|
|
|
Általános
irodalomtudomány
Olvasmányjegyzék
Letölthető
változat pdf formátumban: 
I.
évfolyam 1. félév
P/IR/MIR/ELM-5 Az irodalomelmélet az irodalomtudomány rendszerében;
filológia, általános és összehasonlító irodalomtudomány, irodalomelmélet
(irodalomkritika), az irodalomelmélet szövegtudományi alapjai (nyelv,
struktúra, szöveg, szemiózis)
Az
irodalomelmélet szűkebben vett diszciplínájának pozíciói, történeti
alakulásuk a modernségben; az irodalomértelmezés tudományos alakzatainak
diszgressziói, a filológia hermeneutikájának kérdései és a szöveg művé
válása.
Tájékoztató szakirodalom
 Ivor
Armstrong RICHARDS, Principles of Literary Criticism, London,
1960.
Théorie
littéraire. Problemes et perspectives, eds. Mark ANGENOT, Jean
BESSIERE, Douwe FOKKEMA, Eva KUSHNER, Paris, 1989.
Paul
V. ZIMA, Literarische Asthetik, Tübingen, 1991.
Great
theories in literary criticism, ed. Karl E. BECKSON, New York,
1963.
Ralph
COHEN, New Directions in Literary History, Baltimore, 1974.
Encyclopedia
of Contemporary Literary Theory, ed. Irene R. MAKARYK, Toronto–Buffalo–London,
1993.
Wilhelm
VON HUMBOLDT, Über die Verschiedenheit des menschlichen Sprachbaues...,
Berlin, 1907 (a bevezetés és különösen a 32–65).
Ferdinand
DE SAUSSURE, Bevezetés az általános nyelvészetbe, Budapest,
1967.
Ludwig
WITTGENSTEIN, Philosophische Grammatik = Werkausgabe, III,
Frankfurt/M., 1984.
Noam
CHOMSKY, Syntactic Structures, The Hague, 1973.
Karl Konrad POHLHEIM, Kleine Schriften zur Textkritik und Interpretation,
Bern–Berlin–Frankfurt/M. –New York–Paris–Wien, 1992, 9–66.
Texte
und Varianten. Probleme ihrer Edition und Interpretation, Hrsg.
Gunter MARTENS, Hans ZELLER, München, 1971.
Ginter
MARTENS, Mi az, hogy szöveg?, Literatura, 1990/3, 239–260.
Algirdas
J. GREIMAS, Sémantique structurale, Paris, 1966.
Umberto
ECO, A Theory of Semiotics, Bloomington, 1976.
Jurij
M. LOTMAN, Szöveg – modell – típus, Budapest, 1973.
Thomas
A. SEBEOK, Semiotics, The Hague, 1973.
Roland
BARTHES, Válogatott írások, Budapest, 1976.
Michael
RIFFATERRE, Semiotics of Poetry, Bloomington, 1978.
PECHLIVANOS,
RIEGER, STRUCK, WEITZ, Einführung in die Literaturwissenschaft,
Stuttgart/Weimar, 1995.
I.
évfolyam 2. félév
P/IR/MIR/ELM-6 Az irodalomértés alapjai (hermeneutika és irodalomesztétika)
Az
irodalmi szöveg temporális, recepciófüggő és jelentésaktualizációhoz
kötött létmódjának kérdései, a megértés általános elmélete és irodalmi
sajátosságai, a „klasszikus” alkotás hatásesztétikája, a
befogadói aktivitás mibenléte, a megértés szubjektivitásának határai,
dialogicitás és „történő” megértés. A „jelentés”
lezárhatatlansága.
Tájékoztató
szakirodalom
Friedrich
D. E. SCHLEIERMACHER, Hermeneutik, Hg. Heinz KIMMERLE, Heidelberg,
1974.
Wilhelm
DILTHEY, A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban, Budapest,
1974, 469–494.
Martin
HEIDEGGER, Lét és idő, Budapest, 1989, 264–313, 600–642.
Martin
HEIDEGGER, A műalkotás eredete, Budapest, 1988.
Hans-Georg
GADAMER, Igazság és módszer, Budapest, 1984, 21–134, 191–217,
269–283, 305–339.
Hans-Georg
GADAMER, Szöveg és interpretáció = Szöveg és interpretáció, szerk.
Bacsó Béla, Budapest, 1991, 17–44.
Hans-Georg
GADAMER, Bevezetés = Martin HEIDEGGER, A műalkotás eredete,
Budapest, 1988, 7–30.
Hans-Georg
GADAMER, A szép aktualitása, Budapest, 1994.
Hans
Robert JAUSS, Irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja,
Helikon, 1980/1–2, 8–39.
Hans
Robert JAUSS, Esztétikai tapasztalat és irodalmi hermeneutika, Helikon,
1980/1–2, 117–128.
Hans
Robert JAUSS, Az irodalmi hermeneutika elhatárolásához, Helikon,
1981/2–3, 188–207.
Wolfgang
ISER, Az irodalom funkciótörténeti szövegmodellje, Helikon,
1980/1–2, 40–65.
