ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék).
Rövid előadást tart:
Golden Dániel (MTA Filozófiai Intézet)
Kecskeméti Gábor (MTA Irodalomtudományi Intézet)
Tóth Tünde (ELTE Bölcsészettudományi Informatika Önálló Program)
Vadai István (MTA Irodalomtudományi Intézet)

Néhány előre felkért kolléga hozzászólása után szabad vita következik.

Délutáni munkaterv (14 óra): Filológia és könyvkiadás a hálózaton Szeminárium Magyar Bálint oktatási miniszter részvételével.

A beszélgetéshez ajánlott két rövid olvasmány pdf formátumban:
(ha első alkalommal nem töltődik be az oldal, a böngésző frissítés gombját megnyomva biztos sikerül) és

Rövid előadást tart Pomázi Gyöngyi és Mesterházi Gábor (megnevezetlen kiadók szakemberei).
Általános vita.

További részletek a BIÖP honlapján és az Ariannán
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

A Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék
és a szervezésben segítő Bölcsészettudományi Informatika Önálló Program, továbbá a Centre des Hautes Études de la Renaissance
nevében

Horváth Iván
egyetemi tanár

MŰVÉSZET ÉS PSZICHOANALÍZIS

Műhelybeszélgetések
minden hónap harmadik péntekén
a Petőfi Irodalmi Múzeumban
(1053 Bp., Károlyi Mihály u. 16.)

A témák közül néhány: George Sand, Chaplin, költőfeleségek (Kosztolányiné, Babitsné), James Joyce, Ingmar Bergman,
József Attila, Michelangelo.

Az előadók közül néhány: Nyerges Katalin, Varga Zsuzsa,
Pfitzner Rudolf pszichoanalitikus, Hárdi István és Stark András pszichiáter, Takács Ferenc, N. Horváth Béla irodalomtörténész, Sipos András filmrendező, Borgos Anna pszichológus.

Filmvetítéssel, zenével...

A részletes programot lásd a terasz.hu-n.

PHILOSOPHY, POLITICS, AND THEOLOGY IN THE 17TH AND 18TH CENTURIES

Conference organized by the
Department of Modern and Contemporary Philosophy
Eötvös Loránd University, Budapest, Múzeum krt. 4/I
17th–18th October

PROGRAMME

17th October, Friday

Greetings

1st session. Chair: Herman De Dijn

9:30 Agostino LUPOLI: Hobbes and history
10:15 Coffee Break
10:30 Judit SZALAI: The love of God in Descartes and Spinoza
11:15 Ferenc HÖRCHER: The enlightened skeptical conservative: Dr. Johnson
12–14 Lunch

2nd session. Chair: Gábor Boros

14:00 Herman DE DIJN: Spinoza and the religious passions
14:45 Michael ROSENTHAL: TBA
15:30 Éva GEDŐ: Political theology and historicity in the theory of Carl Schmitt
16:15–17 Break

3rd session. Chair: Ferenc Hörcher

17:00 Miklós VASSÁNYI: Reason and God in Locke’s theology
17:45 Michael FUNK DECKARD: A sudden surprise of the soul: the passion of wonder in early modern philosophy
18:15 Francisco LOMBODELESN: The theological-religious background of early modern conceptions of the political

18th October, Saturday

1st session. Chair: György Bence

9:30 Péter LOSONCZI: Metaphysics as apologetics: Lessius and Descartes
10:15 Dezső BÁNKI: Attempts to locate the concept of “power” in Hobbes’ philosophy
11:00 Coffee break
11:15 Martin BERTMAN: Kant: speculative theology and progress
12–13:30 Lunch

2nd session. Chair: Martin Bertman

13:30 Martin MOORS: “All authority is from God.” On lawgiving and constraint in Kant’s philosophy of politics and ethics
14:15 Zoltán MIKLÓSI: TBA
15:00 Béla MESTER: TBA
15:45–16 Coffee break

3rd session. Chair: Martin Moors

16:00 Aakash SINGH: Leo Strauss’ controversial reading of Spinoza
16:45 József SIMON: TBA

NŐK A TRAFÓBAN

Szeretettel meghívjuk Önt

A magyar írónők és a kritika.
Simogatás vagy karmolás?

című estünkre, melyet a Trafóban rendezünk
2003. október 15-én (szerdán), 19 órakor.
A beszélgetést Gács Anna vezeti.
Vendégeink lesznek:
Bán Zsófia, Kovács András Bálint, Németh Gábor,
Radnóti Sándor.
Mindenkit szeretettel várunk.

A Beszélő szerkesztői

AZ ELTE BTK Filozófia Intézete és Nyelvfilozófiai Kutatócsoportja
a „Nyelv, megértés, interpretáció” című program keretében
2003. október 2. és 4. között
az intézet Trefort-kerti épületében (Múzeum krt. 4. I ép., vagy Puskin u. 3.)

NYELV, MEGGYŐZÉS, ÉRVELÉS
címmel tanévnyitó konferenciát rendez.

A konferencia ideje alatt a Puskin u. 3. sz. alatti bejáratot is nyitva tartjuk. A rendezvényen a hagyományoknak megfelelően vásárlási lehetőséggel egybekötött könyvbemutatókat tartunk. Bemutatjuk munkatársainknak az elmúlt év során megjelent műveit, az Áron Kiadó, a Kávé Kiadó és az Atlantisz Kiadó legújabb könyveit.

