Letölthető változat (pdf)

 

 

 

  Gyurcsó Júlia:

 

A KÖnyvtÁri IntÉzet
KÖnyvtÖrtÉneti És KÖnyvtÁrtudomÁnyi SzakkÖnyvtÁrÁnak
(helyi És tÁvoli) szolgÁltatÁsai És ezek igÉnybevÉtele  

   

VÁzlat

 

Bevezető

Témaválasztás indoklása, célkitűzés a kutatómunka metodikája, a tárgykör szakirodalmi feldolgozottsága, köszönetnyilvánítás

 

1. A Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár létrejöttének körülményei

1.1. A létrehozást és működést meghatározó alapvető (speciális) jogszabályok

1.2. Szervezeti háttér

 

2. A Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár működése

            2.1. A könyvtár tipológiai meghatározása

2.2. Stratégiai és éves célkitűzések

2.3. Gyűjtőkör, az állomány összetétele

2.4. Szolgáltatások

2.4.1. Helybeni

2.4.2. Távoli

 

3. A Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár használata

3.1. Az olvasóközönség összetétele

3.2. A szolgáltatások igénybevétele

3.2.1. Helyben

3.2.2. Online

 

Összegzés - záró gondolatok

 

 

 

Bevezető

(Témaválasztás indoklása, célkitűzés, a kutatómunka metodikája, a tárgykör szakirodalmi feldolgozottsága, köszönetnyilvánítás)

 

 

Abban, hogy kutatómunkám témájául a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár szolgáltatásainak feltérképezését választottam, több tényező motivált.

Évek óta elkötelezett használója vagyok a Széchényi Könyvtárnak, könyvtártudományi szakirodalomért (különösen a szabványok, továbbá a hazai és külföldi szakfolyóiratok gyors elérhetősége miatt) pedig rendszeresen felkeresem az épület 8. szintjén található Könyvtári Intézet szakkönyvtárát. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete XXXIV. Vándorgyűlésének résztvevőjeként, 2002. augusztus 8-10-én, nemzeti könyvtárunk megalapításának 200. évfordulója előtt tisztelgő, nagyszabású rendezvénysorozat keretében hasznos „belső” információkhoz is jutottam. Itt külön szekció mutatta be a Könyvtári Intézetet, azon belül pedig a Könyvtártudományi Szakkönyvtár gyűjteményét és szolgáltatásait. A szekció látogatottsági mutatója jól tükrözte a könyvtáros társadalom ragaszkodását és érdeklődését a központi szellemi műhely tevékenysége iránt. Tudtuk, hogy a programfüzetben előadókként feltüntetett Dippold Péter (az intézet akkori igazgatója, ma az OSZK tudományos igazgatója), Bartos Éva (a jelenlegi igazgató), Fehér Miklós (a Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály munkatársa), Kovács Katalin (a Könyvtári Figyelő „örökös” főszerkesztő helyettese), aki helyett végül Feimer Ágnes (a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár dolgozója) adott elő, Vajda Kornél (a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros c. folyóirat szerkesztője), Rácz Ágnes (a KSZK akkori vezetője, ma az OSZK gyűjteményfejlesztési igazgatója), illetve az őt helyettesítő Hegyközi Ilona (a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár mai osztályvezetője) és Fazokas Eszter (a szakkönyvtár karizmatikus munkatársa) neve garancia a minőségre, a szakmát érintő legfrissebb információk beszerzésére! Így is lett: 8 oldal terjedelmű jegyzetem odaadó, közvetlen hangvételű, de nagyon tartalmas előadásokról tanúskodik.

A fenti előzmények után nagy-nagy örömömre szolgált, hogy feltérképezhettem, hol tart ma szakkönyvtárunk és hol tartunk mi szakmabeliek és könyvtárhasználók, tudunk-e élni lehetőségeinkkel?

Célom: a szakkönyvtár szolgáltatásainak teljességre törekvő felvázolása, pontos elérhetőségük közzététele. Szeretném, ha munkám felhívná a figyelmet egy kihasználatlan, sokkal szélesebb körben hasznosítható információs bázisra!

 

A kutatómunkám intenzív anyaggyűjtésre épült, melynek első lépéseként előkerestem a fenti konferencián készített jegyzeteimet, a rendezvény programfüzetét és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Hírlevelének Vándorgyűlési különkiadását. Ezt követően ellátogattam a Könyvtári Intézet és a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár honlapjára (http://www.ki.oszk.hu ill. http://www.ki.oszk.hu/konyvtar/), ahonnan olyan alapvető dokumentumokat töltöttem le, mint SZMSZ, stratégiai célkitűzések, éves munkatervek, telefonkönyv és e-mail jegyzék. „Rólunk írták – magunkról írtuk” és „Dokumentumok, tanulmányok 2001-1003, 2004-2005, 2006” címmel pedig gazdag kronologikus cikkbibliográfiát találtam, melyet kinyomtatva már indulhattam is a szakkönyvtárba, a primér tanulmányok, cikkek összegyűjtése (kikölcsönzése, lefénymásoltatása) céljából. A KSZK-ban három évre visszamenőleg átnéztem még a Könyvtári Figyelő, a Könyvtári Levelező/lap, a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros és a Mercurius minden egyes számát. Mint kiderült, nem hiába: ekkor találtam rá a Könyvtári Intézet új vezetőségével készített interjúkra és a KSZK „legfiatalabb” állományrészét képező európai könyvtörténeti gyűjteményről tájékoztató írásra. Nem tartozik a témához, mégis utalnom kell rá, hogy búvárkodásom során, a pertinens információkon túl, több értékes dolgozatot is találtam például az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központjáról[1], külföldi magyar kulturális intézetek könyvtárairól[2], a referálásról[3] és az iskolai könyvtárakról[4]. Ekkor értesültem szeretett tanárom, dr. Szabó Sándor jubileumi emlékkötetének[5] megjelenéséről is. Sajnos nem volt tudomásom a kötet előkészületeiről, és a szerkesztők sem tudhatták, hogy engem is a Tanár úr indított el kutatói pályámon és az Ő „Ugye nem hagyja abba?” mondata lendített és lendít át ma is a holtpontokon!

Visszatérve a szakkönyvtárhoz, témám szakirodalmi feldolgozottsága jónak mondható. A forrásul felhasznált szakirodalomból kiemelném Rácz Ágnes és Hegyközi Ilona publikációit, a Könyvtári Intézet 2005-2008 évi stratégiáján belül A Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár stratégiai tervét (p. 13-18.) és 2006. évi munkatervét, az intézet új vezetőivel készült interjúkat és a 2004. évi könyvtárhasználati szokásokat, illetve az online szolgáltatásokat vizsgáló felmérés anyagát.

 

Ezúton mondok köszönetet dr. Sonnevend Péternek, a doktori kurzus vezetőjének a témáért és az inspiráló műhelymunkáért, Tóth Máténak, a Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztálya munkatársának odaadó támogatásáért, a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár valamennyi dolgozójának és Kovács Katalinnak, a Könyvtári Figyelő főszerkesztő helyettesének a hasznos információkért, segítőkész hozzáállásukért.

Külön köszönettel tartozom Hegyközi Ilonának, a szakkönyvtár osztályvezetőjének és munkatársának, Fazokas Eszternek dolgozatom körültekintő, lelkiismeretes lektorálásáért!

 

 

1. A Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár létrejöttének körülményei

 

1.1. A létrehozást és működést (feladatokat) meghatározó alapvető (speciális) jogszabályok

 

A Könyvtári Intézet (és benne a szakkönyvtár) jogállását és gazdálkodását a 6/2000. (III. 24.) NKÖM rendelet szabályozza. A miniszteri rendelet alapja az 1997. évi kulturális szaktörvény[6] 60. § (4) bekezdése. A rendelet mellett a 2006. december 14-én kelt,  (a kulturális szaktörvény 100 § (1) bekezdésének a) pontját, továbbá a 60. § (4) bekezdését módosító) A kormányzati szerkezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény (ún. saláta-törvény) 135. §-a és a hozzá kapcsolódó 1/2007-es kormányrendelet 1. § (2) bekezdése intézkedik a Könyvtári Intézet jogállásáról.