Rezeptionsästhetik,
Hg. Rainer WARNING, München, 1975.
Paul
RICOEUR, Struktúra és hermeneutika, Helikon, 1976/4.
BONYHAI
Gábor, Régi és új hermeneutika, Helikon, 1981/2–3.
BONYHAI
Gábor: Hermeneutika és morfológia = Az irodalomtörténet elmélete
I, szerk. SZILI József, Budapest, 185–224.
Filozófiai
hermeneutika, szerk. CSIKÓS Ella, LAKATOS László, Budapest, 1990
(Gadamer, Bultmann és Pannenberg írásai).
Peter
SZONDI, Bevezetés az irodalmi hermeneutikába, Budapest, 1996.
Northrop
FRYE, The Great Code. The Bible and the Literature, New York,
1982.
KULCSÁR
SZABÓ Ernő, Irodalom és hermeneutika, Budapest, 2000, 15–78.
Reinhart
KOSELLECK, Ábrázolás, esemény, struktúra = Történetelméleti és módszertani
tanulmányok, szerk. GLATZ Ferenc, Budapest, 1977, 173–183.
Karlheinz
STIERLE, Asthetische Rationalitat, München, 1997, 11–100.
Odo MARQUARD,
Abschied vom Prinzipiellen, Stuttgart, 1995, 3–38, 117–138.
Günter
FIGAL, Der Sinn des Verstehens, Stuttgart, 1996, 112–131.
II.
évfolyam 1. félév
P/IR/MIR/ELM-7 A szövegalkotás alapjai és a szövegfajták (műnemelmélet,
poétika, retorika, topika, stilisztika)
Az irodalom
produkciós rendszerének jellemzői, a műnemek, műfajok interpretációs
és diszkurzív premisszái, az irodalmi szöveg nyelvi és nyelven kívüli
összetevői, a szöveg „retorikai” valósága elokvencia és performancia
között
Tájékoztató
szakirodalom
Roman JAKOBSON, Nyelvészet és poétika, Budapest, 1979.
Oskar
WALZEL, Gehalt und Gestalt, Berlin, 1923.
Wolfgang
KAYSER, Das sprachliche Kunstwerk, Bern, 1948.
Emil
STAIGER, Grundbegriffe der Poetik, Zürich, 1960.
Karlheinz
STIERLE, Die Identität des Gedichts = Identität. Poetik und Hermeneutik
VIII, Hrsg. Odo MARQUARD, Karlheinz STIERLE, München, 1979.
Manfred
FUHRMANN, Die antike Rhetorik, München/Zürich, 1990.
Manfred
FUHRMANN, Rhetorik und öffentliche Rede, Konstanz, 1983.
George
A. KENNEDY, Classical Rhetoric and Ist Christian and Secular Tradition
from Ancient to Modern Times, Chapel Hill, 1980.
Paul
DE MAN, The Rhetoric of Romanticism, New York, 1984.
Paul
DE MAN, Blindness and Insight, Minneapolis, 1983.
Wirkungsgeschichte
der Rhetorik 1–2, Hg. Josef KOPPERSCHMIDT, Darmstadt, 1991.
Egy
további téma:
A kortárs diszkurzus kérdései: a kultúra poétikája és az irodalmi
nyelv medialitása között
Az
irodalmi műalkotás mint a kultúra-, a történeti-antropológiai értelemkölcsönzés
produktuma, a kultúra „poétikája”, a szociális energia cirkulációja
és az irodalom kulturális „cserék” mozgásában; a kommunikáció materializálódása,
a rögzítő rendszerek működése a modernségben: hang és szöveg, betű,
írás, kép, íráskép – az irodalmi nyelv és a medializáció.
Tájékoztató
szakirodalom
Harold VEESER, The New Historicism, New York, 1989.
Stephen
GREENBLATT, Shakespearean Negotiations. The Circulation of Social
Energy in Renaissance England, Oxford, 1997.
K. Ludwig
PFEIFFER, Das Mediale und das Imaginäre, Frankfurt/M, 1999.
Friedrich
KITTLER, Grammophon – Film – Typewriter,
Berlin, 1986.
Friedrich
KITTLER, Aufschreibesysteme 1800/1900, München, 1987.
Kulturphilosophie,
Hg. Ralf KONERSMANN, Leipzig, 1996.
Klaus
P. HANSEN, Kultur und Kulturwissenschaften, Tübingen/Basel,
1995.
Materialität
der Kommunikation, Hrsg. Hans Ulrich GUMBRECHT, K. Ludwig PFEIFFER,
Frankfurt/M., 1995.
Materialität
des Zeichens, Hrsg. Hans Ulrich GUMBRECHT, K. Ludwig PFEIFFER,
München, 1993.
Marshall
MCLUHAN, Medium is the Message, San Francisco, 1996.
Marshall
MCLUHAN, Understanding Media, New York, 1964.
Heinz KIMMERLE, Philosophien der Differenz, Würzburg, 2000.
|
