Az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola
kurzuskínálata a 2003/2004. tanév tavaszi félévére

Általánosan kötelező tárgyak
(szabadon választható a doktoriskola bármely programjának kínálatából, lásd a szabályzatot)

IR-MR 210 Irodalomelmélet I.
Hermeneutika és befogadáselmélet
Kulcsár Szabó Ernő

február 27.
március 12.
március 26.
április 23.
május 8.
Mindig pénteken, 17 órától,
a Múzeum krt. 4/A épületben, a III. emeleti 329-es teremben.

Vizsgaidőpontok:

május 27.
június 24.
június 28.
július 1.
Mindig 9 óra, Múzeum krt. 4/A IV. emelet, Kulcsár Szabó Ernő szobája.

Feliratkozni nem kell.

Ajánlott olvasmányok
Letölthető pdf formátumban (Acrobat Readerrel olvasható!):

Friedrich D. E. SCHLEIERMACHER, Hermeneutik, Hg. Heinz KIMMERLE, Heidelberg, 1974.
Wilhelm DILTHEY, A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban, Bp., 1974, 469–494.
BONYHAI Gábor, Régi és új hermeneutika, Helikon, 1981/2–3.
Filozófiai hermeneutika, szerk. CSIKÓS Ella, LAKATOS László, Bp., 1990 [Gadamer, Bultmann és Pannenberg írásai].
Jean GRONDIN, A hermeneutikai igazságfogalom kibontakozásáról, Athenaeum, 1993/1., 221–232.
Luigi PAREYSON, Az interpretáció eredendő volta, Athenaeum, 1992/2., 115–150.
Martin HEIDEGGER, Lét és idő, Bp., 1989, 264–313, 600–642.
Martin HEIDEGGER, Identität und Differenz, Pfullingen, Neske, 1999 (11. kiadás).
Heinz KIMMERLE, Philosophien der Differenz, Würzburg, Königshausen & Neumann, 2000, 66–82.
Hans-Georg GADAMER, Igazság és módszer, Bp., 1984, 21–134, 191–217, 269–283, 305–339.
Peter SZONDI, Bevezetés az irodalmi hermeneutikába, Bp., 1996.
Hans-Georg GADAMER, Szöveg és interpretáció = Szöveg és interpretáció, szerk. BACSÓ Béla, Bp., 1991, 17–44.
Emil STAIGER, Az interpretáció művészete, Athenaeum, 1995/1., 87–108 és Levélváltás Martin Heideggerrel, Athenaeum, 1995/1., 111–122.
Hans Robert JAUSS, Recepcióelmélet–esztétikai tapasztalat–irodalmi hermeneutika, Bp., 1997, 9–84, 320–372.
Hans Robert JAUSS, Probleme des Verstehens, Stuttgart, Reclam, 1999, 188–210.
Theodor W. ADORNO, Negative Dialektik, Frankfurt am Main, Suhrkamp, 1999, 354–381.
Wolfgang ISER, Az irodalom funkciótörténeti szövegmodellje = Olvasáselméletek, szerk. DOBOS István, Debrecen, Kossuth, 2001, 153–181.
KULCSÁR SZABÓ Ernő, Irodalom és hermeneutika, Bp., Akadémiai, 2000, 15–78.
Northrop FRYE, The Great Code. The Bible and the Literature, New York, 1982.
Klaus SEELAND, Interkultureller Vergleich, Würzburg, Königshausen & Neumann, 1998, 13–95.
Gottfried BOEHM, A kép hermeneutikájához, Athenaeum, 1993/4., 87–111.
Rezeptionsästhetik, Hg. Rainer WARNING, München, 1975.
Paul RICOEUR, Struktúra és hermeneutika, Helikon, 1976/4.
Karlheinz STIERLE, Ästhetische Rationalität, München, Fink, 1997, 11–100.
Odo MARQUARD, Abschied vom Prinzipiellen, Stuttgart, Reclam, 1995, 3–38, 117–138.
Günter FIGAL, Der Sinn des Verstehens, Stuttgart, Reclam, 1996
[A Modenität című fejezet, 112–131].
Paul DE MAN, Bevezetés = Olvasáselméletek, id. kiad., 404–420.
Hans Robert JAUSS, Levél Paul de Man-hez = Olvasáselméletek, id. kiad., 421–428.
Friedrich A. KITTLER, Aufschreibesysteme 1800–1900, München, Fink, 1995 (3. kiad.), 11–34.
Terry EAGLETON, A fenomenológiától a pszichoanalízisig, Bp., Helikon, 2000, 53–82 [Fenomenológia, hermeneutika, recepcióelmélet].
Richard ACZEL, A történelmi patetikus, Literatura, 2003/3., 246–252.
Joachim JACOB: Verstehen konstruieren = Einführung in die Literaturwissenschaft, Hrsg. Miltos PECHLIVANOS, Stefan RIEGER, Wolfgang STRUCK, Michael WEITZ, Stuttgart/Weimar, 1995, 324–339.

