Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola
kurzuskínálata a 2005/2006. tanév tavaszi félévére

Általánosan kötelező tárgyak
(szabadon választható a doktoriskola bármely programjának kínálatából)

P/IR/MIR-2 Irodalomelmélet I. Hermeneutika és befogadáselmélet
Kulcsár Szabó Ernő

Letölthető, nyomtatható pdf formátumban:

Hét előadás a félév során
(mindegyik pénteken délutánonként 16:30-tól,
a Múzeum krt. 4. A épületének III/331-es termében)

Március 3., péntek, 16:30, Múk. 4/A III/331.

1) Kulcsár Szabó Ernő: Bevezetés. A hermeneutika fogalma és diszkurzív-tudománytörténeti elhelyezkedése a 20. században

Március 24., péntek, 16:30, Múk. 4/A III/331.

2) Kulcsár Szabó Ernő: Nyelviség, megértés és az „”emberi„” történetisége

Joachim JACOB: Verstehen konstruieren = Einführung in die Literaturwissenschaft, Hg. PECHLIVANOS – RIEGER – STRUCK – WEITZ, Stuttgart & Weimar, 1995, 324–336.
Joachim JACOB: Exkurs: Literarische Hermeneutik = Uo., 337–339.
Martin HEIDEGGER: Levél a humanizmusról = M. H.: Útjelzők, Bp., 2003, 293–335.
Günter FIGAL: Der Sinn des Verstehens, Stuttgart, 1996, 112–132.

---

Április 7., péntek, 16:30, Múk. 4/A III/331.

3) Kulcsár-Szabó Zoltán: Gadamer irodalom- és szövegfelfogása

Hans-Georg GADAMER: Szöveg és interpretáció = Szöveg és interpretáció, szerk. BACSÓ B., Bp., [é. n.].
Hans-Georg GADAMER: A szó igazságáról = H.-G. G.: A szép aktualitása, Bp., 1994.
Hans-Georg GADAMER: Az „eminens” szöveg és igazsága = Uo.

---

Április 21., péntek, 16:30, Múk. 4/A III/331.

4) Kulcsár-Szabó Zoltán: Recepcióesztétika és irodalomtörténet

Hans Robert JAUSS: Horizontszerkezet és dialogicitás = H. R. J.: Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika, Bp., 1999.
Hans Robert JAUSS: Jónás könyve = Uo.

---

Április 28. péntek, 16:30, Múk. 4/A III/331.

5) Kállay Géza: Amerikai hermeneutika

J. D. CAPUTO: Az élet eredendő nehézségének visszaállítása = Testes könyv I., szerk. KISS A. A. – KOVÁCS S. s. k. – ODORICS F., Szeged, 1996.
T. R. MARTLAND: Quine’s „Half-Entities”, and Gadamer’s Too = Literature as Philosophy, Philosophy as Literature, ed. D. G. MARSHALL, Iowa City, 1987.

---

Május 5., péntek, 16:30, Múk. 4/A III/331.

6) Bónus Tibor: Ricoeur hermeneutikájáról

Paul RICOEUR: Az interpretációk konfliktusa = A hermeneutika elmélete I., szerk. FABINY T., Szeged, 1987.
Paul RICOEUR: A tanúság hermeneutikája = Uo.
Paul RICOEUR: Az én és az elbeszélt azonosság = P. R.: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Bp., 1999.
Paul RICOEUR: Metafora és filozófia-diskurzus = Szöveg és interpretáció, szerk. BACSÓ B., Bp., [é. n.].
Jacques DERRIDA: A fehér mitológia = Az irodalom elméletei V., szerk. THOMKA B., Pécs, 1997.

---

Május 19., péntek, 16:30, Múk. 4/A III/331.

7) Bónus Tibor: Hermeneutika és dekonstrukció a Gadamer–Derrida vita tükrében

Hans-Georg GADAMER: Destrukció és dekonstrukció, Literatura, 1991/4.
Hans-Georg GADAMER: Szöveg és interpretáció = Szöveg és interpretáció, szerk. BACSÓ B., Bp., [é. n.].
Jacques DERRIDA: Két kérdés aláírásokat értelmezve, Literatura, 1991/4.