PROGRAM

Október 2. (csütörtök)

Megnyitó
Helyszín: II/228. (nagyelőadó)

9:00 Dr. MANHERZ Károly dékán megnyitó beszéde
9:15 Fehér M. István: Filozófia, retorika, hermeneutika
9:45 Szünet

Plenáris ülés
Helyszín: II/228. (nagyelőadó)

Elnök: Kelemen János

10:00 BACSÓ Béla: Retorika mint hermeneutika. Martin Heidegger Arisztotelész-olvasata
10:30 GERÉBY György: A kép mint metastruktúra: a Barlanghasonlat régi-új
11 Vita
11:15 Szünet

Plenáris ülés
Helyszín: II/228. (nagyelőadó)

Elnök: Orthmayr Imre

11:30 VAJDA Mihály: Meggyőzheti-e Szókratész Kalliklészt? Persze nem. De miért?
12:00 STEIGER Kornél: A szókratészi nem-tudástól a sztoikus bölcsességig
12:30 Vita
12:45 Ebédszünet

Szekcióülések

I/1. szekció Elnök: Steiger Kornél	I/2. szekció Elnök: Boros Gábor	I/3. szekció Elnök: Bárdos Judit
15:30 BENE László: Logosz Platón Szofistájában	15:30 KELEMEN János: Két szónoklat: Aeneas and Dante-Ulyxes	15:30 KENÉZ László Tamás: Amikor látni annyi, mint tenni: a performatív vizualitás externalista elmélete
15:50 SIMON Attila: Dialektika és retorika Platónnál	15:50 GYENGE Zoltán: A beszéd művészete, avagy Zarathustra és Constantin Constatius vitája	15:50 TARNAY László: A diszkurzív és a vizuális érvelés határai
16:10 ZSELICKY Zoltán: Platón gyakorlati hermene-utikája és a filozófiai hermeneutika retorikus hagyománya	16:10 VERESS Károly: A hallgatás retorikája	16:10 WESSELY Anna: A címlapkép. Elméleti fejtegetés és képi retorika kapcsolódásai
16:30 MAJOROS György: A retorikai érvelés hatalmáról (eleai Zenon és Gorgiasz)	16:30 MESTER Béla: Néhány sajátos szókép John Milton Areopagiricájában	16:30 SÁNDORFI Edina: A néma szirének színbű-völetében – nyelv, matéria, reszponzivitás
16:50 Vita	16:50 L. ACZÉL Petra: Erős szavak. A bizonyítás mint a szöveg tulajdonsága	16:50 KIBÉDI VARGA Áron: Kép-retorika: XVII. századi francia viták
	17:10 Vita	17:10 Vita

Díszelőadás
17:30 Helyszín: II/228. (nagyelőadó)
Herbert SCHNADELBACH: Grenzen der Vernunft? Über einen Topos kritischer Philosophie

Fogadás
19:00 Helyszín: ELTE Tanári Klub
(Szerb u. 21–23. I. em.)
A fogadás keretében könyvbemutató.

Október 3. (péntek)

Plenáris ülés
Helyszín: II/228. (nagyelőadó)

Elnök: Bence György

9:30 DÉNES Iván Zoltán: A tekintély rendje és a szabadság rendje. Szekfű Gyula és Bibó István békerendezési javaslatai, 1943–1946
10:00 KECSKEMÉTI Gábor: A korai protestáns homiletika szerepe az európai és a hazai irodalmi gondolkodás történetében
10:30 Vita
10:45 Szünet

Plenáris ülés
Helyszín: II/228. (nagyelőadó)

Elnök: Dékány András

11:00 ADAMIKTamás: Chaim Perelman és az érvelés
11:30 BOROS Gábor: Humanizmus, Descartes, retorika
12:00 Vita
12:15 Ebédszünet

Szekcióülések

II/1. szekció Elnök: Farkas Katalin	II/2. szekció Elnök: Tatár György	II/3. szekció Elnök: Tatár György
15:00 MEKIS Péter: Nietzsche és Frege a szó erejéről az emberi szellem felett	15:00 VÍGH Éva: A viselkedés retorikája és Tesauro	15:00 B. VIRÁGHALMY Lea: Hogyan súg a retorika – avagy a hangsúlyozás szerepe az innovációban
15:20 POGONYI Szabolcs: Az értelmezés szabadsága	15:20 Antonio Donato SCIACOVELLI: Argomentazione e convinzione: le perorazioni di alcune protagoniste del Decameron	15:20 BÉKÉS Vera: Hogyan tanulnak a leendő tudósok érvelni? Az érvek és a retorika szerepe a tudományos képzés „pedagógiai kontextusában”
15:40 BOROS János: Nyelv, érvelés és a világ: Davidson, Putnam és Rorty	15:40 ONDER Csaba: Gnóma és popularitás (Kölcsey Ferenc Parai-nesisének olvasási hagyományáról)	15:40 BENE Sándor: Retorikai nevelés – politikai nevelés a korai újkorban
16:00 SZABÓ Imre: Wittgenstein a nyelv író és leíró funkciójáról	16:00 MÁTÉ Zsuzsanna: A luciferi érvelésről irodalomesztétikai nézőpontból	16:00 GÁNGÓ Gábor: Az újkori magyar politikai gondolkodás retorikája
16:20 FÜLÖP Endre: Érvelés, vita és társalgás. A meggyőzés lehetősége Michael Oakeshott politikafelfogásában	16:20 S. HORVÁTH Géza: A szókép és a nyelv képe: a kétszólamú szó imaginatív természete Mihail Bahtyin regény-elméletében	16:20 PERECZ László: A „nemzet” fogalma mint retorikai eszköz a reformkori Akadémia filozófiai vitáiban
16:40 Vita	16:40 Vita	16:40 Vita

