Letölthető
változat pdf formátumban:
Az Eötvös Loránd
Tudományegyetem doktori szabályzata
A
felsőoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXX. törvénnyel,
a doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről szóló 51/2001.
(IV. 3.) kormányrendelettel, a külföldi felsőoktatási intézményben
szerzett fokozatok, oklevelek és diplomák elismeréséről és honosításáról
szóló 47/1995. (IV. 27.) számú kormányrendelettel és a kitüntetéses doktorrá
avatásról szóló
5/1994. (IV. 1.) MKM rendelettel egységes szerkezetben.
2001.
TARTALOMJEGYZÉK
Általános
rendelkezések
A szabályzat hatálya
A doktori képzés és fokozatszerzés szervezeti kerete
Egyetemi doktori tanács
Az egyetemi doktori tanács működése
Kari doktori tanács
Doktori iskola
A doktori iskola vezetője
A doktori iskola oktatói
Doktori iskola tanácsa
Doktori iskola létesítése, felfüggesztése, megszüntetése
Doktori képzés
Jelentkezés, felvétel
Témaváltoztatás
Hallgatói jogviszony
A tanulmányi idő megszakítása
Külföldi részképzés
Képzési terv
Tanulmányi terv
A tanév időbeosztása
Beiratkozás
Részvétel a foglalkozásokon
Követelmények teljesítésének ellenőrzése
A tanulmányok befejezése
A doktori fokozat megszerzésének feltételei
A doktori fokozat megszerzésére irányuló
eljárás
Az eljárás megindítása
A doktori szigorlat
A nyilvános vita
A doktori fokozat odaítélése (elutasítása)
A doktori fokozat visszavonása
A kandidátusi fokozat elismerése
A doktori tézisek és a doktori értekezések nyilvánossága
A doktori oklevél, a doktorrá avatás
A doktori oklevél
A doktorrá avatás
A doktoranduszok oktatási tevékenysége
Doktorandusz nyilvántartás, doktori nyilvántartás
A doktori képzésben részt vevő hallgatók támogatása,
valamint az általuk fizetendő díjak és térítések
A doktori eljárás során fizetendő díjak és térítések,
valamint az eljárásban résztvevőket megillető tiszteletdíjak
A doktori képzés állami támogatásának és bevételeinek
felhasználása
A külföldön szerzett tudományos fokozat honosítása
A doctor honoris causa és a doctor et
professor honoris causa cím
Vegyes rendelkezések
1. számú melléklet: Tudományágak
2. számú melléklet: Jelentkezési lap
3. számú melléklet: Eljárási kérelem
8. számú melléklet: A doktori eskü szövege
9. számú melléklet: A doktori képzésben részt vevő
hallgatók támogatása, valamint az általuk fizetendő díjak és térítések
10. számú melléklet: A doktori eljárás során fizetendő
díjak és térítések,valamint az eljárásban résztvevőket megillető tiszteletdíjak
Az Eötvös
Loránd Tudományegyetem [a továbbiakban: Egyetem] Tanácsa, a felsőoktatásról
szóló – többször módosított – 1993. évi LXXX. törvény [a továbbiakban
Ftv.], a kormány doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről szóló
51/2001. (IV. 3.) kormányrendelete
[a továbbiakban: Rendelet (R)], a kormány külföldi felsőoktatási intézményben
szerzett fokozatok, oklevelek és diplomák elismeréséről és honosításáról
szóló – többször módosított – 47/l995. (IV. 27.) kormányrendelete [a továbbiakban:
Honosítási Rendelet (HR)] és a művelődési és közoktatási miniszter kitüntetéses
doktorrá avatásról szóló 5/1994. (IV. 1.) MKM rendelet alapján [a továbbiakban:
Miniszteri Rendelet (MR)] a doktori képzés és fokozatszerzés szabályait
a következőképpen határozza meg.
ÁLTALÁNOS
RENDELKEZÉSEK
A
SZABÁLYZAT HATÁLYA
1.
§
A Szabályzat hatálya
kiterjed
a) a doktori képzésre;
b) a doktori (PhD) fokozatszerzésre irányuló eljárásra és a doktori (PhD)
fokozat odaítélésére;
c) a „tiszteletbeli doktor” cím odaítélésére;
d) a „tiszteletbeli doktor és professzor” cím odaítélésére;
e) a külföldön szerzett tudományos fokozat honosítására;
f) a kitüntetéses doktorrá avatásra;
g) a doktori képzésben részt vevő hallgatókra;
h) a doktori képzésben részt vevő oktatókra és kutatókra;
i) a doktori képzésben, a doktori (PhD) fokozat odaítélésében közreműködőkre.
2.
§
A jelen
Szabályzatban megjelölt kérdésekről az egyes karok tanácsai által elfogadott,
az Egyetemi Doktori Tanács által véleményezett, az Egyetemi Tanács által
jóváhagyott kari doktori szabályzatok rendelkeznek.
A
DOKTORI KÉPZÉS ÉS FOKOZATSZERZÉS SZERVEZETI KERETE
Ftv. 91. §
(2) A doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére az egyetem
doktori tanácsot hoz létre; nagylétszámú egyetemeken a doktori tanács
karonként és szakonként is létrehozható. A doktori tanácsnak tanácskozási
jogú tagja a doktori képzésben részt vevő hallgatók által választott egy
képviselő.
(3) A doktori tanács valamennyi tagjának doktori fokozattal kell rendelkeznie;
a tanács tagja lehet az is, aki az egyetemnek nem dolgozója.
Rendelet
2. §
17. doktori tanács: a doktori képzés szervezésére és a fokozat
odaítélésére az egyetemi tanács által létrehozott testület, amely a doktori
képzés tekintetében döntéshozatali jogosultsággal rendelkezik, különösen
a képzés programjának jóváhagyása és a képzésre felvétel, valamint a fokozat
odaítélése tekintetében. Jogszabályban megállapított feltételek teljesülése
esetén elláthatja a habilitációs bizottság feladatait is.
3.
§
Az Eötvös
Loránd Tudományegyetemen Egyetemi Doktori Tanács, és minden egyetemi karon
egy-egy kari doktori tanács működik.
EGYETEMI
DOKTORI TANÁCS
4. §
(1) Az Egyetemi Doktori
Tanács tagjai:
a) az Egyetemi Doktori Tanács elnöke;
b) minden egyetemi karról három az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban
álló [a továbbiakban: belső] személy és egy az Egyetemmel közalkalmazotti
jogviszonyban nem álló [a továbbiakban: külső] személy
(2) Az Egyetemi Doktori
Tanács elnöke hivatalból a tudományos ügyekért felelős rektorhelyettes.
(3) Az Egyetemi Doktori
Tanács további tagjait a kari tanácsok javaslata alapján az Egyetemi Tanács
választja meg, és a rektor bízza meg.
(4) A kari tanácsok
javaslata alapján az Egyetemi Tanács karonként egy-egy póttagot is választ.
(5) A doktori tanács
szavazati joggal rendelkező belső tagjai és póttagjai az MTA rendes, illetve
levelező tagjai, doktorai és/vagy egyetemi tanárok lehetnek.
(6) A doktori tanács
szavazati joggal rendelkező külső tagjai az MTA rendes, illetve levelező
tagjai és doktorai lehetnek.
5.
§
(1) Az Egyetemi Doktori
Tanács tagjainak megbízatása az őket megválasztó Egyetemi Tanács mandátumának
megszűnését követő december 31-ig tart.
(2) Az Egyetemi Doktori
Tanács tagjának megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) visszahívással,
c) a megbízatás lejártával,
d) a tag halálával,
e) amennyiben nem teljesíti a 4. § (5)–(6) bekezdésében megfogalmazott
követelményeket.
(3) Amennyiben az
Egyetemi Doktori Tanács valamely tagjának megbízatása a megbízatás lejárta
előtt megszűnik, az adott kar javaslatára megválasztott póttag az Egyetemi
Doktori Tanács tagja lesz. Ennek tényét a rektor határozatban állapítja
meg.
(4) A (3) bekezdésben
leírt esetben az Egyetemi Tanács az illetékes kari tanács javaslatára
60 napon belül új póttagot választ.
(5) A kari tanácsok
az Egyetemi Doktori Tanács megbízatásának lejárta előtt 60 nappal javaslatot
tesznek az Egyetemi Doktori Tanács tagjaira.
6.
§
(1) Az Egyetemi Doktori
Tanács tagjának visszahívását az Egyetemi Doktori Tanács, az illetékes
kar Kari Doktori Tanácsa és az illetékes kari tanács kezdeményezheti.
(2) Az Egyetemi Doktori
Tanács tagjának visszahívását kezdeményezni lehet
a) a tag tartós akadályoztatása esetén,
b) amennyiben a tag rendszeresen távol van az Egyetemi Doktori Tanács
üléseiről,
c) amennyiben a taggal szemben jogerős büntető bírósági ítéletet vagy
fegyelmi határozatot hoznak;
d) amennyiben a tag a tagságra bármely okból méltatlanná válik.
(3) A visszahívásról
az illetékes kari tanács véleménye alapján az Egyetemi Tanács dönt.
Rendelet
22. §
A doktori
tanács feladata, különösen:
a) jóváhagyja a doktori iskolák alapításának kezdeményezését;
b) dönt a doktori képzésbe való felvételről, a felmentésekről, a doktori
szigorlat tárgyairól, a doktori fokozat odaítéléséről, a kitüntetéses
doktorrá avatási javaslatokról;
c) a Szabályzatban meghatározottak szerint, a doktori iskolák javaslatára
kijelöli a doktori felvételi bizottság tagjait, a bírálóbizottság tagjait
és a hivatalos bírálókat, létrehozza a szigorlati bizottságot, továbbá
jóváhagyja a doktori témavezetők és a doktori iskola oktatóinak személyét;
d) állást foglal a külföldi tudományos fokozat honosításáról;
e) javaslatot tesz az egyetemi tanács részére a doktori képzési normatíva
felhasználásáról.
7.
§
Az Egyetemi Doktori
Tanács feladatai:
a) a kari doktori tanácsok javaslata alapján dönt a doktori fokozat odaítéléséről,
minősítéséről, illetve visszavonásáról;
b) dönt a kitüntetéses doktorrá avatásra tett javaslatokról;
c) a kari doktori tanácsok javaslata alapján dönt a külföldi tudományos
fokozatok honosításáról,
d) őrködik a doktori fokozat által tanúsított egységes és magas tudományos-szakmai
színvonal megtartása felett;
e) ellenőrzi a kari doktori tanácsok működésének jogszerűségét;
f) jóváhagyja az Egyetem által benyújtandó doktori iskola létesítéséről
szóló pályázatot, mely magába foglalja az iskola vezetőjére tett javaslatot
is;
g) jóváhagyja a doktori iskolák működési szabályzatát;
h) javaslatot tesz a doktori iskola vezetőjének személyére;
i) véleményezi a kari doktori szabályzatok tervezetét;
j) az Oktatási Minisztérium által biztosított keretek között dönt a doktori
ösztöndíjak karok közötti felosztásáról;
k) megtárgyalja a karok doktori beszámolóit;
l) a jelentések alapján beszámolót készít az Egyetemi Tanácsnak és az
Oktatási Minisztériumnak a doktori képzésre kapott pénzeszközök felhasználásáról.
AZ
EGYETEMI DOKTORI TANÁCS MŰKÖDÉSE
8. §
(1) Az Egyetemi Doktori
Tanács tanévenkénti első ülésén az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban
álló tagjai közül elnökhelyettest választ.
(2) Az elnökhelyettes
az elnök akadályoztatása esetén ellátja az elnök feladatkörét.
(3) Az Egyetemi Doktori
Tanács üléseit tanévente legalább négy alkalommal, illetve szükség szerint
tartja.
(4) Az Egyetemi Doktori
Tanács üléseit az elnök hívja össze, a napirend írásos megküldésével az
ülést megelőzően legalább 8 nappal.
(5) Az Egyetemi Doktori
Tanács ülésén szavazati joggal a tagok vesznek részt.
(6) Az Egyetemi Doktori
Tanács ülésein tanácskozási joggal rész vehet:
a) az Egyetemi Doktori Tanács póttagja;
b) az egyetemi karok doktori képzésben részt vevő hallgatóinak [a továbbiakban:
doktorandusz] a kari hallgatói önkormányzat szabályzatában leírt módon
delegált 1-1 doktorandusz képviselője;
c) a kari doktori tanács elnöke (amennyiben nem tagja a testületnek);
d) akit az Egyetemi Doktori Tanács elnöke az ülésre meghív.