Az Intézet működését (feladatait) a szaktörvény 60.§ (3) bekezdése „Könyvtáraknak, illetve a könyvtári rendszernek nyújtott szakmai szolgáltatások” címszó alatt határozza meg. A (3) bekezdés b.) pontja vonatkozik a szakkönyvtárra.

 

 

1.2. Szervezeti háttér

 

A Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár szervezetileg az OSZK belső szervezeti egységeként működő Könyvtári Intézet 4 alegységének (osztályának) egyike. Élén – főosztályvezetői besorolással – osztályvezető áll. Az Intézetnek hatósági jogköre nincs[7].

A 6/2000. (III. 24.) NKÖM rendelet kimondja, hogy: „1.§ (1) A Könyvtári Intézet az Országos Széchényi Könyvtár részjogkörű belső szervezeti egysége … (2) … önállóan rendelkezik a … meghatározott feladataihoz rendelt előirányzatok felett. (3) Az Intézet részletes feladatait, szervezetét és működését az OSZK belső szabályzataiban kell szabályozni. 2.§ (1) Az Intézet igazgatóját az OSZK főigazgatója a miniszter egyetértésével bízza meg … magasabb vezetői: az igazgató és … az osztályvezetők.”

Az OSZK SZMSZ-ének 27.§. tartalmazza a Könyvtári Intézet alapfeladatait, belső szervezeti felépítését és az egyes részegységek, köztük a szakkönyvtár feladatkörét. Rögzíti továbbá, hogy „A közalkalmazotti jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja, az intézet dolgozóit illetően az igazgató javaslata alapján.”

 

 

2. A Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár működése

 

2.1. A könyvtár tipológiai meghatározása

 

A Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár (rövid nevén: KSZK) tipológiailag könyvtár- és tájékoztatástudományi, továbbá országos, könyvtörténeti nyilvános szakkönyvtár és információs központ. Mindemellett felsőoktatási könyvtári és intézményi könyvtári feladatokat is ellát.

Az OSZK SZMSZ-ében[8] meghatározott alapfeladatai: könyvtörténeti, könyvtár- és információtudományi gyűjtemény építésére alapozott könyvtári és információs szolgáltatások fenntartása; részvétel a könyvtárközi dokumentumszolgáltatásban; szakirodalmi tájékoztatás; könyvtártudományi cikkadatbázis (MANCI) építése; a Könyvtári Figyelő, a MAKSZAB[9] és a HLISA[10] szerkesztése és kiadása; a szakkönyvtár munkafolyamatainak gépesítése, online katalógusának gondozása.

 

 

2.2. Stratégiai és éves célkitűzések

 

A KSZK stratégiai célját a Könyvtári Intézet 2005-2008-ra előirányzott stratégiájának 5. kulcsterülete (Szakmai információszolgáltatási tevékenység címmel)[11] tartalmazza. A KSZK átfogó stratégiai célja: a könyvtárosok, a könyvtárak és a könyvtárügyi irányító szervek, továbbá a szakterület kutatói dokumentum és információ iránti szükségletének kielégítése. Ennek érdekében: gyűjteményének folyamatos fejlesztésére és feltárására, az elektronikus szolgáltatások továbbfejlesztésére, hozzáférésük biztosítására, személyre szabott, probléma-érzékeny szolgáltatások nyújtására törekszik, közvetíti más intézmények szolgáltatásait, ODR tagkönyvtárként részt vesz a könyvtárközi kölcsönzésben, kiadványaival és szolgáltatásaival pedig nemzetközi szinten is képviseli a magyar könyvtárügyet.

A szakkönyvtár éves munkatervében[12] – a könyvtári rendszer egésze vonatkozásában - kiemelt feladatként kezeli az olvasó- és tájékoztató szolgálat fenntartását, az elektronikus szolgáltatások fejlesztését, a könyvtáros képzés támogatását, a minőségfejlesztést és a nemzetközi kapcsolatok ápolását. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a dokumentációs munkára és a kiadványszerkesztésre is.

Hegyközi Ilona 2006 februárjától áll a KSZK élén.  Rövid távon legfőbb feladatának tartja a MANCI adatbázis XML alapú fejlesztését (integrálását a HUSZA[13] adatbázishoz). Fontos a Könyvtári Figyelő elektronikus repertóriumának összeállítása és a MAKSZAB tematikai (a könyvtörténet szakirodalmát felölelő) bővítése is. Vállalják a Magyar Könyvszemle éves bibliográfiájának szerkesztését és bekapcsolódnak egy nemzetközi együttműködésbe: az ABHB[14] nemzetközi könyv- és könyvtártörténet bibliográfiai építésébe. Az EKGY[15] szolgáltatási rendszerének kidolgozása folyamatban van.

A szakkönyvtár kiemelt célja: az összehasonlító és történeti jellegű kutatások támogatása és a követésre méltó külföldi példák széleskörű terjesztése. Régóta kínálnak testre szabott szolgáltatásokat (pl.: a gyakorló könyvtárosoknak gyorstájékoztatást nyújtanak telefonon, vagy a LibInfon keresztül; hallgatóknak szakdolgozat, évfolyamdolgozat vonatkozásában; kutatóknak irodalomkutatással, témafigyeléssel állnak rendelkezésére), de a jövőben szeretnék pl. az SDI (témafigyelő) szolgáltatást szélesebb körben is propagálni.

 

 

2.3. Gyűjtőkör, az állomány összetétele

 

A könyvtári és információs szolgáltatásokat nyújtó, továbbá az európai könyvtörténet egyetemes szakirodalmi bázisát létrehozó és gondozó KSZK, gyűjteményét a könyvtári munka végzéséhez és a könyvtárosok képzéséhez szükséges irodalom / információ szolgáltatása, a hazai könyv- és könyvtártudományi, illetve történeti kutatások szakirodalommal való ellátása, valamint a Könyvtári Intézet másik három osztályán folyó munka hatékony támogatása érdekében fejleszti. A KSZK gyűjtőköre felöleli a könyvtár- és tájékoztatástudomány egészét, valamint a könyv- és könyvtártörténetet. Az időszaki kiadványok közül elsősorban a nemzetközi könyvtárügy helyzetét bemutató lapokat és az ún. magfolyóiratokat szerzik be. A több mint százezer könyvtári egységet számláló gyűjteményt könyvek, időszaki kiadványok, a Könyvtári Intézetben és az ELTE-n született szakdolgozatok és tudományos fokozat elnyeréséhez készített disszertációk, IFLA-kiadványok, külföldi tanulmányutakról, konferenciákról, kutatásokról informáló útijelentések (lezárt), fordítások (szintén nem gyarapodó gyűjtemény), könyvtárismertetők a világ minden tájáról, aprónyomtatványok, propagandaanyagok, magyar hírlapcikkek könyvtári tárgyú lapkivágatai, konferenciákon, rendezvényeken készült fényképek, audiovizuális dokumentumok, mikrofilmek, elektronikus dokumentumok alkotják.