III/1. szekció Elnök: Boros János	III/2. szekció Elnök: Kenesei István	III/3. szekció Elnök: Gángó Gábor
17:00 LOSONCZI Péter: Racionalitás és retorika Descartes-nál	17:00 ANTAL Éva: Retorika és etika – boltíves és áthidaló olvasatok	17:00 CSIZMADIA Sándor: Raymond Aron: egy pacifista pacifizmusellenes érvei
17:20 RATHMANN János: A hamanni nyelvfilozófia és a dikció	17:20 HORVÁTH Kornélia: A szó mint metafora (a retorika, a jelelmélet és a nyelvelmélet egy összefüggéséről)	17:20 GARACZI Imre: Retorika és diskurzus
17:40 FARAGÓ-SZABÓ István: Búcsú a szubsztanciától. Berkeley vs Locke	17:40 TOMBI Beáta: A plurális nyelvi horizontok meggyőző funkciója	17:40 PÓLOS László: Érvek a diplomáciában
18:00 ULLMANN Tamás: A nyelv Lévinasnál	18:00 HOFFMANN Béla: Szójelentés és szövegértelem	18:00 SÁNDOR Klára: Kit győz(z)ünk meg? A parlamenti érvelés a tömegkommu-nikáció korában
18:20 KISS Endre: A filozófia szemantikai forradalma („A szellem fenome-nológiája” mint ideális típus)	18:20 CSŰRY István: Az ellentét mélyszerkezetei	18:20 FEKETE Sándor: Propaganda – meggyőzés – manipuláció
18:40 Vita	18:40 Vita	18:40 Vita

Október 4. (szombat)

Plenáris ülés
Helyszín: II/228. (nagyelőadó)

Elnök: Fehér M. István

9:30 VOIGT Vilmos: Pázmány Péter szemiotikai érvelése
10:00 BÓKAY Antal: Az esztétikai retorikai felülírása Paul de Man dekonstrukciós irodalomelméletében
10:30 Vita
10:45 Szünet

Plenáris ülés
Helyszín: II/228. (nagyelőadó)

Elnök: Erdélyi Ágnes

11:00 LUDASSY Mária: Vér és erély. Klasszikus toposzok az antiliberális argumentáció-technikákban
11:30 FARKAS János László: Gottlob és Frege
12:00 Vita
12:15 Ebédszünet

Szekcióülések

IV/1. szekció Elnök: Tőzsér János	IV/2. szekció Elnök: Ullmann Tamás	IV/3. szekció Elnök: Geréby György
15:00 KENESEI István: Alkalmazott szemantika avagy jogi jelentéstan: Kutatási program	15:00 SCHWENDTNER Tibor: A nyelv csábítása (A nyelv problémája a késői Husserl filozófiájában)	15:00 KENDEFFY Gábor: Szenvedély-elmélet és rétorika Szent Ágostonnál
15:20 GAÁL Zsuzsanna: Szemantika a jogban	15:20 TAKÁCS Ádám: Argumentáció és interszubjektivitás Husserlnél	15:20 KORMOS József: „Nincs is más, ami az ember számára annyira természetes és könnyű, mint a beszéd művészete” (Cusanus a beszéd művészetéről)
15:40 ÁRON László: Érvelési módok a korai utilitarizmusban	15.40 TORONYI Gábor: Az interkul-turalitás fenomeno-lógiájának alapjai Husserlnél	15:40 RUZSA Ferenc: A’ meta-physica mívelésének hasznárúl
16:00 GARAI Zsolt: A fogalmak és a tapasztalat	16:00 LOSONCZ Alpár: Nyelv, érdek és hatalom	16:00 CSEJTEI Dezső: Retorika és argumentáció Francisco de Vitoria Az indiánokról szóló relectiójában
16:20 HUORANSZKI Ferenc: Meggyőzés	16:20 DÉKÁNY András: Szavak mint „dolgok” a kortárs francia filozófiában (Sartre és Foucault)	16:20 NAGY József: Vico helye a retorikai tradícióban
16:40 Vita	16:40 Vita	16:40 Vita

V/1. szekció Elnök: Mekis Péter	V/2. szekció Elnök: Schwendtner Tibor
17:00 MÁTÉ András: Skolem-érv, első- és másodrendű logika	17:00 OLAY Csaba: A filozófiai hermeneutika rétorikai dimenziója
17:20 ZVOLENSZKY Zsófia: Quine érvei a modalitás ellen	17:20 TÓTH Tamás: Lehetséges-e „jó” retorika?
17:40 AMBRUS Gergely: Carnap a nyelvi keretek igazolásáról: a külső/belső megkülönböztetés	17:40 LOBOCZKY János: A nyelv kifejező ereje – hermeneutika és retorika Gadamernél
18:00 CSABA Ferenc: „Margit hercegnő premisszák”	18:00 KRÉMER Sándor: Heidegger és Gadamer nyelvkoncepciója a Lét és időben és az Igazság és módszerben
18:20 MADARÁSZ Tiborné – FARKAS György: A „miért” kérdések szemantikájához és pragmatikájához	18:20 Michele SITÁ: Interpretazione e pregiudizio in Gadamer
18:40 Vita	18:40 Vita

Az ELTE BTK Általános irodalomtudományi doktori programja minden érdeklődőt szeretettel vár

Prof. Dr. Gottfried Boehm

Jenseits der Sprache? Zur Logik der Bilder
és
Vor-Augen-Stellen. Zum lebendigen Bild

című előadásaira, amelyeket a program meghívására tart

2003. október 2-án (18 óra, Múzeum krt. 4/A 47),
illetve
október 3-án 12 órakor (Múzeum krt. 6–8. 252).