IR-MR 320 Irodalomszociológia
Somlai Péter

február 25.
március 24.
április 28.
május 19.
mindig szerda, 16 óra
Múk 4/A IV. emelet, az irodalomtörténeti könyvtár olvasóterme

Jó tanács: mivel az indexet elég leadniuk március elején,
az aláírás megszerzésével nyugodtan várhatnak az első óráig.

Az előadások tematikája
Letölthető pdf formátumban is (Acrobat Readerrel olvasható!):

A. Általános szociológia

A szociológia szemléletmódja: a szociológia tárgya, kapcsolódásai más tudományokhoz; szociológiai elméletek és módszertanok
Népesedési folyamatok: születések, termékenység, házasodás, halálozás, reprodukció; történeti és jelenkori népesedési tendenciák Magyarországon és a világban; nemek és nemzedékek demográfiai, szociológiai vizsgálata
Településszerkezet: a magyar településszerkezet változásai a 20. században; a városiasodás új jelenségei a világon és Magyarországon; regionalizmus
A gazdaság szociológiája: termelés, elosztás, fogyasztás; munkamegosztás és tulajdon; a gazdasági szervezetek szociológiája; állam és piac a kapitalizmusban és a szocializmusban; gazdasági növekedés az ipari és posztindusztriális társadalmakban; gazdasági rendszerváltás Kelet-Európában és Magyarországon
Egyenlőtlenség, rétegződés és osztályszerkezet: társadalmi csoportok, osztályok és rétegek; modernizáció és funkcionális differenciálódás; a társadalmi mobilitás fogalma és fajtái; szegénység és egyenlőtlenség a modern társadalmakban; társadalmi mozgalmak és közélet
Uralom és kormányzat – a politikai élet szociológiája: az uralom fajtái és a legitim uralom típusai; az állam és a pártok szociológiája; közvélemény, nyilvánosság és demokrácia; a politikai rendszer változásai Magyarországon
Kisebbségek: a faji és etnikai kérdés a történelemben; a cigányok és a cigánykérdés Magyarországon; nemzetek és nacionalizmusok; a zsidók és az antiszemitizmus
Család, rokonság, kortárs csoport: a családi élet funkciói és szerkezetei; nukleáris család és rokonság; az elsődleges szocializáció menete, szakaszai; a kortársak szerepe az egyedfejlődésben
Iskolai szocializáció: a tanulás modelljei; a nevelés és a kulturális tőke újratermelése; a iskolarendszer és az iskolákon belüli világ – „rejtett tanterv” és csoportszerkezet
Devianciák: a normatív rend – szabályok konstrukciója és követése; a konformitás fokozatai; a devianciák előfordulása, statisztikája; egyes devianciák a mai Magyarországon; a „címkézés” folyamatai
Világrendszer és globalizáció: világgazdasági folyamatok – centrum és periféria a modern világrendszerben; „a fejletlenség kifejlődése”; a médiák globalizációja

Ajánlott olvasmány:
ANDORKA Rudolf, Bevezetés a szociológiába, Bp., Osiris Kiadó, 1977.

B. Kultúra, művészet, társadalom

Kultúra és társadalom: kultúra és civilizáció; magaskultúra, műveltség, tömegkultúra; a tudomány differenciálódása és a „két kultúra” elmélete; kulturális univerzalizmus és relativizmus; a posztmodern és a multikulturalizmus
Kulturális egyenlőtlenségek: a kultúra szerepe az osztálytagozódásban és rétegződésben; a kultúra mint életmód; a kulturális javak eloszlása; a tőkefajták és a kultúra mint tőke; a kulturális egyenlőtlenségek átörökítése
Tömegkommunikáció és nyilvánosság: a tömegkommunikáció közegei és eszközei a sajtótól az elektronikus médiumokon át az internetig; a propaganda, a reklám és a kultiváció elmélete; a társadalmi látásviszonyok alakulása és a nyilvánosság
Művészet- és irodalomszociológia: a művészek és írók társadalmi helyzete a modern társadalmakban; a műalkotások és irodalmi művek tartalmi és formai jellemzőinek társadalmi összefüggése; az „irodalmi műveltség” – kiadás és terjesztés, könyvkultúra, kritika, közönség

---

Követelmények

A hallgatók recenziót írnak egy szabadon választott szociológiai munkáról.

