Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola
kurzuskínálata a 2007/2008. tanév tavaszi félévére

Általánosan kötelező tárgyak
(Szabadon választható a doktoriskola bármely programjának kínálatából)

P/IR/-2 Irodalomelmélet II.
Hermeneutika és befogadáselmélet: német, olasz, francia hermeneutika
Kulcsár Szabó Ernő

Letölthető, nyomtatható pdf formátumban:

Első megbeszélés:
2008. március 6. 16:30
Horváth János Terem (Múzeum krt. 4/A épület III. em. 329.)
Kulcsár Szabó Ernő: Bevezetés: a hermeneutika fogalma és diszkurzív-tudománytörténeti elhelyezkedése az ezredfordulón

Témakörök, azok szakmai felelősei és olvasmányok

Kulcsár Szabó Ernő: Nyelviség, megértés és az „emberi” történetisége
Joachim Jacob: Verstehen konstruieren = Einführung in die Literaturwissenschaft, Hrsg. Pechlivanos, Rieger, Struck, Weitz, Stuttgart & Weimar, 1995, 324–336.
Joachim Jacob: Exkurs: Literarische Hermeneutik = Uo., 337–339.
Martin Heidegger: Levél a humanizmusról = M. H.: Útjelzők, Budapest, 2003, 293–335.
Günter Figal: Der Sinn des Verstehens, Stuttgart, 1996, 112–132.
David E. Wellbery: Interpretation versus Lesen: Posthermeneutische Konzepte der Texterörterung, illetve Klaus Weimar: Annotationen zu David Wellberys Thesen = L. Danneberg, Fr. Vollhardt: Wie international ist die Literaturwissenschaft?, Stuttgart, Metzler, 2001, 123–144.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Gadamer irodalom- és szövegfelfogása
Hans-Georg Gadamer: Szöveg és interpretáció = Szöveg és interpretáció, szerk. Bacsó Béla, é. n. [1991], 17–41.
Hans-Georg Gadamer: A szó igazságáról = H-G. G.: A szép aktualitása, Budapest, 1994, 111–141.
Hans-Georg Gadamer: Az „eminens” szöveg és igazsága = Uo., 188–201.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Recepcióesztétika és irodalomtörténet
Hans Robert Jauss: Horizontszerkezet és dialogicitás = H. R. J.: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika, Budapest, 1999, 271–319.
Hans Robert Jauss: Jónás könyve = Uo., 373–395.

Fehér M. István: Az olasz hermeneutika
Luigi Pareyson: Verita e interpretazione, Milano, Mursia, 1972, II: Originarieta dell’interpretazione, 53–90. Magyarul: Az interpretáció eredendő volta, Olasz filozófiai hermeneutika, Athenaeum I. köt., 1992/2. füzet, 115–150.
Luigi Pareyson: I problemi dell’estetica, Milano, Marzorati, 1966, Cap. I/1–2, II/2, X/3–6: 7–13, 28–30, 203–227.
Luigi Pareyson: Estetica. Teoria della formativita, Milano, Bompiani, 1984, 2002 (1. kiad. 1954).
Emilio Betti: Die Hermeneutik als allgemeine Methodik der Geisteswissenschaften, Tübingen, Mohr, 1962. Magyarul: A hermeneutika mint a szellemtudományok általános módszertana, Athenaeum I. köt. 1992/2. füzet, 3–52.
Emilio Betti: Teoria generale della interpretazione, I–II. Milano, Giuffré 1955. Ed. corretta ed ampliata 1990. Németül: Allgemeine Auslegungslehre als Methodik der Geisteswissenschaften, Tübingen, Mohr, 1967.
Gianni Vattimo: L’ontologia ermeneutica nella filosofia contemporanea. H.-G. Gadamer, Verita e metodo, Milano, Fabbri, 1972. Traduzione e introduzione di Gianni Vattimo.
Kelemen János: Az olasz hermeneutika Crocétól Ecóig, Budapest, 1998.
Jean Grondin: Einführung in die philosophische Hermeneutik, Darmstadt, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 1991, 162–166 (2. kiad., 2000, 174–178). Magyarul: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába, ford. Nyírő Miklós, Budapest, 2002, 175–179.