– – –

Prof. Dr. Gottfried Boehm az Universität Basel művészettörténeti tanszékének vezetője, a bécsi Institut für die Wissenschaften vom Menschen alapító tagja és alelnöke, a Bild und Text művészetelméleti könyvsorozat szerkesztője.

Magyarul hozzáférhető munkái:

Absztrakció és realitás. Művészet és művészetfilozófia viszonya a modernitás korában, ford. LAKI János, Athenaum 1 (1991) 1, 105–120.
A kép hermeneutikájához, ford. EIFERT Anna, Athenaum 3 (1993) 4, 87–109.
A képi értelem és az érzékszervek, ford. POPRÁDY Judit = Kép – fenomén – valóság, szerk. BACSÓ Béla, Budapest, Kijárat. 1997, 242–253.
A képleírás, ford. RÓZSAHEGYI Edit = Narratívák 1. Képelemzés, szerk. THOMKA Beáta, Budapest, Kijárat, 1998, 17–36.
A lét gyarapodása, ford. KUKLA Krisztián, Vulgo 2 (2002) 3–5. 71–81.
Az idő horizontja. Heidegger mű-fogalma és a modernség művészete, ford. SCHEIN Gábor, Enigma 5 (1998) 17, 38–50.

Egyházi könyvkultúra Magyarországon és Európában
a 15. század végétől a 18. század közepéig. Nemzetközi tudományos konferencia és könyvkiállítás

2003. október 1–3.

2003-ban 470 éve, hogy az első teljes szövegében magyar nyelvű nyomtatvány, Komjáthy Benedek Az zenth Pal levelei című műve Krakkóban megjelent. Ennek tiszteletére a könyv egyik őrzője, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei 2003 őszén nemzetközi tudományos konferenciát és könyvkiállítást rendez.
A rendezvény célja kettős: egyfelől a könyvtár- és olvasástörténet, régi könyvészet legújabb eredményeinek, másfelől a régi könyvek modern technológiákkal való feldolgozási lehetőségeinek (beleértve a számítógépes katalógus készítése, digitalizálás, e-könyvtár stb.) bemutatása.
Terveink szerint kellő számú jelentkező esetén konferenciánkon a neves felkért előadók helyzetelemző és/vagy vitaindító plenáris előadásain túl szekcióülésekben folyik majd a munka, ezáltal teret engedve a bemutatkozáson túl a vitának is. A jelentkezők előadásterveit a Gyűjtemények munkatársaiból és külső szakemberekből álló bizottság bírálja el. Reményeink szerint konferenciánk minden résztvevő számára valós, a mindennapokban használható eredményt hoz majd.

Minden érdeklődőt szeretettel vár a rendezőbizottság nevében is

Dr. Dienes Dénes
a konferencia elnöke

Felkért, kiemelt előadók és témájuk

Bakó Dorottya: Könyvtári katalógusok számítógépre vitele

Berecz Ágnes: A Ráday Könyvtár bemutatása és a műemlék-állomány feltárásának programja

Knapp Éva

Kulcsár Péter

Moldován István: Régi könyvek megőrzése és feldolgozása a 22. század közepéig

Monok István: A kora újkori Magyarország olvasmányműveltségéről

Vásárhelyi Judit: A Régi Magyarországi Nyomtatványok Bibliográfia szerkesztőségben folyó kutatások

Tószegi Zsuzsanna: A Neumann-ház

V. Salgó Ágnes: Adalékok a görög irodalom 16. századi magyarországi utóéletéhez

„Fecseg a felszín, hallgat a mély”
Irodalom és pszichoanalízis
Pénteki műhelybeszélgetések a Műcsarnokban
A Ferenczi Sándor Egyesület és a József Attila Társaság rendezvénysorozata

A pszichoanalitikus szemlélet a múlt század első évtizedeiben termékeny nézőpontnak számított a magyar irodalomban, de az ötvenes években minden „pszi”-vel kezdődő tudományt betiltottak hazánkban. Ennek következtében a hatvanas–hetvenes években Ferenczi Sándor és a budapesti iskolához tartozó analitikusok munkásságának az emléke is elhomályosult. József Attila költészete azonban hídszerepet töltött be a nehéz időkben: pszichoanalitikus „ihletettségű” művei közvetítésével a felnövekvő nemzedékek is tudomást szereztek a rejtett összefüggések tudományának művészileg kiaknázható értékeiről.
A fennállásának 15. évfordulójára készülő Ferenczi Sándor Egyesület – a tavaly decemberben alapított József Attila Társasággal együttműködve – közös vitafórumot hozott létre a pszichoanalitikus szemlélet szélesebb körű megismertetésére. Minden hónap harmadik péntekén 18 órától műhelybeszélgetésre várják mindazokat – szakembereket és laikusokat, egyetemistákat, tanárokat, diákokat –, akik a témában járatos, neves irodalomtudósok, pszichológusok közreműködésével arról beszélgethetnek, miképp alkalmazható a mélylélektani szemlélet az irodalmi művek elemzése vagy az alkotók személyiségének vizsgálata során, s hogyan integrálhatják a lélekelemzés eredményeit a társtudományok művelői.

Helyszín: a Műcsarnok előadóterme. A vitaestek 18 órakor kezdődnek.

