Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola
kurzuskínálata a 2005/2006. tanév tavaszi félévére

Általánosan kötelező tárgyak
(szabadon választható a doktoriskola bármely programjának kínálatából, lásd a szabályzatot)

P/IR/MIR-1 Filozófia
Olay Csaba

Letölthető, nyomtatható pdf változat:

Martin HEIDEGGER, Lét és idő. Bevezetés, Budapest, Gondolat, 1989 (vagy más kiadásból), 86–139.

Ludwig WITTGENSTEIN, Filozófiai vizsgálódások, Budapest, 1992, 1–71§§, 11–61.

Hans-Georg GADAMER, Igazság és módszer, Budapest, Gondolat, 1984 (vagy más kiadásból), II. rész II. szakasz, 191–264.

Thomas S. KUHN: A tudományos forradalmak szerkezete, Budapest, 1984 (vagy más kiadásból), I–II, VIII–IX, XIII. fejezet.

John RAWLS: „A méltányosságként értett igazságosság: politikai, s nem metafizikai elmélet” = Modern politikai filozófia, szerk. HUORANSZKI Ferenc, Budapest, Osiris, 1998, 174–188.

Öt előadás hangzik el a megadott szövegekhez kapcsolódóan a következő időpontokban:

október 25.
november 8.
november 22.
december 6.
december 20.

Mindig keddenként, mindig 18:20-kor, mindig a Múzeum krt. A épület 320-as termében.

A számonkérés módja: szóbeli vizsga.

Vizsgaidőpontok: 2006. január 4. (szerda) (12 óra) január 11. (szerda) (9 óra) január 18. (szerda) (9 óra) január 25. (szerda) (9 óra) Helyszín: I. épület (Filozófiai Intézet) I. emelet 119. Feliratkozni nem kell.

 

P/IR/MIR-4 Társtudományok. Irodalompszichológia
Szőke György

A követelmény, a jegy megszerzésének feltétele (a külföldön tartózkodók számára is):

egy szabadon választott bármilyen műalkotás (irodalmi, zenei, képzőművészeti) elemzése;
recenzió írása a szakirodalmi listában található bármely műről
(leadható november végéig e-mailben: szo7933@ella.hu);
vizsga(beszélgetés) a megadott szakirodalom alapján. Időpontok: december 6. és 13. (kedd), 17:30-tól a III. emelet 329-ben.

Olvasmányjegyzék

Letölthető, nyomtatható pdf változat:

Kötelező irodalom

Sigmund FREUD, Bevezetés a pszichoanalízisbe, Bp., Gondolat, 1986. (Kötelező: Az álomról, 65–188.)

Sigmund FREUD, Kell-e az egyetemen a pszichoanalízist tanítani?, Gyógyászat, 1918, 58. (Az „eredeti” magyar szöveg angol fordítása: S. F., Standard Ed., vol. 17.)

Sigmund FREUD, Gyász és melankólia = S. F. Művei, VI., Bp., Filum, 1997, 129–145.

Sigmund FREUD, A költő és a fantáziaműködés = Művészetpszi-chológia, szerk. HALÁSZ László, Bp., Gondolat, 1983, 193–200 = BÓKAY Antal, ERŐS Ferenc, Pszichoanalízis és irodalomtudomány, Bp., Filum, 1998.

Sigmund FREUD, A pszichoanalízis foglalata = S. F., Esszék, Bp., Gondolat, 1982, 407–474.

Charles RYCROFT, A pszichoanalízis kritikai szótára, Bp., Párbeszéd Könyvek, 1994.

Lionel TRILLING, Művészet és neurózis, Bp., Európa, 1979 (Modern könyvtár). (Kötelező: 85–138.)

PETŐ Katalin, Utószó = Sigmund FREUD Művei, I., Önéletrajzi írások, Bp., Cserépfalvi, 1993.

PLÉH Csaba, Pszichológiatörténet, Bp., Gondolat, 1992, 172–187.

Ernest JONES, Freud élete és munkássága, Európa, 1973. (Kötelező a névmutatóban szereplő alkotók – írók, zeneszerzők, képzőművészek – közül legalább háromra vonatkozó, a könyvben található anyag, valamint a Ferenczire vonatkozó részek, továbbá a 283–332, 526–554, illetve Lionel TRILLING bevezetője: 7–21.)