(7) Az Egyetemi Doktori
Tanács akkor határozatképes, ha az ülésén a szavazati jogú tagok több,
mint a fele jelen van, és jelen van az elnök vagy az elnökhelyettes.
(8) Az Egyetemi Doktori
Tanács határozatait szótöbbséggel hozza. Személyi kérdésekben titkos szavazást
kell tartani.
(9) Az Egyetemi Doktori
Tanács határozatait írásba kell foglalni és az érintetteknek meg kell
küldeni. A határozatokat – a fokozat odaítélésével, visszavonásával kapcsolatos
döntések kivételével – a karon szokásos módon közzé kell tenni.
(10) Az Egyetemi Doktori
Tanács üléseiről emlékeztetőt kell készíteni, amely tartalmazza az ülésen
hozott határozatokat és a legfontosabb elhangzottakat.
(11) Az Egyetemi Doktori
Tanács titkársági feladatait az Oktatási és Tudományszervezési Osztály
látja el.
9.
§
(1) Az Egyetemi Doktori
Tanács a 7. § e) és j) pontjában meghatározott feladat és jogkörét az
Egyetemi Doktori Tanács elnökére átruházhatja.
(2) Az Egyetemi Doktori
Tanács elnöke átruházott jogkörében a doktori képzést folytató karok képviselőinek
meghallgatásával jár el.
KARI
DOKTORI TANÁCS
10. §
(1) A kari doktori
tanácsok létszámát és a jelölés módját a kari doktori szabályzatok határozzák
meg.
(2) A Kari Doktori
Tanács tagjait a kari tanács választja meg titkos szavazással.
(3) A Kari Doktori
Tanács tagjai között külső tag is lehet.
(4) A Kari Doktori
Tanácsban a doktori képzésben együttműködő más felsőoktatási intézmények,
tudományos kutatóintézetek és kutatóhelyek képviseletét biztosítani lehet.
11.
§
(1) A kari doktori
tanács feladata különösen
a) javaslatot tesz doktori fokozat odaítélésére, minősítésére, visszavonására;
b) javaslatot tesz külföldi tudományos fokozat honosításáról;
c) kezdeményezi doktori iskola létesítését;
d) javaslatot tesz az Egyetemi Doktori Tanácsnak a doktori iskola vezetőjének
személyére;
e) dönt a doktori szigorlat tárgyairól és a szigorlati bizottság összetételéről;
f) dönt a doktori értekezés hivatalos bírálóiról és a bírálóbizottság
összetételéről;
g) javaslatot tesz a kari doktori szabályzat szövegére, módosítására;
h) jóváhagyja a doktori iskola oktatóinak és témavezetőnek személyét;
i) dönt doktori oktatási programok létrehozásáról, felfüggesztéséről,
megszüntetéséről;
j) meghirdeti a doktori képzésben való részvétel feltételeit;
k) dönt a doktori képzésre történő felvételről;
l) ellenőrzi a doktori képzés működését;
m) dönt a külföldi részképzés munkaprogramjának elfogadásáról;
n) egyéni kérelem alapján dönt a hallgatói tanulmányi kérelmekről.
o) véleményt nyilvánít a doktori iskolák működési szabályzatáról;
p) véleményt nyilvánít a doktori képzési előirányzat felhasználásáról
q) megbízza és felmenti a doktori iskola tanácsának tagjait.
DOKTORI
ISKOLA
Ftv. 91. § (1) bekezdés
Az egyetem doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azon a tudományterületen,
illetőleg tudományágban jogosult, amelyben arra való alkalmasságát a MAB
állásfoglalásában elismerte.
Rendelet
17. §
(1) Doktori- és mesterképzés kizárólag külön jogszabályban meghatározott
feltételek alapján akkreditált doktori iskola keretében folytatható.
(2) Az egyetemeken külön jogszabályban meghatározott tudományáganként
(művészeti területenként) ha jogszabály a multidiszciplináris területen
működő doktori iskolák esetében kivételt nem tesz egy doktori iskola működhet.
12.
§
Azon
tudományterületek és tudományágak karok szerinti felsorolását, amelyekben
az Ftv. 91. § (1) bekezdése és a Rendelet 17. § (2) bekezdése alapján
az egyetem doktori képzésre és doktori (PhD) fokozat odaítélésére jogosult,
jelen Szabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.
13.
§
(1) A doktori iskola
az Egyetem különböző egységeket is átfogó olyan funkcionális
szervezeti egysége, amelyben a doktori fokozat megszerzésére felkészítő
doktori képzés folyik.
(2) A doktori iskolában
– az egyetem felkérésére – közreműködhetnek más egyetemek vagy kutatóintézetek,
illetve azok munkatársai is.
Rendelet 26. §
(1) bekezdés
A doktori
iskolák működési szabályzatot alkotnak, amelyet az egyetemi doktori tanács
hagy jóvá.
14.
§
(1) A doktori iskolák
működési szabályzatát az Egyetemi Doktori Tanács a Kari Doktori Tanács
véleménye alapján hagyja jóvá.
A
DOKTORI ISKOLA VEZETŐJE
15. §
(1) A doktori iskola
vezetője a doktori iskola alapító belső tagja lehet, aki az MTA rendes,
levelező tagja, doktora vagy a tudomány doktora (a továbbiakban együtt:
akadémiai doktor).
(2) A doktori iskola
mindenkori vezetőjét a kari és az egyetemi doktori tanács javaslatára
a Magyar Akkreditációs Bizottság egyetértésével a rektor bízza meg, illetve
menti fel.
(3) A doktori iskola
vezetője felelős az iskola tudományos színvonaláért és oktatási munkájáért.
A
DOKTORI ISKOLA OKTATÓI
Rendelet 18. § (1) bekezdés
A doktori iskola oktatói azok a tudományos fokozattal rendelkező oktatók
és kutatók, akiket – a doktori iskola vezetőjének javaslatára – a doktori
iskola tanácsa alkalmasnak tart a doktori iskola keretében oktatási, kutatási
és témavezetői feladatok ellátására.
Rendelet
22. §
A doktori tanács feladata, különösen:
[…]
c) […], továbbá jóváhagyja a doktori témavezetők és a doktori iskola oktatóinak
személyét;
[…]
16.
§
1) A Kari Doktori
Tanács a Doktori Iskola Tanácsa állásfoglalása alapján, a Doktori Iskola
vezetőjének előterjesztésére a kari doktori szabályzatban szabályozott
módon hagyja jóvá a doktori iskola oktatóinak személyét.
(2) Az egyes doktori
iskolák oktatóinak személyéről a Rektori Hivatal Oktatási és Tudományszervezési
Osztálya nyilvántartást vezet.
DOKTORI
ISKOLA TANÁCSA
Rendelet 2. §
E rendelet alkalmazásában
19. a doktori iskola tanácsa: a doktori iskola vezetőjének munkáját segítő,
rendszeresen ülésező testület, amit a doktori iskola alapító tagjai választanak,
és tagjait az egyetem doktori tanácsa bízza meg és menti fel;
17.
§
(1) A Doktori Iskola
Tanácsának összetételéről a kari szabályzatok rendelkeznek.
(2) Doktori Iskola
Tanácsának tagjait a Kari Doktori Tanács bízza meg és menti fel. A megbízóleveleket
a KDT elnöke adja ki.
(3) A Doktori Iskola
Tanácsának elnöke a doktori iskola vezetője.
DOKTORI
ISKOLA LÉTESÍTÉSE, FELFÜGGESZTÉSE, MEGSZÜNTETÉSE
Rendelet 20. §
(1) A doktori iskola létesítésének jóváhagyásáért pályázatot kell benyújtani
a MAB-hoz. A doktori tanács által előkészített, az egyetemi tanács által
jóváhagyott pályázatot a rektor nyújtja be a MAB-hoz.
(2) A MAB a beérkezett pályázatokat tudományterületenként vagy tudományáganként
kidolgozott követelményrendszer alapján bírálja el.
(3) A doktori iskola engedélyezésére, működésének minőségellenőrzésére,
a működés felfüggesztésére, illetve megszüntetésére vonatkozó részletes
szabályokat – a vonatkozó jogszabályokban meghatározott keretek között
– a MAB állapítja meg.
18.
§
(1) A doktori iskola
létesítésének jóváhagyását célzó pályázatot az illetékes Kari Doktori
Tanács javaslatára, az Egyetemi Doktori Tanács támogató véleménye alapján,
az Egyetemi Tanács hagyja jóvá és a rektor ellenjegyzi.
(2) A pályázatban
foglalt adatok hitelességéért az egyetem rektora felel, és az adatok valósságát
aláírásával igazolja.
(3) A doktori iskola
alapításáról szóló pályázat formai követelményeit, a Magyar Akkreditációs
Bizottság előírásaival összhangban a tudományos ügyekért felelős rektorhelyettes
ellenőrzi.
19.
§
(1) Az Egyetemi Doktori
Tanács javasolhatja a doktori iskola működésének felfüggesztését, illetve
megszüntetését, ha az oktatás személyi vagy tárgyi feltételei lényegesen
megváltoznak és az oktatás minőségének romlását idézik elő.
(2) A rektor a felfüggesztési,
illetve megszüntetési javaslatot, az Egyetemi Tanács véleményének meghallgatása
után, részletes indoklással ellátva megküldi a Magyar Akkreditációs Bizottságnak.
(3) Doktori iskola
felfüggesztésének, megszüntetésének indokoltságáról Egyetemi Doktori Tanács
vizsgálatát kezdeményezheti:
a) a rektor;
b) az illetékes Kari Doktori Tanács;
c) az Egyetemi Doktori Tanács tagja.
JOGORVOSLAT
Rendelet 21. §
(1) bekezdés
A doktori tanács doktori ügyekben hozott döntései ellen jogszabálysértés,
a doktori szabályzat megsértése, illetve eljárási hiba esetén jogorvoslatnak
van helye. A jogorvoslati eljárás lefolytatása a rektor hatáskörébe tartozik.
20. §
A rektor
a fellebbezésről 30 napon belül dönt.
DOKTORI
OKTATÁSI PROGRAM
21. §
(1) A tudományáganként
akkreditált doktori iskolák keretei között az egyes résztudományi területeknek
megfelelően doktori oktatási programok létesíthetők.
(2) Doktori oktatási
program létesítéséről, felfüggesztéséről, megszűntetéséről, valamint a
doktori oktatási program vezetőjének személyéről a Kari Doktori Tanács
dönt.
Rendelet 19. §
A meghirdethető oktatási programokról és a témavezetői megbízásokról a
doktori iskola tanácsa ennek hiányában doktori tanácsa évente dönt, és
ezek nyilvánosságra hozataláról az egyetemen szokásos módon gondoskodik.
22.
§
A Doktori
Iskola Tanácsa a következő évben meghirdetendő doktori oktatási programokról
legkésőbb június 30-ig dönt, döntéséről tájékoztatja a Kari Doktori Tanács
elnökét.
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
23. §
(1) Az Egyetemi Doktori
Tanács – a kari doktori tanácsok véleményére figyelemmel – kialakítja
a doktori képzés és fokozatszerzés minőségbiztosításának elveit és módszereit.
(2) Az Egyetemi Doktori
Tanács – a kari doktori tanácsok közreműködésével – folyamatosan figyelemmel
kíséri az iskolák és a programok működését. Munkájához felhasználja a
doktorjelöltek és a közelmúltban fokozatot szerzettek véleményét, szükség
esetén külső szakértőt kér fel.
(3) Az Egyetemi Doktori
Tanács szükség esetén kezdeményezi a doktori oktatási program, doktori
iskola felfüggesztését.
24.
§
(1) Az Egyetemi Doktori
Tanács a minőségbiztosítási szabályzat alapján elkészülő éves jelentés
részeként értékelést készít a doktori iskolák működésének minőségéről.
(2) Az Egyetemi Doktori
Tanács az éves jelentés elkészítésekor minden évben két doktori iskola
működését részletesen elemzi, a többi doktori iskola esetében a változásokról
tesz jelentést.
DOKTORI
KÉPZÉS
25. §
(1) Doktori képzés
az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
a) nappali tagozatos szervezett képzés (ösztöndíjas vagy költségtérítéses
formában);
b) esti tagozatos szervezett képzés (költségtérítéses formában);
c) levelező tagozatos szervezett képzés (költségtérítéses formában);
d) levelező tagozatos egyéni felkészülés (költségtérítéses formában) keretében
indítható.
(2) A szervezett doktori
képzés tanulmányi ideje három év.