Ajánlott irodalomjegyzék recenzálásra

Tömegkultúra, kultúrakutatás, művészetelmélet

Max HORKHEIMER, Theodor Wiesengrund ADORNO,
A felvilágosodás dialektikája, Bp., Gondolat–Atlantisz, 1990.
Theodor Wiesengrund ADORNO, A művészet és a művészetek, Bp., Helikon, 1998.
David RIESMAN, A magányos tömeg, Bp. (több kiadás).
Michael S. STEWART, Daltestvérek. Az oláhcigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon, Bp., T-Twins, 1994.
Abraham MOLES, A giccs, Bp., Háttér Kiadó, 1996.
KAPITÁNY Ágnes, KAPITÁNY Gábor, Beszélő házak, Bp., Kossuth Kiadó, 2000.

Tömegkommunikáció, nyilvánosság

Jürgen HABERMAS, A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Bp., Századvég, 1993.
Christopher LASCH, Az önimádat társadalma, Bp. (több kiadás).
George GERBNER, A média rejtett üzenete, Bp., MTA–ELTE, 2000.
Pierre BOURDIEU, Előadások a televízióról, Bp., Osiris, 2001.

Irodalomszociológia

Leo LÖWENTHAL, Irodalom és társadalom, Bp., Gondolat Kiadó, 1973.
KAMARÁS István, Utánam olvasó! A Mester és Margarita fogadtatása, értelmezése és hatása Magyarországon, Bp., Múzsák, 1986.
Szó – művészet – társadalom, szerk. LŐRINCZ Judit, Bp., Múzsák, 1993.
Józsa Péter emlékkönyv, szerk. S. NAGY Katalin, Bp., BME Szociológiai Tanszék, 1995.
SZEKERES Melinda, A populáris regények világa, Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 1998.
KAMARÁS István, Olvasó a határon, Bp., Pont, 2002.
NAGY Attila, Háttal a jövőnek? Középiskolások olvasás- és művelődésszociológiai vizsgálata, Bp., Gondolat, 2003.

IR-ANMO 111 Alexander Pope és az angol filozófiai költészet
Dávidházi Péter
csütörtök, 13:30, ADs 204/a.

Alexander Pope and 18th-century English Philosophical Poetry

The course focuses on Pope’s An Essay on Man, discussing it mainly in the context of English philosophical poetry. After an introduction to Pope’s work and the methodological approaches to philosophical poetry in general, we shall proceed by exploring the main theological and philosophical problems of “theodicy” in poetry from Virgil’s Georgicon to Milton’s Paradise Lost. By comparing the invocation of Paradise Lost and that of An Essay on Man, we discern both their common heritage and their characteristic differences. This is followed by a systematic close reading of all the four parts of Pope’s poem, making references, whenever necessary, to other poetic and philosophical texts of the period as well as to the subsequent reception history of the poem itself.

IR-ANMO 211 Az amerikai reneszánsz filozófiája és irodalma
Sarbu Aladár
kedd, 10 óra, ADs 211.

The Philosophy and Literature of the American Renaissance

The objective of the course is to give a comprehensive picture of the literature, philosophy and aesthetics of the American Renaissance, with a view to demonstrating its precocious modernity. In order to establish the setting in which that literature and that philosophy came to flourish, special attention is paid to such observers of the political and cultural scene as Alexis de Tocqueville, James Russell Lowell, George Bancroft, Orestes A. Brownson and Walt Whitman. Transcendentalism, the leading philosophical movement of the period, is studied in the principal writings of Ralph Waldo Emerson, Henry David Thoreau and some minor but once important philosophers. European cultural, philosophical and literary influences – Kant, Coleridge, Carlyle, Wordsworth – are also taken into account. Imaginative literature is represented by the prose fiction of Nathaniel Hawthorne, Edgar Allan Poe, Herman Melville, and by the poetry of Emerson, Thoreau, Poe, Jones Very and Whitman. The course is equally useful to those studying Romanticism per se (both the English and American varieties) and as an anticipation of major trends within the Modernist Movement, particularly of Symbolism.