---

 

További ajánlott olvasmányok

Letölthető, nyomtatható pdf formátumban:

Friedrich D. E. SCHLEIERMACHER, Hermeneutik, Hg. Heinz KIMMERLE, Heidelberg, 1974.

Wilhelm DILTHEY, A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban, Bp., 1974, 469–494.

BONYHAI Gábor, Régi és új hermeneutika, Helikon, 1981/2–3.

Filozófiai hermeneutika, szerk. CSIKÓS Ella, LAKATOS László, Bp., 1990 [Gadamer, Bultmann és Pannenberg írásai].

Jean GRONDIN, Bevezetés a filozófiai hermeneutikába, Bp., Osiris, 2002, 154–173, 174–192.

Jean GRONDIN, A hermeneutikai igazságfogalom kibontakozásáról, Athenaeum, 1993/1., 221–232.

Luigi PAREYSON, Az interpretáció eredendő volta, Athenaeum, 1992/2., 115–150.

Martin HEIDEGGER, Lét és idő, Bp., 1989, 264–313, 600–642.

Martin HEIDEGGER, Identität und Differenz, Pfullingen, Neske, 1999 (11. kiadás).

Heinz KIMMERLE, Philosophien der Differenz, Würzburg, Königshausen & Neumann, 2000, 66–82.

Hans-Georg GADAMER, Igazság és módszer, Bp., 1984, 21–134, 191–217, 269–283, 305–339.

Peter SZONDI, Bevezetés az irodalmi hermeneutikába, Bp., 1996.

Hans-Georg GADAMER, Szöveg és interpretáció = Szöveg és interpretáció, szerk. BACSÓ Béla, Bp., 1991, 17–44.

Emil STAIGER, Az interpretáció művészete; Levélváltás Martin Heideggerrel, Athenaeum, 1995/1., 87–108; 111–122.

Hans Robert JAUSS, Recepcióelmélet–esztétikai tapasztalat–irodalmi hermeneutika, Bp., 1997, 9–84, 320–372.

Hans Robert JAUSS, Probleme des Verstehens, Stuttgart, Reclam, 1999, 188–210.

Theodor W. ADORNO, Negative Dialektik, Frankfurt am Main, Suhrkamp, 1999, 354–381.

Wolfgang ISER, Az irodalom funkciótörténeti szövegmodellje = Olvasáselméletek, szerk. DOBOS István, Debrecen, Kossuth, 2001, 153–181.

Reinhart KOSELLECK, Nézőpontfüggőség és időbeliség. A történeti világ historiográfiai feltárásához = R. K., Elmúlt jövő, Bp., Atlantisz, 2003, 201–240.

KULCSÁR SZABÓ Ernő, Irodalom és hermeneutika, Bp., Akadémiai, 2000, 15–78.

Northrop FRYE, The Great Code. The Bible and the Literature, New York, 1982.

Klaus SEELAND, Interkultureller Vergleich, Würzburg, Königshausen & Neumann, 1998, 13–95.

Gottfried BOEHM, A kép hermeneutikájához, Athenaeum, 1993/4., 87–111.

Rezeptionsästhetik, Hg. Rainer WARNING, München, 1975.

Paul RICOEUR, Struktúra és hermeneutika, Helikon, 1976/4.

Karlheinz STIERLE, Ästhetische Rationalität, München, Fink, 1997, 11–100.

Odo MARQUARD, Abschied vom Prinzipiellen, Stuttgart, Reclam, 1995, 3–38, 117–138.

Günter FIGAL, Der Sinn des Verstehens, Stuttgart, Reclam, 1996, 112–131.

Joachim JACOB: Verstehen konstruieren = Einführung in die Literaturwissenschaft, Hrsg. Miltos PECHLIVANOS, Stefan RIEGER, Wolfgang STRUCK, Michael WEITZ, Stuttgart/Weimar, 1995, 324–339.

Helmuth PLESSNER, Zur Hermeneutik nichtsprachlichen Ausdrucks = H. P., Gesammelte Schriften Bd. VII, Frankfurt/M, Suhrkamp, 2003, 459–477.

