Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola
kurzuskínálata a 2011/2013. tanév őszi félévére

Kiegészítések az etr-es kurzuskínálathoz

A kurzuskínálat 2012. szeptember 11-től kezdve érhető el az etr-ben, a feltöltés folyamatos (annak függvényében, hogy a programok mikor véglegesítik és adják meg az óráikat). Ezen az oldalon kiegészítő információkat találnak egyes kurzusokhoz (tematika, olvasmányjegyzék).

Emlékeztetőül: doktori tájékoztatót tartunk szeptember 20-án (csütörtök) 17 órától a Gólyavár földszinti előadójában, ahová minden hallgatót és oktatót szeretettel várunk!

Társtudományi tárgyak az őszi félévben

Minden program kódján meghirdetve, ezeket a doktoriskola bármely hallgatója fölveheti (ahol link szerepel, az adott kurzusról további információkkhoz juthatnak):

1/a, 2/a, 3/a, 4/a TRANS programközi szeminárium Kállay Géza
1/b, 2/b, 3/b, 4/b Interpretáció és eredeti felhalmozás Fogarasi György vendégelőadó
1/c, 2/c, 3/c, 4/c Feltétel nélkül (az egyetemről) Kékesi Zoltán vendégelőadó
1/d, 2/d, 3/d, 4/d Világirodalmi művek magyar fordítás- és fogadtatástörténete Mátyus Norbert vendégelőadó
1/e, 2/e, 3/e, 4/e Kora újkori történelmi források olvasása Velich Andrea
1/f, 2/f, 3/f, 4/f Reneszánsz költészet Szalay Krisztina
1/j, 2/j, 3/j, 4/j Irodalomelmélet a gyakorlatban és a disszertációírás módszertana Dávidházi Péter
1/m, 2/m, 3/m, 4/m A viktoriánus mentalitás, irodalom és művészet Péteri Éva
1/p, 2/p, 3/p, 4/p Kora újkori művelődéstörténet Déri Balázs

Egy-egy program kódján meghirdetve, elsősorban az adott program hallgatói számára, de az oktatóval való egyeztetés után szintén fölveheti a doktoriskola bármely hallgatója:

GER-2/g (Germanisztika program) Narratológiai elméletek és elemzési gyakorlat Orosz Magdolna
FRFEL-3/h (Francia irodalom program) „Écrire en français langue étrangere” portant sur les écrivains qui écrivent en français a partir d’une autre langue, de Beckett a Assia Dejbar (intenzív kurzus) Tiphaine Samoyault (vendégelőadó, Université Paris VIII.)
MODA-2/k (Modern angol irodalom program) Angol verstan Ferencz Győző
MODA-1/n (Modern angol irodalom program) Koraérett modernség: az amerikai romantika filozófiája és irodalma Sarbu Aladár

A kurzusok időpontját és helyszínét az etr-ben megtalálják (ahol nem szerepel, az oktató tud felvilágosítást adni)

Egyes kurzusokról bővebben

P/IR-1/2/3/4 TRANS – programközi szeminárium
Kállay Géza egyetemi tanár

Időpontok és vázlatos tematika:

szeptember 27. (csütörtök) 16:00–19:00: Shakespeare: Othello (angolul, vagy lehetőleg Eörsi István fordításában), Stanley Cavell esszéje, Kállay Géza Stanley Cavellről
október 11.(csütörtök) 16:00–19:00: MEGLEPETÉS
október 25. (csütörtök) 16:00–19:00: Poszthumanizmus
november 8. (csütörtök) 16:00–19:00: Új Filológia
november 22. (csütörtök) 16:00–19:00: doktori projektbemutató: Tóth-Czifra Júlia és Bátori Anna
december 6. (csütörtök) 16:00–19:00: Szöveg a gépben
december 19. (szerda!) TBA (Ekkor nagy valószínűséggel ismét vendégünk lesz Hans Ulrich Gumbrecht professzor, egyetemünk díszdoktora; a szokatlan időpontot az ő időbeosztása indokolja)

Helyszín: Rákóczi út 5., földszint 021. (a Germanisztikai Intézet terme)