Hegyközi Ilona „különleges”-nek, „térben és időben változatos”-nak nevezi és szakterületén a világ legnagyobb gyűjteményei közé sorolja a KSZK-t. „Tartalmazza a 19. sz. közepén megindult magyar könyvtártudományi szakirodalom teljes anyagát, a 19. századból gazdag német és francia, a századfordulótól kezdve emellett angol és amerikai anyagot. Az 1950-1990 közötti időszakból a Szovjetunió és a szocialista országok kiadványainak megközelítően teljes gyűjteményével rendelkezik. … Különösen gazdag az olvasáskutatással foglalkozó irodalom gyűjteménye.”[16] „A gyűjtőkört jelentősen kibővítette az EKGY megalakulása, így ma már hangsúlyosabban foglalkozunk az írás, a könyv, a nyomdászat, a sajtó, a könyvkiadás és könyvkereskedelem, valamint a könyvtár és az olvasás históriájával is.”[17]

 

 

 

2.4. Szolgáltatások

 

A jobb áttekinthetőség érdekében, először a helybeni szolgáltatásokat veszem számba, ezt követően pedig az országos (szétsugárzó) hatókörűeket ismertetem. Mindkettőt hármas tagolásban: a dokumentumszolgáltatás, az információszolgáltatás (vagy tájékoztatás) és a dokumentációs szolgáltatás felőli megközelítésben. A KSZK szolgáltatásairól további, részletes információt nyújt Rácz Ágnes Új utakon a 45 éves Könyvtártudományi Szakkönyvtár című tanulmánya.[18]

 

 

2.4.1. A szakkönyvtár helybeni szolgáltatásai:

 

A Budavári Palota F épületének 8. szintjén található szakkönyvtár csak (az 5. szinten váltott) OSZK-s olvasójeggyel (ára fél évre: 3000 Ft), vagy napijeggyel látogatható. Könyvtárosok és könyvtár szakos hallgatók számára (igazolás melléklésével) az olvasójegy ingyenes. PhD-s hallgatóként célszerű „A” jelű olvasójegyet kérnünk, mert az a dokumentumok teljes körű használatára jogosít!

A KSZK helybeni szolgáltatásai hétfő kivételével hétköznap 9-1930  szombaton 10-15 óra, illetve vizsgaidőszakban 10-18 óra között vehetők igénybe. Hétfőn az OSZK és a KSZK zárva van.

 

 

Dokumentumszolgáltatás:

 

A dokumentumok helyben használatát eligazító táblákkal felszerelt, tágas olvasóterem, szabadpolcon elhelyezett magyar- és idegen nyelvű könyv-, szabvány- és folyóirat-gyűjtemény, bibliográfiák, cédulakatalógusok, számítógépes adatbázisok és könyvtárosok segítik. Csak helyben használhatók az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén, illetve Főiskolai Karán, továbbá a Könyvtári Intézethez benyújtott (és a szakkönyvtárban őrzött) szakdolgozatok / disszertációk, a külföldi tanulmányutakról készült útijelentések, az aprónyomtatványok, lapkivágatok, prospektusok, könyvtárismertetők, a nem hagyományos (audiovizuális, elektronikus stb.) dokumentumok és (1961 óta) az IFLA konferencia-anyagok[19]. Az OSZK-val ellentétben itt kölcsönzésre is van mód (duplumok esetén), de sajnos előfordul, hogy – a szűkös költségvetés miatt – olyan alapvető könyvet, mint Sebestyén György Légy az információs társadalom polgára! című munkája[20], csak egy példányban tudott beszerezni a könyvtár, így nem kölcsönözhető. Könyvből hat, folyóiratból tizenkettő példány vihető el egyszerre 4 hétre (a „kötelező irodalom” és az egyes folyóiratszámok 2 hétre). Azokra a kiadványokra, amelyekre nincs előjegyzés, két alkalommal hosszabbítást is lehet kérni (tel: 224-3725, e-mail: kszk@oszk.hu). Ha a keresett kiadvány más olvasónál van, előjegyzést vesznek fel rá és beérkezésekor értesítést küld a könyvtár.

A szakkönyvtár állományából hiányzó dokumentumokat (periodikumokat, vagy azok egyes cikkeit stb.), könyvtárközi kölcsönzés útján külföldről is be tudják szerezni.

Térítésért – a szerzői jogvédelmi előírások betartása mellett – hagyományos és elektronikus másolat kérhető (CD-k és szakdolgozatok kivételével) a szakkönyvtár dokumentumairól. Szkennelés, digitális fényképmásolat készítése, mágnes-, vagy kompaktlemezre történő másolás, továbbá fekete-fehér, illetve színes nyomtatás is kérhető, de ezt – a szakkönyvtár engedélyezése után – az OSZK Reprográfiai Szolgálata végzi a 7. emeleten.

Új szolgáltatás az Európai Könyvtörténeti Gyűjtemény (EKGY) szabadpolcon való hozzáférhetővé tétele. Ez az értékes, régi (muzeális jellegű) dokumentumokat tartalmazó, elsősorban tudós (hazai és külföldi) kutatók számára létesült, nagyrészt Olaszországból ajándékba kapott, idegen nyelvű állományrész tükröződik vissza a szakkönyvtár új nevében.

 

 

Információszolgáltatás / referensz-szolgálat / tájékoztatás:

 

Az állományban való eligazodást katalógusok segítik. A különböző dokumentumtípusok integrált betűrendes keresztkatalógusa (cédulakatalógus) a teljes könyv- és folyóiratállományt és a nem hagyományos dokumentumokat is feltárja 1999-ig. (De külön katalógusban kell megnézni, hogy a keresett mű szabadpolcon található-e, vagy raktárban.) Az 1974. december 31-ig beszerzett dokumentumok számára ETO szerinti szakkatalógust, 1975. január 1-je után pedig tárgyszókatalógust építettek. Külön központi katalógust hoztak létre a szakdolgozatok, illetve a könyvtártudományi doktori és kandidátusi értekezések számára. A szakdolgozatok leíró- és tárgyszókatalógusa regisztrálja az ország összes könyvtárosképző intézetéhez benyújtott záródolgozat címét, szerzőjét, lelőhelyét. A cédulakatalógusokat 2000-ben lezárták.

1993-as impresszumtól kezdődően integrált számítógépes katalógusból (OPAC-ból) is kereshetők a kiadványok, 1995-től tagkönyvtárként csatlakoztak az OSZK on-line katalógusához, majd 2000 decemberében korábbi rekordjaikat áttöltötték az Amicusba. (Közös OPAC-juk a LibriVision internetcímén (http://nektar.oszk.hu) érhető el.)

A beszerzés alatt álló, illetve a be nem szerzett könyvekről a DESIRE munkaadatbázis informál.

A szakkönyvtár lehetőséget kínál az EISZ és az EBSCO folyóirat-adatbázisok használatára.

Az IFLA-konferenciákon elhangzott előadások bibliográfiai leírását, a közgyűlések anyagaival együtt, 1989-től gépi adatbázisban is feltárják. Ez az adatállomány csak belső hálózaton (a szakkönyvtárban) hozzáférhető, épp úgy, mint a Cambridge Scientific Abstracts LISA adatbázis (melynek jelenleg a KSZK az egyetlen előfizetője az országban[21]).

Mivel az online LISA licence csak a KSZK-ra vonatkozik, a vidéki felhasználók számára közvetítés útján szolgáltatják, azaz cikkmásolatokat, „értéknövelt” (rendszerezett, annotált, megjegyzésekkel, magyarázatokkal ellátott stb.) információt küldenek belőle.

Az adatbázisokból megrendelésre – a kívánt paraméterek (pl.: témabehatárolás, nyelvi-, időbeli-, földrajzi korlátok stb.) kijelölése mellett – bibliográfiai és szakirodalmi tájékoztatást végeznek. Vállalnak irodalomkutatást, azaz irodalomjegyzék készítését és publikációs listák, személyi bibliográfiák összeállítását, továbbá (pl. negyedéves) témafigyelő-szolgáltatást (SDI) nyújtanak kutatók, külföldi tanulmányútra készülők számára.

Rendszeresen fogadnak hallgatókat szakmai gyakorlatra, előzetes megbeszélés / egyeztetés mellett vállalnak egyéni- és csoportos könyvtárismertetést és könyvtárhasználati képzést.

 

 

 

 

 

 

Dokumentációs szolgáltatás:

 

Rendszeresen készülnek szakirodalmi szemlék a szakkönyvtárban pl. a könyvtári statisztikáról, a térítéses szolgáltatások díjai vonatkozásában, illetve az egyes könyvtártípusokban alkalmazott normatívák tárgyában.