Rendelet 2. §
E kormányrendelet alkalmazásában
6. doktori képzés: egyetem által végzett, doktorandusz-hallgatói
jogviszonyt eredményező, három év (36 hónap) tanulmányi időtartamú posztgraduális
szintű képzés, amely a doktori fokozat elnyerésére készít fel. A doktori
képzés rendszeres tanulmányi, kutatási és beszámolási tevékenység, amely
magában foglalja az egyetem doktori szabályzatában előírt kötelezettségek
teljesítését, így a doktori szigorlat kivételével a doktori vizsgák eredményes
letételét is;
23. nappali tagozatos képzés: olyan képzés, ahol a külön jogszabályban
meghatározott tanórák (kontaktórák) az összes hallgatói tanulmányi munkaidő
legalább egytizenötöd részét teszik ki.
24. esti tagozatos képzés: olyan képzés, ahol a külön jogszabályban
meghatározott tanórák (kontaktórák) a nappali tagozatos képzésben meghatározottak
legfeljebb kétharmadát teszik ki.
25. levelező tagozatos képzés: olyan képzés, ahol a külön jogszabályban
meghatározott tanórák (kontaktórák) a nappali tagozatos képzésben meghatározottak
legfeljebb egyharmadát teszik ki.
JELENTKEZÉS,
FELVÉTEL
Rendelet 28. §
(1) Doktori képzésre a felvételi eljárás alapján
lehet felvételt nyerni. A felvételi eljárás megszervezése és lebonyolítása
– az e rendeletben meghatározottak szerint – az egyetemek feladata. A
doktori képzésre való felvételről az egyetem doktori tanácsa dönt, és
döntéséről a jelentkezőt 8 napon belül írásban értesíti.
(2) Doktori képzésre egyetemi oklevéllel, vagy azzal egyenértékű oklevéllel
és legalább egy, államilag elismert középfokú „C„ típusú nyelvvizsgával
rendelkező pályázók jelentkezhetnek.
(3) A doktori tanács a felvételt, a doktori iskola javaslata alapján,
a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl, további követelményhez
kötheti.
(4) A felvétel részletes szabályait a Szabályzatban kell meghatározni.
(5) Az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzésre jelentkezők
azonos követelmények és feltételek alapján vesznek részt a felvételi eljárásban.
Rendelet 29. §
(1) A felsőoktatási intézmények (a katonai és rendvédelmi felsőoktatási
intézmények esetében pedig a közvetlen felügyeletet gyakorló miniszter)
által – évente egy alkalommal, legkésőbb augusztus 15. napjáig – közölt
adatok alapján az Oktatási Minisztérium minden évben egységes formában
– a doktori képzés felvételi tájékoztatójában (a továbbiakban: Tájékoztató)
– közzéteszi a doktori iskolák, illetve a doktori iskolákban szervezett
képzési programok jegyzékét.
(2) Szükség szerint a Tájékoztató több alkalommal is megjelentethető,
ebben az esetben az adatszolgáltatás és a megjelentetés határidejét az
Oktatási Minisztérium legalább 30 nappal ezen határidők letelte előtt
az Oktatási Közlönyben közzéteszi.
(3) A Tájékoztató tartalmazza:
a) a felvenni tervezett létszámot;
b) a tandíjjal, a költségtérítéssel és a juttatásokkal kapcsolatos információkat;
c) az Ftv. 83. §-ának (3)–(4) bekezdésére is figyelemmel, a felvétel követelményeit,
különös tekintettel a felvételi vizsga értékelése, valamint az alkalmazott
rangsorolás elvére;
d) a felvételi eljárási díj összegét és az annak befizetésével kapcsolatos
információkat;
e) egyéb, az ebben a rendeletben meghatározott, illetve a jelentkezők
számára szükséges információkat.
(4) Az egyetem a jelentkező számára biztosítja felvételi szabályzatának
megismerhetőségét.
Rendelet 30. §
(1) A doktori iskolák a doktori képzésről évente
rendszeres és nyilvános tájékoztatást adnak; a felvételi követelményeket
évente az egyetemen szokásos módon közzéteszik.
(2) A doktori tanács – az oktatási miniszternek az első évre felvehető
államilag finanszírozott doktorandusz hallgatói létszám meghatározásáról,
az egyetemek közötti elosztás elveiről, az Országos Doktori és Habilitációs
Tanács javaslata alapján és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács állásfoglalásának
figyelembevételével hozott döntése alapján – évenként állapítja meg a
doktori iskolákba felvehető államilag finanszírozott doktorandusz hallgatók
létszámát.
(3) A doktori tanács felvételt elutasító döntése ellen fellebbezéssel
lehet élni, ha az jogszabályt vagy intézményi szabályzatot sért. A fellebbezést
az elutasító döntés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül kell
előterjeszteni. A fellebbezést a felsőoktatási intézmény vezetője bírálja
el, a fellebbezés kézhezvételétől számított 15 napon belül. A döntés ellen
további fellebbezésnek helye nincs.
(4) A doktori iskolák a felvett jelentkezők névsorát és eredményeit az
egyetemen szokásos módon közzéteszik.
26.
§
(1) A doktori felvételi
tájékoztató tartalmát a Rektori Hivatal koordinálásával a kari dékáni
hivatalok és a kari doktori tanácsok elnökei készítik el.
27.
§
(1) Doktori képzésre
jelentkezni az illetékes kar Dékáni Hivatalába benyújtott, jelen szabályzat
2. számú mellékletében meghatározott jelentkezési lapon
lehet.
(2) A jelentkezés
pontos rendjét, a felvételi eljárást a kari szabályzatok határozzák meg.
(3) A felvételi eljárást
a doktori iskola választott felvételi bizottsága folytatja le.
(4) A felvételi eljárás
szempontrendszerét a Kari Doktori Tanács határozza meg. A felvételi rangsorolás
szempontja különösen
a) a korábbi egyetemi tanulmányi előmenetel (vizsgák, szigorlatok, diploma
minősítés);
b) korábbi kutatómunka során felmutatott eredményei (diákköri díjak, szaktudományi
közlemények);
c) a kutatási program megvalósíthatósága.
(5) Egyéni kérelemre
a Kari Doktori Tanács felmentést adhat a felvételi eljárás egyes elemeinek
teljesítése alól.
28.
§
(1) A felvételi döntést
a Kari Doktori Tanács hozza meg. Az erről szóló határozatot a kar dékánja
adja ki.
(2) A felvételi döntés
lehet:
a) felvétel ösztöndíjas szervezett doktori képzésre,
b) felvétel költségtérítéses szervezett doktori képzésre;
c) felvétel egyéni felkészülésre;
d) a jelentkezés elutasítása.
(3) A felvétel doktori
iskolába, doktori oktatási programra történik.
TÉMAVÁLTOZTATÁS
29.
§
(1) A képzés megkezdésétől
számított három féléven belül a doktorjelölt kérheti, hogy tanulmányait
más doktori oktatási programban, más témával, vagy más témavezető irányításával
folytathassa.
(2) A téma-, illetve
témavezető-változtatás a tanulmányi idő tartamát nem hosszabbítja meg.
(3) A téma-, illetve
témavezető-változtatásról a Doktori Iskola Tanácsa dönt.
(4) A döntéssel egyidejűleg
rendelkezni kell a korábban teljesített követelmények elismeréséről is.
HALLGATÓI
JOGVISZONY
Rendelet 31. §
(1) A szervezett képzésben résztvevők tanulmányaikat nappali, esti vagy
levelező tagozaton folytathatják.
(2) A szervezett doktori képzésben, a Szabályzatban előírt tanulmányi
kötelezettségek teljesítésének és a doktori ösztöndíj folyósításának időtartama
három év (36 hónap).
[…]
(5) A felvételtől számított 72 hónap elteltével, a doktorandusz-hallgatói
jogviszony a hallgatói névsorból való törléssel megszűnik.
30.
§
(1) A doktori képzésben
részt vevő hallgató az Egyetemmel áll hallgatói jogviszonyban.
(2) A hallgatói jogviszony
megszűnik:
a) az oklevél kiállításával;
b) a Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat alapján kimondott kizárás fegyelmi
büntetéssel;
c) a hallgató elbocsátásával;
d) a hallgató ezirányú bejelentésével;
e) a hallgató névsorból való törlésével.
31.
§
(1) A hallgatót el
kell bocsátani, ha
a) a képzés első három félévében a kari szabályzatban meghatározott elvárásokat
nem teljesítette;
b) kötelező tárgyból a megismételt vizsgán is elégtelen vagy nem megfelelt
minősítést szerzett;
c) kutatási terve saját hibájából nem valósult meg;
(2) Az elbocsátás
(1) bekezdésben foglalt eseteiben a Doktori Iskola vezetőjének javaslata
alapján a Kari Doktori Tanács dönt.
(3) Az Egyetemi Doktori
Tanács a hallgató tanulmányai során egyetlen alkalommal kérelemre, méltányossági
alapon eltekinthet az (1) bekezdésben foglaltaktól.
32.
§
(1) Törölni kell a
hallgatót a névsorból a Rendelet 31. § (5) bekezdése alapján, valamint
amennyiben hallgatói jogviszonya a tanulmányi idő alatt két éven keresztül
folyamatosan szünetel, kivéve, ha tanulmányai megszakítására engedélyt
kapott.
(2) A hallgatói névsorból
való törlésről – a KDT véleménye alapján – a dékán határozatban rendelkezik.
A
TANULMÁNYI IDŐ MEGSZAKÍTÁSA
Rendelet 31. §
(3) Az egyetem a tanulmányi idő megszakítását legfeljebb három alkalommal,
összesen három évre engedélyezheti (évkihagyás). Első alkalommal a kérelmet
el kell fogadni. A hallgatói jogviszony szünetelése alatt állami ösztöndíj
nem folyósítható.
(4) Évhalasztás, évkihagyás, valamint a tanulmányok más módon történő
megszakítása után a képzés folytatására jelentkező doktorandusz a jelen
rendelet által meghatározott támogatásokból részesül, és az e rendelet
alapján meghatározott tandíjat, illetve költségtérítést köteles fizetni,
kivéve, ha a Szabályzat ettől eltérő szabályt állapít meg.
[…]
7) Amennyiben a doktorandusz hallgató a honvédelemről szóló 1993. évi
CX. törvény 92. §-ának (1) bekezdésében foglalt szolgálati kötelezettségét
teljesíti, annak időtartamára hallgatói jogviszonya szünetel.
33.
§
(1) A tanulmányok
megszakítását a hallgató írásbeli kérelme alapján a témavezető és a Doktori
Iskola vezetője véleményére figyelemmel a Kari Doktori Tanács elnöke engedélyezi.
Engedélyező határozatában határozza meg a tanulmányok folytatásának időpontját
(tanév, félév).
(2) A tanulmányok
megszakításának minősül továbbá a tanulmányi félévre történő beiratkozás
elmulasztása is, azzal, hogy a tanulmányok folytatása időpontját a Kari
Doktori Tanács elnöke határozza meg.
(3) A tanulmányok
megszakítása esetén a hallgatói jogviszony szünetel.
KÜLFÖLDI
RÉSZKÉPZÉS
Rendelet 31. § (8) bekezdés
A doktorandusz hallgató külföldi részképzésben is részt vehet. A részképzésben
olyan, a témavezető által jóváhagyott munkaprogram alapján vehet részt
a doktorandusz hallgató, amely biztosítja az adott tanulmányi időszak
érvényességét az egyetem doktori képzési programjában.
A külföldi részképzés időtartama a doktori képzés időtartamába beszámít,
a hallgatói jogviszony nem szünetel.
34.
§
A külföldi
részképzéssel kapcsolatos részletes szabályok megállapítása a kari doktori
szabályzat hatáskörébe tartozik.
KÉPZÉSI
TERV
35.
§
(1) A doktori oktatási
program képzési terve tartalmazhat
a) kötelező tantárgyakat;
b) a témavezető által kijelölhető tantárgyakat
c) kötelezően választható tantárgyakat;
d) szabadon választható tantárgyakat
e) kutatási tevékenységet [a továbbiakban együtt: tantervi egység]
(2) Az egyes doktori
oktatási programok képzési tervét a Kari Doktori Tanács hagyja jóvá.
TANULMÁNYI
TERV
36. §
(1) A doktorandusz
tanulmányi terve a doktori oktatási program képzési tervének keretei között
meghatározza az doktorandusz által tanulmányai során elvégzendő munkát.
(2) Az egyéni felkészülésben
részt vevő doktorandusz tanulmányi terve tartalmazza a korábbi teljesítmények
alapján teljesített kötelezettségeket is, ennek a ténynek a feltüntetésével,
valamint a képzési időt.