Paul DE MAN, Bevezetés = Olvasáselméletek, id. kiad., 404–420.

Hans Robert JAUSS, Levél Paul de Man-hez = Olvasáselméletek, id. kiad., 421–428.

Friedrich A. KITTLER, Aufschreibesysteme 1800–1900, München, Fink, 1995 (3. kiad.), 11–34.

Terry EAGLETON, A fenomenológiától a pszichoanalízisig, Bp., Helikon, 2000, 53–82.

Hans-Ulrich GUMBRECHT, Jenseits des Sinns = H.-U. G., Diesseits der Hermeneutik, Frankfurt/M, Suhrkamp, 2004, 70–110.

300 Társtudományok

P/IR/MIR-4 Irodalomszociológia
Somlai Péter

április 4.
április 18.

Kedd, 10 órától, Múzeum krt. 4/A. III. em. 308.

Félév végi tudnivalók: május 9-én 10-től 11.30-ig: egyéni konzultáció június 23.: a recenzió elküldésének/leadásának határideje (e-mailben: somp@axelero.hu) június 29-én 11-től 12-ig: jegybeírás MINDEZEK helyszíne: ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológiai Intézet Elmélettörténeti Tanszék Pázmány Péter sétány 1/a, 7. em. 796. (Segítségül: ez a Lágymányosi épületegyüttesnek az az épülete, amelyiknek a tetején a csillagvizsgáló gömbnek tűnő építészeti elem díszlik. A tanszék a Duna-parti bejárat felől közelíthető meg a legkönnyebben.)

 

Az előadások tematikája
Letölthető, nyomtatható pdf formátumban (Acrobat Readerrel olvasható):

A. Általános szociológia

A szociológia szemléletmódja: a szociológia tárgya, kapcsolódásai más tudományokhoz; szociológiai elméletek és módszertanok
Népesedési folyamatok: születések, termékenység, házasodás, halálozás, reprodukció; történeti és jelenkori népesedési tendenciák Magyarországon és a világban; nemek és nemzedékek demográfiai, szociológiai vizsgálata
Településszerkezet: a magyar településszerkezet változásai a 20. században; a városiasodás új jelenségei a világon és Magyarországon; regionalizmus
A gazdaság szociológiája: termelés, elosztás, fogyasztás; munkamegosztás és tulajdon; a gazdasági szervezetek szociológiája; állam és piac a kapitalizmusban és a szocializmusban; gazdasági növekedés az ipari és posztindusztriális társadalmakban; gazdasági rendszerváltás Kelet-Európában és Magyarországon
Egyenlőtlenség, rétegződés és osztályszerkezet: társadalmi csoportok, osztályok és rétegek; modernizáció és funkcionális differenciálódás; a társadalmi mobilitás fogalma és fajtái; szegénység és egyenlőtlenség a modern társadalmakban; társadalmi mozgalmak és közélet
Uralom és kormányzat – a politikai élet szociológiája: az uralom fajtái és a legitim uralom típusai; az állam és a pártok szociológiája; közvélemény, nyilvánosság és demokrácia; a politikai rendszer változásai Magyarországon
Kisebbségek: a faji és etnikai kérdés a történelemben; a cigányok és a cigánykérdés Magyarországon; nemzetek és nacionalizmusok; a zsidók és az antiszemitizmus
Család, rokonság, kortárs csoport: a családi élet funkciói és szerkezetei; nukleáris család és rokonság; az elsődleges szocializáció menete, szakaszai; a kortársak szerepe az egyedfejlődésben
Iskolai szocializáció: a tanulás modelljei; a nevelés és a kulturális tőke újratermelése; a iskolarendszer és az iskolákon belüli világ – „rejtett tanterv” és csoportszerkezet
Devianciák: a normatív rend – szabályok konstrukciója és követése; a konformitás fokozatai; a devianciák előfordulása, statisztikája; egyes devianciák a mai Magyarországon; a „címkézés” folyamatai
Világrendszer és globalizáció: világgazdasági folyamatok – centrum és periféria a modern világrendszerben; „a fejletlenség kifejlődése”; a médiák globalizációja

Ajánlott olvasmány:
ANDORKA Rudolf, Bevezetés a szociológiába, Bp., Osiris Kiadó, 1977.