BÓKAY Antal, ERŐS Ferenc, Pszichoanalízis és irodalomtudomány, Bp., Filum, 1998. (Az I. és a II. részben szereplő írások, ajánlott a IV.)

Terry EAGLETON, Pszichoanalízis = T. E., A fenomenológiától a pszichoanalízisig, Bp., Helikon, 2000, 133–168.

ERŐS Ferenc, Ferenczi Sándor, Bp., Új Mandátum, 2000 (Magyar Pantheon). (Kötelező: két Ferenczi-írás a kötetből. Ajánlott az egész, különös tekintettel a Bevezetésre.)

In memoriam Ferenczi Sándor, szerk. MÉSZÁROS Judit, Jószöveg, é. n. [2000?]. (Kötelező Kosztolányi két írása, Márai, Karinthy, a többi ajánlott.)

Ajánlott irodalom

ATKINSON et al., Pszichológia, 1996. és 1997.

BÓKAY Antal, ERŐS Ferenc, I. m.

SZILÁGYI Géza: Vajda János pokla = Lélekelemzési tanulmányok. Dolgozatok a pszichoanalízis főbb kérdéseiről, Bp., Twins, 1993.

SZŐKE György: Az árnyékvilág árkain... Írások József Attiláról és Kosztolányi Dezsőről, Bp., Gondolat, 2003.

A Thalassa folyóirat böngészése.


A kötelező irodalomban említett művek egésze, továbbá

– a legrészletesebb bibliográfia:
Norman KIELL, Psychoanalysis. Psychology and Literature. A Bibliography, 1963.

– pszichológiai és pszichiátriai fogalmak tisztázásához:
Arthur REBER, The Penguin Dictionary of Psychology, Penguin, 1985.
Jean LAPLANCE, Jean-Bertrand PONTALIS,
A pszichoanalízis szótára, Bp., Akadémiai, 1994.

– a pszichoanalízisről összefoglalóan
(két igen vaskos kötetben:)
Freud und die Folgen, I–II. (= Die Psychoanalyse des 20. Jahrhunderts, vol. 2, 3, Kindler, 1971.)

(egy rövid paperben:)
Gustav BALLY, Einführung in die Psychoanalyse, Rowohlt, 1961.

(még rövidebben és élvezetesebben:)
Lawrence S. KUBIE, Die Psychoanalyse ohne Geheimniss, Rowohlt, 1956. (Angol kiadása is van).

– a pszichoanalízisről Magyarországon:
HARMAT Pál, Freud, Ferenczi és a magyar pszichoanalízis, Bp., Bethlen Gábor Kiadó, 1994.
SZŐKE György, A pszichoanalízis és a magyar századelő, Világosság, 1992/4.

Freudtól még:

Sigmund FREUD, Álomfejtés, Bp., Helikon, 1985 vagy 1993.

FREUD Művei, I, Önéletrajzi írások, Bp., Cserépfalvi, 1993.

FREUD Művei, II, A Patkányember. Klinikai esettanulmá-nyok, Bp., Cserépfalvi, 1994.

FREUD Művei, VII, A farkasember, 75–172.

Freudról:

KOSZTOLÁNYI Dezső, Füst, Bp., Szépirodalmi, 1970.

Paul ROAZEN, Freud and his Followers, A. Konpf. Inc., 1971. (Kissé vaskos, de élvezetes, jól tagolt könyv.)

Frank J. SULLOWAY, Freud, a lélek biológusa, Bp., Gondolat, 1987. (Ugyancsak eléggé vaskos, kellő kritikával szemléli Freudot.)

FERENCZI Sándor, Lelki problémák a pszichoanalízis tükrében, Bp., Magvető, 1982.

Ferenczitől mindenekelőtt:

FERENCZI Sándor, Nyelvzavar a felnőttek és a gyermek között = A pszichoanalízis és modern irányzatai, szerk. BUDA Béla, Bp., Gondolat, 1971, 215–226.
Ferenczi Sándor [Válogatás Ferenczi Sándor írásaiból és a róla szóló tanulmányokból], szerk. ERŐS Ferenc, Bp., Új Mandátum, 2000. [Október 3-án került be az olvasmánylistába!]