Bónus Tibor: Ricoeur hermeneutikájáról
Paul Ricoeur: Az interpretációk konfliktusa = A hermeneutika elmélete I., szerk. Fabiny Tibor, Szeged, 1987, 199–218.
Paul Ricoeur: Az én és az elbeszélt azonosság = P. R.: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Budapest, 1999.
Paul Ricoeur: Metafora és filozófia-diskurzus = Szöveg és interpretáció, szerk. Bacsó Béla, Budapest, é. n. [1991], 65–96.
Jacques Derrida: A fehér mitológia = Az irodalom elméletei V., szerk. Thomka Beáta, Pécs, 1997, 5–102.
Jacques Derrida: Le retrait de la métaphore = J. D.: Psyché. L’invention de l’autre, Galilée, Paris, 1987, 63–93.

Bónus Tibor: Hermeneutika és dekonstrukció a Gadamer–Derrida vita tükrében
Hans-Georg Gadamer: Destrukció és dekonstrukció, Literatura, 1991/4.
Hans-Georg Gadamer: Szöveg és interpretáció = Szöveg és interpretáció, szerk. Bacsó Béla, Budapest, é. n. [1991], 17–91.
Jacques Derrida: Két kérdés aláírásokat értelmezve, Literatura, 1991/4.
Jacques Derrida: Béliers. Le dialogue ininterrompu: entre deux infinis, le poéme, Galilée, Paris, 2003.
Hans-Georg Gadamer: Wer bin Ich und wer bist Du?, Frankfurt am Main, Suhrkamp Verlag, 1973.

P/FIL/ANA-3 vagy P/IR/MIR-4 Társtudomány
A nyelvprobléma a modern filozófiai irányzatokban
Kelemen János

Helye: MUK 4/i 122-123
Ideje: csütörtök, 14–15:30 (az első óra febr. 14-én)

A kurzus NEM a doktoriskola első félévében ajánlott filozófiai alapkurzus, azt nem helyettesíti, hanem társtudományi tárgyként vehető föl!

Letölthető, nyomtatható pdf formátumban:

*

A kurzus a nyelvészet és a filozófia viszonyával, illetve az analitikus nyelvfilozófia, a strukturalizmus, valamint a fenomenológia és a hermeneutika nyelvfelfogásával foglalkozik. Az analitikus nyelvfilozófiából a jelentés és a referencia problémáját, a strukturalizmusból a nyelv és a realitás különböző szintjei közötti homológia tételét, a fenomenológiai és a mai hermeneutikai megközelítésekből pedig az értelemadás, a megértés és értelmezés kérdéskörét, valamint a szöveg-, a cselekvés- és a történelemelmélet összefüggésére vonatkozó elképzelést emeli ki.
Az alábbi tematikát követő átfogó bibliográfia azoknak szól, akik a kurzus során tárgyalt valamely kérdéskörrel behatóbban kívánnak foglalkozni. A foglalkozásokon tárgyalandó és a kollokviumon számon kérendő olvasmányokat a megadott bibliográfiából választjuk ki.

Tematika

I. Jelentés és referencia az analitikus nyelvfilozófiában
1. Nyelvfilozófia, tudatfilozófia, metafizika
2. Referencia, leírások, tulajdonnevek   
3. Nyelvészeti szemantika és filozófiai jelentéselmélet
4. Jelentés, hit, igazság
5. Jelentés, használat, konvenció. A használat problémája mai szemszögből

II. A realitás szintjei és a nyelvi rendszerek
1. Strukturalista szemiotika
2. A strukturalista nyelvészet tételei
3. A társadalom rendszerei mint nyelvi rendszerek

III. Fenomenológia és hermeneutika
1. Nyelvfilozófia és hermeneutika
2. Intencionalitás és jelentés
3.  Megértés és interpretáció
4. Szöveg, cselekvés, történelem

TANKÖNYV:
FARKAS Katalin, KELEMEN János: Nyelvfilozófia, Bp., Áron Kiadó, 2002.