Rácz Ágnes a szakkönyvtár fontos dokumentációs tevékenységei közé sorolja a szakirodalmi ismertetők (bibliográfiák és ezek annotációkkal, referátumokkal kiegészítése) összeállítását.[22]

Ennek három fő területét különbözteti meg: 1. Hazai és külföldi felhasználók tájékoztatása a magyar szakirodalomról. 2. Hazai felhasználók informálása a külföldi szakirodalomról. 3. Hazai és külföldi érdeklődők számára szakterületi hungarika információ[23] nyújtása. (Lásd: a tájékoztató szolgáltatásoknál már bemutatott referáló lapjaink, bibliográfiák és adatbázisok.)

A szakkönyvtár dolgozói idegen nyelvű (angol, francia, német, orosz) szöveggyűjteményt is szerkesztettek már idegen nyelvű szakszemináriumok, vagy nyelvtanulók számára.

 

 

 

 

2.4.2. A szakkönyvtár távoli szolgáltatásai:

 

Dokumentumszolgáltatás:

 

ODR[24]-tagkönyvtárként könyvtárközi kölcsönzés[25] keretében, vagy e-mailben megküldik az ország bármely könyvtárába az elektronikus úton (kszk@oszk.hu), esetleg faxon (224-3795), vagy levélben (Könyvtári Intézet Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár 1827 Budapest, Budavári Palota F ép. 801. sz.) kért dokumentumokat. (Amennyiben állományában nem található meg a keresett kiadvány, más ODR-gyűjtemény teljesíti a kérést, illetve a megrendelő költségén – helyben használatra – külföldről is megkérik.) Szintén könyvtárközi kölcsönzésen keresztül szolgáltatnak olyan (általában vidéki főiskolákon, egyetemeken őrzött) szakdolgozatokat, melyekről a központi katalógusból szereztünk tudomást (és ezek éppúgy csak helyben használhatók, mint a szakkönyvtárban őrzött disszertációk).

Könyvtárközi dokumentumszolgáltatásuk speciális formája az eredeti anyag szkennelt változatának elektronikus másolatként (csatolt fájlban) való megküldése.

A szakkönyvtár honlapján keresztül szolgáltatja a Könyvtári Figyelő digitalizált verzióját, ahonnan a tanulmányok le is tölthetők.

Elektronikus / távoli elérésű dokumentumok (pl. könyvtári folyóiratok elektronikus változatai, elektronikus könyvtárak) is hozzáférhetők a honlapon.

 

 

 

   

 

Információszolgáltatás / tájékoztatás:

 

A szakkönyvtár szolgáltatásairól részletes tájékoztatást kapunk az alábbi honlapcímen: http://www.ki.oszk.hu/konyvtar/index.html. Elérhető innen a MANCI adatbázis[26], a KSZK on-line katalógusa, a Könyvtári Figyelő elektronikus változata, az EKGY virtuális katalógusa, továbbá a THES[27] adatbázis is.

A szakkönyvtár munkatársai rendszeresen figyelemmel kísérik a magyar vonatkozású, külföldi szakirodalmat és a magyar könyvtárosok külföldi publikációit is. A magyar és külföldi könyvtártudományi és informatikai folyóiratcikkekről készített rekordokat tartalmazó, MANCI adatbázist 1986 óta építik. 1993 óta érhető el interneten keresztül (http://w3.oszk.hu/manci.htm). Téma / tárgyszó szerinti kereséshez kiváló (de szerzőre, címre is gyűjthetünk információt), a találati lista tovább szűkíthető, a releváns rekordok letölthetők, rendszerezett listák formájában kinyomtathatók. A külföldi cikkek leírását magyar nyelvű referátumokkal kiegészítve közlik.

A KSZK állományáról az OSZK-val közös LibriVision online katalógusnak köszönhetően (http://nektar.oszk.hu) akár vidéki otthonunkból is informálódhatunk. (A rekordok felépítéséről és az online katalógusban való keresés módjáról (példákkal illusztrált) részletes tájékoztatókat[28] olvashatunk Rácz Ágnes tollából, A Könyvtártudományi Szakkönyvtár szolgáltatásai az Országos Dokumentumellátási Rendszerben címmel pedig uő. részletes OPAC-használati útmutatót közöl a Könyvtári Levelező/lap 2002. februári számában.) 2000-től kezdődően a szakkönyvtárban őrzött szakdolgozatok is kereshetők (cím, szerző, tárgyszó szerint) az online katalógusban.

A szakkönyvtár honlapján elérhető tartalomjegyzék-szolgáltatás keretében, a megjelenést követően azonnali gyorstájékoztatást nyújtanak a könyvtári témájú, magyar nyelvű folyóiratok (évkönyvek) tartalmáról (http://www.ki.oszk.hu/konyvtar/tartj/tartjegy.html). (Kérésre megküldik külföldi szaklapok tartalomjegyzékét is.)

A Széchényi Könyvtár online gyorstájékoztató (48 órán belüli) szolgáltatása a LibInfO (http://libinfo.oszk.hu), melynek a könyvtárakra vonatkozó kérdéseit a KSZK tájékoztató munkatársához továbbítják. (De közvetlenül a kszk@oszk.hu, vagy a hegykozi@oszk.hu e-mail címen is érdeklődhetünk.) Itt kérdezhetünk adatokról (cím, telefonszám, évszám, konferencia időpont stb.) jogszabályokról és bármely szakmai módszertani jellegű problémáról (pl. katalogizálás, nyilvántartások, minőségbiztosítás stb.), hazai / nemzetközi aktualitásról.

A közeljövő tervei között szerepel a Könyvtári Figyelő elektronikus repertóriumának összeállítása, továbbá a HLISA elektronikus terjesztése.[29]

A szakkönyvtár kurrens kiadványai rendszeresen tájékoztatnak a hazai és a külföldi szakirodalomról. A Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája (MAKSZAB) címmel összeállított kurrens nemzeti szakbibliográfia monográfiák, tanulmányok, cikkek címeit közli. (Betűrendes- és tárgymutató, továbbá kumulált mutatók segítik a visszakeresést.)

1990-ig a külföldi szakirodalomról – magyar nyelven, válogatva, címfordítás formájában, vagy annotációval, illetve referátummal is ellátva – a Könyvtári és Dokumentációs Szakirodalom (KDSZ) című kiadvány (folyóiratokban megjelent tanulmányok vonatkozásában) és a Könyvtári és Informatikai Központi Gyarapodási Jegyzék (a KSZK állományába került új, külföldi dokumentumok, továbbá a magyarországi könyvtárakba érkezett, külföldi anyag tárgyában) informálta az érdeklődőket, 1991-től ezen szolgáltatások a Könyvtári Figyelőbe olvadtak (önálló rovatként) (http://www.ki.oszk.hu/kf/), illetve a külföldi könyvekről készült, annotált gyarapodási jegyzék a szakkönyvtár honlapján keresztül is elérhető. (http://www.ki.oszk.hu/konyvtar/gyarap/index.html)

Kifejezetten külföldi szakemberek számára, angol nyelven, mutatókkal ellátva készíti a szakkönyvtár (1972-től, de 1990-ben áttértek a számítógépes szerkesztésre) a Hungarian Library and Information Science Abstracts (HLISA) című kiadványát, amely referátumokkal ellátott válogatást közöl a hazai könyvtártudományi szakirodalom (pl.: folyóiratok, jubileumi gyűjteményes kötetek, az OSZK (KMK) kiadványai, konferencia-kötetek, disszertációk, monográfiák stb.) legjavából. (A HLISA-t tehát történészek is haszonnal forgathatják, hiszen híven tükrözi a magyar könyvtárügy főbb irányvonalait.) „Szerénytelenség nélkül állíthatjuk, hogy szolgáltatásunk … egyedülálló a világon: egyetlen ország sem rendelkezik a könyvtárügyét átfogóan bemutató idegen nyelvű referáló lappal.” – olvashatjuk a 25 éves HLISA-t méltató tanulmányban.[30] „A HLISA 1991 óta évente egyszer[31] válogatva közli a külföldi folyóiratokban a magyar könyvtárügyről megjelent legjelentősebb cikkek, tanulmányok bibliográfiáját”[32] is.