Ferencziről:

KOSZTOLÁNYI Dezső, Egy ég alatt, Bp., Szépirodalmi, 1977.
Ferenczi Sándor [Válogatás Ferenczi Sándor írásaiból és a róla szóló tanulmányokból], szerk. ERŐS Ferenc, Bp., Új Mandátum, 2000. [Október 3-án került be az olvasmánylistába!]

Irodalom és pszichoanalízis:

Művészetpszichológia, szerk. HALÁSZ László, Bp., Gondolat, 1983.

HANKISS Elemér, Az irodalmi kifejezésformák lélektana, Bp., Akadémiai, 1970.

Világirodalmi Lexikon, FÓNAGY Iván szócikke

Psychopathographien des Alltags, Suhrkamp, 1982. (Elsősorban Lawrence S. KUBIE az alkotótevékenység sajátosságairól, 13–52; Heinz KOHUT a szublimáció Thomas Mann Halál Velencében című elbeszélésében, 137–159; Janine CHASSEGUET-SMIRGEL az Utolsó év Marienbadban című filmről, 172–201; Bruce MAZLISH életrajz és pszichoanalízis kapcsolatáról, 243–266.)

Psychoanalyse, Kunst und Kreativitat heute, DuMont, 1984. (Érdekes tanulmánygyűjtemény, egyes tanulmányok angolul is olvashatók, így Winnicott tanulmánya a kreativitás eredőiről = Donald Woods WINNICOTT, Playing and Reality, Penguin, 1985, 76–100.)

Phyllis GREENACRE, Swift and Carroll; a psychoanalytic study of two lives, New York, Internat. Univ. Press, 1955.

Editha STERBA, Richard STERBA, Beethoven und sein Neffe, München, 1964. Angol kiadása: E. S., R. S., Beethoven and his nephew. A psychoanalytic study of their relationship, New York, Pantheon, 1954.

Heinz KOHUT, Introspektion, Empathie und Psychoanalysis, Suhrkamp, 1974. (Angol kiadása is van.)

Lélekelemzési tanulmányok. Dolgozatok a pszichoanalízis főbb kérdéseiről, Bp., Somló Béla Kiadó, 1933; reprint: Párbeszéd–T-Twins, Budapest, 1993. (Elsősorban PFEIFER Zsigmond Ferenczi Sándorról, 204–229, illetve SZILÁGYI Géza Vajda Jánosról – Vajda János pokla, 249–265.)

SZŐKE György, Kosztolányi, a szegény kis beteg, Itk, 1985/2.

SZŐKE György, A szabad asszociációtól a költeményig, Valóság, 1990/4., 52–66 = „Miért fáj ma is”. Az ismeretlen József Attila, Bp., Balassi, 1992, 17–43.

SZŐKE György, Verbalizáció és szövegértelmezés, Thalassa, 1991/2., 57–62.

SZŐKE György, „Őr a lelkem.” A kései József Attila, Párbeszéd, 1982, 119–126.

P/IR/MIR-3 Irodalomelmélet II.
Irodalomtudomány a hermeneutika után
Előadók: Kulcsár Szabó Ernő, Bónus Tibor, Kulcsár-Szabó Zoltán, Friedrich Judit, Dobos István

Tematika

Letölthető, nyomtatható pdf változat:

Október 21., péntek, 16:30, Múzeum krt. 4/A III. emelet 330.
Az irodalomtudomány irányzatai a hermeneutikai fordulat után (Bevezetés, referátumok kijelölése)
Kulcsár Szabó Ernő

Ajánlott szakirodalom:
Jean GRONDIN, Bevezetés a filozófiai hermeneutikába, Budapest, 2002, 174–199.
Hans Ulrich GUMBRECHT, Das Nicht-Hermeneutische = Ethik der Aesthetik, Hrsg. Christoph WULF, Dietmar KAMPER, Hans Ulrich GUMBRECHT, Berlin, Akademie Verlag, 1994, 105–109.
Lynn HUNT, History Beyond Social Theory = The States of „Theory”, History, Art and Critical Discourse, ed. D. CARROLL, New York, Columbia UP, 1990, 95–111.