(3) A doktorandusz
tanulmányi tervét a témavezető javaslatára a doktori iskola vezetője hagyja
jóvá. Doktori oktatási program működése esetén a Doktori Iskola vezetője
e jogkörét a programvezetőre ruházhatja át.
A
TANÉV IDŐBEOSZTÁSA
37. §
(1) A szervezett doktori
képzés tanéve két hathónapos félévből áll.
(2) Az első félév
oktatási időszaka szeptember 1-jén, a második félév oktatási időszaka
február 1-jén kezdődik.
BEIRATKOZÁS
Rendelet 15. §
(1) Az a doktorandusz, aki a tandíj- vagy költségtérítés-fizetési kötelezettségének
nem tesz eleget, és az egyetemtől a Szabályzatban megállapítottak szerint
fizetési haladékot nem kap, a következő tanulmányi félévre nem iratkozhat
be.
(2) Az (1) bekezdés alapján hozott intézményi döntés ellen a doktorandusz
jogorvoslattal élhet, a 14. § rendelkezései szerint.
38.
§
(1) A doktorandusz
köteles minden félév elején beiratkozni. Beiratkozni az első félévre szeptember
15-ig, a második félévre február 15-ig lehet.
(2) Beiratkozáskor
a leckekönyvbe fel kell venni a teljesítendő tantervi egységek nevét,
az előadó nevét. A féléves tanulmányi programot a témavezető aláírásával
hitelesíti.
(3) A felvehető kötelező
és választott tantervi egységekről, azok beosztásáról (hely és időpont),
követelményeiről, számonkéréséről, a kötelező és ajánlott irodalomról
a félév elején a Kari Doktori Tanács elnöke által közzétett tanrendben
kell tájékoztatást adni.
RÉSZVÉTEL
A FOGLALKOZÁSOKON
39. §
A foglalkozásokon
való részvétel feltételeiről és következményeiről a kari doktori szabályzat
rendelkezik, melyet a hallgatókkal az első foglalkozáson ismertetni kell.
KÖVETELMÉNYEK
TELJESÍTÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE
40. §
(1) Tantárgy teljesítése
ötfokozatú skálán [jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen(1)]
történik.
(2) A kutatási tevékenység
értékelése három fokozatú skálán [kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt
meg] történik.
41.
§
(1) A vizsgaidőpontokat
úgy kell meghatározni, hogy a doktorandusz a vizsgákat a vizsgaidőszakon
belül arányosan elosztva tehesse le.
(2) A vizsga sikertelen
teljesítése esetén a doktorandusz még egyszer megkísérelheti a vizsga
teljesítését, a vizsgaidőszakon belül.
A
TANULMÁNYOK BEFEJEZÉSE
42. §
A doktori
tanulmányok befejezését, a tanulmányi terv maradéktalan teljesítését a
Doktori Iskola vezetőjének igazolása alapján, a kari doktori szabályzatban
meghatározott módon a dékán vagy a Kari Doktori Tanács elnöke által kiállított
végbizonyítvány (a továbbiakban: doktori abszolutórium) igazolja.
A
DOKTORI FOKOZAT MEGSZERZÉSÉNEK FELTÉTELEI
Rendelet
33. § (1) bekezdés
A doktori fokozatszerzési eljárás megindítását a Szabályzatban előírt
módon kell kérelmezni.
A fokozatszerzési eljárásra bocsátás feltételeit a Szabályzat tartalmazza.
43.
§
(1) A doktori fokozat
megszerzésének feltétele
a) a doktori szigorlat letétele,
b) egy idegen nyelvnek államilag elismert „C” típusú legalább középfokú
nyelvvizsgával igazolt ismerete,
c) egy másik idegen nyelv a kari doktori szabályzatban meghatározott feltételek
szerinti ismerte;
d) a kari szabályzatban meghatározott szakirodalmi közlemények bemutatása,
e) a doktori abszolutórium megléte,
f) a doktori értekezés (munka, alkotás) elkészítése,
g) a doktori értekezés nyilvános vitán való megvédése.
(2) A doktori értekezés
(munka, alkotás) tartalmi és formai követelményeit a kari doktori szabályzatok
állapítják meg.
A
DOKTORI FOKOZAT MEGSZERZÉSÉRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
Ftv.
91. § (4) bekezdés
A doktori eljárásban nem vehet részt az a személy, aki a pályázóval függelmi,
hozzátartozói viszonyban van, vagy akitől az ügy tárgyilagos elbírálása
egyéb okból nem várható el.
44.
§
(1) A doktori eljárás
tárgyilagos lefolytatásának feltételeiről a kari doktori tanácsok elnökei
gondoskodnak.
(2) A doktori eljárásból
kizárt és az érdemi ügyintézésben nem vehet részt az,
a) akinek a saját ügyére vonatkozóan kellene eljárási cselekményt végeznie;
b) aki a jelölt témavezetője;
c) aki a jelölt hozzátartozója;
d) aki a jelölt munkahelyi vezetője vagy beosztottja;
e) akitől az ügyben való tárgyilagos állásfoglalás nem várható el
f) akivel közös tudományos közleménye van.
(3) A bíráló bizottság
tagjaira, a hivatalos bírálókra és a szigorlati bizottságra a kari szabályzatok
további megkötéseket tehetnek.
45.
§
A kizárásról
a jelölt vagy az érintett személy bejelentése alapján, illetve más módon
történt tudomásszerzést követően a Kari Doktori Tanács elnöke haladéktalanul
dönt.
46.
§
A doktori
eljárás szempontjából az Egyetemen a szorgalmi időszak szeptember 1-jétől
május 31-ig tart.
AZ
ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA
47. §
(1) A doktori fokozat
megszerzésére irányuló eljárás (a továbbiakban doktori eljárás) megindítására
irányuló kérelmet a Szabályzat 3. számú melléklete szerinti
formanyomtatványon, írásban kell benyújtani – a kari dékáni hivatalon
keresztül – a Kari Doktori Tanácshoz.
(2) Kérelmet a szorgalmi
időszakban lehet benyújtani.
(3) A kérelemhez csatolni
kell:
a) az egyetemi végzettséget igazoló oklevelet vagy annak hiteles másolatát
(külföldön szerzett oklevél esetén annak eredeti honosított példányát);
b) a doktori abszolutóriumot (kivéve a 48. §-ban leírt esetet);
c) az idegennyelv-ismeret igazolását ;
d) a szakmai önéletrajzot és publikációs jegyzéket;
e) témavázlatot,
f) 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt (illetve külföldi
állampolgár esetén az ezt pótló hatósági bizonyítványt );
g) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy ugyanazon a tudományágban nincs
folyamatban doktori eljárása és 2 éven belül nem volt elutasított doktori,
vagy kandidátusi kérelme sem;
h) az eljárási díj befizetésének igazolását.
(4) Amennyiben a kérelem
hiányos, a kari dékáni hivatal 30 napos határidővel hiánypótlásra szólítja
fel a kérelmezőt.
(5) A hiánypótlás
elmulasztása esetén a Kari Doktori Tanács elnöke az eljárást megszűnteti.
(6) A hiánypótlásra
megállapított határidő elmulasztása miatt hozott megszűntető határozattal
szemben 15 napon belül igazolási kérelem nyújtható be a rektorhoz. A rektor
a kérelemről 8 munkanapon belül dönt.
48.
§
(1) A szervezett doktori
képzésben részt vevő hallgató, amennyiben a tanulmányi tervében előírt
valamennyi kötelezettségét teljesítette, 30 hónapos tanulmányi idő elteltével,
a doktori értekezés egyidejű benyújtásával kérelmezheti a doktori eljárás
megindítását.
(2) A kérelemről a
témavezető és a Doktori Iskola vezetője javaslata alapján a Kari Doktori
Tanács dönt.
(3) A kérelem elfogadása
esetén a szigorlatra, védésre csak az abszolutórium megszerzése után kerülhet
sor.
49.
§
(1) Az eljárás megindításáról
szóló kérelemről a Kari Doktori Tanács dönt.
(2) A Kari Doktori
Tanács kizárólag formailag teljes kérelmekkel foglalkozik.
(3) Amennyiben az
abszolutórium megszerzése óta három év eltelt, a Kari Doktori Tanács külön
feltételek teljesítését írhatja elő. Ezek teljesítésének idejére az eljárást
felfüggeszti.
(4) A kérelem elfogadásával
egyidejűleg a Kari Doktori Tanács a Doktori Iskola vezetőjének javaslata
alapján dönt a szigorlati tárgyakról, a szigorlati bizottság tagjairól,
a bíráló bizottság tagjairól és a hivatalos bírálókról.
(5) A eljárás megindításának
elutasításáról a Kari Doktori Tanács indokolt határozatot alkot.
(6) A megindított
eljárásokról a Kari Doktori Tanács elnöke félévente tájékoztatja az Egyetemi
Doktori Tanács elnökét.
Rendelet 34. §
(1) A doktori értekezést (alkotást, munkát) a kérelem benyújtásával egy
időben, vagy a kérelem elfogadását követő két éven belül kell benyújtani.
(2) Amennyiben a doktorjelölt az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz
eleget, a kérelem benyújtásától számított két év elteltével a fokozatszerzési
eljárást meg kell szüntetni.
50.
§
(1) A Rendelet 34.
§ (1) bekezdésében meghatározott határidő elmulasztása esetén, a Kari
Doktori Tanács elnöke az eljárást megszünteti.
(2) Amennyiben a jelölt
a doktori eljárás megindítását követő három éven belül nem védi meg értekezését,
a Kari Doktori Tanács elnöke az eljárást megszünteti, kivéve ha az időtúllépésre
a 54. §(3) bekezdésében foglaltak miatt került sor.
A
DOKTORI SZIGORLAT
Rendelet 35. §
(1) A doktori szigorlatot – legfeljebb a kérelem benyújtásától számított
két éven belül – nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A szigorlat
részletes szabályait a doktori szabályzat tartalmazza.
(2) A doktori szigorlat értékeléséről – a hagyományok figyelembevételével
– a doktori szabályzat rendelkezik. A szigorlat eredményét közvetlenül
a szigorlat után ki kell hirdetni.
(3) A doktori szigorlatról jegyzőkönyvet kell felvenni.
51.
§
(1) A doktori szigorlat
a doktori képzésben részt vevő hallgató tudományágában szerzett ismereteinek
összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája.
(2) A doktori szigorlatot
nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni.
(3) A bizottság legalább
három főből áll, és tagjai között külső szakember is lehet.
(4) A doktori szigorlati
bizottság elnöke egyetemi tanár, vagy habilitált egyetemi docens lehet,
tagjai az egyetem részéről egyetemi tanárok, egyetemi docensek vagy főiskolai
tanárok lehetnek.
(5) A bizottság külső
tagja csak PhD, vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal rendelkezhető
személy lehet.
(6) A bizottság tagjait
a Kari Doktori Tanács jelöli ki.
52.
§
(1) A szigorlat időpontját
a jelölttel legalább 20 nappal korábban kell közölni.
(2) A doktorjelölt
teljesítményét a szigorlati bizottság minden tagja az „insufficienter”,
„rite”, „cum laude”, „summa cum laude” fokozatokkal értékeli. A szigorlat
akkor sikeres, ha a jelölt egyik értékelése sem „insufficienter”. A sikeres
szigorlat minősítéséről („summa cum laude”, ”cum laude”, „rite”) a kari
doktori szabályzatok rendelkeznek.
(3) A szigorlat letételének
szabályait a kari szabályzat határozza meg.
(4) A szigorlatról
jegyzőkönyvet kell felvenni.
(5) A jelölt kérelmére
a Kari Doktori Tanács elnöke a szigorlat minősítéséről igazolást ad ki.
(6) Sikertelen szigorlatot
legfeljebb egy alkalommal, a sikertelen kísérletet követően leghamarabb
egy év múlva lehet megismételni. A doktori eljárás időtartama ezzel az
idővel nem hosszabbodik meg. Az ismételt szigorlat eljárási díját a 10.
számú melléklet határozza meg.
A
NYILVÁNOS VITA
Rendelet 36. §
(1) A doktori értekezést (alkotást, munkát) bíráló bizottság elnökből,
két hivatalos bírálóból és további kettőnégy tagból áll. A bizottság tagja
csak az lehet, aki tudományos fokozattal rendelkezik. A doktorjelölt témavezetője
nem lehet a bizottság tagja.
(2) A doktori védésre csak a doktori szigorlat után kerülhet sor.
