ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola 1088 Budapest Múzeum krt. 4/a.

Kezdőlap, tartalomjegyzék

Irodalompszichológia Szőke György Irodalomelmélet II. Bacsó Béla Filozófia Boros Gábor Az oldalt Microsoft Internet Explorer böngészővel ajánljuk megtekinteni.

A letölthető .pdf kiterjesztésű fájlok megtekintéséhez szükséges
Acrobat Reader program megtalálható
például itt:
 

IR-MR 300 Irodalompszichológia
Szőke György

Időpontok:
október 26. (kedd) 16 óra
november 9. (kedd) 15:30
november 23. (kedd) 15:30
november 30. (kedd) 15:30
Múzeum krt. 4/A, III. emelet 310-es szoba

Vizsgaidőpontok:

2004. december 14., kedd, 13 óra
2005. január 11., kedd, 13 óra
Múzeum krt. 4/A, III. emelet 317-es szoba

Jelentkezés e-mailben:
És akik már jelentkeztek (január 10-ig):

A vizsga előfeltétele:
1. műelemzés szabadon választott alkotásról (nem kell, hogy pszichológiai irányultságú legyen)
2. az olvasmányjegyzékben szereplő kötelező vagy ajánlott művek közül egy szabadon választott írást ismertetése, bírálata.
E két dolgozatot kell eljuttatni a vizsga időpontja előtt legalább egy héttel az alábbi címre:

---

Olvasmányjegyzék

Letölthető, nyomtatható pdf változat:

Kötelező irodalom

Sigmund FREUD, Bevezetés a pszichoanalízisbe, Bp., Gondolat, 1986. (Kötelező: Az álomról, 65–188.)

Sigmund FREUD, Kell-e az egyetemen a pszichoanalízist tanítani?, Gyógyászat, 1918, 58. (Az „eredeti” magyar szöveg angol fordítása: S. F., Standard Ed., vol. 17.)

Sigmund FREUD, Gyász és melankólia = S. F. Művei, VI., Bp., Filum, 1997, 129–145.

Sigmund FREUD, A költő és a fantáziaműködés = Művészetpszi-chológia, szerk. HALÁSZ László, Bp., Gondolat, 1983, 193–200 = BÓKAY Antal, ERŐS Ferenc, Pszichoanalízis és irodalomtudomány, Bp., Filum, 1998.

Sigmund FREUD, A pszichoanalízis foglalata = S. F., Esszék, Bp., Gondolat, 1982, 407–474.

Charles RYCROFT, A pszichoanalízis kritikai szótára, Bp., Párbeszéd Könyvek, 1994.

Lionel TRILLING, Művészet és neurózis, Bp., Európa, 1979 (Modern könyvtár). (Kötelező: 85–138.)

PETŐ Katalin, Utószó = Sigmund FREUD Művei, I., Önéletrajzi írások, Bp., Cserépfalvi, 1993.

PLÉH Csaba, Pszichológiatörténet, Bp., Gondolat, 1992, 172–187.

Ernest JONES, Freud élete és munkássága, Európa, 1973. (Kötelező a névmutatóban szereplő alkotók – írók, zeneszerzők, képzőművészek – közül legalább háromra vonatkozó, a könyvben található anyag, valamint a Ferenczire vonatkozó részek, továbbá a 283–332, 526–554, illetve Lionel TRILLING bevezetője: 7–21.)

BÓKAY Antal, ERŐS Ferenc, Pszichoanalízis és irodalomtudomány, Bp., Filum, 1998. (Az I. és a II. részben szereplő írások, ajánlott a IV.)

Terry EAGLETON, Pszichoanalízis = T. E., A fenomenológiától a pszichoanalízisig, Bp., Helikon, 2000, 133–168.

ERŐS Ferenc, Ferenczi Sándor, Bp., Új Mandátum, 2000 (Magyar Pantheon). (Kötelező: két Ferenczi-írás a kötetből. Ajánlott az egész, különös tekintettel a Bevezetésre.)

In memoriam Ferenczi Sándor, szerk. MÉSZÁROS Judit, Jószöveg, é. n. [2000?]. (Kötelező Kosztolányi két írása, Márai, Karinthy, a többi ajánlott.)

Ajánlott irodalom

ATKINSON et al., Pszichológia, 1996. és 1997.

BÓKAY Antal, ERŐS Ferenc, I. m.

A kötelező irodalomban említett művek egésze, továbbá

– a legrészletesebb bibliográfia:
Norman KIELL, Psychoanalysis. Psychology and Literature. A Bibliography, 1963.

– pszichológiai és pszichiátriai fogalmak tisztázásához:
Arthur REBER, The Penguin Dictionary of Psychology, Penguin, 1985.
Jean LAPLANCE, Jean-Bertrand PONTALIS,
A pszichoanalízis szótára, Bp., Akadémiai, 1994.

– a pszichoanalízisről összefoglalóan
(két igen vaskos kötetben:)
Freud und die Folgen, I–II. (= Die Psychoanalyse des 20. Jahrhunderts, vol. 2, 3, Kindler, 1971.)