Május 16.
Apák és gyermekeik pszichoanalitikus megközelítésben
Családon belüli szerelem és erőszak Vörösmarty két drámájában
Dede Éva

Június 20.
„Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam”
A kreativitás biográfiája: Karinthy Frigyes, Ferenczi Sándor és József Attila: az „enfant terrible” lélekrajza
Nemes Lívia

Identitás és partnerkapcsolat
Írófeleségek szereplehetőségei és -konfliktusai a (XX.) századelőn: Karinthyné Böhm Aranka
Borgos Anna

Sorozatszerkesztő: Valachi Anna (anna.valachi@ella.hu)

Tavaszi Szél konferencia
A fiatal magyar kutatók és doktoranduszok világtalálkozója
Sopron, 2003. május 19–22.

EL ESPACIO EN LA NARRATIVA MODERNA EN LENGUA ESPAÑOLA
12–13 de mayo de 2003
Universidad Eötvös Loránd
(Club de Profesores, Budapest, V. Szerb u. 21–23.)

Programa

12 DE MAYO, LUNES

10–10:30 Inauguración

10:30–12 SESIÓN I
Moderador: Kálmán Faluba

10:30 Fernando Cabo Aseguinolaza: La dimensión geoliteraria de la historiografía literaria española
11:00 Eduardo Coutinho: Hacia una nueva cartografía cultural de América Latina
11:30 Harriet S. Turner: Andanzas y fugas por espacios vetustenses
12–13.30 Pausa

13:30–16:30 SESIÓN II
Moderador: Teodosio Fernández

13:30 Randolph Pope: El espacio de la falsificación en La de Bringas de Galdós
13:50 Csaba Csuday: “Dentro y fuera”. El espacio fantástico en los cuentos de Ella imagina de Juan José Millás
14:10 Tamás Zoltán Kiss: El “Universal Cinema” como espacio simbólico en la novela Beltenebros de Muñoz Molina
14:30 Miguel A. Moreta-Lara: Entre la magia y el imperio: Circe, una novela española de tema sahariano
14:50 Café
15:20 Veronika Agócs: El espacio mítico en La ciudad de los prodigios
15:40 Dóra Faix: El espacio narrativo en la novelística de Juan Marsé
16 Moisés Pascual Pozas: El espacio rural en la novela española de posguerra

16.30–19 SESIÓN III
Moderador: László Vasas

16:30 Eszter Lukács: El balcón – un espacio del reconocimiento (Javier Marías: En el viaje de novios)
16:50 Mária Gerse: El espacio en el discurso abstracto de Delibes (El hereje)
17:10 Gabriella Kiss: “Los dioses mueren, el hombre vive.” Juegos del espacio en un apocalipsis laicizado (Miguel Delibes: La mortaja)
17:30 Café
18:00 Réka Vastag: El espacio en los cuentos de Ana María Matute
18:20 Rafael Climent: Espacio, amor, curiosidad, prozac y dudas (Lucía Etzeberria)
18:40 Miguel Ángel Peláez: El espacio en el cómic y en la novela popular de la postguerra española
19:00 Recepción ofrecida por la Embajada de España

13 DE MAYO, MARTES

9–12 SESIÓN IV
Moderador: Randolph Pope

9:00 Blas Matamoro: La Buenos Aires de Borges y de Arlt
9:20 Carmen de Mora: Cómo me hice monja de César Aira
9:40 Geneviève Fabry: El efecto-lugar en la obra de Juan José Saer. Estado de la cuestión y propuestas metodológicas
10:00 Teodosio Fernández: Fidelidad a una zona: el espacio santafesino de Juan José Saer
10:20 Café
11:00 Gabriella Menczel: El arranque textual de Todos los fuegos el fuego de Julio Cortázar
11:20 Éva Cserháti: El prólogo como espacio
11:40 Ágnes Cselik: El fin del viaje. El espacio en los Cuentos morales de Ricardo Piglia
12–13:30 Pausa

13:30–15:30 SESIÓN V
Moderador: Carmen de Mora

13:30 Katalin Kulin: Guillermo Meneses: La mano junto al muro
13:50 László Scholz: La cámara oscura de Lino Novás Calvo
14:10 Eszter Orbán: Reinaldo Arenas: Espacio autobiográfico
14:30 Ágnes Pál: La percepción del espacio en los cuentos de Juan Vicente Melo
14:50 Éva Simon: Límites ilimitados de la región andina
15:10 Café

15:30–18 SESIÓN VI
Moderador: Harriet S. Turner

15:30 László Vasas: Espacios exagerados de Martín Romaña
15:50 Mária Dornbach: Maqroll el Gaviero: un vagabundo cósmico. Cuestiones espacio-temporales en Amirbar de Álvaro Mutis
16:10 Zsuzsanna Csikós: La función del espacio en Los años con Laura Díaz de Carlos Fuentes
16:30 Café
17:00 György Ferdinandy–María T. Reyes: El espacio como personaje central en la narrativa contemporánea en lengua española
17:20 István Szilágyi: El espacio histórico y político en las novelas El otoño del patriarca de Gabriel García Márquez y La fiesta del Chivo de Mario Vargas Llosa
17:40 Judit Mészáros: La expresión del espacio en El astillero de Onetti
18:00 Recepción ofrecida por la Universidad Eötvös Loránd

The Philosophy Department and the Humanities Center cordially invite you to a public lecture by

Hilary Putnam

9. May, 5.00 Popper Room

Ethics Without Metaphysics

Hilary Putnam, one of America’s most distinguished philosophers, surveys an astonishingly wide range of issues and proposes a new, clear-cut approach to philosophical questions – a renewal of philosophy.