(3) A két hivatalos bíráló, a doktori tanács felkérésére, az értekezés
(alkotás, munka) benyújtásától számított, az egyetem szabályzatában meghatározott
szorgalmi időszakra eső három hónapon belül, írásos bírálatot készít az
értekezésről (alkotásról, munkáról), és nyilatkozik, hogy javasolja-e
annak kitűzését nyilvános védésre. Ha az egyik bíráló javaslata nemleges,
a doktori tanács egy további, harmadik bírálót is felkér.
(4) Az értekezést (alkotást, munkát), a két támogató javaslat beérkezésétől
számított szorgalmi időszakra eső három hónapon belül nyilvános vitára
kell bocsátani. A doktorjelölt a bírálatokat előzetesen kézhez kapja,
és azokra a védés előtt írásban, a védés során a nyilvános vitában szóban
válaszol.
(5) A doktorjelölt a nyilvános vita keretében ismerteti értekezésének
(alkotásának, munkájának) téziseit, majd a bírálók, a bizottsági tagok
és a jelenlévők észrevételeire, kérdéseire válaszol.
(6) A vita lezárása után a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással dönt
az értekezés elfogadásáról. Az elnök ezután az eredményt nyilvánosan kihirdeti.
A bizottsági értékelés módját a doktori szabályzat határozza meg.
(7) A védésről és a bizottság döntéséről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(8) Az egyetem, a doktorjelölt kérelmére, igazolást ad a doktori szigorlat
és védés eredményéről.
53.
§
(1) A doktori munkát
bírálóbizottság előtt nyilvános vitában kell megvédeni.
(2) A bírálóbizottság
tagja csak tudományos fokozattal rendelkező személy lehet, és a témavezető
nem lehet a bírálóbizottság tagja.
(3) A bírálóbizottság
elnöke egyetemi tanár vagy habilitált egyetemi docens lehet.
(4) A bírálóbizottság
elnökét és tagjait a Doktori Iskola vezetőjének javaslata alapján a Kari
Doktori Tanács jelöli ki.
54.
§
(1) A hivatalos bírálókat
a Doktori Iskola vezetőjének javaslatára a Kari Doktori Tanács döntése
alapján a Kari Doktori Tanács elnöke kéri fel. A hivatalos bírálók egyike
külső szakember.
(2) A két hivatalos
bíráló a doktori tanács felkérésére három hónapon belül írásos bírálatot
készít az értekezésről és nyilatkozik, hogy javasolja-e annak kitűzését
nyilvános védésre.
(3) Ha a felkért hivatalos
bíráló a bírálatot három hónap elteltével nem nyújtja be, és annak elkészítése
további egy hónapon belül sem várható, a doktori tanács a megbízást visszavonja,
és a doktori munkát újabb bírálónak adja át.
(4) Újabb bíráló felkérése
esetén a doktori tanács a bírálat elkészítésére rövidebb határidőt is
kitűzhet.
(5) Amennyiben az
egyik bíráló javaslata nemleges, a doktori tanács egy további, harmadik
bírálót is felkér.
(6) Amennyiben az
értekezés a bírálóktól két nemleges javaslatot kapott, a doktori eljárást
meg kell szüntetni.
55.
§
(1) A Kari Doktori
Tanács elnöke az értekezést két támogató javaslat kézhezvételét követően
30 napon túl, de 90 napon belül nyilvános vitára bocsátja. A megjelölt
időszakba a július és augusztus hónapok nem számítanak be.
(2) A vitára meg kell
hívni a szakma jeles képviselőit, a meghívóhoz mellékelni kell az értekezés
tárgyát, módszerét és eredményeit bemutató téziseket. A meghívottak körét
a Kari Doktori Tanács vagy a doktori iskola vezetője, a kari doktori szabályzat
szerint határozza meg.
(3) A jelölt a bírálatokat
a vita előtt legalább három héttel kézhez kapja és azokra a védés előtt
írásban, a védés során a nyilvános vitában szóban válaszol.
(4) A jelölt a nyilvános
vita keretében ismerteti értekezésének (munkájának) téziseit, majd a bírálók,
a bizottsági tagok és a jelenlévők észrevételeire, kérdéseire válaszol.
(5) A vita lezárása
után a bírálóbizottság zárt ülésen a témavezető véleményének megismerése
után, titkos szavazással dönt az értekezés minősítéséről. Az elnök ezután
védés eredményét nyilvánosan kihirdeti.
(6) A doktorjelölt
teljesítményét a bírálóbizottság minden tagja 1-től 5-ig értékeli. A védés
akkor sikeres, ha a jelölt a lehetséges pontszám legalább 60%-át eléri.
A sikeres védés minősítéséről („summa cum laude”, ”cum laude”, „rite”)
a kari doktori szabályzatok rendelkeznek.
(7) A védésről jegyzőkönyvet
kell felvenni.
(8) A Kari Doktori
Tanács elnöke a hallgató kérelmére a védés minősítéséről igazolást ad
ki.
A
DOKTORI FOKOZAT ODAÍTÉLÉSE (ELUTASÍTÁSA)
Rendelet 39. § (1) bekezdés
A doktori (mester) fokozatot (és ezzel a tudományterületet és/vagy
tudományágat is megjelölő oklevelet) a doktori tanács ítéli oda, erről
oklevelet állít ki, és döntéséről értesíti a MAB-ot.
A határozatot az egyetem doktori anyakönyvében rögzíti.
56.
§
(1) A doktori szigorlat
és a nyilvános védés után a Kari Doktori Tanács megvizsgálja a jelölt
doktori eljárását. Amennyiben az eljárás során szabálytalanságot észlel,
intézkedéseket tesz ennek orvoslására.
(2) A szabályszerűen
lefolytatott eljárás alapján, amennyiben a jelölt doktori szigorlatának
és értekezésének minősítése nem „insufficienter”, javaslatot tesz a doktori
fokozat odaítélésére és minősítésére.
(3) Az a jelölt, akinek
doktori szigorlatát vagy értekezését „insufficienter”-re minősítették,
a doktori fokozatot nem nyerhet el.
57.
§
(1) A doktori fokozat
odaítéléséről az Egyetemi Doktori Tanács a Kari Doktori Tanács előterjesztése
alapján dönt.
(2) Amennyiben az
Egyetemi Doktori Tanács olyan az eljárás során elkövetett szabálytalanságot
állapít meg, amely orvosolható, az előterjesztést intézkedésre visszaadja
a Kari Doktori Tanácsnak.
(3) Az Egyetemi Doktori
Tanács a doktori fokozat odaítéléséről a Kari Doktori Tanács javaslatának
és a teljes anyag ( a jelen Szabályzat 47. §(3) bekezdésében felsorolt
igazolások, okiratok, az értekezés, a vitáról készült jegyzőkönyv, a doktori
szigorlat eredményes letételét tanúsító okirat) felterjesztését követő
első ülésén, legkésőbb azonban a felterjesztéstől számított 6 hónapon
belül dönt.
(4) Az Egyetemi Doktori
Tanács a doktori fokozat odaítélését elutasító határozatát indokolja.
(5) Az Egyetemi Doktori
Tanács határozata ellen, jogszabálysértés vagy szabálysértés kivételével,
fellebbezésnek helye nincs.
A
DOKTORI FOKOZAT VISSZAVONÁSA
58. §
A doktori
fokozatot a Kari Doktori Tanács javaslata alapján az arra érdemtelenné
vált személytől lehet visszavonni.
A
KANDIDÁTUSI FOKOZAT ELISMERÉSE
59. §
(1) A tudomány(ok)
kandidátusa részére – írásbeli kérésére – az Egyetemi Doktori Tanács elnöke
külön vizsgálat nélkül igazolást ad ki arról, hogy a kérelmező doktori
fokozattal rendelkezőnek tekintendő.
(2) A kérelmet csak
az egyetemen akkreditált tudományágakban lehet benyújtani.
(3) A kérelmet szeptember
1. és május 31. között lehet az 5. számú melléklet szerinti nyomtatványon
a Rektori Hivatal Oktatási és Tudományszervezési Osztályára benyújtani.
(4) A kérelemhez csatolni
kell
a) a kandidátusi fokozatot igazoló oklevelet,
b) az eljárási díj befizetésének igazolását.
A
DOKTORI TÉZISEK ÉS A DOKTORI ÉRTEKEZÉSEK NYILVÁNOSSÁGA
Rendelet 40. §
(1) A doktori tézisek magyar és angol (esetlegesen más, az adott tudományág
sajátosságainak megfelelő) nyelven történő nyilvántartásáról, illetve
nyilvánosságra hozataláról az egyetem és az Oktatási Minisztérium gondoskodik.
(2) A doktori téziseket, magyar és angol (esetlegesen más, az adott tudományág
sajátosságainak megfelelő) nyelven, elektronikus formában, mindenki számára
hozzáférhetővé kell tenni.
(3) A doktorjelölt, a Szabályzat rendelkezései szerint, gondoskodik a
doktori tézisek magyar és angol (esetleg más, az adott tudományág sajátosságainak
megfelelő) nyelven, elektronikus formában történő elkészítéséről.
(4) Az egyetem a sikeres doktori védést követő hat hónapon belül bocsátja
az Oktatási Minisztérium rendelkezésére az elektronikus formában készült
doktori téziseket.
(5) A minisztérium gondoskodik a doktori tézisek saját honlapján történő
megjelenítéséről.
Rendelet 41. §
(1) A doktori értekezés nyilvántartásáról, illetve nyilvánosságra hozataláról
az egyetem gondoskodik.
(2) A doktori értekezés egy példányát a doktori fokozatot odaítélő egyetem
központi könyvtárában, katalogizálva kell elhelyezni. A doktori értekezés
mindenki számára nyilvános.
(3) A doktori értekezést elektronikus formában is mindenki számára hozzáférhetővé
kell tenni. A doktorjelölt, a szabályzat rendelkezései szerint, gondoskodik
a doktori értekezés elektronikus formában történő elkészítéséről.
(4) Az egyetem a sikeres doktori védést követően bocsátja az Oktatási
Minisztérium rendelkezésére az elektronikus formában készült doktori értekezést.
(5) A minisztérium gondoskodik az értekezés saját honlapján történő megjelenítéséről.
60.
§
(1) A doktorjelölt
a téziseket és az értekezést az értekezés benyújtásával egyidejűleg elektronikus
formában is köteles átadni.
(2) Az elektronikus
formában leadott téziseket és értekezéseket a Kari Doktori Tanács döntéséig
a kari dékáni hivatal őrzi. Az Egyetemi Doktori Tanácsnak történő előterjesztéssel
együtt a Rektori Hivatal Oktatási és Tudományszervezési Osztály veszi
át a megőrzési feladatokat.
(3) A doktori tézisek
és a doktori értekezések továbbításáról az Oktatási és Tudományszervezési
Osztály gondoskodik.
61.
§
(1) A doktori értekezés
egy példányát az Egyetemi Könyvtár, egy példányát az illetékes szakterületi
könyvtár őrzi.
(2) A doktori értekezés
nem kölcsönözhető, a szerző engedélyével fénymásolható és a szerzői jogok
tiszteletben tartásával jegyzetelhető.
A
DOKTORI OKLEVÉL, A DOKTORRÁ AVATÁS
A
DOKTORI OKLEVÉL
62. §
(1) A doktori oklevelet
latin és magyar nyelven, illetve latin nyelven és a képzés nyelvén kell
kiállítani.
(2) Az oklevél tartalmazza:
a) az Egyetem nevét;
b) az Egyetem címerét;
c) az oklevél birtokosának nevét, születésének helyét és idejét;
d) a tudományág megnevezését;
e) a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját;
f) a doktori fokozat minősítését;
g) az Egyetem – a Magyar Köztársaság címerével ellátott – pecsétjét.
(3) Az oklevelet az
egyetem rektora, az Egyetemi Doktori Tanács elnöke és a doktori szigorlati
bizottság elnöke írja alá.
(4) A jelölt kérésére,
illetve ha a jelölt külföldi állampolgár az oklevelet angol nyelven is
ki kell állítani.
63.
§
(1) Az oklevelek mintaszövegét
a 6. számú melléklet tartalmazza.
(2) A kandidátusi
fokozat egyenértékűségéről szóló igazolás mintaszövegét az 7. számú melléklet
tartalmazza.
A
DOKTORRÁ AVATÁS
64. §
(1) A doktori fokozatot
elnyert személyeket a rektor és a karok vezetői (illetve képviselőik)
ünnepi ülés keretében avatják doktorrá.