(egy rövid paperben:)
Gustav BALLY, Einführung in die Psychoanalyse, Rowohlt, 1961.

(még rövidebben és élvezetesebben:)
Lawrence S. KUBIE, Die Psychoanalyse ohne Geheimniss, Rowohlt, 1956. (Angol kiadása is van).

– a pszichoanalízisről Magyarországon:
HARMAT Pál, Freud, Ferenczi és a magyar pszichoanalízis, Bp., Bethlen Gábor Kiadó, 1994.
SZŐKE György, A pszichoanalízis és a magyar századelő, Világosság, 1992/4.

Freudtól még:

Sigmund FREUD, Álomfejtés, Bp., Helikon, 1985 vagy 1993.

FREUD Művei, I, Önéletrajzi írások, Bp., Cserépfalvi, 1993.

FREUD Művei, II, A Patkányember. Klinikai esettanulmá-nyok, Bp., Cserépfalvi, 1994.

FREUD Művei, VII, A farkasember, 75–172.

Freudról:

KOSZTOLÁNYI Dezső, Füst, Bp., Szépirodalmi, 1970.

Paul ROAZEN, Freud and his Followers, A. Konpf. Inc., 1971. (Kissé vaskos, de élvezetes, jól tagolt könyv.)

Frank J. SULLOWAY, Freud, a lélek biológusa, Bp., Gondolat, 1987. (Ugyancsak eléggé vaskos, kellő kritikával szemléli Freudot.)

FERENCZI Sándor, Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében, Bp., Magvető, 1982.

Ferenczitől mindenekelőtt:

FERENCZI Sándor, Nyelvzavar a felnőttek és a gyermek között = A pszichoanalízis és modern irányzatai, szerk. BUDA Béla, Bp., Gondolat, 1971.

Ferencziről:

KOSZTOLÁNYI Dezső, Egy ég alatt, Bp., Szépirodalmi, 1977.

Irodalom és pszichoanalízis:

Művészetpszichológia, szerk. HALÁSZ László, Bp., Gondolat, 1983.

HANKISS Elemér, Az irodalmi kifejezésformák lélektana, Bp., Akadémiai, 1970.

Világirodalmi Lexikon, FÓNAGY Iván szócikke

Psychopathographien des Alltags, Suhrkamp, 1982. (Elsősorban Lawrence S. KUBIE az alkotótevékenység sajátosságairól, 13–52; Heinz KOHUT a szublimáció Thomas Mann Halál Velencében című elbeszélésében, 137–159; Janine CHASSEGUET-SMIRGEL az Utolsó év Marienbadban című filmről, 172–201; Bruce MAZLISH életrajz és pszichoanalízis kapcsolatáról, 243–266.)

Psychoanalyse, Kunst und Kreativitat heute, DuMont, 1984. (Érdekes tanulmánygyűjtemény, egyes tanulmányok angolul is olvashatók, így Winnicott tanulmánya a kreativitás eredőiről = Donald Woods WINNICOTT, Playing and Reality, Penguin, 1985, 76–100.)

Phyllis GREENACRE, Swift and Carroll; a psychoanalytic study of two lives, New York, Internat. Univ. Press, 1955.

Editha STERBA, Richard STERBA, Beethoven und sein Neffe, München, 1964. Angol kiadása: E. S., R. S., Beethoven and his nephew. A psychoanalytic study of their relationship, New York, Pantheon, 1954.

Heinz KOHUT, Introspektion, Empathie und Psychoanalysis, Suhrkamp, 1974. (Angol kiadása is van.)

Lélekelemzési tanulmányok. Dolgozatok a pszichoanalízis főbb kérdéseiről, Bp., Somló Béla Kiadó, 1933; reprint: Párbeszéd–T-Twins, Budapest, 1993. (Elsősorban PFEIFER Zsigmond Ferenczi Sándorról, 204–229, illetve SZILÁGYI Géza Vajda Jánosról – Vajda János pokla, 249–265.)

SZŐKE György, Kosztolányi, a szegény kis beteg, Itk, 1985/2.

SZŐKE György, A szabad asszociációtól a költeményig, Valóság, 1990/4., 52–66 = „Miért fáj ma is”. Az ismeretlen József Attila, Bp., Balassi, 1992, 17–43.

SZŐKE György, Verbalizáció és szövegértelmezés, Thalassa, 1991/2., 57–62.

SZŐKE György, „Őr a lelkem.” A kései József Attila, Párbeszéd, 1982, 119–126.

IR-MR 220 Irodalomelmélet II.
Bacsó Béla


Hermeneutika és dekonstrukció

Vizsgaidőpontok:
január 6.
január 17.
február 3.
Mindhárom alkalommal 9 órától, az Esztétika Tanszéken (Múk főépület, fszt.)
A vizsgára nem kell feliratkozni.

Olvasmányjegyzék

Hermeneutika és dekonstrukció, szerk. BACSÓ Béla, Literatura, 1991/4.

Paul DE MAN, Az olvasás allegóriái, Szeged, 1999, 13–34, 110–180.