 

 

Dokumentációs szolgáltatás:

 

A KSZK-ban 1955-től szerkesztik és adják ki a negyedévente megjelenő, referáló lapként is funkcionáló Könyvtári Figyelő című folyóiratot, mely igényes tanulmányokat, szemléket, tömörítvényeket, fordításokat közöl a magyar és a nemzetközi könyvtárügy aktuális kérdéseiről, példaértékű műhelymunkákról. Online is elérhető az alábbi honlapcímen: http://www.ki.oszk.hu/kf/.

 

 

3. A Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár használata

 

3.1. Az olvasóközönség összetétele

 

Az intézményt elsősorban gyakorló és leendő könyvtárosok (hallgatók), a könyvtártudomány és a könyvtörténet szakterületén tevékenykedő (magyar és külföldi) oktatók, szakértők és kutatók, továbbá a Könyvtári Intézet munkatársai használják. De nyitva áll minden (hazai és külföldi) érdeklődő számára. Hegyközi Ilona egy korábbi tanulmányában így jellemezte a szakkönyvtár olvasóit: „Használóink tájékozottak, igényesek és kritikusak, szakértelmükre olykor mi is támaszkodunk!”[33]

 

 

 

3.2. A szolgáltatások igénybevétele

 

1995-ben Rácz Ágnes a szolgáltatások használata vonatkozásában az alábbi megjegyzést teszi: „Igen sok könyvtárközi kölcsönzési igényt elégítünk ki … Nem tudjuk megítélni viszont azoknak a számát, akik dokumentációs és egyéb kiadványainkat használják tájékozódásra, … legnagyobb arányban a könyvtároshallgatók használják a könyvtárat, és ők is jobbára csak tanulmányaik idején. A diploma megszerzése után kevesen kísérik figyelemmel a szakirodalmat.”[34]

2004 február-márciusában azonban egzakt felmérést (kérdőíves vizsgálatot) végeztek a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár által nyújtott szolgáltatások igénybevételére vonatkozóan. Külön-külön vizsgálták a helybenhasználatot és az online szolgáltatások igénybevételét. Az ellenőrzési-értékelési folyamat teljes dokumentációja (előkészítés, kérdőívek, eredmények, elégedettségi kimutatás stb.) 30, illetve 24 oldal terjedelemben letölthető a Könyvtári Intézet honlapjáról (http://www.ki.oszk.hu), Dokumentumok 2004-2005 címszó alatt. E vizsgálat egyedülállónak nevezhető a szakkönyvtár életében, se előtte, se azóta nem készült hasonló. A továbbiakban néhány szakirodalmi információ és az említett felmérés alapján a használói oldal felől közelítem meg a szolgáltatások témakörét.

 

 

3.2.1. Helyben:

 

Kaposváriné Dányi Éva tizenhét évvel ezelőtt így írt a szakkönyvtárról: „Négy éve annak, hogy a KMK szakkönyvtára … felköltözött a Budavári Palota F épületébe … látogatottsága kezdetben igen gyér volt, sőt valójában nincs kihasználva még ma sem”[35]

A szakkönyvtár kutatók számára kínált SDI-szolgáltatását „ez idáig a nemzeti könyvtár dolgozóin kívül mások nem vették igénybe.”[36] – olvashatjuk egy másik dolgozatban.

Rácz Ágnes a szakkönyvtár használatát közepesre minősíti. „… a hallgatók elég kevéssé igénylik a külföldi szakirodalmat, elvétve akad csak, aki szemináriumi dolgozatához … külföldi irodalomból készül fel … sajnos még a budapesti tanszékek oktatói közül sem mindenkit tisztelhetünk használóink között.”[37] A szakdolgozat-gyűjtemény azonban nagyon népszerű!

A 2004. február 20. és március 20. között (tehát nem vizsgaidőszakban) végzett könyvtárhasználati felmérés egy, a NKÖM által kiírt pályázat keretében zajlott, melynek célja az ODR tagkönyvtárak szolgáltatási színvonalának feltérképezése volt. A kérdőív kitöltése önkéntes formában, név nélkül történt. 147 kérdőív gyűlt össze, 111 nő (76%) és 35 férfi (24%) válaszolt, közülük 106 (74%) budapestinek 38 (26%) pedig vidékinek vallotta magát. (A látogatók döntő többsége főfoglalkozású alkalmazottként tevékenykedő, könyvtár szakos, esti / levelező tagozatos egyetemi, vagy főiskolai hallgató volt.)

Az igénybe vett szolgáltatások[38] közül a válaszadók 58%-a információt keresett, 49% tanulmányaihoz gyűjtött anyagot, 38-38% szabadpolcon keresett, illetve könyvet / folyóiratot kölcsönzött, 30% katalógusban böngészett, 28% számítógépen elérhető forrásokat használt, 22-22% másolatot készített, vagy kölcsönzött dokumentumot hozott vissza, 20-20%-uk helyben tanult, könyvtári hálózati adatbázisokat használt, megoldott valamit, illetve saját kutatáshoz gyűjtött. Internetet használt 16%, kölcsönzési időt hosszabbított 12%, másnak gyűjtött anyagot 2% és elektronikus jegyzetet / könyvet / folyóiratot használt 1%. (Szövegszerkesztés, vagy e-mailezés még nem volt engedélyezve.)

Dokumentumtípusok szerint: könyvet 56%, folyóiratot 42%, szakdolgozatot 18%, lapkivágatot[39] 4%, CD-t 1%, a MEK-et 5% használta.

A könyvtár tájékoztató eszközei közül az olvasók 52%-a keresett cédulakatalógusban, 43%-uk a MANCI-ban, 32% a LibriVision nevű online katalógusban, más könyvtár(ak) online katalógusát 5%, a Google, Altavizsla stb. internetes keresőt 10% használta. Az előfizetéses LISA[40] online adatbázisban a könyvtárhasználók 7%-a kutatott. A folyóirat-tartalomjegyzéket és a könyvtár gyarapodási jegyzékét 2-2% tekintette meg.

A használók elégedettségét vizsgáló kérdéscsoportban a válaszadók 1-5-ig értékelték a szakkönyvtárat. A legmagasabb átlagot (4,8) a könyvtárosok segítőkészsége és a KSZK belső állapota kapta, de nagyon elégedettek a tájékoztató szolgálat munkájával (4,7) is. Az olvasó véleménye összességében a szakkönyvtárról kérdésre 4,5-ös a nyitvatartási idő és a könyvek kínálata, továbbá a várakozási idő vonatkozásában 4,4 - 4,4-es elégedettségi átlag született. A szabadpolcos állomány kínálatát és elrendezését 4,2 – 4,2-re minősítették. A jelek és eligazító táblák, továbbá a könyvek példányszáma 4,1 – 4,1 a számítógépek és az online katalógus 4,0 – 4,0 a világítás azonban csak 3,3-as átlagot ért el.

 

 

3.2.2. Online:

 

„… érzékelhetően megváltoztak a használók információszerzési szokásai…” – olvashatjuk a KSZK online szolgáltatásait vizsgáló 2004-es felmérés bevezetőjében. Öt évvel korábban Hegyközi Ilona ezt így fogalmazta meg: „… a fiatal könyvtárosok és könyvtáros-hallgatók szinte jobban bíznak a hálózati forrásokban, mint a hagyományos dokumentumokban és egyre nagyobb az igény a szolgáltatásainkhoz való távoli hozzáférésre.”[41]

A használók elégedettségét kutató kérdőívet – 2004 márciusában, két héten át – a MANCI nyitó weblapján helyezték el. Párhuzamosan figyelemfelhívó levelet tettek közzé a KATALIST-en. Az eredmény: 120 használói visszajelzés a KSZK hálózati szolgáltatásai (MANCI, honlap, LISA, gyarapodási jegyzék, könyvtári folyóiratok tartalomjegyzéke, Könyvtári Figyelő elektronikus változata LibInfo stb.) vonatkozásában.