Tájékoztató bibliográfia az I. témakörhöz

1. Nyelvfilozófia, tudatfilozófia, metafizika
Noam CHOMSKY: Nyelv és elme = CHOMSKY: Mondattani szerkezetek. Nyelv és elme, Bp., Osiris, 1995. (Nyelvészeti hozzájárulások az elme tanulmányozásához: A jövő, 219–265.)
Noam CHOMSKY: Újabb adalékok a velünk született eszmék elméletéhez = A nyelv keletkezése, szerk. Papp Mária, Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1974, 85–97.
Hilary PUTNAM: A „velünkszületett eszmék” hipotézise és a nyelvészet magyarázó modelljei = Uo., 97–111.
Steven PINKER: A nyelvi ösztön. Hogyan hozza létre az elme a nyelvet? Bp., Tipotex, 1999. (13. Az elme tervezete, 413–439.)
John R. SEARLE: Speech Acts. An Essay in the Philosophy of Language, Cambridge University Press, 1969. (I. fejezet: Methods and Scopes, 3–22.)
Jerrold J. KATZ: A generatív nyelvészet nyelvfilozófiája = A nyelvtudomány ma, szerk. SZÉPE György, Bp., Gondolat, 1973, 285–311.
Michael DUMMETT: Origins of Analytical Philosophy (2. The Linguistic Turn, 4–15; 6. Husserl’s View of Meaning, 43–57; 11. Husserl on Perception: The Generalisation of Meaning, 110–121; 13. Thought and Language, 127–162.)

2. Referencia, leírások, tulajdonnevek
John R. SEARLE: The problem of proper names = Danny D. STEINBERG, Leon A. JAKOBOVITS: Semantics, Cambridge University Press, 1971, 134–142.
Keith DONNELLAN: Reference and definite descriptions = Uo., 100–115.
W. V. QUINE: The inscrutability of reference = Uo., 142–157.
Saul KRIPKE: Megnevezés és szükségszerűség, II–III. rész, ford. BÁRÁNY Tibor, Bp., Akadémiai Könyvkiadó, 2007.

3. Nyelvészeti szemantika és filozófiai jelentéselmélet
John LYONS: Linguistic Semantics, Cambridge University Press, 1995.
KIEFER Ferenc: Jelentéselmélet, Bp., Corvina, é. n. [2000] (1. és 2. fejezet, 13–63).

4. Jelentés, hit, igazság
Willard van Orman QUINE: A tapasztalattól a tudományig, Bp., Osiris Kiadó, 200. (A jelentés és az igazság, 75–95; Referencia és modalitás, 225–251; Az elme és a nyelvi diszpozíciók, 267–285.)
Willard van Orman QUINE: Word and Object, ambridge, Mass., The MIT Press, 1960 (1996). (II. fejezet: Translation and Meaning, 26–80.)
Donald DAVIDSON: Truth and Meaning = Ernest LEPORE: Truth and Interpretation. Perspectives on the Philosophy of Donald Davidson, Oxford, Blackwell, 1986, 17–37.
Donald DAVIDSON: Semantics for Natural Languages = Uo., 55–65.
Donald DAVIDSON: Radical Interpretation = Uo., 125–141.
Donald DAVIDSON: A Nice Derangement of Epitaphs = Uo., 343–477.
Michael DUMMETT: A metafizika logikai alapjai, Bp., Osiris, 2000. (4. fejezet: Jelentés, tudás és megértés, 95–118.)
Hilary PUTNAM: Reprezentáció és valóság, ford. IMRE Anna, Bp., Osiris, 2000. (2. fejezet: 47–85.)
Hilary PUTNAM: The Meaning of Meaning = R. M. HARNISH: Basic Topics in the Philosophy of Language, New York, London, Harvester Wheatsheaf, 1994. (Sok más helyen is megtalálható, például Heimir GEIRSSON, Michael LOSONSKY: Readings in Language and Mind, Oxford, Blackwell, 1996, 157–199.)
Jerrold J. KAT: The Metaphysics of Meaning, Cambridge, Mass., The MIT Ptess, 1990. (6. és 7. fejezet, 203–281.)