A szeminárium a Doktori Iskola minden programjának minden – a hivatalos képzési időn belül és azon túl levő – hallgatója számára látogatható, társtudományi tanegységként kreditért felvehető 1-es, 2-es, 3-as vagy 4-es kód alatt. Aki tanegységként kívánja elvégezni, annak a rendszeres részvételen kívül a tematikához kapcsolódó dolgozatot kell készítenie.
Ez a tavasszal egyszer már meghirdetett szeminárium olyan fórumként kíván működni, ahol a közös munka során megismerhetik egymást és egymás munkáját a doktori iskola azon hallgatói is, akik esetleg soha nem találkoznának a tanulmányaik során. A szeminárium tematikáját úgy állítjuk össze, hogy lehetővé tegye egyfelől újabb, nagy hatású irodalomtudományos munkák megvitatását, másfelől a hallgatók doktori projektjeinek bemutatását. A tárgyalandó témaköröket igyekszünk úgy kiválasztani, hogy a legkülönbözőbb programokból érkező hallgatókat is megszólítsa és megszólalásra adjon nekik lehetőséget. Az alkalmak célja tehát nem az, hogy különböző szaktudományos részproblémákban merüljünk el, hanem hogy olyan kötetlen és mindenfajta protokolláris kötelezettségtől mentes eszmecserét folytathassunk, amely egyfelől – konkrét kérdések megvitatásán keresztül – az irodalomtudományok jelenét és jövőjét illető aktuális és általános kérdések, másfelől az egyes, készülőben levő doktori értekezések körül forog.

Az olvasmányok megtalálhatók a https://elearning.elte.hu/ honlapon. Aki a szemináriumot hivatalosan felveszi (az etr-ben), illetve járni kíván, kérem, azonnal írjon Vaderna Gábornak (vaderna.gabor@btk.elte.hu), aki lehetővé teszi a hozzáférést.

P/IR-1/2/3/4 Interpretáció és eredeti felhalmozás
Fogarasi György egyetemi docens, Szeged

A szeminárium az interpretáció problémáját, s e probléma teológiai-ökonómiai vetületeit próbálja feltárni Kafka, Augustinus, Marx, Balzac és Defoe szövegein keresztül. Ennyiben arra törekszik, hogy az interpretáció kérdését a „gazdasági teológia” kérdéseként fogalmazza újra.
Kiindulópontunk Kafka néhány írása, melyekben az értelmezés problémája mobilitási nehézségként jelenik meg, ahol a legfőbb tét nem más, mint elmozdulni a mozdulatlanság állapotából a mozgékonyság állapotába. Augustinusnál a mobilitás képessége a felhalmozás vagy gyarapodás képességével társul, melynek birtokában az értelmező afféle ős-tőkésként jelenik meg, aki csakis annyiban részesülhet az értelemtöbblet isteni hozamában, amennyiben bizonyos értelemtőke befektetőjeként lép fel. Ez vezet át bennünket a teológiai diskurzusból a politikai gazdaságtanba, melynek klasszikus marxi megfogalmazását követjük nyomon vázlatosan, a tőke eredére, az eredeti felhalmozás an-ökonomikus „ősbűnére” futtatva ki a vizsgálatot. Zárásképpen az eredeti felhalmozás erőszakmozzanatát tesszük elemzés tárgyává előbb egy Balzac-novella, majd Defoe Robinson Crusoe-ja segítségével - a fenti témák mellett mindkettőben hangsúlyos figyelmet szentelve a politikai-katonai-technikai dimenzióknak is.
A kurzus öt alkalommal 2 x 90 perces órát jelent keddenként 12.00-től 16.00 óráig, az alábbiak szerint (a helyszínt később tudjuk megadni, a jelentkezőket kurzusmailben értesítjük róla):

szeptember 25.
Franz Kafka: A hasonlatokról (in Elbeszélések)
Franz Kafka: Add föl! (in Elbeszélések)
Franz Kafka: Az elkallódott fiú (az Amerika című regény újabb magyar fordítása)
október 2.
Biblia (Mt 13,12, 25,29, Mk 4,25, Lk 8,18, 19,26)
Augustinus: A keresztény tanításról (1–2. könyv)
október 16.
Karl Marx: A tőke I. (1–4., 10–13. fejezet)
október 30.
Karl Marx: A tőke I. (24–25. fejezet)
Honoré de Balzac: A vörös vendégfogadó
november 13.
Daniel Defoe: Robinson Crusoe

Követelmények: alapos szövegismeret, vitakészség, két vázlat (az egyik Augustinus művének első könyvéből, a másik Marx könyvének egyik kijelölt fejezetéből, mindkettő az adott szöveg sorra kerülésekor esedékes), valamint egy 6-8 oldalas elemző dolgozat e-mailben a szorgalmi időszak végig a felsorolt szövegek valamelyikéből.