A válaszadók 72%-a nő, 28%-a férfi volt, közülük 36% 18-25 év közötti hallgató, 29% 26-35 éves kezdő szakember, 13% középkorú (36-45 éves korosztály), 20% 46-60 éves és 2% 60 év feletti személy. Foglalkozásaik szerint[42] 67 fő könyvtár szakos hallgató, 1 fő nem könyvtár szakos hallgató, 57 fő könyvtáros, 9 fő könyvtártudományi tanszék oktatója, 2 fő más tanszék tanára, 3 fő PhD hallgató és 9 fő egyéb kategóriába tartozó látogató. (30 %-uk jár a szakkönyvtárba is, 70 % azonban csak a távoli elérésű szolgáltatásokat veszi igénybe.)

A MANCI adatbázis látogatottságát a szolgáltató szerverről gyűjtött adatok alapján is kontrollálni lehet. Kimutatható például, hogy a vizsgált időszakban a tényleges használóknak csupán 8,3%-a töltötte ki a kérdőíves felmérést, továbbá, hogy 2003 októberében 1597 látogató 35695 oldalt keresett fel, novemberben 1630 használó 34651 oldalra, decemberben 1136 fő 19197 oldalra, januárban 1087 használó 16824 oldalra, végül márciusban (a vizsgálat is ekkor történt) 1645 ember 19128 oldalra látogatott el.

A kérdőíves felmérésből kiderült, hogy a válaszadók 76%-a legalább havonta egyszer felkeresi a MANCI adatbázist, legtöbben (46%) tanulmányaikhoz használják, 21% kutatáshoz, 19% tájékoztatási célra (referensz kérdés megválaszolásához), 12% napi munkájához veszi igénybe. A használati funkciók vonatkozásában elmondható, hogy a válaszadók 82%-a az egyszerű keresést veszi igénybe, 62% használja a tárgyszavas keresést segítő tezaurusz funkciót, 60%-uk tudja, hogy az adatbázis korszerűsítésének eredményeként referátumok is megjeleníthetők a MANCI-ban, a használók 37%-a pedig használja a többféle formátumban igénybe vehető, akár kész irodalomlistát produkáló találati letöltés funkciót.

A szakkönyvtár honlapját is egyre többen látogatják. (Szerveradatok alapján: 2003 augusztusában 46 fő, decemberben 86 fő, 2004 januárjában 205 fő kereste fel.)

A felmérés adatai szerint kevesen (31%) ismerik (és csak 15% használja) a szakkönyvtár által előfizetett (csak helyben hozzáférhető) LISA online könyvtártudományi referáló adatbázist. A keresés eredményeként cikkmásolatot 3%-uk kért.

A szakkönyvtár gyarapodási jegyzékét 14% használta már, a magyar folyóiratok online tartalomjegyzék szolgáltatást 67% kíséri figyelemmel, a Könyvtári Figyelő elektronikus változatát 75% keresi fel.

A válaszadók 69%-a használta az OSZK által koordinált, de a szakkönyvtár tájékoztató munkatársait is aktivizáló LibInfo online tájékoztató szolgálatot. A KSZK által ennek keretében megválaszolt referensz kérdéseket 2003. június 24. és 2004. február 23. között mérték a használói igények szempontjából. A vizsgált időszakban összesen 58 (könyvtári tárgyú) kérdést továbbított az OSZK moderátora a szakkönyvtárhoz. A kérdezők többsége felsőoktatási hallgató, szakdolgozatot író és vidéki. A legtöbb kérdés a könyvtári rendszerre, a központi szolgáltatásokra, könyvtárpolitikára, a tervezés, menedzsment, marketing és a számítógépes szoftverekre vonatkozott. Őket követték az iskolai és gyermekkönyvtárakat érintő, majd az olvasószolgálat, tájékoztatás, könyvtárhasználat, valamint a történeti tárgyú kérések. De fordultak segítségért a KSZK-hoz szakmai segédletek, szabványok, bibliográfiák, jogszabályok, katalógusok, digitális könyvtárak, olvasáskutatás, szakfolyóiratok és statisztika vonatkozásában is. (A válaszadás általában magyar nyelven történik, de előfordul, hogy az idegen nyelvű eredeti anyaghoz néhány soros, maximum egy oldalnyi nyersfordítást is mellékelnek.) A válaszok többsége a témabibliográfia és forrástájékoztatás típusába tartozott, de online faktográfiai tájékoztatást[43] és lelőhely megadást is végzett a szakkönyvtár tájékoztató munkatársa.

 

 

Összegzés - záró gondolatok

 

Összegzésként elmondható, hogy a KSZK szakmai információk nyújtására irányuló szolgáltatási rendszerén keresztül betekintést nyerhetünk a könyvtártudomány történetébe és gyakorlatába, átfogó képet kaphatunk a hazai és nemzetközi könyvtárügyi trendek alakulásáról. Az országos szakkönyvtár állománya és adatbázisai hatékonyan támogatják a könyvtárosok képzését, továbbképzését. De szolgáltató intézmény lévén ennél is fontosabb az a szándék, melyet Hegyközi Ilona, a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár osztályvezetője fogalmazott meg: „Közönségünknek igyekszünk testre szabott szolgáltatásokat kínálni. A gyakorló könyvtárosoknak … gyors eligazítást … telefonon keresztül vagy a LIBINFO révén. A képző intézmények oktatóinak kutatásaikhoz, oktató munkájukhoz szakirodalmat és információkat nyújtunk … hallgatóknak is rendelkezésükre állunk, akár egyénileg, akár csoportosan keresnek fel bennünket. Segítünk nekik évfolyamdolgozataik, szakdolgozataik elkészítésében … évközi felkészülésükben. A tudós kutatóknak irodalomkutatással állunk rendelkezésére. A hazai könyvtárügyet irányító szervek, testületek tagjainak döntés-előkészítő információkat adunk, például szakirodalmi szemléket, helyzetképet, nemzetközi példákat és adatokat … mind személyesen, mind a hálózaton!”[44]

 

 

Felhasznált irodalom:

 

-          1/2007. (I. 9.) Korm. rendelet az oktatásügyi közvetítői szolgálat, a könyvtári intézet, a közművelődési szakmai tanácsadó és szolgáltató szerv és a műbíráló szerv kijelöléséről

In: Magyar Közlöny. 2007/ 2. sz. (2007. jan. 9.) p. 74.

URL: http://www.magyarkozlony.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/mk07002.pdf

-          6/2000. (III. 24.) NKÖM rendelet a Könyvtári Intézet jogállásáról

URL: http://www.magyarorszag.hu

-          1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

URL: http://www.magyarorszag.hu

-          2006. évi CIX. tv. A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról

In: Magyar Közlöny, 2006/154. sz. (2006. dec. 14.) p. 12210.

-          Arnóth Károly [riporter]: Mit csinál és mit kínál a KMK? 2. rész. A Könyvtártudományi Szakkönyvtár

In: Könyvtári Levelező/lap. 5. évf. 3. sz. (1993) p. 5-7.

-          Biczák Péter: A Könyvtári Intézet a szakma szemével

URL: http://www.ki.oszk.hu/3k/valcikkek/valcikkek0209/biczak.html

-          Dányi Éva: Jelszavunk: a szolgálat

In: OSZK Híradó, 30. évf. 1/2. sz. (1987) 22. p.

-          Dippold Péter: Könyvtári Intézet

In: Mercurius 2002 : Országos Széchényi Könyvtár. p. 19-21.

-          Farkas László: A Könyvtártudományi Szakkönyvtár könyvtáros és felhasználóképzéshez nyújtott szolgáltatásai [poszter]

http://www.ki.oszk. hu/dok/oszk22.jpg  [2003]

-          Feimer Ágnes – Rácz Ágnes: 25 éves a magyar könyvtárügy angol nyelvű referáló lapja

In: Könyvtári Figyelő. 42. évf. 4. sz. (1996) p. 597-603.