B. Kultúra, művészet, társadalom

Kultúra és társadalom: kultúra és civilizáció; magaskultúra, műveltség, tömegkultúra; a tudomány differenciálódása és a „két kultúra” elmélete; kulturális univerzalizmus és relativizmus; a posztmodern és a multikulturalizmus
Kulturális egyenlőtlenségek: a kultúra szerepe az osztálytagozódásban és rétegződésben; a kultúra mint életmód; a kulturális javak eloszlása; a tőkefajták és a kultúra mint tőke; a kulturális egyenlőtlenségek átörökítése
Tömegkommunikáció és nyilvánosság: a tömegkommunikáció közegei és eszközei a sajtótól az elektronikus médiumokon át az internetig; a propaganda, a reklám és a kultiváció elmélete; a társadalmi látásviszonyok alakulása és a nyilvánosság
Művészet- és irodalomszociológia: a művészek és írók társadalmi helyzete a modern társadalmakban; a műalkotások és irodalmi művek tartalmi és formai jellemzőinek társadalmi összefüggése; az „irodalmi műveltség” – kiadás és terjesztés, könyvkultúra, kritika, közönség

---

Követelmények

A hallgatók recenziót írnak egy szabadon választott szociológiai munkáról.

Ajánlott irodalomjegyzék recenzálásra

Tömegkultúra, kultúrakutatás, művészetelmélet

Max HORKHEIMER, Theodor Wiesengrund ADORNO,
A felvilágosodás dialektikája, Bp., Gondolat–Atlantisz, 1990.
Theodor Wiesengrund ADORNO, A művészet és a művészetek, Bp., Helikon, 1998.
David RIESMAN, A magányos tömeg, Bp. (több kiadás).
Michael S. STEWART, Daltestvérek. Az oláhcigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon, Bp., T-Twins, 1994.
Abraham MOLES, A giccs, Bp., Háttér Kiadó, 1996.
KAPITÁNY Ágnes, KAPITÁNY Gábor, Beszélő házak, Bp., Kossuth Kiadó, 2000.

Tömegkommunikáció, nyilvánosság

Jürgen HABERMAS, A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Bp., Századvég, 1993.
Christopher LASCH, Az önimádat társadalma, Bp. (több kiadás).
George GERBNER, A média rejtett üzenete, Bp., MTA–ELTE, 2000.
Pierre BOURDIEU, Előadások a televízióról, Bp., Osiris, 2001.

Irodalomszociológia

Leo LÖWENTHAL, Irodalom és társadalom, Bp., Gondolat Kiadó, 1973.
KAMARÁS István, Utánam olvasó! A Mester és Margarita fogadtatása, értelmezése és hatása Magyarországon, Bp., Múzsák, 1986.
Szó – művészet – társadalom, szerk. LŐRINCZ Judit, Bp., Múzsák, 1993.
Józsa Péter emlékkönyv, szerk. S. NAGY Katalin, Bp., BME Szociológiai Tanszék, 1995.
SZEKERES Melinda, A populáris regények világa, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1998.
KAMARÁS István, Olvasó a határon, Bp., Pont, 2002.
NAGY Attila, Háttal a jövőnek? Középiskolások olvasás- és művelődésszociológiai vizsgálata, Bp., Gondolat, 2003.