(RE)writing Literary History

A conference organized by the Department of Comparative Literature, Eötvös Loránd University
May 8, 2003, Károlyi Palace (1053 Budapest, Károlyi Mihály utca 16.)

Theoretical Models
Chair: Eva Kushner (University of Toronto)

9:00 Richard Aczel (University of Köln)
The Historical Pathetic: Theorizing a Thing of the Past
9:20 Gábor Bezeczky (Institute of Literary Studies, Budapest)
A Variationist Approach to Literary History
9:40 Ernő Kulcsár Szabó (Humboldt University, Berlin) Der verborgene Tausch der Spurensicherung: Zum „fröhlichen Positivismus” der archivierenden Philologie
10:00 György C. Kálmán (University of Pécs)
Marginal Characters of (Literary Hi)story: The Popular, the Avant-Garde, the Subcultural in Totalizing Literary Historical Narratives
10:20 Péter Hajdu (Institute of Literary Studies, Budapest) Storycycle as a Problem for Literary History

10:40 Discussion
11:00 Coffee break

Comparative Approaches to Literary History
Chair: Douwe Fokkema (Utrecht University)

11:20 Gerald E. P. Gillespie (Stanford University) Comparative Literary History as an Elitist Metanarrative
11:40 Jean Bessiére (Paris, Sorbonne III)
Elements pour une Réécriture de l’Histoire Européenne des Littératures, dans le Contexte de l’Europe d’aujourd hui – Examen de quelque Paradigmes d’Histoire Littéraire
12:00 Mihály Szegedy-Maszák (Indiana University, Bloomington)
Keywords in Literary History

12:20 Discussion
12:40 Lunch break

Time in Literary History
Chair: Jean Bessiére (Sorbonne III, Paris)

14:00 Eva Kushner (University of Toronto)
An Experimental Perspective on Literary History
14:20 John Neubauer (University of Amsterdam) „Gleichzeitigkeit des Ungleichzeitigen”: Literary History with Multiple Timelines
14:40 Douwe Fokkema (Utrecht University)
Why Intertextuality Can Become a Crucial Concept in Literary Historiography

15:00 Discussion
15:20 Coffee break

Cultural Regions
Chair: Gerald Gillespie (Stanford University)

15:40 Randolph Pope (University of Virginia, Charlottesville)
Resisting the Global: The Importance of the National for a Comparative History of Iberian Literatures
16:00 Fernando Cabo Aseguinolaza (University of Santiago de Compostela, Spain)
An Aftermath Consideration of the Role of Teleology in Iberian Literary Historiographies
16:20 Daniel F. Chamberlain (Queen’s University, Kingston, Canada)
Mexico’s Oral Narrative and Global Contexts
16:40 Marcel Cornis-Pope (Virginia Commonwealth University, Richmond, VA)
Transnational and Inter-National Perspectives in post-1989 Comparative Literary History

17:00 Discussion

The Department of English Studies of the School of English and American Studies at Loránd Eötvös University, the Anglo-American Workshop of József Eötvös College and
the Hungarian Shakespeare Society
are happy to announce
a series of events featuring

Professor John Joughin
The University of Central Lancashire, UK
Editor of Philosophical Shakespeares

Revaluations: A New Aesthetiscism? (lecture)
24 April (Thursday) 10–11:30, Room 211. ADS (Ajtósi Dürer sor 19.)

Seminar on The Tempest (with Géza Kállay)
25 April (Friday) 8:30–10, Room 109. ADS (worksheets to be studied in advance are available from Géza Kállay in Room 236. ADS)

Richard II: The Poetics of Subjectivity and the Performance of Grief (lecture)
28 April (Monday) 10:30–12, Room 136. ADS

Re-visioning the Visionary: On Apparition and the Forms of Things Unknown (Workshop including A Midsummer Night’s Dream and The Winter’s Tale)
28 April (Monday) 15:30–17, Room 341. ADS

Professor Joughin has generously offered to give office hours to students working on their Ph.D. or M. A. theses in the field of English Renaissance literature.
The office hours will take place in Room 236. ADS on

29 April (Tuesday) 11–12:30
and
30 April (Wednesday) 10–11:30.

These events are generously sponsored by the British Council and will be hosted by Professor István Géher, Head of the Anglo-American Workshop of J. Eötvös College and Head of the Department of English Studies and Dr. Géza Kállay, Head of the School of English and American Studies.

ALL WELCOME!

The CEU Philosophy Department and ELTE University cordially invite you to a public lecture by

Harry Frankfurt

Monday, 28 April, 5.30 (Popper room)

Some Mysteries of Love

Love, in which the will is constrained to a disinterested concern for the good of the beloved, is not necessarily a response to reasons or to value. It is a creator of reasons and of value: things become valuable to us because we love them, and our love...
Harry Frankfurt is Professor Emeritus at Princeton University, a past president of the American Philosophical Association and a Fellow of the American Academy of Arts and Sciences.

Az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke szeretettel meghívja a 2003. április 26-án, szombaton tartandó

IFJÚSÁGI KONFERENCIÁRA

A konferencia előadói a középkori magyarországi prédikációirodalommal foglalkozó szemináriumok egykori és jelenlegi résztvevői. Előadásaikban tanulmányaik vázlatát ismertetik, amelyek szervesen kapcsolódnak a magyarországi és az európai művelődés történetéhez. Valamennyien Bárczi Ildikó tanítványai.