Paul DE MAN, Esztétikai ideológia, Bp., 2000, 175–214.

Jacques DERRIDA, Mémoires – Paul de Man számára, Bp., 1998.

Reading de Man Reading, eds. Lindsay WATERS, Wlad GODZICH, Minneapolis, 1989.

Jonathan CULLER, Dekonstrukció, Bp., 1997.

Rodolphe GASCHÉ, Deconstruction as Criticism = R. G., Inventions of difference, Cambridge, 1994.

IR-MR 110 Bevezetés a filozófiába
Boros Gábor

Az öt „konzultációs” időpont, amelyek mindegyikén részben az olvasmányjegyzékben megadott szövegek valamelyikéhez kapcsolódó előadás hangzik majd el a kortárs filozófia egyes áramlatairól:

október 12., kedd, 18 óra
október 19., kedd, 18 óra
október 26., kedd, 18 óra
november 23., kedd, 18 óra
november 30., kedd, 18 óra

Helye: Múzeum krt. I. épület (a Trefort-kertben hátul balra, egészen a Puskin utcánál, bejárat az udvarból az alagsoron át), 228. terem

A beszámoló (vizsga) időpontjai:

december 7., 14 óra
december 14., 14 óra
január 6., 14 óra
január 13. 14 óra
január 20., 14 óra
január 27., 14 óra
Helyszín: I épület 121.

A vizsgára fel kell iratkozni
az Újkori és Jelenkori Filozófia Tanszék titkárságán:
I. épület I. em. (Chambre Ágnes, 485-5239)

Az esetlegesen felmerülő problémák megbeszélésére
a tanár úr fogadóóráinak időpontja:
kedd, 12–14 óra, I épület 121. szoba

Olvasmányjegyzék

Letölthető, nyomtatható pdf változat:

David BLOOR, A tudásszociológia erős programja = Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény, szerk. FORRAI Gábor, SZEGEDI Péter, Budapest, Áron, 1999, 427–446.

Daniel C. DENNETT, Micsoda elmék. A tudatosság megértése felé, Budapest, Kulturtrade, 1996, 27–154.
vagy
Jean-Pierre CHANGEUX, Paul RICOEUR, A természet és a szabályok, Budapest, Osiris, 2001, 9–43, 265–319.

Jürgen HABERMAS, Feljegyzések a diszkurzusetika megalapozásának programjához = J. H., A kommunikatív etika, Budapest, Új Mandátum, 2001, 122–140 (az [5]-ig), 160 („A diskurzusetika…”) – 168.

Thomas S. KUHN, A tudományos forradalmak szerkezete, I–II., VIII–IX., XIII. fejezet, Budapest, Gondolat, 1984. (Vagy új kiadása az Osirisnél.)

Emmanuel LÉVINAS, Teljesség és végtelen. Tanulmány a külsőről, Pécs, Jelenkor, 1999, 213–244 (IV. szakasz: Az arcon túl).

Odo MARQUARD, A megvádolt és fölmentett ember a XVIII. század filozófiájában = O. M., Az egyetemes történelem és más mesék, Budapest, Atlantisz, 2001.

John RAWLS, A méltányosságként értett igazságosság: politikai, s nem metafizikai elmélet = Modern politikai filozófia, szerk. HUORANSZKI Ferenc, Budapest, Osiris, 1998, 174–188.

Richard RORTY, A filozófia mint tudomány, mint metafora és mint politika = R. R., Heideggerről és másokról, Pécs, Jelenkor, 1997, 19–40.

John. R. SEARLE, Elme, nyelv, és társadalom, Budapest, Vince, 2000, 11–46.

Ajánlott olvasmányok

Filozófia az ezredfordulón, szerk. NYÍRI Kristóf, Budapest, Áron, 2000. (Különösen a következő szerzők előadásai: Heller Ágnes, 9–26, Tengelyi László, 215–226, Altrichter Ferenc 303–316, Nyíri Kristóf, 387–406.)

A filozófia látásmódjai, Magyar Tudomány, 2002/3, 265–321. (Nyíri Kristóf, Kelemen János, Vajda Mihály, Fehér Márta, Kampis György írásai.)

Bölcselet és analizis, szerk. FARKAS Katalin, ORTHMAYR Imre, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2003. (Különösen Fehér M. István, Fehér Márta, Orthmayr Imre és Erdélyi Ágnes írásai.)

Herbert SCHNADELBACH, Bölcselet Heidegger és Adorno után, Magyar Filozófiai Szemle, 1993/1–2, 166–183.

Herbert SCHNADELBACH, A filozófia és az embertudományok, Magyar Filozófiai Szemle, 1993/5–6, 1015–1032.

Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai, Budapest, Atlantisz, 1997. (Kuhn, Popper.)

TENGELYI László, Lévinas és a jó anarchiája = T. L., Élettörténet és sorsesemény, Budapest, Atlantisz, 1998, 217–232.

Etika mint első filozófia. Florian Rötzer interjúja Emmanuel Lévinasszal, Jelenkor, 2000. október, 1020–1026.