(2) A doktori avatás
részeként a 8. számú mellékletben meghatározott esküt
kell az avatandóknak letenni. A doktori fokozat elnyerését tanúsító cím
viselésére csak az esküt tett személyek jogosultak.
(3) Doktori avatásra
a fokozatot odaítélő döntést követően fél éven belül lehetőséget kell
adni. Az avatást a kari hivatalok szervezik meg.
(4) A rektor egyéni
kérelemre engedélyezhet az (1) bekezdéstől eltérő egyéni avatást is.
65.
§
(1) Az Egyetem – a
köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával – „Promotio sub auspiciis
praesidentis Rei Publicae” kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki középiskolai,
egyetemi és doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte.
(2) Az Egyetem annak
a személynek a kitüntetéses doktorrá avatását kezdeményezi, aki a) a közoktatásról
szóló 1993. évi LXXIX. törvény 28. és 29. §-ai alapján végzett tanulmányai
során a 9. évfolyamtól kezdődően az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi
vizsga tanulmányi követelményeiről kapott bizonyítványában minden jegye
jeles (5), szorgalmának értékelése pedig példás (5);
b) az egyetemi alapképzésben tanulmányai során letett valamennyi kötelező
vizsgája jeles(5) vagy az Ftv. 90. § (3) bekezdésének megfelelően az adott
értékelési rendszerben jeles (5) eredménynek felel meg;
c) doktori képzése során letett kötelező vizsgáinak eredménye jeles (5),
doktori szigorlata „summa cum laude”.
d) a doktori értekezésére „summa cum laude” minősítésű.
(3) Amennyiben a jelölt
tanulmányait részben külföldön végezte, a (2) bekezdésben említett követelményeket
a külföldi oktatási intézmény értékelési rendszerének megfelelően kell
figyelembe venni. Külföldi egyetemi végzettség (diploma, fokozat) csak
honosítással azonos hatályú elismerés után fogadható el.
(4) Főiskolai képzés
után megszerzett egyetemi végzettség esetében a (2) bekezdés b) pontjában
foglaltakat a főiskolai képzés eredményeire is érteni kell.
66.
§
(1) A kitüntetéses
doktorrá avatást az érintett jelölt a kari doktori tanácshoz – a doktori
védést követő 14 napon belül – benyújtott írásbeli kérelemben kezdeményezi.
(2) A kérelemhez mellékelni
kell az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülését igazoló
okiratok hitelesített másolatát.
(3) A kari doktori
tanács a kérelmet (a doktori fokozat odaítéléséről szóló javaslatával
együtt) az Egyetemi Doktori Tanácshoz továbbítja.
(4) A doktori fokozat
odaítélése esetén, amennyiben a kérelem megfelel valamennyi feltételnek,
az Egyetemi Doktori Tanács elnöke kezdeményezi az oktatási miniszternél
a kitüntetéses doktorrá avatást.
(5) A kitüntetéses
doktorrá avatással kapcsolatos költségeket a Rektori Hivatal fedezi.
A
DOKTORANDUSZOK OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGE
Rendelet 16. §
(1) Az oktatói feladatok ellátása nem képezheti a doktorandusz Szabályzatban
meghatározott tanulmányi kötelezettségei részét, a doktori képzésben részt
vevő hallgató azonban oktatói feladatokat vállalhat. A doktorandusz által
ellátott oktatási tevékenységért tanulmányi pont (kredit) adható. E tevékenységből
a képzés követelményeinek teljesítéséhez szükséges tanulmányi pontok (kreditek)
legfeljebb egynegyede szerezhető meg.
(2) Az oktatói tevékenység tartalmát, jellegét és időtartamát a Szabályzatban
meghatározottak szerint szerződésben kell rögzíteni. A Szabályzatban rendelkezni
kell a vállalt feladatok teljesítésének igazolásáról.
(3) Az egyetem az állami doktori ösztöndíjban részesülő doktoranduszt
az első két évben heti négy óra oktatási tevékenységért díjazásban részesítheti.
A heti négy órát meghaladó oktatói tevékenységért az egyetem a doktorandusznak
a Szabályzatban meghatározott mértékű, de óránként legalább a havi állami
doktori ösztöndíj 2%-ának megfelelő díjazást köteles fizetni. . Az oktatói
tevékenységért járó külön díjazást pénzbeli juttatásként kell kifizetni.
(4) A költségtérítéses képzésben részt vevő doktoranduszt minden oktatási
tevékenységért a (3) bekezdésben megállapított díjazás illeti meg.
(5) Az egyetemnek az oktatói tevékenységért járó díjazás kifizetéséről
legkésőbb a következő hónap 10. napjáig intézkednie kell.
(6) A (3), illetve (4) bekezdés alapján járó díjazást az egyetem az éves
képzési előirányzat személyi juttatásai terhére folyósítja. Ennek biztosítására
az egyetem a központi költségvetéssel szemben többletigényt nem támaszthat.
67.
§
(1) Az oktatási tevékenységre
vonatkozó szerződéseket az illetékes munkáltató köti határozott időtartamra
a kari rendelkezések figyelembe vételével.
(2) A feladat teljesítését
az oktatásért felelős szervezeti egység vezetője igazolja.
DOKTORANDUSZ
NYILVÁNTARTÁS, DOKTORI
NYILVÁNTARTÁS
Rendelet 2. §
E kormányrendelet alkalmazásában
20. egyetemi doktorandusz nyilvántartás: a doktori képzésbe felvételt
nyert és az abban részt vevő doktorandusz hallgatókról, a doktori tanács
által vezetett nyilvántartás;
21. egyetemi doktori nyilvántartás: az egyetemen doktori- és mesterfokozatot
szerzett személyekről és a fokozat adatairól vezetett egyetemi nyilvántartás;
Rendelet
37. § (2) bekezdés
A sikeres és sikertelen védésekről – az (1) bekezdésre és az Ftv.
94. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésre figyelemmel – az egyetem
nyilvántartást vezet.
68.
§
(1) Az egyetemi doktorandusz
nyilvántartást, mely a jelentkezők és a felvettek adatait tartalmazza
a Rektori Hivatal Oktatási és Tudományszervezési Osztálya vezeti.
(2) A kari doktorandusz
nyilvántartást, mely tartalmazza a doktorandusz hallgatók valamennyi képzési
cselekményét a kari dékáni hivatalok vezetik.
69.
§
(1) Az egyetemi doktori
nyilvántartást (a doktori anyakönyvet) a Rektori Hivatal Oktatási és Tudományszervezési
Osztálya vezeti.
(2) Az egyetemi doktori
nyilvántartás tartalmazza a doktori eljárás valamennyi eseményének leírását.
A
DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK TÁMOGATÁSA, VALAMINT AZ ÁLTALUK
FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK
70.
§
A doktori
képzésben részt vevő hallgatók támogatásáról, valamint az általuk fizetendő
díjakról és térítésekről jelen szabályzat 9. számú melléklete
rendelkezik.
A
DOKTORI ELJÁRÁS SORÁN FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK, VALAMINT AZ ELJÁRÁSBAN
RÉSZTVEVŐKET MEGILLETŐ TISZTELETDÍJAK
71.
§
A doktori
eljárás során fizetendő díjakról és térítésekről, valamint az eljárásban
részt vevőket megillető tiszteletdíjakról jelen szabályzat 10.számú
melléklete rendelkezik.
A
DOKTORI KÉPZÉS ÁLLAMI TÁMOGATÁSÁNAK ÉS BEVÉTELEINEK FELHASZNÁLÁSA
72.
§
(1) A doktori képzésben
részt vevő karok minden évben kötelesek beszámolót készíteni a tárgyévet
megelőző évről.
(2) A beszámolónak
tartalmaznia kell a doktori képzésre kapott állami támogatás, és a doktori
képzés során befolyt bevételek felhasználásának céljait és a célokra fordított
összeget.
(3) A beszámolót minden
év január 30-ig kell eljuttatni az Egyetemi Doktori Tanács elnökéhez.
A beszámolót az Egyetemi Doktori Tanács soron következő ülésén megtárgyalja.
A
KÜLFÖLDÖN SZERZETT TUDOMÁNYOS FOKOZAT HONOSÍTÁSA
Ftv. 106. §
(1) A külföldi felsőoktatási intézményben szerzett, befejezett felsőfokú
tanulmányokat tanúsító oklevél, fokozat (a továbbiakban: oklevél) elismerése
történhet:
a) honosítással,
b) a megszerzett végzettségi szint elismerésével,
c) az oklevél által tanúsított szakképzettség elismerésével.
(2) A honosítás a felsőoktatási intézmények, az oklevél által tanúsított
végzettségi szint, valamint szakképzettség elismerése a Művelődési és
Közoktatási Minisztérium hatáskörébe tartozik.
Ftv.
107. §
(2) Hazai egyetemi doktori fokozatként honosíthatja a külföldön szerzett
tudományos fokozatot akkor, ha a tudományos fokozat megszerzésének követelményei
megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a
doktori fokozat megszerzéséhez előírt követelményeknek.
(3) A felsőoktatási intézmény által honosított oklevél jogi hatálya megegyezik
a honosító felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok alapján kiadott
oklevelek jogi hatályával.
(4) A felsőoktatási intézmény az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
feltételek megléte esetében is csak akkor honosíthatja a külföldi oklevelet,
ha azt olyan külföldi intézmény adta ki, amely az oklevél kiadására, illetőleg
a tudományos fokozat odaítélésére jogosult, és ha az oklevél a külföldi
állam joga alapján felsőfokú végzettséget tanúsít. Abban a kérdésben,
hogy az oklevelet kibocsátó külföldi intézmény rendelkezik-e oklevélkibocsátási
joggal, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium állásfoglalása az irányadó.
(5) A honosított oklevél birtokosa azt a címet jogosult viselni, amelyet
a hazai felsőoktatási intézmény számára a honosítás által adományoz.
Ftv.
109. §
(1) Jogszabály vagy nemzetközi egyezmény kimondhatja a felsőoktatásban
szerzett oklevelek, illetőleg felsőfokú szakképzettségek feltétlen egyenértékűségét.
Az ilyen oklevél, illetőleg felsőfokú szakképzettség hazai felsőoktatási
intézményben szerzett oklevéllel, illetőleg Magyarországon szerzett felsőfokú
szakképesítéssel azonos jogi hatályú. Az erről szóló záradékot a Művelődési
és Közoktatási Minisztérium vezeti rá az oklevélre.
Honosítási
Rendelet 19. §
(1) Külföldön tudományos továbbképzés keretében szerzett tudományos fokozat
honosítása hazai egyetemek hatáskörébe tartozik.
(2) Hazai egyetem doktori (PhD) fokozatként vagy mester (DLA) fokozatként
[a továbbiakban együtt: doktori (PhD) fokozat] honosíthatja a külföldön
szerzett tudományos fokozatot akkor, ha a) azt olyan külföldi intézmény
adta ki, amely a külföldi állam joga alapján tudományos fokozat kibocsátására
jogosult, és
b) a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy
kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a doktori (PhD) fokozat
megszerzéséhez a jogszabályok, illetőleg az egyetem doktori szabályzata
által előírt követelményeknek,
c) a tudományos fokozat által tanúsított tudományterületen, illetőleg
tudományágban rendelkezik az Ftv.81. § (1) bekezdésének a) pontjának megfelelő
jóváhagyott doktori programmal;
d) a MEIK - e rendelet 12. § (1) bekezdése d) pontjának megfelelően -
elismerte az oklevél által tanúsított posztgraduális végzettségi szintet.
(3) Abban a kérdésben, hogy a tudományos fokozatot kibocsátó külföldi
intézmény rendelkezik-e tudományos fokozat kibocsátási joggal, illetőleg
az oklevél tudományos fokozatot tanúsít-e, a MEIK állásfoglalása az irányadó.
(4) Az egyetem a külföldi tudományos fokozat honosítását feltételekhez
(doktori szigorlat, a doktori értekezés megvédése stb.) kötheti.
(5) A tudományos fokozat elismeréséről rendelkező határozatban az ügyfelet
csak abban az esetben lehet a doktori cím használatára feljogosítani,
amennyiben az ügyfél a külföldi oklevél vagy a külföldi jogszabályok alapján
jogosult a doktori cím használatára. Egyéb esetekben az Ftv. 100. § (5)
bekezdésében említett címet a külföldi tudományos fokozat honosítása után
lehet viselni.
(6) A tudományos fokozat elismeréséről szóló határozatban e rendelet 15.
§ (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően lehet engedélyezni a külföldi
cím viselését, amennyiben az nem esik az (5) bekezdés hatálya alá.
73.