P/IR-1/2/3/4 Feltétel nélkül (az egyetemről)
Kékesi Zoltán tanársegéd, Magyar Képzőművészeti Egyetem

A szeminárium középpontjában a „feltétel nélküli egyetem” fogalma áll, amelyet Jacques Derrida dolgozott ki kései írásaiban. Ez a fogalom az egyetemet összekapcsolja az egyik oldalon a demokrácia (és a politika), a másik oldalon pedig – ezzel összefüggően – a „mintha” és ezen keresztül a fikció (akár az irodalom) fogalmával. A szeminárium ezt az összefüggést szeretné végigjárni az egyetem, az „eljövendő demokrácia” és a „mintha” fogalma között. A kurzus során megnézzük 1. Derrida az egyetem intézményével kapcsolatos szövegeinek némelyikét, 2. kitekintünk az „eljövendő demokrácia” fogalmát érintő munkáira, 3. megnézzük e fogalmakkal – és különösen a kortárs radikális demokráciaelméletekkel – kapcsolatos kurrens diszkurzust, és (ennek összefüggésében) 4. az egyetem intézménye körüli mai vitákat. A szeminárium célja, hogy e szövegek és a körülüttük zajló diszkusszió megismerésén keresztül reflexiós alapot kínáljon az egyetemen végzett munka legtágabb értelemben vett institucionális feltételeire.

Időpontok:

szeptember 28. (péntek) 10–12, 12–14
október 12. (péntek) 10–12, 12–14
október 26. (péntek) 10–12, 12–14
november 9. (péntek) 10–12, 12–14
november 23. (péntek) 10–12, 12–14
december 7. (péntek) 10–12, 12–14
(A helyszínt később tudjuk megadni, a jelentkezőket kurzusmailben értesítjük róla)

Ajánlott irodalom:
1,000 Little Hammers (eds.): Dispatches from the Ruins: Documents & Analyses from University Struggles, Experiments in Self-education, http://1000littlehammers.wordpress.com 2011.
Jacques Derrida: Marx kísértetei, Pécs, Jelenkor, 1995.
Jacques Derrida: The University Without Condition, in: Without Alibi, Stanford UP, 2002. 202-37.
Jacques Derrida: Eyes of the University, Stanford UP, 2004.
Jacques Derrida: The Phantom Friend Returning (in the Name of 'Democracy'), in: The Politics of Friendship, London – New York, Verso, 2005, 75–111.
Jacques Derrida: Mokhlosz, avagy a fakultások vitája, in: Intézményesség és kulturális közvetítés, szerk. Bónus Tibor et al., Budapest, Ráció, 2005, 15–49.
Henry A. Giroux: Pedagogy and the Politics of Hope: Theory, Culture, Shooling: A Critical Reader, Westview Press, 1997.
Oliver Marchart: Enacting the Unrealized: Political Theory and the Role of Radical Democratic Activism, in: Okwui Enwezor (ed.): Democracy Unrealized, Ostfildern, Hatje Cantz, 2002.
Christoph Menke: Aesthetics of Equality / Aesthetik der Gleichheit, 100 Notes, documenta 13, 2012.
Jacques Ranciere: Does Democracy Mean Something?, in: Dissensus, London, Continuum, 2010, 45–61.
Jacques Ranciere: Democracies against Democracy, in: Agamben, Giorgio et al: Democracy in What State?, Columbia UP, 2009, 76–81.
Bill Readings: The University in Ruins, Cambridge, Mass. – London, 1996.
Peter Pericles Trifonas (ed.): Revolutionary Pedagogies. Cultural Politics, Instituting Education, and the Discourse of Theory, New York – London, 2000.
Samuel Weber: Ambivalencia. A humántudományok és az irodalom vizsgálata, in: Intézményesség és kulturális közvetítés, szerk. Bónus Tibor et al., Budapest, 2005, 80–111.

P/IR-1/2/3/4 Világirodalmi művek magyar fordítás- és fogadtatástörténete
Mátyus Norbert adjunktus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A kurzus során olyan világirodalmi – leginkább olasz – alkotások magyar fordításait vizsgáljuk, amelyek komoly hatást gyakoroltak a magyar irodalomra és a magyar irodalmi nyelvre. A kurzus módszertani alapját a textológiai megközelítés képezi, ezért mindenekelőtt a fordított művek és az elkészült fordítások szövegének textológiai státusza lesz a vizsgálat tárgya. Egyfelől olyan szövegek kerülnek terítékre, amelyek filológiai-textológiai elemzése elméleti szempontból is meghatározó lehet: Dante Isteni színjátéka és Giovanni Verga I Malavoglia című regénye. A kurzus második felében a sajtó alá rendezés gyakorlatának elsajátítását célozva néhány – olasz, francia és angol – szöveg magyar fordítása kritikai kiadásának mintáját próbálják meg létrehozni a hallgatók.