November 11., péntek, 16:30, Múzeum krt. 4/A III. emelet 330.
A dekonstruktivizmus I. Szöveg, írás, nyom/inskripció – Jacques Derrida
Bónus Tibor

Ajánlott szakirodalom:
Jacques DERRIDA, A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diskurzusában, ford. GYIMESI Tímea, Helikon, 1994/1–2, 21–35.
Jacques DERRIDA, Az el-különböződés, ford. GYIMESI Tímea = Szöveg és interpretáció, szerk. BACSÓ Béla, Budapest, 1991, 43–63.
Jacques DERRIDA, Grammatológia, ford. MOLNÁR Miklós, Szombathely, 1991.
Jacques DERRIDA, Platón patikája = J. D., A disszemináció, ford. BOROS János, CSORDÁS Gábor, ORBÁN Jolán, Pécs, 1998, 63–169.

November 18., péntek, 16:30, Múzeum krt. 4/A III. emelet 330.
A dekonstruktivizmus II. Olvasás, nyelv, retorika – Paul de Man
Kulcsár-Szabó Zoltán

Ajánlott szakirodalom:
Paul de MAN, Az olvasás allegóriái, Szeged, 1999, 373–404.
Paul de MAN, Bevezetés = Hans Robert JAUSS, Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika, Budapest, 19992.
Paul de MAN, Antropomorfizmus és trópus a lírában = P. d. M., Olvasás és történelem, Budapest, 2002.
Jacques DERRIDA, Le ruban de machine a écrire = J. D., Papier Machine, Paris, 2001; vagy J. D., Typewriter Ribbon = Material Events, eds. Tom COHEN, Barbara COHEN, J. Hillis MILLER, A ndrez WARMINSKI, Minneapolis, 2001; vagy J. D., Without Alibi, Stanford, 2002.

November 25., péntek, 16:30, Múzeum krt. 4/A III. emelet 330.
Gender Studies. Az irodalomtudományi feminizmus pozíciói
Friedrich Judit

Ajánlott szakirodalom:
Judith BUTLER, Bevezetés = Jelentős testek: A „szexus” diszkurzív korlátairól, ford. BARÁT Erzsébet, SÁNDOR Bea, Budapest, 2005, 11–35.
Julia KRISTEVA, A szeretet eretnetikája [Hérétique de l’amour], ford. GYIMESI Tímea, Helikon, 1994/4, 491–509.
Ann OAKLEY, A Brief History of Gender = Who’s Afraid of Feminism. Seeing Through the Backlash, eds. Ann OAKLEY, Juliet MITCHELL, New York, 1997, 29–54. (Nyomtatható pdf változata letölthető innen; egyelőre kép formátum, vigyázat, nagyméretű fájl, valószínűleg lassan töltődik le: )

December 2., péntek, 16:30, Múzeum krt. 4/A III. emelet 330.
Diszkurzuselmélet és diszkurzuselemzés. Foucault, Luhmann
Bónus Tibor – Kulcsár-Szabó Zoltán

Ajánlott szakirodalom:
Michel FOUCAULT, A diskurzus rendje, Holmi, 1991/7.
Michel FOUCAULT, A tudás archeológiája, Budapest, 2001.
Michel FOUCAULT, A tudományok archeológiájáról = M. F., Nyelv a végtelenhez, Debrecen, 2000.
Niklas LUHMANN, A műalkotás és a művészet önreprodukciója = Testes könyv I., szerk. KISS Atilla Attila, KOVÁCS Sándor, ODORICS Ferenc, Szeged, 1996.
Niklas LUHMANN, Rendszereket megértő rendszerek = Intézményesség és kulturális közvetítés, szerk. BÓNUS Tibor, KELEMEN Pál, MOLNÁR Gábor Tamás, Budapest, Ráció Kiadó, 2005.

December 9., péntek, 18:30, Múzeum krt. 4/A III. emelet 330.
A szokásos kezdési időpont (16:30) helyett két órával később, 18:30-tól!