A konferencia helyszíne: Múzeum krt. 4/A 47. előadóterem

10:00

Rajhona Flóra: Alexandriai Szent Katalin legendája Temesvári Pelbárt feldolgozásában
Krupp József: Superstitio. Laskai Osvát sermóinak és Sententia-kommentárjának forráshasználata
Szűcsiné Laczkó Eszter: Pelbárt angyaltana
Kertész Balázs: Középkori krónikáink és legendáink használatának problémája Laskai Osvát prédikációiban
Gergely Judit: „Hat veder víz” – Prédikációirodalmunk a házasságról
Szünet

11:30

Bárth M. János: Földrajzi nevek a magyar szentek legendáiban
Ludányi Brigitta: Kétbetűs magánhangzók az Érdy-kódexben
Bakonyi Dóra: Grafémák és morfémák az Érdy-kódexben: e, ee, é, éé
Tóth Kinga: Szent Kozma és Damján legendájának forrástörténetéhez
Szabó Zsuzsa: A sokarcú exemplum
Szünet

13:00

Nemes Balázs: A Krisztus-Augustus tipológia teológiatörténeti háttere
Kurdi Szabolcs: Szűz Szent Praxedis asszony életéről – az internetes források fényében
Tóth Miklós István: Az Érdy-kódex Szaniszló-legendájáról
Marosvölgyi Gábor: Szent Márton vesszeje – Pogány és keresztény kulturális kapcsolatok Szent Márton kultuszában az Érdy-kódex Márton-legendájának kapcsán
Hozzászólások

Az ELTE BTK Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszéke és az Eötvös Collegium szeretettel meghív minden érdeklődőt

Éliane Escoubas

Phénoménologie et Esthétique
(Fenomenológia és Esztétika)

című előadására.
Az előadás időpontja: április 26. (szombat) 14 óra,
helye: Eötvös Collegium, Ménesi út 11–13.

Az ELTE BTK Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszéke, valamint a Magyar Filozófiai Társaság Fenomenológia Szakosztálya szeretettel meghív minden érdeklődőt

Éliane Escoubas

Le Doute De Husserl
(Husserl kételye)

című előadására.
Az előadást fordítjuk!
Időpont: április 24. (csütörtök) 16 óra, hely: Budapest, Múzeum krt. 4/i, 228. terem.

A Ferenczi Sándor Egyesület programajánlata

Tverdota György irodalomtörténész tart vitaindító előadást József Attiláról „...szublimálom ösztönöm” címmel április 18-án pénteken,
18 órakor a Műcsarnok előadótermében a Ferenczi Sándor Egyesület és a József Attila Társaság „Fecseg a felszín, hallgat a mély.” Irodalom és pszichoanalízis című műhelybeszélgetésén.

A Ferenczi Sándor Egyesület programajánlata

Április 5-én, jövő szombaton 16.30-kor kezdődik az Ernst Múzeumban (Nagymező utca) az a film, mely Niki de Saint Phalle lelki traumájáról és ennek művészetté szublimálásáról szól – és ez az egyetlen alkalom, hogy magyar szinkrontolmácsolással megtekinthető az alkotás. A vetítést követő beszélgetésen Mészáros Judit pszichoanalitikus segít értelmezni a látottakat.

A film előtt természetesen érdemes megnézni a délelőtt 11 órától nyitva tartó kiállítást, és aki képes végigülni a háromórányi vetítést, az megnézheti a 15 órakor kezdődő, másik, szintén nagyon érdekes filmet is, amelyet azonban az angolul értő kiállítás-látogatók minden nap megnézhetnek.

Az ELTE BTK Filozófiai Intézete és az Áron Kiadó
szeretettel vár minden érdeklődőt
könyvbemutatójára,
amelyen

Wolfgang Röd

Hagyomány és újítás a filozófiában

című új kötetét a szerző jelenlétében bemutatja
Kelemen János, Áron László
és
Boros Gábor.
A bemutató ideje: 2003. április 8. (kedd) 16:30.
Helye: Múzeum krt 4/I épület 2. em. 208. terem.

A Ferenczi Sándor Egyesület programajánlata
Benjamin Kilborne bostoni pszichoanalitikus – aki 1993 óta visszatérő előadója a Ferenczi Sándor Egyesület budapesti konferenciáinak – április 10-én, csütörtökön 18 órakor előadást tart a Műcsarnokban

Az ödipális szégyen Szophoklésznél és Freudnál

címmel, angol nyelven.
(A szégyen, az irodalom és a pszichoanalízis témájában könyve is jelent meg Amerikában – remélhetőleg előbb-utóbb magyarra is lefordítják.)

MI, FILOLÓGUSOK
Az elmélet hasznáról és káráról az irodalomtörténet-írásban

Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének
tanulmányi napja

ELTE Bölcsészettudományi Kar, 1088 Budapest, Múzeum körút 4/A, földszint, Dékáni Tanácsterem
2003. április 3. (csütörtök) 10 óra

Az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke tanulmányi napot szervez annak megvitatására, hogy mit tudunk kezdeni azokkal a javaslatokkal, ösztönzésekkel, buzdításokkal és bírálatokkal, amelyekkel az irodalomelmélet kutatói fordulnak hozzánk, filológusokhoz és történészekhez. Mi az vajon, amit felül kellene vizsgálnunk eddigi irodalomtörténészi gyakorlatunkban? Melyik irodalomelméleti ajánlatnak mekkora a teljesítőképessége szakterületünkön?