Időpont: minden pénteken 10–11:30
Első megbeszélés: szeptember 14. (péntek) 14 óra, Olasz Tanszék
(A végleges helyszínt később tudjuk megadni, a jelentkezőket kurzusmailben értesítjük róla)

Kötelező irodalom (kizárólag az elméleti jellegű munkákat sorolom fel, a kurzus során konzultálandó szövegkiadásokról az órákon adok majd felvilágosítást):
Giorgio Inglese, Come si legge un’edizione critica. Elementi di filologia italiana, Roma, Carucci, 1999.
Alfredo Stussi, Introduzione agli studi di filologia italiana, Bologna, il Mulino, 1994.
Leighton D. Reynolds, Nigel G. Wilson, Copisti e filologi, Padova, Antenore, 19873.
Bevezetés a régi magyar irodalom filológiájába, szerk. Hargittay Emil, Bp., Universitas, 1997.

Ajánlott irodalom:
Almuth Grésillon, Éléments de critique génétique. Lire les manuscrits modern, Paris, Presses Universitaires, 1994.
Alfredo Stussi, Introduzione agli studi di filologia italiana, Bologna, Mulino, 1994.
Zu Werk und Text. Beiträge zur Textologie, ed. Siegfried Scheibe, Christel Laufer, Berlin, Akademie-Verlag, 1991.

P/IR/ELM-5/7/9 Lejegyzés – hang – ritmus
Kulcsár Szabó Ernő – Bónus Tibor – Kulcsár-Szabó Zoltán – Molnár Gábor Tamás – Kelemen Pál – Lénárt Tamás – Tamás Ábel
Doktori szeminárium az Általános irodalomtudomány program hallgatóinak
csütörtök 16.00 – 19.00, kéthetente
Múzeum krt. 4/A, 3. em. 310.

Noha az újabb íráskutatás nyomán tarthatatlanná vált az a nagy hagyományú fonocentrikus elgondolás, amely szerint az írás „másodlagos” jelrendszer s így csupán a hangzó nyelv puszta mediális lenyomata volna, de a nyelv és kép hibridjeként térbeliesülő írás „texturális” értelmezése óhatatlanul háttérbe szorította az irodalmi szövegek másik meghatározó komponensét, a nyelv hang (hangzás, hangoltság, hangulat) nélkül nem létező – vagy legalábbis működésképtelen – médiumát. Mert bár a szem és a kéz között egészen más operációs tér nyílik meg, mint a fül és a hangképző szervek között, a nyelviség és a gondolkodás (akár néma, belső) beszéde – mivel másfajta hermeneutikai műveleteket feltételez – nemegyszer jóval nehezebben szemantizálható üzeneteket „továbbít”, mint a lejegyzés szkripturalitása. Saját térközei azonban éppúgy nélkülözhetetlen időbeli ritmust kölcsönöznek a látható „logosz” térbeliségének, mint az artikuláció néma szünetei a beszédnek. A szeminárium, mely két szemeszterre terjeszti ki anyagát, épp ennek az utóbbi kölcsönösségnek a jegyében igyekszik olyan konstitutív összefüggéseket földeríteni a beszéd és az írás kultúrtechnikái között, amelyek – bár jórészt vakfoltjaiba kerültek az újabb íráskutatásnak – nem képeznek olyan metafizikai ellentétet a hangzó nyelviség „elillanó” beszéd-eseménye, illetve az írás rögzített materialitása között, amelyek alapján az egyik médium irodalmi teljesítménye meghaladhatná a másikét.

Tematika és javasolt szakirodalom

I. Az írás kibővített kultúrtechnikai értelmezései (folytatás)
Sybille Krämer/Horst Bredekamp, Kultur – Technik – Kulturtechnik: Wider die Diskursivierung von Kultur = Sybille Krämer/Horst Bredekamp: Bild – Schrift – Zahl, München, 2003, 11-22.
Sybille Krämer/Horst Bredekamp: Technik und Kultur als Bedingungsgeflecht,
= Uo., 207-209.
N. Katherine Hayles, A nyomtatvány sík, a kód mély, Filológiai Szemle, 2004/3–4, 151–170.
N. Katherine Hayles, Writing Machines, Cambridge/London, MIT Press, 2002.
Jay David Bolter, Writing Space, Georgia Institute of Technology, 2001.