§
(1) A külföldön szerzett
tudományos fokozat doktori fokozatként történő honosítását szeptember
1. és május 31. között a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatványnak
az illetékes Kari Doktori Tanács elnökéhez történő benyújtásával kell
kérelmezni.
(2) A kérelem csak
az Egyetemen akkreditált tudományágakra nyújtható be.
(3) A kérelemhez csatolni
kell:
a) a kérelem alapjául szolgáló eredeti dokumentum hiteles fordítását,
b) a MEIK határozatát;
c) az eljárási díj befizetésének igazolását.
(4) A Kari Doktori
Tanács javaslatát a kari szabályzatban meghatározott eljárás szerint teszi
meg.
(5) Az Egyetemi Doktori
Tanács a kari doktori tanács javaslata alapján dönt a honosításról.
(6) A honosított fokozatnak
nincs minősítése.
A
„DOCTOR HONORIS CAUSA” ÉS A „DOCTOR ET
PROFESSOR HONORIS CAUSA” CÍM
74.
§
Az Egyetem
a tudományos érdemeket „tiszteletbeli doktor és professzor” („doctor et
professor honoris causa”), más egyéni érdemeket „tiszteletbeli doktor”
(„doctor honoris causa”) cím adományozásával ismerheti el.
75.
§
(1) Az Egyetem évente
5 főt tüntet ki „tiszteletbeli doktor és professzor” címmel.
(2) Minden egyetemi
kar jogosult minden évben 1-1 külföldi állampolgárságú személy kitüntetésére
javaslatot tenni. További két magyar állampolgárságú vagy magyar származású
külföldi állampolgárságú személy kitüntetésére a rektor és a karok vezetői
közötti megállapodás alapján az egyetemi karok felváltva tehetnek javaslatot.
(3) A „tiszteletbeli
doktor és professzor” cím adományozására a kari tanács tesz javaslatot
az Egyetemi Tanácsnak, amely dönt a cím odaítéléséről.
76.
§
(1) A „tiszteletbeli
doktor” cím adományozásáról, tekintettel az arra vonatkozó kezdeményezésekre,
a rektor javaslatára az Egyetemi Tanács közvetlenül – más testület állásfoglalása
nélkül – dönt.
VEGYES
RENDELKEZÉSEK
77.
§
(1) Jelen szabályzat
2001. június 1-jén lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti
az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanácsa által elfogadott Doktori Szabályzat.
(2) Jelen szabályzatot
az elfogadástól számított két hónapon belül, a módosított kari doktori
szabályzatokkal együtt, véleménynyilvánításra meg kell küldeni a Magyar
Akkreditációs Bizottsághoz.
(3) A 2001. január
1-jén működő Egyetemi Doktori Tanács megbízatása 2001. június 30-án megszűnik.
(4) Jelen szabályzat
hatálybalépésével a Térítési és Juttatási Szabályzat 2. § (3)–(4) bekezdése;
3. § (5)–(6) bekezdése; 11. § (2) bekezdése; 13. § (2) bekezdése; 18.
§-a; 73–81. §-a; 87. § (1) bekezdése; 1/B. számú melléklete hatályát veszti.
Budapest,
2001. május 31.
Dr.
Klinghammer István
egyetemi tanár, rektor
1.
számú melléklet
TUDOMÁNYÁGAK
Állam- és
Jogtudományi Kar
Társadalomtudományok
állam- és jogtudományok
politikatudományok
Bölcsészettudományi
Kar
Bölcsészettudományok
filozófiatudományok
irodalomtudományok
művészeti és művelődéstörténeti tudományok
néprajz és kulturális antropológiai tudományok
nevelés- és sporttudományok
nyelvtudományok
pszichológiai tudományok
történelemtudományok
Társadalomtudományok
szociológiai tudományok
Természettudományi
Kar
Természettudományok
biológiai tudományok
fizikai tudományok
földtudományok
kémiai tudományok
matematika- és számítástudományok
Műszaki tudományok
informatikai tudományok
2.
számú melléklet
JELENTKEZÉSI
LAP
szervezett doktori képzésre
(nyomtatott nagybetűkkel vagy írógéppel töltendő ki)
Név:
.........................................................................................................................................
Leánykori név: .......................................................................................................................
Anyja neve: .............................................................................................................................
Születési hely, év, hó, nap: .....................................................................................................
A személyi igazolvány száma: ................................................................................................
A tartózkodási engedély száma: ............................................,
az útlevél száma: .................
Állampolgárság:.......................................................................
Családi állapot: ....................
Állandó lakcím: .......................................................................................................................
Elérési cím, telefon: ................................................................................................................
Munkahely: ............................................................................................................................
A munkahely címe: .................................................................................................................
Foglalkozás, beosztás: ............................................................................................................
Mely egyetemen végzett: ......................................................................................................
Az egyetemi oklevél, száma kelte: ........................................................................................
Szakképzettsége(i): ................................................................................................................
Mely nyelvekből és milyen szintű nyelvvizsgája van?..........................................................
A doktori iskola és a doktori program neve..........................................................................
A témavezető neve és tudományos fokozata.........................................................................
A témavezető munkahelye.....................................................................................................
A Kar melyik tanszékéhez kapcsolódik a munkája?.............................................................
Kér-e ösztöndíjat? Igen/ Nem.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak
megfelelnek.
Kelt...................................
200..........................................
.....................................................
a jelentkező aláírása
JELENTKEZÉSI
LAP
egyéni
doktori képzésre
Alulírott ............................
( ...................................... állampolgár) egyéni doktori képzés
megindítását kérem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudomány
Karán ...................................... tudományágban, a ........................................................................
doktori iskolában, ............................................... doktori
programban.
Születési hely, év, hó, nap: ...................................................................................................
Anyja neve: ...........................................................................................................................
Egyetemi végzettsége: .........................................................................................................
Az oklevél száma, kelte: ......................................................................................................
A kiállító egyetem neve: ......................................................................................................
Nyelvtudás (nyelv és az okirat száma):
1. nyelv:......................................
2. nyelv:......................................
A munkahely neve és címe, telefonszáma: .........................................................................
Foglalkozás, beosztás: .........................................................................................................
Lakcím, telefonszám: ...........................................................................................................
Értesítési cím, telefonszám, e-mail cím: ..............................................................................
Kelt: Budapest,
200......................................
......................................
a jelentkező aláírása
Átvette:
3.
számú melléklet
JELENTKEZÉSI
LAP
doktori eljárás indításához a szervezett képzés elvégzése után
Alulírott ..........................................
(...................................... állampolgár)
doktori eljárás megindítását kérem a .....................................................................................
tudományág ......................................... doktori iskolában
...................................... doktori programban.
Születési hely, év, hó, nap:.....................................................................................................
Anyja neve: ............................................................................................................................
Egyetemi végzettsége: ..........................................................................................................
Az oklevél száma, kelte: .......................................................................................................
A kiállító egyetem neve: .......................................................................................................
Nyelvtudás (nyelv és az okirat száma):
1. nyelv:
......................................
2. nyelv: ......................................
Az abszolutóriumot kiállító doktori program neve, az abszolutórium kelte:
.......................
Képzés típusa: államilag finanszírozott, költségtérítéses (a megfelelőt
kérem aláhúzni)
A témavezető neve: ...............................................................................................................
A munkahely neve és címe, telefonszáma: ...........................................................................
Foglalkozás, beosztás: ...........................................................................................................
Lakcím, telefonszám: .............................................................................................................
Értesítési cím, telefonszám, e-mail cím: ................................................................................
Kelt: Budapest,
200......................................
......................................
a jelentkező aláírása
Átvette:
8.
számú melléklet
A
DOKTORI ESKÜ SZÖVEGE
Magyar állampolgárok
számára:
Én, …………………………, esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányához és a
magyar néphez mindenkor hű leszek, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem
iránt, annak Rector Magnificusa és Tanácsa iránt mindenkor illő tiszteletet
tanúsítok. Ebben az ünnepi órában a tudomány és az igazság szolgálatára
szentelem magamat, és arra törekszem, hogy tudományomat az Eötvös Loránd
Tudományegyetem tisztességére, embertársaim javára, népem és hazám dicsőségére
előbbrevigyem.
Nem magyar állampolgárok
számára:
Én, …………………………., esküszöm, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem iránt,
annak Rector Magnificusa és Tanácsa iránt mindenkor illő tiszteletet tanúsítok.
Ebben az ünnepi órában a tudomány és az igazság szolgálatára szentelem
magamat, és arra törekszem, hogy tudományomat az Eötvös Loránd Tudományegyetem
tisztességére, embertársaim javára, népem és hazám dicsőségére előbbrevigyem.
9.
számú melléklet
A
DOKTORI KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK TÁMOGATÁSA, VALAMINT AZ ÁLTALUK
FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK
Rendelet 3. §
(1) A doktoranduszok részére – az Ftv. 30. §-ának (1)–(3) bekezdéseiben
foglaltakra figyelemmel – a) az Ftv. 9/A. §-ban meghatározott feltételekkel
hallgatói előirányzatként biztosított,
b) valamint a központi költségvetésen kívüli források felhasználásával
is, egyéb támogatás adható.
(2) Azok a doktoranduszok, akik az Ftv. 83. §-ának (3) bekezdése alapján
vesznek részt a doktori képzésben, képzésük szerint választhatóan, alapképzésben
részt vevő hallgatóként, vagy doktorandusz hallgatóként részesülhetnek
ösztöndíjban.
Rendelet
4. §
(1) Állami doktori ösztöndíjat kaphatnak:
a) az egyetemek szervezett doktori képzésében részt vevő, nappali tagozatos
magyar állampolgárságú doktoranduszai;
b) jogszabály vagy nemzetközi megállapodás alapján, a magyar állampolgárságú
doktoranduszokkal azonos elbírálás alá eső külföldi doktoranduszok.
(2) Más források terhére ösztöndíjat kaphatnak az egyetem Szabályzatában
rögzített feltételek alapján az
a)–b) pontban fel nem sorolt, szervezett képzésben részt vevő doktoranduszok
is.
(3) Teljes munkaidőben végzett munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkező
doktorandusz állami ösztöndíjban nem részesülhet.
Rendelet
5. §
1) Az egyetem által folyósított állami doktori ösztöndíj havi összege
a garantált havi professzori illetmény 22%-a.
(2) Az egyetem által folyósított állami doktori ösztöndíj folyósításának
időtartama három év (36 hónap).
(3) Az egyetemnek a havonta folyósítandó juttatások kifizetéséről legkésőbb
az adott hónap 10. napjáig intézkednie kell.
Rendelet
44. §
(3) E rendelet 31. §-ának (6) bekezdése 2004. szeptember 1. napján lép
hatályba.
(4) A doktori ösztöndíj havi összege 2001-ben 51 000 forint, 2002-ben
55 000 forint.
(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezés 2001. január 1-jétől hatályos.
9.1. Az első félévre
beiratkozott hallgatók ösztöndíját október-március, a második félévre
beiratkozott hallgatók ösztöndíját április-szeptember hónapokban kell
kifizetni. A kifizetésről a hónap 5. napjáig intézkedni kell.
9.2. A doktorandusz
hallgatók ösztöndíjának kifizetéséről a kari hivatalok gondoskodnak.
Rendelet
6. §
(1) Tankönyv- és
jegyzettámogatásban részesülnek az állami felsőoktatási intézményekben
állami doktori ösztöndíjban részesülő doktori- vagy mesterképzésben részt
vevő doktoranduszok, valamint az erre adott megbízás alapján, nem állami
felsőoktatási intézményekben államilag finanszírozott doktori- vagy mesterképzésben
részt vevő doktoranduszok.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tankönyv- és jegyzettámogatás a doktoranduszok
tankönyv- és jegyzetvásárlásának közvetlen támogatására szolgál.
(3) A tankönyv- és jegyzettámogatásnak az (1) bekezdésben meghatározott
körre vonatkozó felosztásáról és az egyéni doktori témával összefüggő
felhasználásának ellenőrzéséről a Szabályzat rendelkezik.
9.3. A doktorandusz
hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatási keretét elkülönítetten kell kezelni.
9.4. A doktorandusz
hallgatók tankönyv- és jegyzettámogatási keretének felhasználásának rendjét
a kari szabályzatok rögzítik. A felhasználásról az éves beszámolóban be
kell számolni.
Rendelet 7. §
(1) Az állami doktori ösztöndíjban részesülő doktorandusz ösztöndíja folyósításának
időszakában az egyetemi szabályzat keretein belül jogosult az egyetem
rendelkezésére álló (saját tulajdonú vagy bérelt) kollégiumi (diákotthoni)
férőhelyek igénybevételére.