Délelőtti ülés

10:00 Horváth Iván (ELTE) Üdvözlés
10:05 Bene Sándor (MTA Irodalomtudományi Intézet) Szövegaktus
10:45 Kecskeméti Gábor (MTA Irodalomtudományi Intézet) Recepció, szövegaktus és kommunikáció a régi magyar irodalomtörténetben. Kontextusok és intenciók (Reflexiók Bene Sándor programtanulmányára)
11:25 Szünet
11:40 Takáts József (PTE) Az irodalomtörténetírással kapcsolatos meggyőződéseimről
12:20 Szilasi László (SZTE) „NEM MA” (Az irodalom külügyeitől való ideiglenes tartózkodásom okairól: válasz Takáts Józsefnek)
12:50 Takáts József (PTE) Viszontválasz
13:00 Szilasi László (SZTE) [Várható, de rögtönzött észrevétel]
13:05: Szünet

Délutáni ülés

15:00 Horváth Iván (ELTE) A hermeneutikai javaslat (vitaindító kérdések)
15:30 Bojtár Endre, Kiss Endre, Kulcsár Szabó Ernő, Orlovszky Géza, Seláf Levente [Előre felkért kollégák többé-kevésbé rögtönzött hozzászólásai]
16:30 Szünet
16:45 Vita
19:30 (vagy előbb) Veres András (MTA Irodalomtudományi Intézet) Elnöki zárszó

A tanulmányi nap nem illeszkedik be valamely átfogó tudományos tervbe, megszervezésének kizárólag szellemi okai vannak, ennélfogva költségvetése sincs. (Köszönet az ELTE Bölcsészettudományi Informatika Önálló Programjának s a CHER-nek a szervezésben nyújtott segítségért.)

Minden érdeklődőt szívesen és szeretettel látunk.

Budapest, 2003. március 30.

Horváth Iván
tanszékvezető egyetemi tanár

Az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéke konferenciát rendez
Identitás és kulturális idegenség
címmel
Időpont: 2003. március 27–29.
Helyszín: ELTE Professzorok Klubja, Budapest, Szerb u. 21–23.

Március 27. (csütörtök)

Elnök: Poszler György

10–11:50
Üdvözlés, megnyitó (Kulcsár Szabó Ernő, Poszler György)
FEHÉR M. István: „A tiszta önmegismerés az abszolút máslétben, ez az éter mint olyan...” Idegenségtapasztalat mint az önmegismerés útja és közege
KULCSÁR SZABÓ Ernő: Olvashatók-e az irodalom kulturális kódjai?
HIMA Gabriella: A saját mimetikus reprezentációja az idegenben

12:20–13:20
KABDEBÓ Lóránt: Keleti és nyugati kultúra szembesülése Szabó Lőrinc Hálaadás című versében
LŐRINCZ Csongor: Enkidu üzenete

Elnök: Bacsó Béla

15:00–16:30
BÓNUS Tibor: Az otthon idegensége (Kosztolányi)
FODOR Péter: Énformálás és az idegenség átsajátításának alakzatai Babits lírájában
KÉKESI Zoltán: Az idegenség kulturális mintái és a közegváltó technikák „poétikája” az Ámokfutóban
17–18:00
MOLNÁR Gábor Tamás: Bensővé tétel és kifejezés Füst Milán költészetében
PALKÓ Gábor: Közel és távol között

Március 28. (péntek)

Elnök: Fried István

10–11:30
SZIGETI Lajos Sándor: Kép, fenomén, költészet (Modern kereszt-kalligrammák)
H. NAGY Péter: Diszkurzusidegen poétikai verziók (Ver(s)ziók antológia)
KULCSÁR-SZABÓ Zoltán: Szövegtükör

12–13
VARGA Tünde: A pillantás idegenségének bája
MANFRIN, Lucas: Medialitás és inskripció. Kísérlet egy problémavázlatra

Elnök: Fehér M. István

15–16:30
OLÁH Szabolcs: Miképpen függenek az idegenségszükséglet típusformái a látvánnyá váló és a visszhangot verő műfajok olvashatóságától? – A lírai hang műfajfüggő anyagisága és megmutatkozása Kovács András Ferenc történelmen átívelő „emlékmű-verseiben”
EISEMANN György: Elsajátított idegenség és elidegenedett azonosság (A modern lírai alany önértelmezésének történetiségéhez)
HANSÁGI Ágnes: Emlékezet, idő, identitás

17–18
BENGI László: A mintázat roncsolódásai. Önazonosság és idegenség a századforduló lírájában
BEDNANICS Gábor: Urbi et orbi. A város olvasatai a 19. század végi magyar költészetben

Március 29. (szombat)

Elnök: Kulcsár Szabó Ernő

10–11:30
FRIED István: Ki a velszi herceg? Önéletrajziság és narráció egy Krúdy-regényben
DOBOS István: Az önéletírás mediális játékterei
MEKIS János: Adalékok a Másik olvashatóságának irodalomtörténeti vizsgálatához (Az „önéletrajz” mint olvasásalakzat a magyar irodalmi modernség hatástörténeti hagyományában)

12–13:30
SZIRÁK Péter: Idegenségtapasztalat Kertész Imre műveiben
KELEMEN Pál: Tériszony. A tér idegensége a Saulusban
MESTERHÁZY Balázs: A kulturális közvetítés lehetősége: a Márai-eset tanulságai

Irodalom és pszichoanalízis
műhelybeszélgetés-sorozat

József Attila: betegség, alkotás, pszichoanalízis. Utak és tévutak címmel
Szőke György irodalomtörténész
tart vitaindító előadást
március 21-én, pénteken 18 órakor
a Műcsarnok előadótermében (Bp. XIV. Hősök tere)
a Ferenczi Sándor Egyesület és a József Attila Társaság közös műhelybeszélgetés-sorozata keretében.
A vitát Valachi Anna irodalomtörténész, a sorozat szerkesztője vezeti.