Az irodalomtudomány mint kultúratudomány I.
New Historicism – Stephen Greenblatt
Dobos István

Ajánlott szakirodalom:
Louis A. MONTROSE, A reneszánsz mint hivatás. A kultúra poétikája és politikája, Helikon, 1988/1–2, 110–132.
Stephen GREENBLATT, Shakespeare és az ördögűzők,Helikon, 1988/1–2, 85–109.
Joel FINEMAN, The History of the Anecdote: Fiction and Friction = The New Historicism, ed. H. Aram VEESER, New York, 1989, 49–77.
Jan R. VEENSTRA, The New Historicism of Stephen Greenblatt. On the Poetics of Culture and the Interpretation of Shakespeare, History and Theory, October 1995.

December 16., péntek, 16:30, Múzeum krt. 4/A III. emelet 330.
Az irodalomtudomány mint kultúratudomány II.
Az irodalom mint médium – McLuhan, Kittler
Kulcsár-Szabó Zoltán

Ajánlott szakirodalom:
Eric A. HAVELOCK, Előszó Platónhoz = Szóbeliség és írásbeliség, szerk. NYÍRI K., SZÉCSI G., Budapest, 1998.
Marshall MCLUHAN, A Gutenberg-galaxis, Budapest, 2001, 55–65, 144-196.
W. J. Thomas MITCHELL, Mi a kép?, Kép – fenomén – valóság, szerk. BACSÓ Béla, Budapest, 1997.
Friedrich KITTLER, Jel és zaj távolsága = Intézményesség és kulturális közvetítés, szerk. BÓNUS Tibor, KELEMEN Pál, MOLNÁR Gábor Tamás, Budapest, Ráció Kiadó, 2005.

A számonkérés módja: szóbeli vizsga.

P/IR/AIR/MOD-2 Irodalomelmélet I. Az angol romantika elméleti problémái (kollokvium)
Péter Ágnes
csütörtök, 10:30, ADs 204/a

1924-ben híres tanulmányában az amerikai eszmetörténész, Arthur O. Lovejoy kijelentette: „A téma (mi alkotja a romantika szellemiségét) tárgyalása során leginkább arra van szükség, hogy először is belássuk, hogy a romantika alapvetően pluralisztikus jelenség, hogy a különböző országokban a legkülönbözőbb gondolati rendszerek lehetnek egy időben jelen.” Andrew Bowie, a cambridge-i Anglia Polytechnic University filozófia professzora pedig legújabb könyvében (From Romanticism to Critical Theory, 1997) a romantikus gondolkodásmódon belül két alapsémát különböztet meg: azt a fajta gondolkodást, mely elsősorban Rousseau-hoz és Herderhez vezethető vissza, s amely szerint megfeleltethetőségi viszony áll fenn az igazság és a valóságról szerzett tapasztalatok között; s azt a meggyőződést, mely ilyen vagy olyan formában Schlegelnél, Novalisnál, Heideggernél és Gadamernél bukkan fel, s mely az igazat revelációnak, „disclosure”-nek tekinti. A szemináriumon az angol romantikus „mozgalmon” belül megfigyelhető különbségekre fogunk koncentrálni, illetve azt fogjuk megvizsgálni, hogyan reagáltak az angol romantikusok a Bowie által elkülönített sémákban megfogalmazott problematikára.

---

P/IR/SZL/KNY-2 Irodalomelmélet I. Történeti és elméleti poétika. „A szó belső formája”: egy tudománytörténeti fogalom alakváltozásai (A. Potebnya, A. Belüj, G. Spet, P. Florenszkij)
Han Anna

Szlavisták számára!

A kurzus konkrét szövegek alapján kívánja rekonstruálni azt a tudománytörténeti és eszmetörténeti fejlődésfolyamatot a XIX. századi pozitivizmus korától a századforduló esztétikai és filozófiai tanításain át az XX. század első felének fenomenológiai és hermeneutikai irányzatáig, amelynek során az értelmezési kontextusok váltakozása révén maga a vizsgált konceptus is folytonosan új alakot ölt.

---