5. Jelentés, használat, konvenció. A használat problémája mai szemszögből
H. Paul GRICE: Jelentés = PLÉH, SÍKLAKI, TERESTYÉNI: Nyelv – kommunikáció – cselekvés, Bp., Osiris, 1997, 188–198.
H. Paul GRICE: A társalgás logikája = Uo., 213–228.
Peter F. STRAWSON: Intenció és konvenció a beszédaktusokban = Uo., 198–213.
Peter F. STRAWSON: Intenció és konvenció a beszédaktusokban = Uo., 198–213.
John R. SEARLE: Elme, nyelv, társadalom, Bp., Vince Kiadó, 2000. (6. A nyelv működése, 137–163.)

Tájékoztató bibliográfia az II. témakörhöz

Ferdinand de SAUSSURE: Bevezetés az általános nyelvészetbe, Bp., Gondolat, 1967. (Bevezetés, 17–61; Általános alapelvek, 91–131.)
Roman JAKOBSON: Hang – jel – vers, Bp., Gondolat, 1969. (A nyelv szemiotikai vizsgálata, 93–113; A nyelvi szintek kölcsönhatása, 114–130; A szinkrónia és a diakrónia egysége, 159–167.)
Claude LÉVI-STRAUSS: Strukturális antropológia, Bp., Osiris, 2001. (Az I. kötetből: II. A strukturális elemzés a nyelvészetben és az antropológiában, 37–54; III. Nyelv és társadalom, 54–63; III. Nyelvészet és antropológia, 63–73.)
Roland BARTHES: A szemiológia elemei = Roland BARTHES: Válogatott írások, Európa Könyvkiadó, Bp., Modern Könyvtár, é. n., 9–93.
Jacques DERRIDA: Grammatológia, Szombathely, Életünk – Magyar Műhely, 1991. (I. rész 1. és 2. fejezet, 25–115.)
Michel FOUCAULT: A szavak és a dolgok, Bp., Osiris, 2000. (III. Reprezentáció, 65–99; IV. Beszéd, 99–148; VII. A reprezentáció határai, 245–282; VIII. Munka, élet, nyelv, 282–339; IX. Az ember és hasonmásai, 339–384.)
Michel FOUCAULT: A diskurzus rendje = Michel FOUCAULT: A fantasztikus könyvtár, Bp., Pallas–Attractor, 70–75.

Tájékoztató irodalom az III. témakörhöz

Edmund HUSSERL: Logikai vizsgálódások I. Kifejezés és jelentés, Passim, 2002/1, 1–69.)
Martin HEIDEGGER: Lét és idő, Bp., Gondolat, 1989. (§ 34. Jelenvaló-lét és beszéd. A nyelv, 305–314.)
Martin HEIDEGGER: Útban a nyelvhez, Bp., Helikon, 1991.
Hans-Georg GADAMER: Igazság és módszer, Bp., Gondolat, 1984. (III. rész: A hermeneutika ontológiai fordulata a nyelv vezérfonalát követve, 269–340.)
Hans-Georg GADAMER: Szöveg és interpretáció = Szöveg és interpretáció, szerk. BACSÓ Béla, Bp., Cserépfalvi, 7–17.
Maurice MERLEAU-PONTY: A nyelv fenomenológiájáról = Maurice MERLEAU-PONTY: A filozófia dicsérete, Bp., Európa Könyvkiadó, 2005, 81–110.
Jean GRONDIN: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába, Bp., Osiris, 2002. (VI. Gadamer egyetemes hermeneutikája, 154–174.)
Paul RICOEUR: Szövegmagyarázat és megértés. A szöveg-, cselekvés- és történelemelmélet közti néhány jelentős összefüggésről = Narratívák, szerk. THOMKA Beáta, Bp., Kijárat, 185–203.

P/IR/MIR/KOM-4 Társtudomány
Jazz and jazz poetry
Hao Huang
csütörtök, 14–15:30, Muk A ép. IV. em. 429.