Az egyes programok szervezte általános tárgyak:

P/IR/AIR/REN-1 vagy P/IR/AIR/REN-3 vagy P/IR/AIR/REN-3 English Renaissance Philosophy / Angol reneszánsz filozófia (K)
Almási Zsolt
szerda, 14–15:30, ADs 204/a

P/IR/AIR/REN-2 vagy P/IR/AIR/REN-3 vagy P/IR/AIR/MOD-1 Philosophy after Heidegger / Filozófia Heidegger után (K)
Kállay Géza
csütörtök, 10:30–12, ADs 211

Az egy félévre tervezett kurzus bevezetést nyújt a 20. század jelentős filozófiai irányzataiba, melyek hatással voltak a különféle irodalomelméleti iskolák kialakulására is. A kiindulópontunk, hogy az irodalomelméleti-kritikai munkák megértésének előfeltétele az elméletet is meghatározó fogalmi keret. A tárgyalt kérdések: 1. az ún. nyelvészeti fordulat és Gottlob Frege forradalmi újításai a logika és szemantika terén; 2. a fenomenológia időfogalmának problematikája; a kontinentális bölcseleti iskola megalapítása; 3. a lét és idő fogalma Martin Heideggernél; 4. a bécsi kör; az atomizmus, nyelvészeti elemzés és a pozitivizmus; 5. Ludwig Wittgenstein; a Traktátustól a Filozófiai vizsgálódásokig; 6. Merleau-Ponty fenomenológiája és „az értelem vad területe”; 7. Jean-Paul Sartre egzisztencializmusa; 8. Austin, Ryle és a brit analitikusok második nemzedéke; 9. Lacan tudatalatti-fogalma; 10. Derrida és a dekonstrukció; 11. Ricoeur fenomenológiai hermeneutikája; 12. Lévinas etikai ontológiája; 13. Összegzés; 14. Végkövetkeztetés.

P/IR/AIR/MOD-1 Alexander Pope és az angol filozófiai költészet
Dávidházi Péter
csütörtök, 16:30–18, ADs 109

A kurzus középpontjában Pope An Essay on Man című munkája áll, melyet az angol filozófikus költészet kontextusában elemzünk. Bevezetést nyújtunk Pope életművébe és általában a filozófikus költészet tárgyalásának módszereibe, majd a „teodicea” főbb teológiai és filozófiai problémáit vizsgáljuk Vergilius: Georgicon és Milton: Elveszett paradicsom című költeményeiben. Az Elveszett paradicsom, illetve az Essay on Man invokációjának összevetésével megvitatjuk a közös örökségüket és az eltéréseiket is. Ezek után módszeres szövegolvasás alá vesszük Pope költeményének mind a négy részét és ahol szükséges, kitérünk a korszak más költői és bölcseleti szövegeire, illetve a költemény fogadtatásának történetére is.

P/IR/AIR/MOD-2 Az amerikai reneszánsz filozófiája és irodalma*
Sarbu Aladár
kedd, 10–11:30, ADs 211

A szeminárium célja az, hogy áttekintést nyújtson az amerikai reneszánsz irodalmáról filozófiájáról és esztétikájáról, és feltárja benne a modernizmust előlegező elemeket. Annak érdekében, hogy kirajzolódjék az a környezet, amelyben ez az irodalom és filozófia virágzásnak indult, jelentős terjedelmet kapnak a tanulmányozandó anyagban az amerikai társadalom és kultúra éles szemű megfigyelői: Alexis de Tocqueville, James Russell Lowell, George Bancroft, Orestes A. Brownson és Walt Whitman. A kor legjelentősebb filozófia irányzatát, a transcendentalizmust Ralph Waldo Emerson, Henry David Thoreau és néhány kisebb, de a maga idejében jelentősnek számító transzcendentalista gondolkodó képviseli. Az európai kulturális, filozófiai és irodalmi hatások vizsgálata Kant, Coleridge, Carlyle és Wordsworth munkásságára terjed ki. A kor szépirodalmát Nathaniel Hawthorne, Edgar Allan Poe, Herman Melville elbeszélései és regényei, Emerson, Thoreau, Poe, Jones Very és Whitman költészete képviselik. A tárgy egyaránt hasznos az amerikai és angol romantika iránt érdeklődőknek és a modernizmus, azon belül a szimbolizmus kutatóinak.