(2) Azok a doktoranduszok, akik kollégiumi (diákotthoni) elhelyezésre
jogosultak lennének, de férőhely hiányában ebben nem részesülhetnek, havonta
folyósítandó lakhatási támogatásban részesíthetők a Szabályzatban foglaltak
szerint.
9.5. Az állami doktori
ösztöndíjban részesülő hallgatók az első hat beiratkozott félévben jogosultak
kollégiumi elhelyezésre.
9.6. Az a hallgató,
aki a kollégiumi díj fizetésével két hónapon keresztül elmarad, kollégiumi
elhelyezésre a továbbiakban nem jogosult.
9.7. A kollégiumi
díjat minden hónap 15. napjáig kell befizetni a kollégiumok által biztosított
készpénzátutalási megbízással.
9.8. A hallgató a
kollégiumba történő beköltözéskor írásban nyilatkozhat arról, hogy a kollégiumi
díjat az Egyetem az ösztöndíjából vonja le. A levonást engedélyező hallgatók
listáját a kollégium (szakkollégium) igazgatója összesíti és juttatja
el az érintett kar
vezetőjéhez, aki köteles a végrehajtáshoz szükséges intézkedéseket megtenni.
9.9. A hallgatók által
befizetett kollégiumi díj az Egyetem Gazdálkodási Szabályzata előírásai
szerint kerül felhasználásra.
9.10. A kollégiumi
felvételi eljárás rendjét a Kollégiumi Szabályzat határozza meg.
9.11. A doktorandusz
hallgatók lakhatási támogatási pályázatának kiírásáról, a pályázat elbírálásáról
az Oktatásszervezési és Hallgatói ügyek Bizottsága dönt.
Rendelet 8. §
(1) A doktori képzésben részt vevő, állami ösztöndíjban részesülő doktoranduszok
tandíjat fizetnek. A tandíj havi összege nem haladhatja meg az éves költségvetési
törvényben meghatározott nappali tagozatos doktorandusz hallgatói normatíva
éves támogatási összegének 1%-át.
(2) Az állami ösztöndíjban nem részesülő doktoranduszok költségtérítést
fizetnek.
(3) A tandíj mértékét, a költségtérítés összegét, a részleges vagy teljes
mentesség eseteit, a fizetendő díjak és térítések összegét a Szabályzat
állapítja meg, és azokat az egyetem a doktori képzésre való felvétel feltételeivel
együtt hozza nyilvánosságra.
(4) A második, illetve a további évfolyamokon – beleértve a 36 hónapos
képzési időt meghaladó legfeljebb két félév időtartamot – a költségtérítési
díj legfeljebb az előző tanévben megállapított díjnak a Központi Statisztikai
Hivatal által az előző évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindex mértékével
növelt összege lehet. A költségtérítési díj összegét a megelőző tanév
május 31. napjáig az intézményben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
Rendelet
9. §
(1) A Szabályzatban rendelkezni kell a tandíjmentesség, a tandíjkedvezmény
és a költségtérítési kedvezmény igénybevételének és odaítélésének módjáról
és időtartamáról.
(2) Tandíjmentességben részesül:
a) állami ösztöndíjban részesülő, első doktori képzésben résztvevő a képzés
első négy tanulmányi félévében, amennyiben a 15. § szerinti oktatási tevékenységet
folytat legalább heti 4 órában;
b) állami ösztöndíjban részesülő doktorandusz a képzés harmadik évében.
(3) Nem fizet tandíjat, illetve költségtérítést a tandíj, illetve költségtérítés
fizetésre kötelezett hallgatók közül az adott félév első napján terhességi
– gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban
vagy gyermekgondozási díjban részesülő doktorandusz a segély, illetve
a támogatás folyósításának időtartama alatt, összesen az Ftv. 85. § (7)
bekezdésében meghatározott időtartamon keresztül, amennyiben azt az adott
félévre történő beiratkozástól számított 45 napon belül a hallgató az
intézménynek bejelenti.
(4) Az intézmény a (3) bekezdésben meghatározott hallgatók képzésének
fedezetéül szolgáló összeget, tételes jelentés alapján, az Oktatási Minisztériumtól
legkésőbb a jelentéstől számított 90 napon belül megkapja.
(5) A támogatás összege azonos a (3) bekezdésben meghatározott hallgatótól
be nem szedett tandíj, illetőleg költségtérítés összegével, de legfeljebb
az e rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott képzési normatíva összege
lehet.
(6) Nem fizet tandíjat, illetve költségtérítést az a doktorandusz, akinek
tandíjmentességéről, költségtérítés alóli mentességéről jogszabály, nemzetközi
megállapodás vagy a Szabályzat rendelkezik.
(7) A tandíj- és költségtérítés fizetésének módját a Szabályzat határozza
meg. A Szabályzat rendelkezik a tandíj és költségtérítés egyetemi felhasználási
rendjéről.
9.12. A doktori képzésben
részt vevő, állami ösztöndíjban részesülő doktorandusz hallgatók által
fizetendő tandíj összege az éves költségvetési törvényben meghatározott
nappali tagozatos doktorandusz hallgatói normatíva éves támogatási összegének
1%-a.
9.13. A doktori képzésben
költségtérítéses formában részt vevő hallgatók által fizetendő költségtérítés
összegét a kari tanácsok állapítják meg.
9.14. Az állami ösztöndíjban
részesülő, első doktori képzésben résztvevő a képzés első négy tanulmányi
félévében a Rendelet 15. §-a szerinti oktatási tevékenységet legalább
heti 4 órában folytató hallgató abban az esetben részesülhet tandíjmentességben,
ha az erről szóló szerződésének másolatát a kari dékáni hivatalban a beiratkozási
időszak végéig leadja.
9.15. A költségtérítéses
képzésben részt vevő hallgatók számára biztosítható kedvezményekről a
kari szabályzatok rendelkeznek.
9.16. A tandíjat és a költségtérítést a kari szabályzatokban meghatározott
határidőig, de legkésőbb október 30-ig (április 30-ig) kell befizetni.
9.17. A tandíj, költségtérítés
be nem fizetése esetén a kar vezetője a hallgatót elmaradásának egy hónapon
belüli teljesítésére felszólítja, ennek elmaradása esetén a végrehajtás
iránti szükséges intézkedéseket megteszi.
9.18. A befolyt tandíj
és költségtérítés felhasználásáról – a Gazdálkodási Szabályzat előírásaira
is figyelemmel – a kari szabályzatok rendelkeznek.
Rendelet 10. §
(1) A kollégiumi (diákotthoni) férőhely igénybevétele esetén a doktorandusz
térítési díjat fizet.
(2) A kollégiumi (diákotthoni) térítési díj összegét tanévenként az intézmény
tanácsa állapítja meg.
(3) A kollégiumi (diákotthoni) térítési díj összege – figyelembe véve
a kollégiumok (diákotthonok) eltérő szolgáltatásait – kollégiumonként
(diákotthononként) férőhelyenként eltérő lehet, de havi összege nem haladhatja
meg az éves költségvetési törvényben meghatározott nappali tagozatos doktori
hallgatók éves normatív támogatási összegének 1,5%-át.
9.19. A doktorandusz
hallatók által a kollégiumi elhelyezésért fizetendő díj 2001. szeptember
1-ig 5500 Ft, 2001. szeptember 1-jétől az éves költségvetési törvényben
meghatározott nappali tagozatos doktori hallgatók éves normatív támogatási
összegének 1%-a.
Rendelet 12. §
A doktoranduszok, a Szabályzatban rögzített kötelezettség elmulasztása
vagy késedelmes teljesítése esetén – a Szabályzat szerint – díjakat fizetnek.
A díjak mértéke esetenként nem lehet nagyobb az éves költségvetési törvényben
meghatározott nappali tagozatos doktori hallgatók éves normatív támogatási
összegének 1%-ánál.
9.20. A doktorandusz
hallgatók által fizetendő különeljárási díjak jogcímei és összegei (az
éves költségvetési törvényben meghatározott nappal tagozatos doktori hallgatók
éves normatív támogatási összegének százalékában meghatározva) a következők:
9.20.1. tandíj,
költségtérítés határidőn túli fizetése 0,5%
9.20.2. leckekönyv
másodlat készítése 0,5%
9.20.3. kollégiumi díj határidőn túli fizetése 0,5%
9.20.4. diákigazolvány ismételt érvényesítésének díja 0,5 %
9.21. A kari szabályzatok
az 9.20. pontban meghatározott jogcímeken túl, más jogcímeket is meghatározhatnak.
9.22. A különeljárási
díjak összegét százra kerekítve kell megállapítani.
9.23. A különeljárási
díjaknak – a kollégiumi díj határidőn túli fizetéséért fizetendő kivételével
– az Egyetem Gazdálkodási Szabályzatban meghatározott része az illetékes
kar bevételét képezi. E díjak befizetési és felhasználási rendjéről a
kari szabályzatok rendelkeznek.
9.24. A kollégiumi
díj késedelmes fizetéséért fizetendő különeljárási díj a kollégiumot illeti
meg és befizetésük készpénzátutalási megbízással történik.
Rendelet 13. §
Az egyetemeken külön jogszabályban, valamint e rendeletben szabályozott
díjakon felül egyéb szolgáltatásokért, amelyek nem kapcsolódnak a doktori
képzés követelményeinek teljesítéséhez – a hallgatói önkormányzat doktorandusz
képviselője véleményének figyelembevételével – a Szabályzat más díjakat
is megállapíthat.
Rendelet 14. §
A díjak és térítések téves megállapítása miatt a doktorandusz (volt
doktorandusz) – a közléstől számított 15 munkanapon belül – fellebbezéssel
élhet a doktori tanács elnökéhez. A fellebbezést a kézhezvételtől számított
8 napon belül el kell bírálni. A határozattal szemben a doktorandusz –
a közléstől számított 15 munkanapon belül – a rektorhoz fordulhat jogorvoslatért.
A rektor a doktori tanács elnökének határozatát helyben hagyja, megváltoztatja
vagy megsemmisíti.
9.25. A Rendelet 14.
§-ában meghatározott jogkörben a Kari Doktori Tanács elnöke jár el.
9.26. A rektor a jogorvoslati
kérelmet 15 napon belül bírálja el.
10.
számú melléklet
A
DOKTORI ELJÁRÁS SORÁN FIZETENDŐ DÍJAK ÉS TÉRÍTÉSEK, VALAMINT AZ ELJÁRÁSBAN
RÉSZTVEVŐKET MEGILLETŐ TISZTELETDÍJAK
Rendelet 11. §
A doktori fokozatszerzés eljárási és tiszteletdíjait a Szabályzat határozza
meg úgy, hogy a fizetendő összeg nem haladhatja meg az eljárás kezdetekor
folyó tanévben érvényben lévő havi állami doktori ösztöndíj háromszorosát.
A doktori fokozatszerzés adott évre megállapított eljárási és tiszteletdíjait
az egyetem a doktori képzésre való felvétel feltételeivel együtt hozza
nyilvánosságra.
10.1. A doktori fokozatszerzés
eljárási díja és honosítási eljárás díja 60.000,00 Ft. Az eljárási díj
magában foglalja a sikeres eljárás után a doktori oklevél kiállításának
díját is.
10.2. A doktori oklevél
angol nyelven történő kiállításáért további 4000 Ft-ot kell fizetni, amely
a Rektori Hivatalt illeti meg.
10.3. Idegen nyelven
folyó eljárás esetén (a nyelvtudományi tudományág kivételével) a kar magasabb
díjat is megállapíthat, amely nem haladhatja meg a 10.1. pontban meghatározott
díj kétszeresét.
10.4. Ismételt szigorlat
esetén a szigorlat előtt 20.000 forintot kell befizetni, mely a szigorlati
bizottság díjazására használható.
10.5. A kandidátusi
fokozat egyenértékűségéről szóló igazolás kiállításának díja 4000 Ft.
10.6. A doktori fokozatszerzésért
fizetendő díjak befizetése az eljárás megindításának feltétele.
10.7. A doktori fokozatszerzési
eljárás díjából 11000 forint a Rektori Hivatal, 4000 Ft a kari hivatal
bevétele. A kandidátusi fokozat egyenértékűségéről szóló igazolás kiállítási
díja a Rektori Hivatalt illeti meg.
10.8. A doktori fokozatszerzési
eljárás díjából fennmaradó részt – a kari szabályzatokban meghatározott
módon – az eljárásban részt vevők tiszteletdíjára kell fordítani.
|