-          Hajdu Kálmánné: Hozott Isten, MANCI!

In: Hajdú-Bihar Megyei Könyvtári Téka. ? évf. 2. sz. (1989) 40. p.

-          Hegyközi Ilona: „Tudja-e, hogy kérheti?” Megújuló könyvtár- és tájékoztatástudományi források és szolgáltatások

In: OSZK Híradó, 42. évf. 9/12. sz. (1999) p. 23-26.

-          Horváth Tibor: Jelentés a KMK felülvizsgálatáról

In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 3. évf. 12. sz. (1994) p. 3-14.

-          Kaposváriné Dányi Éva: Működő és tervezett szolgáltatások a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban

In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 36. évf. 10. sz. (1989) p. 428-430.

-          Kovács Katalin: Hogyan vélekednek az olvasók a Könyvtári Figyelőről?

In: Könyvtári Levelező/lap. 4. évf. 7/8. sz. (1992) p. 14-15.

-          Kovács Katalin: Változások a Könyvtári Figyelő életében

In: OSZK Híradó, 40. évf. 1/2. sz. (1997) 14. p.

-          Kovács Lászlóné: Ha én olvasó volnék…

In: Könyvtári Levelező/lap. 2. évf. 11/12. sz. (1990) 6. p.

-          Kovács Lászlóné: Kibővítette szolgáltatásainak körét a KMK könyvtártudományi szakkönyvtára

In: Könyvtáros. 37. évf. 2. sz. (1987) p. 73-76.

-          Kovács Lászlóné: A könyvtárosok „új otthona” a VIII. szint

In: OSZK Híradó, 28. évf. 5/6. sz. (1985) p. 91-93.

-          A Könyvtári Intézet [A MKE XXXIV. Vándorgyűlésének (2002. augusztus 8-10.) 9. szekciójában elhangzott előadások kivonatai]

In: Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz : Vándorgyűlési különkiadás. 2002. augusztus 8. p. 18-20.

-          A Könyvtári Intézet

            In: Nemzet és könyvtára : a Magyar Könyvtárosok Egyesülete XXXIV. Vándorgyűlése (Budapest, 2002. augusztus 8-10.) : program  p. 20-21.

-          A Könyvtári Intézet 2005-2008-as stratégiája : 8.5 Szakmai információszolgáltatási tevékenység – A Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár stratégiai terve  p. 13-18.

URL: http://www.ki.oszk.hu

-          A Könyvtári Intézet 2006. évi munkaterve

URL: http://www.ki.oszk.hu

-          Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2004 februárjában-márciusában lezajlott kérdőíves vizsgálatának eredményei 1. Könyvtárhasználati felmérés 2. Az online szolgáltatások vizsgálata. (Lásd: Könyvtári Intézet honlapján: Dokumentumok 2004-2005)

URL: http://www.ki.oszk.hu

-          A Könyvtári Intézet szervezeti és működési szabályzata : kivonat az OSZK SZMSZ-éből. Kelt: 2005. (Bozóki András jóváhagyásával.)

URL: http://www.ki.oszk.hu/ki_szmsz.html

-          A Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár gyűjtőköri szabályzata

Lelőhely: szakkönyvtár

-          K.[övendi] D.[énes]: Nem jutott eszébe, hogy nálunk keresse

In: Könyvtári Levelező/lap. 7. évf. 2. sz. (1995) p. 11.

-          Mezey László Miklós – Vajda Kornél: Bemutatkoznak a Könyvtári Intézet új osztályvezetői : Hangodi Ágnes – Oktatási osztály, Hölgyesi Györgyi – Gyűjteményszervezési osztály

In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 15. évf. 7. sz. (2006) p. 14-21.

-          Mezey László Miklós – Vajda Kornél: Bemutatkoznak a Könyvtári Intézet új osztályvezetői : Ládi László – Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály, Hegyközi Ilona – Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár

In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 15. évf. 1. sz. (2006) p. 14-21.

-          Mezey László Miklós – Vajda Kornél: „Kutatási bázisra épülő komplex szakmai szolgáltató központ” : interjú Bartos Évával, a Könyvtári Intézet igazgatójával

In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 15. évf. 6. sz. (2006) p. 3-7.

-          Monok István: Az Európai Könyvtörténeti Központ Alapításának terve

In: Mercurius 2004 : Országos Széchényi Könyvtár. p. 5-6.

-          Novák István: Az Internet az olvasószolgálatban

In: OSZK Híradó, 39. évf. 1/2. sz. (1996) 16. p.

-          Pappné Farkas Klára: A jövő könyvtárosai a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban

In: Könyvtári Levelező/lap. 1. évf. 3. sz. (1989) 2. p.

-          Pegán Anita: „Az alapozás után fejlesztési feladatokkal folytatjuk.” : interjú Dippold Péterrel, a Könyvtári Intézet igazgatójával

URL: http://www.ki.oszk.hu/3k/valcikkek/valcikkek0411/pegan.html

-          Rácz Ágnes: Az állománygyarapítás helyzete a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban

In: OSZK Híradó, 39. évf. 9/10. sz. (1996) p. 33-35.

-          Rácz Ágnes: A könyvtárosképző intézmények használói szokásai – ahogy a Könyvtártudományi Szakkönyvtár látja

In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 4. évf. 1. sz. (1995) p. 32-39.

-          Rácz Ágnes: A Könyvtártudományi Szakkönyvtár könyvállományának feldolgozása a NEKTÁR-ban

In: OSZK Híradó, 41. évf. 1/2. sz. (1998) p. 6-9.

-          Rácz Ágnes: A Könyvtártudományi Szakkönyvtár szolgáltatásai az Országos Dokumentumellátási Rendszerben

In: Könyvtári Levelező/lap. 14. évf. 2. sz. (2002) p. 9-11.

-          Rácz Ágnes: Könyvtörténeti és könyvtártudományi szakirodalmi adatbázis kiépítése

In: Könyvtári Figyelő. 49. évf. 2. sz. (2003) p. 295-306.

-          Rácz Ágnes: Közös katalogizálás az Amicusban

In: OSZK Híradó, 46. évf. 7/8. sz. (2001) p. 6-8.

-          Rácz Ágnes: Új adatbázis-szolgáltatások a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban

In: Könyvtári Levelező/lap. 5. évf. 9. sz. (1993) 10. p.

-          Rácz Ágnes: Új utakon a 45 éves Könyvtártudományi Szakkönyvtár

In: Könyvtári Figyelő. 41. évf. 1. sz. (1995) p. 23-35.

-          Rácz Ágnes: Újdonságok a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban

In: Könyvtári Levelező/lap. 6. évf. 2. sz. (1994) p. 16.

-          Rólunk írták – magunkról írtuk [kronologikus cikkbibliográfia a KSZK tevékenységéről]

URL: http://www.ki.oszk.hu/konyvtar/konyvtar-rolunk.html

-          Sonnevend Péter: Önigazgatási irodát vagy szolgáltató intézetet? egy lehetséges OSZK KMK programvázlat

In: Könyvtáros. 39. évf. 12. sz. (1989) p. 707-710.

-          Telefonkönyv és e-mail jegyzék [Könyvtári Intézet]

URL: http://www.ki.oszk.hu/telefonkonyv.html

-          Tóth Ferenc: A magyar könyvtárak internetes online tájékoztató szolgáltatása, a LibInfO

In: Mercurius 2002 : Országos Széchényi Könyvtár. p. 15-17.

-          Vajda Kornél: „…a szakma nagy várakozással tekint a Könyvtári Intézetre…” beszélgetés dr. Dippold Péterrel, a Könyvtári Intézet igazgatójával

URL: http://www.ki.oszk.hu/3k/valcikkek/valcikkek0010/vk.html

 



[1] Látogatás az Európa Tanács Információs és Dokumentációs Központjában : beszélgetés Pappné Farkas Klárával, az intézmény igazgatójával. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 14. évf. 3. sz. (2005) p. 10-13.