P/IR/AIR/MOD-3 A kortárs regény irodalomelméleti olvasatban: Anthony Burgess**
Farkas Ákos
csütörtök, 8:30–10, ADs 109

A kurzus célja kettős. Egyrészt előadások formájában igyekszik felfrissíteni és kibővíteni a hallgatók irodalomelméleti ismereteit, különös tekintettel a bahtyini regényelmélet és a posztkoloniális irodalomkritika egymást részben kiegészítő, részben vitató alapfeltevéseire, sajátos fogalomkészletére és műelemző módszertanára. Gyakorlatiasabb célkitűzés annak kiderítése, mégpedig kötetlenebb, kvázi-szemináriumi keretek közt, hogy a szóban forgó elméletek miként segíthetik hozzá az értelmezőt egy kortárs angol író – Anthony Burgess – néhány kiválasztott regényének a hagyományos filológia számára eddig elérhetetlen jelentésrétegei feltárásához. Ennek a megközelítésnek az ad különös aktualitást, hogy míg Burgess legfontosabb elődei, James Joyce és George Orwell életművét a bahtyini ihletésű narratológia és a posztkoloniális kritika valóságos gyakorlótereként használja, addig a legjelentősebb Joyce- és Orwell-utód műveinek a Mihail Bahtyin, Edward Said, és Homi K. Bhabha nevével fémjelzett két irodalomelméleti irányzat méltatlanul kevés figyelmet szentelt. A kurzus ezt a „vakfoltot” igyekszik a maga módszereivel eltüntetni.

P/IR/SZL/KNY-3 Irodalomelmélet II. A szóművészetek esztétikája. A szerző és a hős: a fiatal Bahtyin művészetfilozófiája
Szilágyi Ákos
csütörtök, 10 óra

Az előadás tárgya a fiatal Mihail Bahtyin első, töredékben maradt és sokáig kiadatlan művészetfilozófiai alapvetése, különös tekintettel Bahtyin szerző-elméletére, amelyben a szerző (csakúgy, mint a hős és a hallgató/olvasó) a műalkotás eseményét belülről formáló erők egyike (tehát nem azonos a művön kívül maradó „empirikus szerzővel”, aki esztétikai szempontból érdektelen), és a hőssel és a hallgatóval alkotott viszonyában belsőleg határozza meg a művészi formát, a mű struktúráját, stílusát. Ez a „mű-immanens” szerzőfogalom, amely a „szerző halálát” először bejelentő orosz formalizmussal való kritikai konfrontációban formálódott ki, figyelemre méltó hasonlóságot mutat az „implikált” vagy „implicit szerző” („implied author”) Wayne Booth-tól származó és Paul Ricoeur által tovább fejlesztett fogalmával, amely a „szerző halálát” újólag (legvehemensebben Roland Barthes elhíresült manifesztumában) bejelentő korabeli strukturalizmussal szemben fogalmazódott meg.

Letölthető, nyomtatható (pdf) formátumban:

Kötelező irodalom:
Mihail Bahtyin: A szerző és a hős (Gutenber Tér 11. kötet), Gond-Cura Alapítvány, 2004.
Mihail Bahtyin: A hős és a szerző viszonya a hőshöz Dosztojevszkij műveiben = M. B.: Dosztojevszkij poétikájának problémái, Gond-Cura, Osiris, 2001, 62–98.
Mihail Bahtyin: Beszédelméleti jegyzetek 1970–1971 = M. B.: A beszéd és a valóság, Gondolat, 1986, 515–547.
Mihail Bahtyin: A szó az életben és a költészetben, Európa, 1985, 5–54.
Roland Barthes: A szerző halála = R. B.: A szöveg öröme – irodalomelméleti írások, Osiris, 1996, 50–55.
Michel Foucault: Mi a szerző? = M. F.: Nyelv a végtelenhez, Latin Betűk, 1999, 119–145.
Paul Ricoeur: A szöveg és az olvasó világa = P. R.: Válogatott irodalomelméleti tanulmányok, Osiris, 1999, 310–352.

Ajánlott irodalom:
Gács Anna: Miért nem elég nekünk a könyv?, Kijárat, 2002.
A szerző neve (deKON Könyvek 11.), Ictus, JATE Irodalomelméleti Csoport, Szeged, 1998.
What is an Author?, eds. M. Biriotti, N. Miller, Manchester University Press, 1993.