II. Hallás, hang, hívás
Jacques Derrida, L'oreille de Heidegger - Philopolémologie (Geschlecht IV) = J.D., Politique de l'amitié, Paris, 1994, 341-419.
Martin Heidegger, Lét és idő, Budapest, 2001, § 29, 30, 34, 40, 56, 57, 68b. (A hanggal, „hangoltság”-gal és „diszpozíció”-val [Stimmung, Befindlichkeit] és a “hívással” (Ruf) kapcsolatos részek)
Martin Heidegger, Die Sprache (1950) = M.H., Unterwegs zur Sprache, Frankfurt am Main, 1985, 7-31. (GA 12) [A dolog és a nyelv: Két tanulmány, Sárvár, 2000;http://www.youtube.com/watch?v=YCTMhiuBQzk]
Martin Heidegger, Logos (Heraklit Fragment 50) = M.H. Vorträge und Aufsätze, Frankfurt am Main, 2000, 211-235. (GA 7)
David E. Wellbery, Stimmung = Ästhetische Grundbegriffe 5, Metzler, 2010, 703-733.

III. Hang, hallás, hallgatás
Giorgio Agamben, Language and Death: The Place of Negativity, Minneapolis-Oxford, 2006.
Jean-Luc Nancy, A l’écoute, Paris, 2002.
Peter Szendy, Écoute: Une histoire de nos oreilles, Paris, 2001.
Roland Barthes, L’obvie et l’obtus, Seuil, Paris, 217-252.
G. W. F. Hegel, A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai II.: A természetfilozófia, Akadémiai, 1979. § 300-302, 169-183. [A hang]
G. W. F. Hegel, Előadások a művészet filozófiájáról, Atlantisz, 2004, 93-97.

IV. A hang kultúrtörténetei
Mladen Dolar, A Voice and Nothing More, MIT, 2006.
Jacques Lacan, Le séminaire, livre X: L’angoisse. Paris, 2004, 285-295, 309-321.
Bernard Baas, De la chose a l’objet, Leuven, Peeters/Vrin, 1998.
Avital Ronell, Telephone Book: Technology, Schizophrenia, Electric Speech, Lincoln, 1991.

V. Ritmus, szekvencialitás, értelem

Hans Ulrich Gumbrecht, Rhythmus und Sinn = Materialität der Kommunikation, Hrsg. H.U.G., K. Ludwig Pfeiffer, Frankfurt am Main, 1988, 714-729.
Roman Jakobson, Six Lectures on Sound and Meaning, MIT, 1978.
Halász Hajnalka, Nyelvtörvények zaj és kód között. Kiazmusok és bináris rendszerek Jakobson és Saussure modelljeiben, Irodalomtörténet 2011/4, 514-535.

A 2012/2013 őszi félév tervezett programja:

szeptember 20.: óramegbeszélés (kivételesen 15.30-tól)
október 11.: Nicolas Pethes-előadás (a TRANS szemináriummal közösen)
október 18.:  Jacques Lacan, Le séminaire, livre X: L’angoisse, valamint Bernard Baas, De la chose a l’objet,
november 15.: Mladen Dolar, A Voice and Nothing More
november 29.: „acoustic turn”
december 13.: Hans Ulrich Gumbrecht: Rhythmus und Sinn; Roman Jakobson, Six Lectures on Sound and Meaning

---

P/IR/AMER-5 African American Literature and Criticism: Figurations of Visibility and Invisibility in the Ethnoscapes of Ralph Ellison, Audre Lorde, and Colson Whitehead
Federmayer, Eva
Fri 4-5:30
Office: 313 (R5)

This doctoral course is structured around Ralph Ellison’s paradigm-setting African American novel that has affected generations of American writers to come, including Audre Lorde’s coming-out biomythography and Colson Whitehead’s afrofuturistic, postmodern urban gothic. Reading these three texts within a heterogeneous, yet distinctly Black-articulated tradition of writing, we will also be looking into shifts of literary criticism theorizing identity politics, the body, cartography, blues, the Black Atlantic, and post-soul aesthetics.
Requirements: regular attendance, active participation, presentation, 10-12 page double-spaced formal essay (on a topic to be discussed in due time), endterm exam.
Readings available on reserve at SEAS Library:
Ralph Ellison, Invisible Man, 1952
Audre Lorde, Zami, A New Spelling of My Name, 1982
Colson Whitehead, The Intuitionist, 1999
+ Criticism in pdf format to be sent/uploaded

Schedule of classes
1. Intro
2. Sept 21-Oct 26: Invisible Man + criticism
3. Fall break: Nov 2
4. Nov 9, 16: Zami + criticism
5. Nov 23, 30: The Intuitionist + criticism
6. Dec 7: Wrap-up and conclusion
7. Dec 14: Exam

---