[2] A külföldi magyar kulturális intézetek és könyvtáraik / Varannai Zoltán. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 13. évf. 6. sz. (2004) p. 22-34.

[3] A referálás harmincegy pontja / Koltay Tibor. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 13. évf. 7. sz. (2004) p. 35-37.

[4] Az iskolai könyvtárak szerepe az olvasóvá válás folyamatában / Kelemenné Farkas Zsuzsa. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 14. évf. 5. sz. (2005) p. 35-41.

    Az információs társadalom „szentháromsága” az iskolai könyvtárban / Nagyné Félix Anna – Kovács Bettina. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 12. évf. 1. sz. (2003) p. 23-26.

[5] Emlékkötet Szabó Sándor 70. születésnapjára. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 14. évf. 10. sz. (2005) p. 58-60.

[6] 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

[7] Hatósági jogköre az OKM Kulturális Szakállamtitkársága alá tartozó Közgyűjteményi Főosztály könyvtári szakterületéért felelős Könyvtári Osztálynak van. Az OKM Könyvtári Osztálya 2006. szeptember 22-én elköltözött a Nagydiófa utcából. Új címük: 1055 Budapest, Szalay u. 10-14. Vezetője: dr. Skaliczki Judit (főosztályvezető-helyettes): e-mail:  judit.skaliczki@okm.gov.hu  tel: 473-7074.

[9] MAKSZAB = Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája (nemzeti szakbibliográfia) 1958-ban indult.

[10] HLISA = Hungarian Library and Information Science Abstracts (A magyar szakirodalom angol nyelvű referáló folyóirata). 1972-től jelenik meg.

[11] Lásd: URL: http://www.ki.oszk.hu (p. 13-18.)

[13] HUSZA = Humán Szakirodalmi Adatbázis

[14] ABHB = Annual Bibliography of the History of the printed Book and libraries

[15] EKGY = Európai Könyvtörténeti Gyűjtemény

[16] Lásd: „Tudja-e, hogy kérheti?” : megújuló könyvtár- és tájékoztatástudományi források és szolgáltatások / Hegyközi Ilona. In: OSZK Híradó. 42. évf. 9/12. sz. (1999) p. 23.

[17] Lásd: Bemutatkoznak a Könyvtári Intézet új osztályvezetői : Ládi László – Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály, Hegyközi Ilona – Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár / Mezey László Miklós – Vajda Kornél. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 15. évf. 1. sz. (2006) p. 17.

[18] Új utakon a 45 éves Könyvtártudományi Szakkönyvtár / Rácz Ágnes. In: Könyvtári Figyelő. 41. évf. 1. sz. (1995) p. 23-35. ill. URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1995/1/racz_h.html

[19] A Nemzetközi Könyvtáros Szövetség (IFLA) évente megrendezett konferenciáin elhangzott előadások anyagát rendszeresen megküldik (legalább angol nyelven), mert a KSZK letéti állomásként (clearing house) funkcionál.

[20] Légy az információs társadalom polgára! / Sebestyén György. Bp.: ELTE Eötvös Kiadó, 366 p.

[21] Lásd: Bemutatkoznak a Könyvtári Intézet új osztályvezetői : Ládi László – Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály, Hegyközi Ilona – Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár / Mezey László Miklós – Vajda Kornél. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 15. évf. 1. sz. (2006) p. 18.

[22] Új utakon a 45 éves Könyvtártudományi Szakkönyvtár / Rácz Ágnes.

URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1995/1/racz_h.html p. 7-10.

[23] Hungarika információ: a Magyarországon megjelent, vagy a külföldön kiadott magyar nyelvű, illetve magyar szerző által írt, vagy Magyarországról szóló dokumentumról tájékoztatás (a területi elv a MAKSZAB c. bibliográfiában és a HLISA c. referáló lapban mindig érvényesül, a nyelvi, személyi, tartalmi elvek érvényesítésére pedig törekszenek).

[24] ODR: Országos Dokumentumellátó Rendszer

[25] A szolgáltatás lényege, hogy egy-egy keresett dokumentum elérhető legyen akár a legkisebb iskolai könyvtárból is.

[26] A MANCI [MAgyar és Nemzetközi CIkkek] adatbázis a magyar könyvtártudományi szakfolyóiratokban és gyűjteményes kötetekben közzétett tanulmányokat, cikkeket teljességgel, a külföldiekben megjelenteket válogatva tartalmazza.

[27] THES: a KSZK munkatársai által gondozott Könyvtári és Tájékoztatási Tezaurusz on-line változata.

[28] A Könyvtártudományi Szakkönyvtár könyvállományának feldolgozása a NEKTÁR-ban / Rácz Ágnes. In: OSZK Híradó, 41. évf. 1/2. sz. (1998) p. 6-9. ill. Közös katalogizálás az Amicusban / Rácz Ágnes. In: OSZK Híradó, 46. évf. 7/8. sz. (2001) p. 6-8.

[29] Lásd: Bemutatkoznak a Könyvtári Intézet új osztályvezetői : Ládi László – Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály, Hegyközi Ilona – Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár / Mezey László Miklós – Vajda Kornél. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 15. évf. 1. sz. (2006) p. 20.

[30] 25 éves a magyar könyvtárügy angol nyelvű referáló lapja / Feimer Ágnes – Rácz Ágnes. In: Könyvtári Figyelő. 42. évf. 4. sz. (1996) p. 603.

[31] A dolgozat szaklektorai jelezték, hogy „elvileg kétszer, de az utóbbi években összevont számok jelentek meg”.

[32] Új utakon a 45 éves Könyvtártudományi Szakkönyvtár / Rácz Ágnes.

URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1995/1/racz_h.html p. 9.

[33] Lásd: „Tudja-e, hogy kérheti?” : megújuló könyvtár- és tájékoztatástudományi források és szolgáltatások / Hegyközi Ilona. In: OSZK Híradó. 42. évf. 9/12. sz. (1999) p. 23.

[34] Új utakon a 45 éves Könyvtártudományi Szakkönyvtár / Rácz Ágnes.

URL: http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1995/1/racz_h.html p. 13-14.

[35] Lásd: Működő és tervezett szolgáltatások a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban / Kaposváriné Dányi Éva In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás. 36. évf. 10. sz. (1989) p. 428.

[36] Lásd: Mit csinál és mit kínál a KMK? 2. rész. A Könyvtártudományi Szakkönyvtár / Arnóth Károly [riporter]. In: Könyvtári Levelező/lap. 5. évf. 3. sz. (1993) p. 7.

[37] A könyvtárosképző intézmények használói szokásai – ahogy a Könyvtártudományi Szakkönyvtár látja / Rácz Ágnes. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 4. évf. 1. sz. (1995) p. 33-34.

[38] Ebben a kérdéscsoportban több választ is be lehetett jelölni!

[39] Nem könyvtártudományi folyóiratokban, hírlapokban megjelent (de ránk vonatkozó) írások kivágatai.

[40] LISA: Library and Information Science Abstracts (online könyvtári és informatikai adatbázis)

[41] Lásd: „Tudja-e, hogy kérheti?” : megújuló könyvtár- és tájékoztatástudományi források és szolgáltatások / Hegyközi Ilona. In: OSZK Híradó. 42. évf. 9/12. sz. (1999) p. 25.

[42] Több válasz is megjelölhető egyszerre (pl.: könyvtáros, könyvtár szakos hallgató stb.)

[43] Faktográfiai tájékoztatás = adatok, címek szolgáltatása.

[44] Lásd: Bemutatkoznak a Könyvtári Intézet új osztályvezetői : Ládi László – Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztály, Hegyközi Ilona – Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár / Mezey László Miklós – Vajda Kornél. In: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 15. évf. 1. sz. (2006) p. 21.