Hao Huang (USA) Fulbright-professzor a kaliforniai Scripps College zenei tanszékének tanára, a posztmodern és a posztkolonialitás, a népszerű kultúra, az egyes amerikai etnikumok népzenéjének (jazz, blues, indián zene és tánc, hawaii hula) kutatója, zongoraművész.
Ezen a kurzuson költészet és zene, jazz, kulturális identitás és amerikai irodalom összefüggéseiról lesz szó sok zenehallgatással.
Az órákra tanulmányokat és verseket kell angolul olvasni, lesz egy félévközi
(midterm) számonkérés, végül pedig 12-14 oldalas dolgozatot kell írni
angolul. Az óra angol nyelvű.

This course offers a one-semester-long introduction to those significant trends of 20th century philosophy that helped to shape various schools of literary theory and criticism. The basic assumption behind the course is that without some acquaintance with the conceptual frameworks responsible for moulding approaches to literary criticism, critical practice itself is difficult to understand. The course will proceed according to the following schedule:
1. The “linguistic turn” and Gottlob Frege’s revolution in logic and semantics; foundations of the “analytical” (British) school, Bertrand Russell;
2. The problem of time in phenomenology; foundations of the continental school of philosophy;
3. Martin Hiedegger’s approach to time and being;
4. The Vienna Circle; atomism, linguistic analysis and positivism;
5. Ludwig Wittgenstein; from the Tractatus to Philosophical Investigations;
6. Merleau-Ponty’s phenomenology and the “wild region of meaning”;
7. Jean-Paul Sartre’s existentialism;
8. Austin, Ryle and the second wave of the British analytical tradition;
9. Lacan’s approach to the unconscious;
10. Derrida’s deconstruction;
11. Ricoeur’s phenomenological hermeneutics;
12. Lévinas’ ethical ontology;
13. Summary;
14. Conclusion.

P/IR/AIR/MOD-2 Literary Theory I.
The Philosophy and Literature of the American Renaissance (E) 
Aladár Sarbu 
Thu 10:00–11:30, E 443

This course is designed to give a comprehensive picture of the literature, the philosophy and the aesthetics of the American Renaissance with a view to demonstrating its precocious modernity. In order to establish the setting in which that literature and that philosophy came to flourish, special attention is paid to such observers of the political and cultural scene as Alexis de Tocqueville, James Russell Lowell, George Bancroft, Orestes A. Brownson and Walt Whitman. Transcendentalism, the leading philosophical movement of the period, is studied in the principal writings of Ralph Waldo Emerson, Henry David Thoreau and some minor but once important philosophers. European cultural, philosophical and literary influences — Kant, Coleridge, Carlyle, Wordsworth — are also taken into account. Imaginative literature is represented by the prose fiction of Nathaniel Hawthorne, Edgar Allan Poe, Herman Melville, and by the poetry of Emerson, Thoreau, Poe, Jones Very and Whitman. The course is equally useful to those studying Romanticism per se (both the English and American varieties) and as an anticipation of major trends within the Modernist Movement, particularly of Symbolism.

P/IR/AIR/MOD-3 Literary Theory II.
Against the Grain: Anthony Burgess and Contemporary Theory (E)
Ákos Farkas 
Thu 9:30–11:00, E 433

The objective of this course is twofold. In general, it is meant to (re)introduce and contextualize, in lecture format, the fundamental assumptions, characteristic terminology and critical methodology of two complementary schools of current literary theory — Bakhtinian narratology and postcolonial criticism. In particular, the course undertakes to examine, in a more relaxed and interactive setting, the applicability of these theories to the interpretation of eight crucial novels by the British novelist Anthony Burgess. Beyond the significance of these fictional and theoretical texts in their own right, the rationale of their selection lies in the fact that despite their successful application to such twentieth-century literary precursors as Joyce or Orwell, the theories in question are yet to be tested against the one contemporary writer likely to have learned the most from both of these novelists. The main points of theoretical reference are works by Mikhail Bakhtin, Edward Said, and Homi K. Bhabha.